Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-25 / 84. szám
1958. október 25. NÓGRÁDI NBPÜJSÁO 7 ■ (Bfiuizelb&t... Az ENSZ közgyűlés Politikai Bizottságának csütörtök délelőtti ülése Azok közé a kevesek közé tartozom, mkik a salgótarjáni iparmedencéből láthatták azt a sok szép technikai megoldást, amely egy életre szól. Bár az időm igen kevés volt, mivel nagy részét a világkiállítás területén töltöttem, de azért nem mulasztottam el azt sem, hogy az ottani gazdasági életbe bele ne tekintsek és ezen a vonalon is kerestem az összeköttetést, amelyet meg is találtam. Elsősorban tudni kell azt, hogy különböző szakmai csoportoknak mennyi a keresete. Tudni kell a piaci árakat, a lakások árait, a lakásviszonyokat, amelyekből az ember sok érdekes következtetést vonhat le. Belgiumban egy segédmunkás havi jövedelme 4000—4500 frank között változik. Ugyanakkor egy egyszobás lakás h-.vi lakbére 900—1100 frank. Egy jó szakmunkás megkeiesi az 5000—6000 frankot. Természetes, a szakmunkás igényeinek minimum egy-kétszobás összkomfortos lakás felel meg, amelynek a havi lakbére 1400—1600 frank. Tehát mondhatjuk, hogy fizetésének egynegyedét, de sok esetben egyharmadát is lakbérért kell odaadnia. A szakmunkás fizetésének felette van a bányászság keresete. A bányászok megkülönböztetett fizetése abból adódik, hogy a belga bányák roppant veszélyesek és nehezek, ahová belga ember nem megy. Tehát külföldről kénytelenek toborozni bányászokat. Itt találni elsősorban az olaszokat, spanyolokat, portugálokat, kis részben magyarokat, de úgyszólván a világ minden nációja megfordul a belga bányákban. A ruházat kb. 10—20 százalékkal drágább, mint Magyarországon. A lábbeliféleség nagy általánosságban a mi viszonyainkhoz mérten harmadrendű árunak felel meg. És ezeknek az árai 5—10 százalékkal magasabbak a mi jobb minőségű áruinknál. Egy olyan kisipari munkának, amelyet Budapesten legprímább kivitelben 5—600 forintért megkaphatunk, Brüsszelben 1100— 1200 forint körül vo,n az ára, átszámítva a mi pénzegységünkre. A villamosvasúton egy szakaszjegy például 5 frankbakerül, ez átértékelve a mi pénzegységünkre 4,50 forint. Egy ilyen szakaszjegy Budapesten 50 fillér. Egy egyszerű borotváíás a belga fővárosban 30 frank. A mi pénzegységünk szerint ez kb. 28 forintot jelent. Addig, amíg Budapesten egy pohár sör ára 1,80 forintba, addig Brüsszelben a mi pénzegységünkre átszámítva 8 forint. Egyéb italféleségekről nem is beszélek, mert azok fogyasztása odakint úgyszólván minimális. A bornak és a töményszesznek az ára a csillagászati számokkal egyenlő. Ez onnan volt legjobban értékelhető, hogy éttermekben, vendéglőkben ennek a kétféle italféleségnek a fogyasztása csaknem nulla. Egy menünek az ára Budapesten 11 és 14 forint között változik. Brüsszelben a menük 150—200 és 300 frank között váltakoznak. Tehát a mi pénzegységünkre átszámítva 130—180 forint között van. Ami Brüsszelben olcsó, az déli gyümölcs, amely annak tudható be, hogy a gyarmati nép kizsákmányolá-sa következtében talán csak a fillérek töredékeiért szolgáltatja az árut az anyaországnak. Egy kilogramm narancs 19—20 forint, a banánt potom pénzért lehet kapni. Citromot, fügét szintén. A pörkölt kávénak kilója 80—140 frankig van. De ha nézzük az európai gyümölcsöket — tehát amiben a fehér embernek a kezemunkája benne van — az toronymagasan van a gyarmati áruk fölött. Egy kilógramm szőlő, amely Magyarországon 6 forint körül van, Brüsszelben 120 forintba kerülne. A körte, szilva, alma ára kilogrammonként szintén 100 forint körül ingadozik. .A gyarmatárunak a megtévesztő alacsony értékeléséből ne következtessünk Clz általános életszínvonalra, mivel sem a banán, sem a csokoládé paritásban nem érhetjük az életet. En úgy vélem, hogy a mi szőlőnkből egy kilogramm 6 forint értékben egy fél kilogramm kenyérrel elfogyasztva, hasznosabb, mint ugyanilyen értékű déli gyümölcs, vagy csokoládé. Sem húsban, sem kenyérben nem versenyképesek a belgák velünk, ugyanakkor az egyéb szolgáltatások, szórakozási lehetőségek is mérhetetlenül drágábbak, mint nálunk. Még végül talán megemlítem a mozik és színházak látogatottságának csekély számát. Ezt kutatva rádöbbentem arra is, hogy egy mozijegy átlagban 30—40 frank, tehát 28 és 37 forint között van. Ehhez különösebb kommentárt nem is kell fűznöm, hogy összetudjuk hasonlítani a mi árainkkal. Tehát körülbelül így fest a nyugati élet- színvonal a magyarországi állapotokkal összehasonlítva, amelyeket saját magam tapasztaltam, saját benyomásaim alapján minden külső behatástól függetlenítve. Persze elkerülhetetlen az, hogy egy magyar csoporthoz ne keveredjen oda egy disszidens. Ezek szívesen beszélnek Magyarországról, vágyakozásukból kiéreződik az, hogy szeretnének hazajönni. Egy fiatal 21 éves disszidens fiú beszélgetésünk végén azzal fejezte be a búcsúzást, hogy tessék megmondani odahaza azoknak, akik nem hiszik: idekint többet kell dolgozni és amellett a munkanélküliség fenyegető veszélye állandóan a fejünk fölött lebeg. LIZSNYÁNSZKY ANTAL a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöke Az ENSZ közgyűlés Politikai Bizottsága csütörtök délelőtt folytatta a leszerelés kérdésének vitáját. Mint ismeretes, India és Jugoszlávia szerdán egy-egy határozati javaslatot terjesztett be és így a Bizottság előtt levő javaslatok száma nyolcra emelkedett. Mivel még 28 szónok felszólalása esedékes az általános vitában, ezért nem valószínű, hogy a Politikai Bizottság a jövő hét előtt megtárgyalná a határozati javaslatokat. A csütörtök délelőtti ülésen elsőnek Uthan burmai küldött szólalt fel és hangsúlyozta: a nukleáris kísérletek folytatása jóvátehetetlen kárt okozna az emberiségnek. A burmai küldött hozzáfűzte: Őszintén úgy véljük, hogy az egyik legsürgősebb teendő a nukleáris kísérletek abbahagyása, megfelelő felügyelettel mindkét fél részéről és a kísérletek teljes megszüntetésével, mint végső célkitűzéssel.” S. Eszin török küldött és Victor Belaunde, Peru képviselője után Ronald Walker ausztráliai küldött hangsúlyozta, fontos, hogy az ENSZ tagjai igyekezzenek kedvező légkört teremteni az október 81-én Genfben kezdődő tárgyalások számára. Kurt Waldheim osztrák küldött javasolta: a Politikai Bizottság elé terjesztett határozati javaslatokat foglalják össze olyan egységes javaslatba, amely elnyerheti a köz- gvűlés egyhangú támogatását. Az osztrák küldött javasolta továbbá, hogy szüntessék be, de legalább is korlátozzák a maghasadásos anyagok előállítását. A csütörtök délelőtti ülésen végül Omar Lufti, az Egyesült Arab Köztársaság küldötte szólalt fel és kijelentette: Módot kell találni a nukleáris kísérletek megszüntetésére nehogy ez a nemzedék és az elkövetkező nemzedék veszélyCDII CD It CD 11 CD 11 CD II CD 11 CD 11 CD 11 CD II011 CD IIO!! CD II Oil CDI! Cbll Oll CD II011 CD II CD 11 011 CD I! CD II CD 11 CD II CD II CD I Megyénk várai FEHÉRKŐ VÁRA A Mátra és a Cserhát között fekszik Sámsonháza, a közel 700 lélekszámú kis szlovák falucska. Határában találjuk Sámson várát, vagy ahogy általában nevezik: Fehérkő várát. Az utóbbi nevet a várhegy déli részén emelkedő fehérszínű kősziklától kapta. Ez a vár hivatalos neve. A királyi okleveleken Fe- yenkw néven szerepel. De honnan a Sámson név, s mikor épült a vár? Buday Mi v°lt a vár sorsa a ía- Ézsaiás és Bél Mátyás ki- tárdúlás alatt? Hogyan és váló történetírók is csak a m'kor váltogatták egymást a hagyományokra támaszkodnak, var egykori tulajdonosai? amikor a vár alapítását Sám- Minderről hallgat a múlt, son nevű igen magas termetű hiszen Fehérkő váráról az vitéznek tulajdonítják. II., első írásos adatunk 1409-ből vagy Vak Béla király idején val0- Ekkor is csak „locus 1132-ben a pártütők között castri Feyerkw”-nek, azaz szerepelt Sámson főúr is, aki csak várhelynek említik. Boricsnak, az egyik leghíre- 1424-ben Sámsonháza község- sebb magyar trónkövetelőnek §el együtt a várhelyet Zsig- a híve volt. Tőle kapta ne- mon<4 király nejének. Ciliéi vét a XV. század elején már Borbálának adományozta. 15 létező Sámsonháza, melynek év múlva Tari Lőrinc a tu- területén az említett főúr lajdonosa. 1472-ben, amikor Országh Guthy Mihály és a DIÓSJENÖI VÁRAK Kompolthy család a község Cseh-vár: Amikor 1437-ben földesura, a vár már romok- Jenő falut (Diósjenő) Zsig- ban hever. mond király Lévay Cseh PéFehérkő vára a török csa- temek elzálogosította, a vártákban nem szerepelt, mert ról még nem történt ernlí- pusztulása után többé nem tés. Lehet, hogy Lévay épí- építették fel. A törökvilágban tette a várat, de az sem le- Bámsonháza teljesen elnépte- hetetlen. hogy a később be- lenedett. 1570-ben Sámson- fészkelő cseh husziták ala- háza is aközé a most is lé- pították. A huszitáktól 1456- tező 32 falu közé tartozót, ban Újlaki Miklós 2 200 ak- ahol nem lakott senki. 1596-ra kori forintért megváltotta a azonban ismét lakottá vált. várat, s ugyanannyiért visz- Ma már a szabálytalan szajutatta Cseh Péter fiának, alaprajzú nagy elővári tér- Lászlónak. 1470-ben már Léséggel rendelkező belsőtor- vay Cseh László János fiáé nyos hegyi várból kevés fal- a vár. Társtulajdonos Diósmaradvány látható. Olyan ár- jenő birtoklásában apósa is, vák ezek a 2.5 méter vastag- Országh Guthi Mihály, ságra becsülhető falak. Kö- A vár további történetére veit építkezésre hordták szét homály borul. Nem szerepel a kapzsi emberek. A megma- a törökdúlás idején sem. El- radt falak már-már elrejtőz- lenben Diósjenő hászbirtok nek a várhegy fái között. A volt. Mint mezővárosi jellegű 8 méter átmérőjű vízgyűjtő- község, a jövedelme a török jét benőtte a gaz, nincs aki szultán kincstárát gazdagí- gondját viselje az ósdi falak- tóttá. A Pagány-vár a Cseh-vár mögötti dombon létesült. Földsánc volt. Állítólag útvár volt. Jenő-vára a katolikus templom dombján létesült. Ennek a köveiből építették a jelenlegi templom elődét. A Kámori vár a hasonnevű hegy tetején állt Drégelypa- lánk irányában. Állítólag rablólovag vár lehetett. Nyoma már alig lelhető fel. Kővár volt. Sokan emlegetik Diósjenőn a Kámori lyukat. Meg' is kísérelték a behatolást, de az eddig még nem sok eredménnyel járt. Ellenben szép De még nevezetesebb a számban találtak benne töközség az evangélikus paroc- rökkori patkókat és pipákat, hián őrzött Kossúth levélről. Nem volna érdektelen be- Ebben az 1871-ben Torinóban ^ató kutatómunkát végezni kelt levélben Kossuth Lajos ezek után a várak után, elelfogadta a sámsonházi evan- sősorban a község pedagó- gélikus egyház főfelügyelősé- gusa; részéről, gét. Erre nagyon büszke a falu! Dr. GAJZÁGÓ ALADÁR a várat építtette. Ha ezt a feltevést elfogadjuk, akkor Fehérkő várát tekinthetjük a megye legrégibb kővárának. Történetéből azonban szinte semmmi nem maradt fenn az utókor számára. Sok ugyan nem is maradhatott volna, hiszen már akkor romokban hevert, amikor Nógrád megye többi várai által hasonló sorsra jutottak. nak. A vár alapítója nem a legmagasabb hegyet kereste, hanem olyan részre építetté, ahol körös-körül meredek lejtők vannak. Ezek természetesen igen megnehezítették a vár ellen irányuló harci műveleteket. Sámsonháza azonban nemcsak a műemlékké nyilvánítót vármaradványairól nevezetes. Ismerik nevét a pesti múzeumok is a várhegy oldalánál egy mélyebb vízmosásban talált mamutfejről. Ezt meg is említi Mocsáry 1826-ban, Nógrád megye történetírója. nek legyen kitéve. Lufti támogatta Ghana küldöttének felhívását, hogy ne folytassanak kísérleti robbantásokat a Szaharában és csatlakozott ahhoz a svéd indítványhoz, hogy a nukleáris fegyverekkel még nem rendelkező orrzagok mondjanak le az ilyen fegyverekről. TELEVÍZIÓS ADÁS WASHINGTONBÓL — És most beszédet közvetítünk az USA távolkeleti politikájáról. (Megjelent a romániai Előrében). ALKALMAZZUK BÁNYÁINKBAN A KORSZERŰ MÓDSZEREKET A ciklus jelentősége Tiribesen A Nógrádi Népújság október 15-i számában megjelent „Beruházás nélkül alkalmazzuk bányáinkban a korszerű módszereket”, cikkében többek között három igen jelentős tényezőt ragadott ki: úgy mint a ciklusos művelést, a gyorsvágathajtást és a korszerű robbantási eljárást. A tiribesi bányaüzemben csak az előbbi bír jelentőséggel, tekintettel arra, hogy robbantást alig alkalmazunk. Az üzemünkben termelt szén külszínre való juttatásának határt szab a szállító- akna kapacitása .éppen ezért szükséges, hogy a működő két frontfejtés irányítása olyan legyen, hogy azok átszerelései különböző időpontokban történjenek. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy amíg az egyik frontfejtés az első mező, addig a másik a második mező kiépítésén dolgozzon. Az üzemeltetett két frontfejtés ilyen ciklusos művelése egyenletesebben terhelné a szállítóaknát, a munkahelyek üres csillével való ellátása folyamatosabbá válna, továbbá a produktív teljesítmény és a frontfejtés előrehaladási sebessége is emelkedne. Természetesen ennek az a követelménye, hogy a két azonos frontfejtésen hasonló kapacitású brigádok dolgozzanak. A szállító akna egyenletes kihasználásától adódik, hogy az elővájási munkahelyek üres csillével való ellátása is megjavulna, amely néhány százalékkal növelné az elő- vájások rakodási sebességét. Az elővájások ütemezés szerinti előrehaladásában két döntő tényező vár megoldásra. Az egyik a korszerű biztosítással hajtott vágatok sebességének növelése. Mivel a nógrádi szénmedencében a főiéből az oldalakra áthárított nyomás legnagyobb mértékben a tiribesi üzemben jelentkezik, ezért ezen a téren kialakult korszerű biztosítás nincs. Dolgozóink nagyobb része a korszerű biztosítás beépítésének technikáját ismerik, mégis a havi 35 folyóméteres kivá- jási teljesítmény elérése ritkaság. Általános tapasztalat, hogy 3—4 hónapi előrehaladás után az ilyen elővájási csapatokat fenntartás céljából le kell állítani, s ez rendszerint teljesítménycsökkenést eredményez. Mindez elkerülhető lenne, ha elegendő fenntartási műszakszámmal ren- deflkeznénk, hogy az ilyen javításokat fenntartókkal végeztetnének el. A másik a frontfejtést előkészítő vágatok munkálatainak későbbi időpontban való megkezdése. Az oldalnyomás a működő front fejtés közelében hajtandó új frontfejtést előkészítő légvágatra még jobban hat. Az ilyen vágatok kihajtását jelenleg jóval korábban kell megkezdeni — a gyakori fenntartásra való visszarendelés miatt — hogy a kitűzött határidőre elkészüljenek. Amennyiben meg tudnánk kétszerezni a havi kivájási teljesítményt, abban az esetben az ilyen vágatok karbantartására felhasznált fenntartási műszakszám is közel a felére csökkenne. Ennek megvalósítása és a rakodás megkönnyítése érdekében egy „Hidasi”-féle rakodógépet igényeltünk. Amennyiben a rakodógépet megkapjuk, minden remény meg van arra, hogy a frontfejtés légvágatainak kihajtása meggyorsul és ezáltal a fenntartás költségei is jelentős összeggel csökkennének. KISS BÉLA a tiribesi bányaüz. főmérnöke Pályázati felhívás Az Eger—Salgótarjáni Tüzép V. pályázatot hirdet VIDÉKI Tüzép telepvezetői állás betöltésére Fizetés kollektív szerint. Megfelelő gyakorlattal és építőanyagismerettel, valamint erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező ajánlkozását várjuk. Ajánlatokat önéletrajz beküldésével központi irodánkba kérjük: Eger, Lenin u. 67. sz.
