Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-25 / 84. szám

4 NÓGRÁDI NRPOJBA« 1958. október 25, BILBSSAGYRRMIT BALASSAGYARMATI KRÓNIKA Négy év távlatából T úlzás nélkül elmond­ható, hogy helyi ál­lamhatalmi szervünk — az adott körülmények figyelem- bevételével — a munkájában kétségkívül megmutatkozó hiányosságok ellenére — eredményesen szolgálta a vá­ros lakossága érdekeit és megfelelt az előlegezett bi­zalomnak. Egyetlen cikk keretében megszépültek”, felszerelésük kiegészítéséről is gondoskodás történt. A jövő évben mo­dern bölcsőde épül majd az Achim András utcában. E z év őszén kezdte meg működését a most épült egy tantermes — tanítói lakással is rendel­kező — újkóvári iskola, amely 402 000 forintos költ­séggel létesült. de fejlesztése is. Nyersanyag­gyűjtő medencék épültek, a főzőüstök száma ötre emel­kedett. A gyalogjárdák burkolatá­nak megjavítása évről évre ütemterv szerint haladt. Je­lenleg folyik a Rákóczi és a Ba,jcsi-Zs. utak járdatestei­nek felújítása. 1954-től folyamatosan ha­lad a középületek tataro­Ü.T UTCASOR A VÁROSBAN fizikai lehetetlenség négy — eredményekben, nehézségek­ben, megpróbáltatásokban egyaránt bővelkedő — év mérlegét úgy megvonni, hogy az minden részletkérdésre ki­terjedjen. Ezért csak azzal kell megelégednünk, hogy né­hány kiragadott szemelvé­nyen keresztül dokumentál­juk az előrehaladást. Jelentőségét tekintve első helyen kell említenünk a Városi Vízmű építésének megkezdését. Ennek az im­pozáns létesítménynek szük­ségességét csak akkor érté­kelhetjük tárgyilagosan, ha figyelembe vesszük, hogy a város tótjainak közel 90 szá­zaléka coli-'bacilussal fertő­zött vizet ad. Ebben az év­ben már megépült az a 4 kilométer hosszúságú vezeték (1 700 000 forint költséggel), amely 16 víznyerő utcai fel­szerelését lehetővé tette. A következő évben — a má­sodik ütem keretében — újabb 6'kilométer hosszú ve­zetéket létesítünk. S zeptember 15-ével át­adtuk a forgalomnak a községfejleisztési költség- vetés terhére készült új pia­cot, amelynek tovább fejlesz­tése, esztétikai szempontból is kifogástalanná tétele a jö­vő feladatainak egyikét ké­pezi. Általános- és középiskolá­ink épületei állagának .meg­óvása ugyancsak szívügyün­ket jelentette. Kicserélésre került a gimnázium födém­szerkezete, megoldást nyert a diákotthonok vízszolgáltatása, az általános iskolákat tataroz­ták felszereléseiket pótolták korszerű tanulószobákat kap­tak. A napközi otthonos óvodá­kat résziben átalakítottuk részben kibővítettük, külső­leg és belsőleg tataroz tattuk. A bölcsődék ugyancsak Óriási fejlődésen ment ke­resztiül legnagyobb egészség- ügyi intézményünk, a váró ü kórház is. Épületeinek tataro­zására, belső korszerűsítésére, felszerelésének kiegészítésére csupán ebben az évben 1 778 ezer forintot áldozott álla­munk! Tavaly megoldódott a szak- rendeléseik sokat vajúdó problémája is. A 16-os Hon­véd utcában megkezdte mű­ködését a TBC Gondozó In­tézet, a többi szakrendelések részint a szomszédos épület­ben, részben pedig az Egész­ségház .helyiségeiben bonyo­lódnak le, s a kórház ezzel jelentősen tehermentesül! U gyancsak 1957-ben épült feil a Rózsa Ferenc ut­cában a gazdaságos tanácsi kislakás, valamint két peda­gógus szolgálati lakás, 440 ezer forint költséggel. Hadd jegyezzük meg itt nyomban, hogy a legutóbbi általános tanácsváHasztás óta városunk • területén 199 csa­ládi kislakás „született” rész­ben saját erőiből, túlnyomó résziben azonban államköl­csön igénybevételével, 12 mil­lió forint értékben! Erre az időszakra esik a Sztálin-liigetben a szabadtéri színpad építésének megkez­dése. Jelenleg a nézőtér egy része már padokkal van fel­szerelve, a színpad alapja le van 'betonozva, így szükség­szerűen már használható. Több éven keresztül rend- behoztuik a teljesen elhanya­golt állapotban lévő sport­pályát, résziben társadalmi munkával, részben pedig a községfejlesz'tési alapból. Tavaly ősszel hozzáláttunk a nyírjespusztai halastó kar­ba tételéhez. A víztükröt bő­vítettük, .kitisztítottuk, hal-őr lakást felújítottuk Megtörtént a városi szeszfőz­zása is. Ennek keretében ke­rült sor a pártbizottság, a városi tanács, az egészségház, az erdőgazdaság, a szociális otthon rendbehozatalára, csi­nosítására, hogy csak a je­lentősebbeket emeljük ki a sok közül. A z eredmények felsoro­lását így lehetne még továbíb folytatni. Úgy véljük ázoriban ennyi kiragadott példa is elég bizonyítéka an­nak, hogy a városi tanács az elmúlt négy esztendőben figyelemreméltó, sikerekben gazdag tevékenységet fejtett 'ki. Dolgozóink meggyőződhet­nek arról, hogy a november 16-án megválasztásra kerülő új álüamhataűmi szerv sem fogja erejét kímélni akkor, ha a választópolgárok érde­keiről lesz szó. Gyürki Zoltán CKi kiadnia aissza ? A felszabadulás előtt így fes­tett a ..tiszteeit városi képviselő testület” tagjainak személyi ösz- szetétele (összesen 83 fő): Főispán 1 Pa 3 Vendéglős 2 Orvos 4 Kiskereskedő 3 Mérnök 3 Földbirtokos 5 Bankigazgató 1 Vezető tisztviselő 18 Tanár 5 Kisiparos 13 Egyéb foglalkozású 11 ügyvéd -1 Nagykereskedő 2 Tanító 2 Gyógyszerész 3 Kisparaszt 3 A lista - úgy véljük — eléggé beszédes, talán kommentár hoz- záfűzését sem igényli. Vizsgáljuk meg, hogyan oszlik meg a most megválasztásra kerülő városi ta­nács 80 tanácstagjelölt.je, jelen­legi foglalkozása szerint. Azért hangsúlyozzuk ki nyomatékkai a ielenlegi foglalkozás szerinti sze­lekciót, mert igen sok közülük csak a felszabadulást követő években került vezető tisztség­be, de eredeti foglalkozása mun­kás. vagy dolgozó paraszt. A kialakuló kép még így is igen elgondolkoztató. De beszéljenek a számok: Üzemi munkás 12 Pedagógus 6 Vállalatvezető 5 Tanácsi vezető 4 Fegyveres erő tagja 4 önálló kisiparos 6 Köztisztviselő 17 Nyugdíjas 3 Tsz-tag 1 Dolgozó paraszt li KTSZ dolgozó 3 Orvos 2 Egyéb alkalmazott 7 Van tehát széles összehasonlítá­si alap, csak érteni kell belőle. Megvagyunk győződve, hogy a tisztelt városi képviselő testüle­tet igen kevesen kívánják visz - sza. S ez a meggyőződés további biztos győzelmeink egyik szikla- szilárd alapja!!! Gy. Z. Az alkoholizmus elleni harc jegyében erősödött a közvé­lemény azon követelése, hogy a Vendéglátó Vállalat Thö- köly-utcai italboltja helyén az általános- és középiskolai tanulók részére politechnikai oktatóterem létesüljön. * Október 5-én a Tanító­képző Intézet dísztermében került sor az újjáalakult szimfonikus zenekar nyilvá­nos bemutatkozására. Az együttes karnagya: Pongrácz Géza nyug. honv. alezredes. * Városunk illetékesei — a közhangulattal egyetértésben — komolyan foglalkoznak az­zal a tervvel, hogy a Nyers­bőr és Tollgyűjtő Rákóczi- úton működő telephelyét és raktárát a város valamelyik külterületi részén helyezzék el. * Október 6-án ülésezett utol­jára a 4 évvel ezelőtt meg­választott városi tanács. A határozatok végrehajtását tar­talmazó elnöki beszámoló után került sor a városi tanács négy esztendős tevékenységé­nek értékelésére. Élénk vita alakult ki. * Az új épületben nemrég beköltözött Járási Tüdőbeteg­gondozó Intézet előtti utca­részletet portalanítják. Ezzel a kezelésre odajáró betegek régi kívánsága valósul m$g. * Az Állami Faluszínház ok­tóber 10-én zsúfolt nézőtér előtt adta elő a járási mű­velődési házban Kacsóh Pong­rácz örökbecsű 3 felvonásos daljátékát, a „János vitéz”-! * Újabb sütőipari üzem kije­lölése került előtérbe házi kenyér sütésére, mivel a je­lenlegi „ster pékségek” a megnövekedett forgalmat nem tudják lebonyolítani. * Október 7-én került sor az egész város területén az 1958 —59-es pártoktatási évad ün­nepélyes megnyitóira. Az aiapszervezeti titkárok be­vezetője. után megtartották az első foglalkozásokat. szügyi—csesztvei út közötti két új utcát, Kilián György­ről és Bem Józsefről, a So­mogyi sétány melletit pedig, Rózsa Ferencről nevezte el határozatilag. * Az 1958-59. évi légoltalmi kiképzés ünnepélyes megnyi­tója október 15-én zajlott le­tt Madách Filmszínházban. A parancsnoki üdvözlés után zsúfolt nézőtér előtt vetített ték le a „Hirosima gyerme­kei” című megrázó erejű film­alkotást. * A városi tanács v. b. pénz­ügyi osztálya a harmadik ne­gyedévi adóbevételi tervet — minden adónemben — 104 százalékra túlteljesítette. * Október hó 22-én rendkí­vüli v. b. ülésen került meg- tárgyalára és elfogadásra városunk 1959. évi állami költségvetése. * Új nevet kapott az eddigi Templom utca. Ezentúl vá­rosunk szülöttjének, Szabó Lőrinc költő- és műfordító nevét viseli majd. * Somogyi Lajos egyénileg dolgozó parasztnak 1500 négy­szögöl földterületén nem ke­vesebb, mint 120 mázsa bur­gonya termett. * A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülését október 24-én tartotta. Ezen értékelték az ipari—műszaki csoport munkáját, a kisipa­rosok tevékenységét, valamint elemezték a termelőszövetke­zeti fejlesztési terv végrehaj­tásának eddigi eredményeit. Építtetők figyelem! £ Piros és szürke tetőcement. & ■ cserép, konyhalapok, kút- • gyűrűk megrendelhetők és S kaphatók a készítő kisiparos- I1 5 nál. Fodor György cement- | jj árukészítő kisiparos Tar, ^ S Nógrád megye, Ady Endre f ! u. 9. sz. *. A legutóbbi tanácsülés a t Küldöttválasztó gyűlést tartott a vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt lel­kesen készül a közeljövőben lezajló I. Kongresszusára. Énnek a készii ődésnek a je­gyében október hó 11-én Balassagyarmaton a járási és városi vezetőség kül­dő ttválasztó gyűlést tartott, amelyen kb. 80 aktíva kép­viselte a tagságot. Meleg hangú, baráti lég­körben tárgyalták meg a cso­portok eddigi tevékenysé­gét, az elért eredményeket és a soronlévő feladatokat. A küldöttgyűlés egyhangúlag megállapította, hogy főleg az egészségügyi-kiképző munka terü’etén komoly feladatok előtt állnak. Feltétlenül el kell érni hogy mind a városban, mine pedig a járásnak valamenny községében a szervezet soraiba tartozzanak olyan áldozatkész melegszívű emberek, akik szakképzettségüknél fogva i segíteni tudnak az egészség ügyi szolgálatnak, mindé nekeiőtt a í'e'világosító mun ka kiszélesítése és a beteg ség megelőzése terén. A küldöttválasztó értekez let befejező aktusaként a vá rosi és járási Vöröskeresz Szervezet legjobb aktívái kö zös ebéden vettek részt. ■ ■■■■*■■■■■ •■»■••ii !■•■■■■■■*■■■■■■■■■■■»■•■■«»aaaaaaa*■)■■■■■■■•a«••■aa. ír Búvárkodás Orhalomban dás, a tettvágy szomjuhozói voltak. Visszaemlékezve,_ akik legtöbbre vitték: öt pap került ki ebből a község­ből. Hogy, hát innen ilyen egy- irányba tendált a fiatalok: érdeklődése? Bár nincs róla pecsétes fel­jegyzés, de Örhalom köztisz­teletben álló tanítója mintha ma lett volna, úgy beszél a múltról: Nem! Nem mind az öt pap akart lenni. Hárman más pályára készültek. Orvos­nak, vagy mérnöknek. Csak- hát... Egyszerű parasztgye­rekek voltak és így? . ■. S mi van most a fiatalok­kal? Szép számmal vannak, akik érettségiztek. Jelenleg is tizenegy őrhalmi fiatal jár középiskolába. De van már Örhalomnak két közgazdász, egy mezőgazdász, egy gyógy­pedagógus leszármazottja. A fiatal Kanyó Jóska most van iskolán, ő lesz a község első állatorvosa, Márton Bandi lesz örhalom első gépész- mérnöke, Farkas Tibi meg a bölcsészkaron történésznek készül. U gy-e mennyivel más? Ezt talán úgy le­hetne legjobban meg­fogalmazni: mint amikor a nap egünkre hasad. Örhalom község fiataljai tá- gabb hazájukban is megtalál­ták helyüket. Van, aki, mint technikus Gyöngyösön telje­sít szolgálatot, van Budapes­ten statisztikus, gyógypeda­gógiai intézeti igazgató, kato­nai bíró, de ki tudja, néhány esztendő múlva mi mindent ad még az országnak Örha­lom. Oly jólesett egy kicsit itt elidőzni; Orhalomban búvár­kodni. OROSZ BÉLA O rhalomban voltam: bú­várkodni. Törvénye- nyesen iktatott té­teleket, szenvedé­lyes emberi szavakat, szív­ből fakadó, ismételten átélt lényeket tártak elém. Láttam az egész községet. Emberi érzelmek őszinte megnyilvá­nulása közben egy falu éle­tének tündöklő aromáját szív - tam magamba: s távoztam. Nem! Nem őket kerestem! Csak emlegiiik, de nem érzi már magán a falu Majláth gróf, sem Brüchler báró gő­gös mosolyát. A meggörnyedt hátak kiegyenesedtek. Ez vi­szont nagyon fontos. Az adta meg az új élet színét, hogy a földosztás óta 386 család ledobta a zsellérek gúnyáját, új ruhát öltöttek, esznek, isznak, s vígan élik az em­beri érzelmek gazdag vilá­gát. Láttam, hát feljegyeztem, hadd tudja más is. De szeretném, ha nemcsak mi tudnánk, ha a hatalmi láz hajszolt lármájában égő egész nyugati világ megtudná, milyen szépei lehet urak nél­kül és csakis nélkülük jó­módban, a gazdasági és kul­turális élet igazi, derűs egyen­súlyát élni. Nem a múltban és a jelenben épült lakóhó,zak kö­zötti különbséggel akarom érzékeltetni és felfogni az itt élők cselekvő életének gazdagságod. Túl szembeötlő az, hogy a múltban esetleg egy ház épült a faluban évenként, s hogy jelenleg 32 házépítési kérelem van a tanacsnazan, ez a mu n « évének őrhalmi normája. Bár ez is a jelent dicsőítő tény. Ahogy forog az élet skálája, úgy kap életre az egész Ör- halora, mint az esőáztatta tikkadt növény. Micsoda öröm volt látni egy ilyen kivételes utcai for­galmat: Marton János és Bo- zány Júlia mennyegzőjét tar­totta és a fél falu készült az eseményre. Láttam: az ün­neplőkön nylontól a brokátig és a kínai bársonyig a leg­ékesebb ruhákat. Tizenhat kéz­ből vitték a finomabbnál-fi- nomabb falatot a fiús ház­hoz. No és még valami. Hal­kan: az örömapának 30 ezer forintjába van a mennyasz- szony. Honnan? Miből? Ilyen tehetősége ritka kivétellel ma már megvan az egész falu­nak. De voltak, akik bizony­gatták: nem volt ez mindig így! Sőt ezt is hallottam: akadt itt olyan is, aki a. múlt rendszerben leélte az életét, de nem igen veit mesz- szebb Balassagyarmattól, (fi kilóméter). B ’ár már mit sem érünk azzal, ha utólag sze­mére vetjük ezt a múltnak, de a láza­dozó lelkiismcret mégis kierő­szakolja: óh, te átkozott úri rendszer, mivé süllyesztetted a szegény embert. Kanyó Jó.nos mezőőr négy hold juttatott föld tulajdono­sa a szégyentől kissé elvörö­södve mondta ki: én sem vol­tam a múltban moziban, itt láttam az első filmet, amióta Örhalom mozit kapott. Aztán vádolva a múltat, így teszi iitci lityi u dwyiíi- j ~~ 19 éves Kanyó János életével, j — A felszabadulás után g voltam életemben először Bu­dapesten. A fiam?... A fiam j az minden évben felmegy, t Most is volt a mezőgazdasági 7 kiállításon. i N ekem egy öltöny ru- c ham volt ünnepre is, meg hétköznapra is. A fiamnak? öt öltöny, bőrkabát, meg min­den, amire szüksége van. — Sosem felejtem el, az éhínség rávitt, hogy pénz után menjünk. Balassagyar- / maton kötöttünk ki. Itt egy ( nagy cirkusz éppen búcsúalő- adását tartotta. Megkinálkoz- tunk, hogy segítünk szétszed­ni. Azok meg kaptak rajtunk. ■ Elvették mén a kalapunkat , is addig, nehogy megszök­jünk. Akkor láttam életem­ben először ilyen micsodát. A fiam meg egyet sem mu­lasztana a moziból. — Mondom is a gyereknek, hogy: Hej, gyerek! Te nem tudod, mi az nyomorogni. Én tizenkét éves koromban már megkezdtem a báró föld­jén. Ha jött az aratógazda, csak annyit mondott: No gye­rünk, hé!!! Menni kellett. Látástól,vakulásig, de soha nem tellett többre egy ruhá­nál. Hát azért mondom, hogy nem lehet eléggé be­csülni a mai életet. Ez lett volna hát az őrhal­miak lehetőségének határa? Nem! Ez amolyan agrárpro- letár-sors volt itt. Akadtak, akik feszegették a község éleiének szűk kereteit. A tu­f 1 1 1 < I i 3 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom