Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-29 / 85. szám

«mwHitiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiniititiiiHtmiiiiifniiiiiiHW Az ifjúságé a szó 197026 Ft a takarékossági számlán A takarékossági mozgalom megindulása óta minden KISZ-szervezetben jól, vagy kevésbé jól folyik a takaré­kossági munka. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat KISZ-fiataljai is szép eredményeket értek el már eddig. Komoly munkát végezitek a bányaváros terü­letén a csemete ültetéssel és gondozással. A volt erőmű fe­leslegessé vált kéményének lebontásával a téglák elszál­lításával, s egyéb színesfém alkatrészek visszanyerésével tetemes összeggel növelték a takarékossági számlájukat. Társadalmi munkával 45 ton­na hul'ladékvasat is gyűjtöt­tek. A bányavárosi játszótérre — a kisgyermekek legna­gyobb örömére — 10 hintát készítettek hulladék anya­gokból. A fiatalok festették át Katalin bányaüzemnél a széntároló bunkert is. Ezenkívül vállaltak külön­böző szerelési és javítási munkákat, amelyeket rövi- detlb idő alatt készítettek el, s így a munkaóra megtaka­rítások is növelték a takaré­kossági számla összegét. Megyénk ifjúsági exportbrigádjairól Megyénk ifjúsági export­brigádjainak III. negyedéves termelési eredményeit né­hány napja értékelték. Az el­ért eredmények is mutatják, hogy fiataljaink az export­brigádok tagjai, felelősségtel­jesen végzik munkájukat. / Sitt a Qseniegéhtn Estefelé meglehetősen nagy a forgalom a Csemegében. A ké­ri y^rprl ,nú( zökkenőmentesen törtőmk a kiszolgálás. Előttem pöttömnyi kisfiú, fel sera ér: a pultot. Egy kiló ke­nyeret kír. P. Klári kiméri, ő pétiig nyújtja a kezében izzadt bárom forintot.- Tegnap is te voltál kenyé­rért? — kérdi a távozni készülő gyermektől.- i"en- Nem hagytad itt a pénztár­cádat?- De igen - és sírásra gör­bül a szájacská.ia.- Megismernéd-e? - ir.oeolyo- dik el az eladó és villámgyor­san kezébe csúsztatja a pénztár­cát. A gyerek azt srm mondja: kö­szönöm, mint akit ágyúból lőt­tek, kirepül az ajtón. Milyen kár, hogy nem lehet meg nem történtté tenni a teg­napi nagy kikapást. - i-a — Legjobbnak a Salgótarjáni Üveggyár Győri László ke- helyíúvó brigádját mondhat­juk. Győri elvtársnak 152 százalékos eredménye — amelyet átlagosan vehetünk — s az 5,9 százalékos selejt a megengedett 10 százalék­kal szemben olyan eredmény, hogy méltán megérdemli a brigádok közti első helyet. A tűzhelygyárban a kulcs- válogató export-brigád mun­káját dicsérhetjük ímeg. Ez az ifjúsági lánvbrisád igen kitett magáért: az 1,1 száza­lékos megengedett hibaszá­zalékkal szemben 0.71 száza­lékkal dolgoznak csak. A héjfonmázó exportbrigád azonban nem teljesítette ter­vét. Sajnos még nem oldó­dott meg a knorrfékek héj­formázása Az acélárugyárban a csá­kány exportbrigád más üzemrész szűk keresztmetsze­te miatt sajnos csak 98.6 százalékra teljesítette export tervét. Bár ennél a brigád­nál is a megengedett selejt­százalék alatt dolgoztak. A szegcsomagoló brigádok kö­zül az Ifjú Gárda 126 száza­lékra, a Komszomol 118 szá­zalékra teljesítette tervét. Megyénkben 11 ifjúsági export-brigád dolgozik 104 fiatallal. Ezek a fiatalok be­csületes munkát végeznek, s munkájukért a (megérdemelt jutalom nem marad el AZ UTOLSÓ SZEMEK Hasznos munka és szórakozás Úttörő fiataljaink élete a komoly munka mellett szóra­kozás, amely nem nélkülözi a gyermekkori romantikát sem. A Salgótarjáni 149, sz. Gá­bor Áron úttörő csapatban is tervszerű munka fo’vrtk. A tíz őrsből álló csapatban 100 felavatott, és 24 próbaidős úttörő pajtás van. Az úttörő pajtások próbákon keresztül bizonyítják be rátermettségü­ket, az úttörő életre. E hó­nap második vasárnapján is őrsi akadályversenyt rende­zett a csapat, amelyet a Tig­ris őrs nyert meg 63 pont­tal, második lett a Fecske őrs 61 ponttal. Az őrsi foglalkozások vál­tozatosak és színesek: előre elkészített tervek alapján folynak le. Jelenleg a 2. út­törő próbára .készülnek a paj­tások. A túrák, kirándulások ideje lejárt. A benti foglalko­zásokat a Gábor Áron csa­patnál is elősegíti a megfele­lően felszerelt munkaszoba. Itt működik a modellező kör is, itt végzik a pajtások az egyéb gyakorlati foglalkozá­sokat. ök is megkezdték már a Hősök Könyvének írá­sát. A pajtások felkeresik a veterán kommunistákat, s az ő életüket írják le ebben a könyvben. Jól dolgoznak a pajtások, s ez a munka hasz­nukra válik. OIICDII Oll Oll Oll CDU Oll Oll CDIICDII Oll CDIIOIICDIIC3IIOM—111 Oil Oil Oil Oil Oll Oll Oll Oll CDU Oll Oll J/t a i évei tu bői... 7QT/C február közepén A-i'A-”» nagy vendéget jelentett be az akkori acél­gyári iskola igazgatója. A hatodik osztályunk tanítójá­nak kiadta az utasítást, hogy készüljünk fel, mert már út­ban van a tanfelügyelő úr. A tanítónk idegesen intézke­dett, fölforgatta az egész osz­tályt. Az első sorokból a jó tanulókat, de hiányos öltöze­tük, vagy foltos ruhájuk miatt az utolsó sorba küldte, a gyengébb tanulókat, vagyis a gyári tisztviselők fiait, a jól öltözötteket az első so­rokban helyezte el. Tehát nagy volt az izgalom közöl­tünk és féltünk a jól ismert tanfelügyelőtől, mert tudtuk, hogy ha ő nem is, de a ta­nító úr valakit a foltos ru­hájúnk közül meg fog nad­rág ölni. Ilyen izgalmak kö­zött megérkezett a tanfel­ügyelő úr, aki nem volt más, mint a Rimamurányj. Acél­gyár főmérnöke, az iskola és az rk. egyház mindenható gondnoka. Az üdvözlés és a Himnusz eléneklése után Por ázik igaz­gató úr leültette az osztályt és kijelentette, hogy a ían- fclvryelő úr most nem, a ta­nulóink iránt jött érdeklőd­ni, hanem egy-két tanulóval beszélgetni aka.r és akire rá fog mutatni, az álljon föl és felelten a kérdésekre. A tanfelügyelő végig te­kintett az osztályon, majd el­indult a padsorok között, s amelyik megnyerte a tetszé­sét, annak a fejére koppin­tott a ceruzájával. Mivel én is az utolsó sorban ültem, én voltam a harmadik, akire koppintott. Fölálltam. Észre­vettem, hogy nincs a létszám­mal megelégedve. Majd hoz­zám llépett és azt mondta: — Hát te mi a fenének lopod itt a napot? Mi akarsz lenni? Nem tanultál már annyit, hogy meg tudd szá­molni azt az 5—6 krumplit, amire naponta szükséged van? Neked már a gyárban a helyed! Ezután följegyezte apám ve'él. munkahelyét és el­ment. Itt meg kell jegyez­nem, hogy hárman voltunk fizikailag fejlettebb tanulók az osztályban, akik az ő cél­jainak megfeleltünk. A következő vagon apá­■**- mat az irodába ren­delte. és közötte vele, hogy hétfőn reggel felvételre je­lentkezzek. Apám tiltakozott, s •'■“-eVo-ríf megmagyarázni, hogy még nem vagyok 12 é"es sem és hadd végezzem el a hat osztályt. De a fő­mérnök. a távfelügyelő, az egyházgondnók Wabros úr személyében döntött és kije­lentette, hogy hétfőn már 15 é>: es leszek. Miután avám kazánfűtő volt, keveset keresett és nagy volt a család, nyolcán vol.- tunl: testvérek és az a kis kenyér is kellett, nem tudott ellenállni és a kijelölt na­pon felvételre jelentkeztem. Amikor megkaptam a fölvé­teli jegyet, látom, hogy a születési yévem 1904-ről 1901- re van kijavítva, tehát há­rom évvel megöregíteítek. Ezt szóvá is tettem a fölvé­telt végző orvosnak, aki azt felelte, hogy az az igazi, nem a keresztlevél. (Itt meg kell jegyezni, hocpj az akkori is­kola és kórház a Rima tu­lajdonít képezte.) Munkabeosztásom nehéz volt. Reggeltől este hatig dolgoztam és minden vasár­nap délig és hetenként há­romszor este nyolcig iskolá­ba kellett járni négy éven keresztül és mint tanulónak a nagylakatos műhelyt kel­lett tisztán tartanom, és fű­téssel és vízzel ellát zom. M ír reggel 5 órakor két kályhát fütenem kellett, hogy három­negyed 6-ra, mire a mesterek bejönnek, meleg legyen. Nyolc órára hat vödör rinei kellett készíteni ivásra és kézmosásra. Ez nem volt könnyű azért, mert c vizet, a gyáron kívülről kellett hordani. A tisztántartás sem ment könnyen, mert a kály­hától a salakot messzire kel­lett hordani és a segéd urak szétdobálták a papírt, a ron­gyot cs egyéb hulladékot, sokszor csak azért, hogy a mesterek, vagy a művezető mr^ofozzon. 707 ft szeptember 14-én -Lsj* szerződtettek asz­talos tanulónak, de még 1918-ban is a lakatosműhzlyt söpörtem. Majd a tan one szerződésem átváltoztatták esztergályosnak, de ez esz­tergavadhoz csak akkor volt szabad közel mennem, mikor tisztítani, vagy a forgácsot el kellett takarítani. 1920- ban, a szabadulásom előtt három hónappal megkérdez­tük a művezetőt, hogy mi is lesz belőlem. Erre ő gorom­bán megjeoi’czte, hogy mi a jer,éne'- akcrok én imestersé­get. miért nem maradok az, ami az apám — és jáindn- lattal kezdett meggyőzni, hogy kifejlett, erős gyerek vagyok, menjek a kovács­műhelybe és ha igyekszek, mindent behozhatok. És én igyekeztem. Amikor már hároméves se­géd yoltam, az egyik cso­portban komoly beosztást kaptam, de dz órabérem még mindig az inasbér volt. Igaz, hogy mesterem ezt a hiá­nyosságot pofonnal és szi­dalmakkal pótolta. 1930-ban megnősültem. Ne­héz volt az élei. Nyolcvan tengőt kerestem és ebből csak 50 pengő maradt, mivel a többi lakbér és levonás veit. Emellett állandóan ret­tegni kellett c szanálástól. Ilyen körülmények között dolgoztam le fiatal életemet. Otver égy éves rangok é; ha átszámítom a ledolgozott időt a mai viszonyokra, ak­kor már 56 éve dolgozok és ez a munka csak 1954 óta, a fölszabadulás óra van meg­becsülve. Magasabb az élet- színvonal, nagyobb az em­beri érték és megbecsülés, megjavultak az üzemekber, a munkavédelmi viszonyok, gőz- és vízvezeték és egúéb por- és gázelszívó berende­zésekkel és különféle vcdő- ételekkel óvják a dolgozók egét-cégét. A tanuláshoz rcló viszony is megváltozott. Min­denki azt a szakmái tanul­hatja, amit akar. Külön tan­műhelybev. jó szakoktatók mellett és vem munkaidő után, hanem munkanapokon járva1' iskolába. Aki pedig tovább akar tanulni, az me­het akár az egyetemig. A z én részemre is a népi demokratikus társa­dalmi rendszerünk adta meg a lehetőséget, hogy egyik fiam egyetemet végzett, a másik most fejezi be a tech­nikumot. Az egykori „kis- inas“ legmerészebb vágyai valósultak meg ezzel. SZABÓ ANTAL acélárugyári művezető Idősebb testvérünk születésnapjára QIO október 29-án, a polgárháború vi­haros 'égkörétől telített Moszkvában 22 ezer tagot képviselve összeült az ifjú­sági szövet- ég összorosz- or .zási kongrorr '•> ránk 176 küldötte, hogy kmond- ía az o"' r -r ? ági Kommu­nista Ifjúsági Szövetség megalakulását és büszkén kinyilatkoztassa: ..A szövet­ség szol’dáris az Orosz- országi Kommunista (Bol­sevik) Párttal, célul tűzi ki a kcmmim'zmua c z- méjének terjesztését, vala­mint a munkás- és oaraszt- ifjúság bevonását Szovjet- Oroszország tevékeny é öl­tésébe. Azóta 40 év telt el és a lenini Komszomol. amely­nek ma már 18 millió tag­ja van és 40 év alatt 87 millió fiatalt nevelt a szo­cializmus országának, a Szovjetunió K^mmuraista Pártja vezetése alatt való­ságos diadalutat tett meg és hozzánőtt a Szovjetunió életéhez, sikereihez, béké­ben és háborúban egy­aránt. A Komszomol létének első napjától kezdve az el­ső vonalakban küzdött. 1918-ban a Komszomol új tagjai tagsági könyvük mellé mindjárt 200 töltényt kaptak és azonnal indul­tak a frontra. ,.A szocia­lista haza veszélyben fo­rog — bátran kiállunk mel­lette” — ez volt a Kom­szomol első jelszava. 1918— 1920-ig három nagy moz­gósítást hajtott végre a Komszomol. Mily gyakori volt abban az időben, hogy a Kcimszomol Bizottságok ajtaján a következő tábla függött. „A bizottság zár­va van, mindenki kiment a frontra”. Méltán mondta Kirov, a nagy szovjet for­radalmár, hogy bár. a bol­sevikok hozzászoktak az emberfeletti küzdelemhez, értenek is hozzá és non sajnálják életüket, mégis gyakran „irigyen” nézték azokat a hősöket, akiket a Komszomol adott. A polgárháború után új feladatok vártak a Kom- szemolra. A III. Kongresz- szuson Lenin így (szabta meg a Komszomol felada­tait: Tanulni, dolgozni, a szocializmus felépítéséért”. A Komszomol becsülettel helytállt az ötéves tervek építkezései során. |~| e jött 1941. Hitler fasiszta hordái orvul megtámadták a Szovjet­uniót. Számításaik azonban a szovjet nép acélos öklébe ütköztek. A háború első napjaiban 260 ezer komszo- molista jelentkezett azonnal a frontra. Hétezer komszo- molista kapta meg a Szov­jetunió Hőse kitüntetést cs több mint 3,5 millió fiatal, köztük 100 ezer lány más kitüntetéseket. Ki ne hal­lott volna a Krasznodoni Ifjú Gárdáról, Zójáról, a hős partizán lányról, Mat- roszovról, aki testével fog­ta el az ellenség géppus­kájának tüzét, hogy fedezze egységének előrenyomulá­sát, a pánfilovistákról Moszkva hős védőiről, vagy arról a 16 fiatal gárdistá­ról. akik SztáMrgrádnál 10 ellenséges rohamot vertek vissza és utolsó kézigránát­jaikkal körülövezve, ele­venen vetették magukat a fasiszta ha.-ckocsiik elé, csak hogy megállítsák az ellenség áttörését. Nagy jelentőségű volt a Kom­szomol munkája a hát­országban. Az újáépítések során a Komszomol 15 le­rombolt város építését pat­ronálta, a komszomoüsták milliói dolgoztak minden erejüikket a háború okozta károk helyreállításáért. A párt és a szovjet kor­mány a KomszomoLt érde­meire való tekintettel .két- rzer a Vörös Zászló rend­del háromszor Lenin rend­del tüntette ki. Joggal vetődik fel a kér­dés: Hogy volt képes a Komszomol mindezekre az eredményekre, miben van sikereinek forrása? A kom­szomol ereje, / sikerének forrása abban a sz: -tő gondoskodásban, tám :a- tásban van. amit a párt­vezetés biztosít számira. Érdekes idézni a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIII. 1924-iben megtartott kongresszusának határozatá­ból. „A párttagoknak meg -kell érteniök, hogy az if­júsági szövetség munkájá­nak óriási jelentősége van. Teljesein megengedhetetlen és a proletármozgalom szempontjából rendkívül káros, ha a párttagok bár- ír ' módon lebecsülik ezt a munkát.“ A Komszomolt a párt ve­zeti és ez adja munkájának értelmét. A komszomol minden sikerét annak kö­szönheti, hogy olyan -har­cokban megedzett párt ve­zeti, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja. JT nagy évforduló al­kalmából kiszista szívünk minden melegével és nagy -szeretettel köszönt- jüik a 40 éves lenini Ko­szomolt. E nap számunkra, is ünnep, testvérünk ün­nepe és -mi büszkék va­gyunk, hogy együtt ünne­pelhetünk a kcmszomolis- tá.k sokmilliós táborával. Igaz szívbő1 kívánjuk, hogy a Komszomol méltóan a nagy Lenin nevéhez, to­vábbra is az eddigieknél nem kisebb sikereikkel se­gítse a kommunista társa­dalom építését. Havas Péter a KISZ MB titkára Közel 160 fiatal választotta élethivatásul a bányász szak­mát. A fiatalok a szakma ismeretét a nagybátonyi vájár­iskolában sajátítják cl. Képünkön: a bányai foglalkozás Után jól esik az ebéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom