Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-22 / 83. szám

1958. október 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Szereti a munkáját Mindenki is­meri Nógrádkö- vesden Matyóka Istvánt, az áLLami gazdasag dolgo­zóját. Akivel csak beszéltem, az mind jót mon­dott róla. Az állami gazdaságot második otthoná­nak érzi, mert már 1949. óta dol­gozik itt és el sem tudja kép­zelni máshol a munkahelyét — mondták az iro­dában. Ebédszünet volt, amikor szétnéz­tem az állami gazdaság szarvas- marha istállóiban. Sehol senkit nem láttam, mert a dolgozók nagy ré­sze az üzemi ét­kezdében kanalaz­ta az ínycsiklan­dozó ebédet. Az istállók csendjét csak a kényelme­sen heverésző szarvasmarhák ütemes szuszogása törte meg. Az egyik istálló vé­gében valóban megtaláltam Ma­tyóka Istvánt, úgy, ahogy mond­ták. Most is dol­gozgatott, söpro- getett. Az állatok már figyelembe se vették' meg­szokták. Matyóka István meglepődik, ami­kor megtudja, hogy az újságtól érdeklődnek mun­kája után. — Hát dolgoz­gatok, dolgozgatok — mondja szeré­nyen. — Szereti-e ezt a munkát, kérde­zem a halkszavú fiatalembert. — Szeretem, bár nem régen dol­gozom az istálló­ban — felel a kérdésre. — Az idén tavasszal jöt­tem ide. Azelőtt kocsis voltam. — Nagyon szé­pek ezek a hízott marhák, azt mondják, a gazda szeme is hizlalja a jószágot, így biztos a gondo­zóé is, — hízel- gek a fiatalem­bernek. Nevetve mondja — a gondozó sze­métől nem hízná­nak meg, ha nem abrakolnánk, de mi az előírások­nak megfelelően abrakolunk. — Ki az a mi, — kérdezem. — Pavló Pál meg én, csak ő most nincs itt. Estére jön be. — Akkor közös az istálló gondja, baja, öröme? — Igen. Mi jól megértjük egy­mást. Ügy gon­dozzuk az állato­kat, hogy minél nagyobb legyen a súlygyarapodás. — S az mennyi szokott lenni ha­vonta? — Általában 28— 30 kiló. Odamegy az egyik tinóhoz és felkölti. — Nézze, többet érnek ezek, mint egy lottó főnyeremény. Gyakran szállíta­nak még külföld­re is belőlük. A beszélgetés folyamán elmond­ja Matyóka Ist­ván azt is, hogy most épített új házat. Itt jól érzi magát, mert meg­becsülik munká­ját. (-a-s) Gondosabb munka — nagyobb termés A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, ha nem is rohamléptekben, de megindult a belterjesség útján. Ismeretes, a nyáron gabonatermésük gabonafélék­ként néhány mázsával túl­szárnyalta a község egyé­nileg gazdálkodóit. Ebben természetes nagy szerepe volt a gépállomásnak is, amely a munkákat időben és lelki- ismeretesen végezte el. A jó terméseredmények elérésé­ben nagy segítséget adott a műtrágya felíhasznáilás is. Nem sajnálták a műtrágyát a földtől. Holdanként más­fél mázsát szórtak ki. Szép termést adtak a pil­langósok. A 25 .kih területről 50 mázsa aprómagot szállí­tottak, amelyért 126 483 fo­rintot kaptak. Az árú tiszta­sága 94,2 százalékos volt, így még minőségi felárként 11 825 forintot fizetett a mag­termeltető vállalat. JUtqj^tnk <(i at aljúi a {(hí fiúért A közelmúltban tárgyalt megyénk .KISZ-bizattsága a járási Kl'SZ-titkárok, vala­mint az illetékes erdőgazda­ságok vezetőinek részvételé­vel az őszi fásítási programról. Az őszi fásítási program is szerves része a KISZ Köz­ponti Bizottsága által vá'lalt 100 millió facsemete elültetési munkálatainak. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy megyénkben is hagyomá­nyossá kell tenni a fásí­tás ügyét. A tavaszi fásítási időszakban szép eredményeket értek el megyénk fiataljai, hiszen több minit 15 ezer facsemetét ül­tettek el. Ezek az eredmé­nyek is kötelezik fiatalságun­kat a még eredményesebb munkára. Fiataljaink elsősorban az Meddig maradnak az utolsó helyen ? A gépállomási igazgatóság jelentéseiben az utóbbi idő­ben állandóan ez áll: „indo­kolatlanul alacsony a terv­teljesítés a karancskeszi gép­állomáson.” Ebből következik, hogy a különböző munkák értékelé­sénél is szégyenszemre a ka- rancskesziek leghátul kullog­nak. Pedig, ha valamikor szükség volt a férfias mun­kára, akkor most méginkább elmondható ez, mert a szá­razság hetekkel visszavetette a jövő évi kenyerünket biz­tosító munkát, a vetést. A gépállomás igazgatója nem is próbálja szépíteni a helyzetet. Őszintén bevallja, hibát követtek el. Hiányzott az ellenőrzés, s így megíazult a munkafegyelem. Erről beszéltek október 17- én a gépállomás vezetői a vezetőségi ülésen, ahol a munka megjavítására komoly határozatok szülötteik. Na­gyon figyelemre méltó a ve­zetők munkavállalása. Fel­osztották maguk között a gé­peket. Minden vezetőre há­rom gép jut. Az a feladatuk, hogy minden reggel hat óra­kor jelentkeznek a gépeknél és ellenőrzik a munkakezdést. De nemcsak reggel ellenőriz­nek, hanem délután is. este felé. Ugyanis sok traktoros túl korán abba szokta hagyni a munkát. így a traktorosok érezni fogják, hogy törődnek velük, s nem fordul elő a kilenc órai munkakez­dés és a három órai be­fejezés. Ebben igaza van a gépállo­más vezetőségének, de már előbb is észre vehették volna a hibát és segíthettek volna. Most a vetés idején a mun­kák állásáról a főagronómus két naponként jelentést ad az igazgatónak, így azonnal in­tézkedhetnek, ha lemaradás tapasztalható. Sajnos a gépállomáson még vannak ma is sokan olya­nok, akik csak átjáróháznak tekintik a gépállomást. Ez­ért történhetett meg, hogy a nyár folyamán hat, s most a vetés idején pedig három erő­gép áll emberhiány miatt. Van néhány traktoros, aki nem sokat törődik azzal, mit mondanak róla. Szégyen, de előfordul az is, hogy éppen néhány párttag az, akivel a legtöbb ibaj van. Amikor a vezetőség a munkafegyelemről beszél, az egyik pártvezetőségi tag: Klement István fity- tyethány a vezetőség erő­feszítéseire. Szombaton már délben abba hagyja a munkát és megy zenélni, hétfőn pedig részegen jön munkahelyére. Oláh Pál sem különb. Részeges maga­tartásával szégyent hoz a gépállomásra, de még a kom­munista névre is. A gép­állomás kommunistái egysé­gesen elítélik az ő maga­tartásukat, s egyetértenek a vezetőséggel, amely már utol­jára figyelmeztette őket. Az igazgató, hogy ösztön­zőbbé tegye a műikét, meg­ígérte: 100 forint célprémiu­mot juttat annak, aki egy dekád alatt 40 normálholdnyi mukát végez. A kihirdetés után megindult a nemes ve­télkedés. Ügy néz ki, hogy Dózsa István és Végh Sándor traktorosok megkapják majd h célprémiumot. Jó lenne, ha a vezetőség karöltve a pártvezetősággel a jövőben jobban ellenőrizné és segítené a munkát. Ha ez így lenne, nem fordulhatna elő a nonmálholdankénti 8— 10 forintos üzemanyag túl­fogyasztás, valamint az in­dokolatlan anyagalkatrész rongálása sem. Meg kellene magyarázni a traktorosoknak, hogy az indokolatlan üzem­anyag pocsékolás bűn a nép ellen. Helyes az üzemanyag megtakarítók jutalmazása, de helyes lenne a pazarlók megbüntetése is. Ma még sok a tennivaló Karancskesziban, de reméljük a dolgozók többségének be­csületes, szorgalmas munkája képes lesz a lemaradás be­hozására. Kata János erdőgazdaságok terveinek tel­jesítésében tudnak segítséget nyújtani, azonban önállóan vállalt munkákat is végezhet­nek. Megyénkben is komoly méretű az erdőgazdaságok őszi fásítási programja: mintegy 70 hektárnyi te­rület fásítását akarják megvalósítani. Ebből 41,5 hektár újtelepítés, 39 hektár pótlás. Időben szólunk ! Az erdőtarcsai Szabadság Termelőszövetkezet tagjai bi­zonyos aggodalommal néznek az ősz, az esős, sáros idő elé. Az aggodalom részben érthető is, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint a termelőszövetkezet szarvas- marha állományáról. Ugyanis a meglévő istállót átépítik egy modernebb magíárfödé- mes istállóra. Az építkezést még június­ban megkezdte egy pásztói kisiparos, miután tanácsi vállalat — sok dolguk lévén — neun vállalta a munkát. A termelőszövetkezet úgy ha­tározott, csinálja meg kis­iparos, ha más nincs, mert az istálló nagyon fontos. El kell készülnie még a rossz idő beállta előtt, mert a 23 tehén bent szoroskcdik a fa­luban egy alacsony, egész­ségtelen istállóban. Annak idején 17 álfát számára mé­retezték. de mit tehet a ter­melőszövetkezet, ha 23 tehene van. Beszorították mind. mert így is elég bajt okoz, hogy a növendék állatok még min­dig a szabadban vannak. A tehénállománynál ilyen kö­rülmények között szó sem lehet fokozatosan emelkedő tejhoaamról. Félő, ha topább is húzódik az istálló ügye, tönkremennek az állatok. Mert eddig húzódott. Egy­szer anyag nem volt, de meg­történt az is, hogy a kőmű­ves mester emberei nem na­gyon igyekeztek. A Műkő és Kőipari Vállalat is szeptem­ber végére ígérte a beton- ablakokíat. Most, talán no­vember végére megérkezik majd. Egyébként az istálló olyan 69 százalékos készült­ségi fokon áll. A tehénállomány jelenlegi helyzete mellet azt sem le­het figyelmen kívül hagyni, hoev ha az istálló nem ké­szül el az idén 100 ezer fo­rintos hitelengedménytől fosztják meg a termelőszövet­kezetet. Ezért szólunk még most, időben! V.-né Előkészületek a zárszámadásra A megye termelőszövetke­zeti könyvelői, mezőgazdá­szai, valamint a községi me­zőgazdászok öt napos tanfo­lyamon vesznek részt Salgó­tarjánban. A tanfolyam ok­tóber 27-én indul s a hallga­tók a zárszámadáshoz szüksé­Rövidesen elkészül az új istálló Befejezéshez közeledik az ér­sekvadkerti Dimitrov Terme­lőszövetkezetben az 50 férő­helyes szarvasmarha istálló építése. Az istálló 300 ezer forintos költséggel épül mag­tárfödémmel, tejházzal és gondozói szobával, valamint kisvasúttal. Az istálló elkészítésével a ŰJ SZAKKÖNYV JELENT MEG Megjelent a mezőgazdasági kiskönyvtár Kincses Könyvek sorozatában Jeszenszky Ár­pád: ,A gyümölcsfák metszé­se képekben”. A következő kiadás Pröhászka Ferenc: „Szőlő és a bor” című könyve lesz. A könyvek megrendelhetők a járási szövetkezeti közpon­tok könyvesboltjaiban, a falu­si szövetkezeti boltokban és a falusi könyvterjesztőknél is. Dimitrov Termelőszövetkezet­nek lehetősége nyílik az ál­lattenyésztés nagyobb ará­nyú fejlesztésére, a hozamok további növelésére. ges előkészületekkel, tudni­valókkal ismerkednék majd meg. Egyébként néhány termelő- szövetkezetben már hozzálát­tak a leltározáshoz, a terme­lőszövetkezetek álló eszközei­nek felméréséhez. Termelő- szövetkezeteink zömében be­fejezéshez közeledik a beta­karítás, a vetés, melynek vé­geztével teljes egészében megkezdődnek a zárszámadá­si előkészületek. Jó kezekben a paívarci útszakasz Ha megkérdezzük a gép­kocsivezetőket, miért mennek Balassagyarmatról Örhalom felé Patvarcon keresztül, egy­szerűen azt válaszolják: vi­gyázunk az egészségünkre, va­lamint a gépkocsira, a nép vagyonára. Ezen az útszakaszon az út- őr nem tudja köszönéssel megelőzni a gépjárművek ve­zetőit, mert azok már messzi­ről feltűnő tiszteletadással adóznak az út mesterének, az igazi gazdájának, Molnár Sándor út-őrneik. Ez az út­szakasz még a 30-as évek­ben épült és ettől az idő­től kezdve még úthengert nem látott és nagyobb javí­tást sem kapott. Ez annak köszönhető, hogy Molnár Sán­dor úgy ápolja ezt az utat, mint a kertész a virágokat. hogy még Neki is köszönhető az, ezen az útszakaszon halálos baleset nem történt. Télen a csúszós útra sódert szór, kivált az emelkedőkön. Molnár Sándor a nehezebb időkben is megállta a helyét. Az ellenforradalom idején, amikor a nemzeti tanács magához hívatta és kérte, hogy hagyja abba az út ka­parását s álljon be nemzet­őrnek, Sándor bácsi az aján­latot gondolkodás nélkül visz- sza utasította azzal, hogy eb­ben a nehéz időben, amikor a vasúti forgalom szünetel, n"—óbb szükség van az utak­ra. Most, hogy a sáros csú­szós utak veszélyeztetik a közlekedésit még nagyobb gonddal őrködik az út felett Molnár Sándor út-őr, a pat- varci útszakasz gondos őre. Védekezzünk a repcedarázs ellen! Repcét, retket, mustárt, kerekrépát, káposztát károsít­ja, de a vadontermő . ke­resztesvirágú növényéken is megél a repcedarázs, feketés- zöld színű, csupasz, 11 pár lá­bú álhernyója. Az álhemyók a levélfonákom rágnak, majd fejlődésük előrehaladtával táplálékfogyasztásuk hihetet­lenül fokozódik és így a lár­vák máról-holnapra letarol­ják a növényeket, hogy csak a vastagabb erek és szárak maradnak vissza. Ősszel a kikelő repce­darazsak a repcét fertőzik. A nyár elejei rajzás pedig a virágzás előtt álló mustár­vetésre rakja tojásait és azon károsít. Általában két-három nemzedéke van. Az előbbi ok miatt ősszel a repce­vetéseinket, tavasszal pedig a mustár-vetést kell figyelni, ha elakarjuk fogni a repce­darázs rajzását és sikeresen akarunk ellene védekezni. Amennyiben nagyobb mérték­ben tapasztaljuk a repce­darázs jelenlétét akkor ne késlekedjünk cselekedni, mert termésünk veszélybe kerül­het. Ezért legajánlatosabb a fertőzés idején 10—30 kilo­gramm 10 százalékos DDT- porral leporozmi vetésünket katasztrális holdanként. Az amúgy is szükséges őszi mélyszántást pedig okvetlen végezzük el, mert ez is elő­segíti a repcedarázs elleni védelmet. Csuka János Növényvédő Állomás Helyes úton járnak A becskei Új Elet Termelőszövetkezetet a gyengén mű­ködő tsz-ek közé sorolták az idei tavaszon. Rossz volt a vezetés, laza a munkafegyelem, a közös vagyon elkótyavetyé­lésére is sor került volna, ha a termelőszövetkezet nem változtat gazdálkodási módszerén — hiába folyik nálunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése — ha Becskén fel­oszlik a közös gazdaság. Mert az ilyen termelőszövetke­zetek nem erősségei, hanem kerékkötői a mozgalomnak. Erről beszélgettünk nemrégiben Becskén, egyik eső­áztatta délutánon. Azóta új elnököt kapott a termelőszö­vetkezet és Nándori Ferenc elvtárs vezetése alatt már eddig is sokat változott a termelőszövetkezet képe. Átdol­gozták a korábban hibásan elkészített éves tervüket, s az idén már olyan terv szerint dolgoztak, amely a termelő- szövetkezetnek legjobban megfelelt. — A munkaegység értéke, mindent számbavéve 33 fo­rintot tett ki a terv szerint. Azonban a valóságban 45 fo­rintot ér egy munkaegység nálunk mondotta Nándori elv­társ. - De közben visszafizettünk az államnak is 60 ezer forintot, amit annak idején hitelként kaptunk. — Ezek mellett havonként 10 forintos munkaegység előleget is kaptak a tagok — kapcsolódott a beszélgetésbe Laczkó István könyvelő. Laczkó bácsi egyébként nyug­díjas tanító, s mivelhogy a termelőszövetkezetnek szük­sége van tudására, hozzáértésére, így hasznosítja magát. — Hogyan biztosították a havonkénti munkaegység előleget, s azt, hogy megnőtt a munkaegység értéke? Laczkó bácsi a könyvek között lapoz, bizonylatokat szed elő, igyekszik a legpontosabb választ adni: — 40 ezer forintot hozott a vöröshere. A szerződéses növényekre kapott előleg és a havonkénti tejpénz fedezte az előleget. A megnövekedett szarvasmarha állomány, ahogy számoljuk, szintén 40 ezer forintos tiszta jövedelem­hez juttatta a tsz-t. 2 holdon dohányt termeltünk, melynek jövedelme is a munkaegység értékét gyarapította... Ott volt a beszélgetésnél Duhonyi Lajos bácsi is, aki az Üj Élet Termelőszövetkezet teheneit gondozza. Fejő­gulyás. Pásztorember volt a nagyapja is. Május közepe óta tagja a termelőszövetkezetnek, s közel 300 munkaegy­séget ért el. Büszke rá nagyon. Ahogy az állatállományról esik szó, beszélni kezd ő is: — A nyáron még ketten dolgoztunk a 41 szarvasmar­hával.. De most a 14 tehenet csak egyedül gondozom. A fe- jési átlag 7,8 liter volt. Most már 10 liter körül járunk. A takarmányozás nálunk még nem egyedenként történik — pedig kár vele várni! — 8 kilogramm szálas és 4 kilo­gramm abraktakarmányt kapnak a tehenek. Pontos, ren­des munkát kíván ez, mert ha a tehenet becsapom, becsap az is engem.... — Pásztor ember Duhonyi bácsi gyermek­kora óta. Ö már csak tudja! — Takarmány lesz elegendő? — Hát a termelt takarmánnyal — szólt újra Nándori elvtárs — nem tartottunk volna ki az újig. De silóval pó­tolva, mert 200 köbméter silót is készítettünk, elég lesz. Az állatállományról való gondoskodás rendkívüli fontos­sággal bír nálunk is. hiszen a közös gazdaságunk jövedel­mének 75 százalékát az állattenyésztés teszi ki. — Terveik? Hogyan gondolják tovább a munkát? — Terveink vannak, s hogy mind meg is valósul­janak, rajtunk múlik. A szarvasmarha állományt tovább szeretnénk javítani — szólt elgondolkodva a termelőszövet­kezet elnöke. — A meglévő tehénállomány jó — kapcsolódott a be­szélgetésbe Duhonyi bácsi. — Egy-kettő szorul selejtezésre csupán. Van 15 szerződéses üszőnk, azok közül a tenyész­tésre alkalmas egyedeket megtartjuk. Ügy tervezik, rendbehozzák az egyik szarvasmarha istállót, készítenek egy hídmérleget, melyet használna a falu is. Birtokukba veszik a szeszfőzdét, mely új jövede- delemmel gazdagítja a termelőszövetkezet tagjait. — Ha pedig villanyunk lenne — mondotta befejezésül Nándori elvtárs — még nagyobbat léphetnénk előre —.. .és sorolja tovább a szecskavágót, a darálót, a fűrészgépet, a gépi fejést, ami mind-mind megvalósulna a termelőszö­vetkezetben. Erre Duhonyi bácsi is felütötte a fejét: — Nekem sem kellene a több mint 1 hektóliter tejet kézzel fejnem ... A becskei Üj Elet Termelőszövetkezet nem nagy tsz. 100 holdakról nem beszélhetnek a tagok, de erejükhöz mérten azon igyekeznek, hogy életképesek legyenek. Törek­vésük nem hiábavaló, mert négy új család választja me­gint a közös gazdálkodást. V1NCZE ISTVÁNNE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom