Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-15 / 81. szám

1958. október 15. NÓGRÁDI NEPÜJSAG 3 BERUHÁZÁS NÉLKÜL Alkalmazzuk bányáinkban a korszerű módszereket A ■mint szénbányászatban is, mindenütt a főcél a gazdaságos termelés, a költsé­gek csökkentése, a termelé­kenység fokozása. Ha a sta­tisztikai mutatókat nézzük, számok igazolják, hogy a fej­lődés nem állt meg, az ered­mények napról napra foko­zódnak. Sőt nem egy helyen az emelkedés ugrásszerű, amelynek okozója egy nagy- jelentőségű újítás, vagy pe­dig a gépesítés. S amiről je- len'eg kevés szó esik — de jelentős emelő hatással bír — A JÓ MUNKAMÓDSZEREK, JÓ MOZGALMAK. A szénmedencében is van ilyen mozgalom, amely kevés kivétellel eltemetett. Ilyenek a ciklusos művelés, a gyors- vágathajtás, s a korszerű rob­bantási eljárás. Mi e három jelentősebb módszer gyakor­lati előnye? A ciklusos munkamódszert a szovjet bányákban kiválóan alkalmazzák. Hazánkban azonban még mindeddig nem ■•sikerült meghonosítani. Pedig a ciklushoz nincs szükség kü­lön beruházásra, gépekre és •egyebekre. A ciklus nem más, mint a 8, illetve a 24 órai munkaidő tervszerű, grafikon szerinti beosztása, a szállítási •csúcsok kiküszöbölése. Konk­rétabban, egy műszak felosz­tása egy bányában, amely ■szerűit a bánya feléből a műszak első felében, míg a másik részből a műszak má­sodik felében indul meg a Szállítás. A második módszer az 1950-es évek elején született meg a komlói bányában: a 100 méteres gyorsvágathajtási mozgalom. Előnye: kisebb ■költség kell a feltárt vágat fenntartásához, meggyorsul a fejtés, előkészítés, vagy a le­vegőellátás. A harmadik jelentős mód­szer a korszerű robbantási mód. Ennek módja többféle lehet, amely legtöbbször a belyi viszonyoktól függ. A •szénmedence viszonyait te­kintetbe véve legelőnyösebb a belső időzített gyutacs al­kalmazása. Gyakorlati alkal­mazása révén lehetővé válik a jövesztéshez használatos robbanóanyag súlyszerinti «csökkentése. Hogyan halad a szénme­dencében e korszerű módsze­rek alkalmazása? Mindjárt leszögezhetjük, hogy Szoros­patak kivételével sehol nem alkalmazzák egyiket sem. Az igaz, hogy Szorospatakon is jelenleg még csak kísérletek folynak, de már ez is nagy eredmény. A CIKLUSOS MUNKAMÓDSZER ■alkalmazására január végén kezdték el a kísérleteket. Kezdetben csak két bányá­nál, Északi-tárón és a Szep­tember 6. aknában alkalmaz­ták. Legelőször a szállítási rendszer megváltoztatását tűzték ki célul. Ez azonban még ma sem sikerült telje­sen, mert nincs kellő kitar­tás a műszakiak részéről. Ha szállítási zavar lép fel, ak­kor megszűnik a ciklus, is­mét a szervezetlenség ural­kodik. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a szállítási za­varok számát és idejét a le­hető legkisebbre csökkentik. Természetesen ennek megfe­lelően a csapatok munkater­vezetét is módosították. Észa­ki-tárón például, hogy hét­főn ne szűnjön meg a ciklus, •ezen úgy segítenek, hogy va­sárnap végzik el a jövesz- tést, s a bányamező felén már műszakkezdéskor megin­dulhat a szállítás, míg a töb­bi munkahelyeken a biztosí­tás és jövesztés munkálatait végzik. Hangsúlyozni kívá­nom, a ciklus még nem vált be teljesen, még sok tenni­való van, különösen a csapa­tok grafikonszerinti munka- szervezésében. Ám ennek el­lenére is már a szervezett munka révén komoly ered­mények születtek, amelyek biztatók a jövőre nézve. Bi­zonyítéka, hogy januártól szeptember elejéig Északi­tárón 10,15 mázsával, míg a Szeptember 6. aknában 4,77 mázsával növekedett a pro­duktív teljesítmény, s ugyan ezalatt az idő alatt a bányá­nál dolgozók keresete közel 8 forinttal emelkedett, A másik komoly jelentősé­ge a munka biztonságossá té­tele. Amíg 1957. III. negyed­évben a balesetek gyakorisági száma 98,9 százalékos volt, addig ez a szám szeptember végén már felére, 45,4 száza­lékra csökkent. A 100 méteres GYORS VÁGA THAJTÄSI MOZGALOM érdekében is augusztus végé­től a kísérletek folynak. Az üzem főmérnökének sok gon­dot okozott az esetenkénti le­maradás az előváj ásóknál. Megoldásként nem a régebbi 100 méteres mozgalmat kí­vánták újra alkalmazni — bár születtek ezen a téren ló eredmények —, mert a mozgalomnál fennáll a kam­pány veszélye. Az előváj ások meggyorsítása pedig nem le­het időszaki feladat. A meg­oldást műszaki intézkedések­ben, fejlett technológia alkal­mazásában keresik. A jelen­leg alkalmazott mód sem megfelelő, mert például mű­szakonként csak egy „fogás“ lehetséges, s a munkaidő 25 százaléka is elveszik. Ez okoz­za a jelenlegi lemaradást a vágathajtásban. Megvizsgál­ták a fejtési módokat is és ezek együttes eredményéből születik meg az új gyorsvá­gathajtási módszer. A kísér­let során eltértek az eddig alkalmazott fúrási módszer­től. A betörési rést résvágó­koronával bővítik ki, amely­nek töltete eltér a többi lyu­kaktól. A robbantásnál tehát a fő munkát a résvágókoroná­val bővített lyuk végzi el, a többi lövés csak elősegíti en­nek munkáját. Ezzel a mód­szerrel eltértek az eddigi 1,3 méter fúrólyuktól, s jelenleg 2 méter hosszú fúrólyukat használnak. A fojtás nem merev, mint korábban, ha­nem engedékeny, hasonló az űrlövéshez. Így tehát lehető­ség nyílik arra, hogy az elő­rehaladási sebesség növe­kedjen. Emellett megtakarít­ható 12 darab gyutacs és egy robbantási művelet. Termé­szetesen megszűnik a füstre- várási idő is. E módszer gya­korlati alkalmazásával az üzemegységnél — ha a kísér­letek befejeződnek — mint­egy 30 százalékkal növekedik az előrehaladási sebesség. A csapatok napi teljesítménye 24 órában 60 centiméterrel növekedik. Ez természetesen növeli a produktív teljesít­ményt — napi 10 vagon szénnel. A vágathajtók kere­sete pedig az új technológiai mód alkalmazásával műsza­konként 13 forinttal növeke­dik majd. A harmadik, de nem utolsó jó módszer A ROBBANTÁS technológiájának megjavítása. Az üzemegység két aknájá­ban január végén kezdték meg a kísérleteket a belső időzített gyutacsos robbantás­ra. A kísérletek jól beváltak, s március elejétől már az ak­nában mindenütt ezt a mód­szert alkalmazzák. Az időzí­tett gyutacsok alkalmazásá­val a jövesztés nagymérték­ben javult, s ami nem ke­vésbé fontos, a füstrevárási idő minimálisra csökkent. A produktív teljesítmény az új gyutacsok alkalmazása révén már szeptemberben Északi­tárón 15,4 százalékkal, míg Szeptember 6. aknán 9,2 szá­zalékkal emelkedett. Csak szeptember hónapban a meg­takarított összeg 106 400 fo­rint, amely nagymértékben befolyásolta a költségek ala­kulását. íme tehát három jó mód­szer alkalmazása és kísérle­tezése Szorospatakon. A szá­mok tükrében bebizonyoso­dik, hogy ezeknek a haladó módszereknek van alkalma­zási területük. S jó lenne, ha a tröszt módot találna, hogy ankét formájában vitatnák meg a szorospataki jó mód­szereket, s az ott alkalma­zottakat a többi üzemegysé­gekben is mindenütt alkal­maznák a szénmedencében. Ha ez megtörténik, akkor a jövőben a termelés gazdasá­gosabbá válik, s emellett a dolgozók is nagyobb kere­sethez jutnak. Hortobágyi András Túlteljesítik a tervet, javítják a minőséget Jó munkát végeztek az el­múlt három hónapban a Zagyvapálfalvi Üveggyár dol­gozói. A kemence átépítésé­ből eredő termeléskiesést tel­jes egészében behozták és III. negyedévi tervüket ér­tékben 116, súlyban 104,6, a csomagolási tervet pedig 101,3 százalékra teljesítették. Ked­vezően alakult a termelés minősége is. A tervszerinti 4 százalékkal szemben 5,9 szá­zalék I. osztályú, s az elő­irányzott 75 százalék helyett 83,87 százalék II. osztályú üveget termeltek. A november 7-e és a vá­lasztások tiszteletére kibon­takozó verseny újabb lendü­letet adott a IV. negyedévi terv teljesítésének. Október 10-ig a nettó termelést 116 százalékra, a csomagolási ter­vet pedig 103,2 százalékra tel­jesítették. A gyár dolgozói elhatározták, hogy a IV. ne­gyedévben a selejtet 1 száza­lékkal csökkentik. Jelentős kezdeményezések születtek az önköltség csökentésére is. ÉRDEMES MEGJEGYEZNI Ma hazánkban mintegy há- romszorannyi embernek van szavazati joga, mint a Hort- hy-rendszerben volt. Amíg 1934-ben alig valamivel több mint 2,5 millió választó já­rulhatott az urnák elé, ad­dig 1945-ben már 5,5 millió­an szavaztak, 1954-ben kö­zel 6,6 millióan. Az ideigle­nes választói névjegyzék sze­rint az idén körülbelül hat és félmillió lesz a választók száma. —o— Balassagyarmat város fej­lesztésére 1954 óta államunk közel 13 millió forintot for­dított. A felújítási munkála­tok értéke ugyancsak megkö­zelíti ezt az összeget. oOo Ebben az évben 33,5 mil­lió forint hűségjutalmat kap­tak bányászaink. Ebből az összegből egyedül bútorvá­sárlásra 2,4 millió forintot költöttek el. X Amíg 1952-ben egy milli­árd 413 millió forintot fizet­tek ki nyugdíjakra, addig 1958-ban ez az összeg meg­haladja a 3 milliárd forin­tot is. —M— A rádióvevőkészülékek nö­vekvő vásárlására jellemző, hogy hazánkban 1951-ben összesen 78 400 került ela­dásra, míg 1958 első felében 71 900 darab. Salgótarján városközpont, nyenesebb alkotása lesz a óhajtott kultúrház felépítése, szerint 1959-ben megkezdik, egy millió forint értékű Az 1960-as évre két-há'-'om tátják, majd 1961-ben be is lését. A városközpontban építésre kerülő új szálloda A három éves terv leglé- képen is látható és nagyon A munkálatokat a tervek Ebben az évben mintegy munkát kívánnak elvégezni, millió forint értékben foly- fejezik a kultúrpalota épi- épül majd fel a jövő évben MmétÁmlx- » cmvémm tósaa fa Salgótarján város déli csomópontjának környéke. Ez a vásártéri építkezéseknél megkezdett munkák foly­tatását jelenti: azaz a tulaj donképpeni második lépést. A templomtól a város szívébe vezető úton új, modern bérházak épülnek majd. janooooacKXXxxxxxxxxxiooooooooofxxxxxxjoaoooooGoocooooooz: Ez is a közvagyon herdálása ! A salgótarjáni Szolgáltató Vállalathoz tartozó zagyvái gépműhely­be látogattam el a minap. A kíváncsi­ság hajtott, hogy az itt dolgozók hogyan készülnek a válasz­tásra. Több dolgozó­val beszélgettem, párttaggal és párton- kívülivel egyaránt, ám véleményük meg­egyezett: szavaza­taikkal valameny- nyien a népfront je­löltjeit támogatják. Hogy miért? Zupkó Zoltán már nem tartozik a fia­tal generáció közé. Negyvennyolc tavasz van mögötte. Ezalatt a negyvennyolc éven át sokkal több rossz­ban volt része, mint jóban. Végig élte a II. világháborút, an­nak ellenére, hogy mint katona testi hibája miatt nem vált be, mégis mint munkaszolgálatost Németországba hur­colták. Végig élte a szanálást, a munka- nélküliséget és most azért szavaz a nép­ÜBejLzékjeiísi... front mert jelöltjeire, békében akar dolgozni tovább, em­berhez méltóan, mint az elmúlt tizenhá­rom év alatt. Szentpéteri Róbert 21 éves, fiatal laka­tos szakmunkás. Ta­nulni akar, szeretné elvégezni a techni­kumot, de azt is tudja, hogy .ehhez béke kell. Mint fia­tal embernek rossz emlékei vannak a II. világháborúról. Korán mostoha lett. Apja helyett a há­borúból csak egy pa­pírt kapott a négy­tagú család: hősi halált halt. Robit ez a rendszer tette em­berré, s ezt érzi, mi­kor szavazatával a népfront jelöltjeit támogatja. T1 óth László la- katos a mun­káshatalom további megszilárdításáért, a jólétért és a békéért szavaz a Népfront­ra Csanádi József előtt a felszabadu­lás után nyílt meg a tanulás lehetősé­ge. 1945 után került faluról városba, s ekkor tanult szak­mát. Nem állt meg azonban, mert elvé­gezte az esti tagoza­ton a gimnáziumot. Most szavazásra ké­szül Csanádi elvtárs is, azért, hogy elvé­gezhesse az egyete­met, hogy jól kép­zett, művelt szakem­berré válhasson. 1/ omlósi Ede már az el­múlt tizenhárom év alatt elérte célját. Megvett mindent, amit azelőtt csak titkon tervezett. Há­lával szívében járul majd a szavazó ur­na elé, s szavaz a megváltozott életé­re, a békére. Böröndi Károly azzal kezdi beszédét, hogy nem politizál, de mikor elválunk, már mégis politizál. Az elmúlt tizenhá­rom év tette a fél­árva gyereket a tár­sadalom megbecsült tagjává. Ezalatt az idő alatt nősült meg, s ma két gyermek apja. Semmi nélkül kerütlek össze, ám ma jól berendezett kétszobás lakásuk van. Dolgoznak mindketten, s együt­tes jövedelmük há­rom ezer forint. Otthon a gyerekek mellett a férj idős édesanyja van. Te­lik a ruházkodás mellett élelemre is, sőt szórakozásra is. Ezért szavaz most a a békés családi éle­tért, a kis család jö­vőjéért a népfront jelöltjeire Böröndi Karcsi. Borsovitz Sándor csak két, mondatban válaszol: „Három tagú családom meg­élhetése biztosítva van. Békét akarok, ezért szavazok a népfront jelöltjeire.“ TT ét ember, hét ■*■■*■ sors. Abban azonban valameny- nyien megegyeznek, fiatal és idős egy­aránt, hogy szava­zatukat a jobb jö­vőre, a békére ad­ják. — tob — A közelmúltán olvastam ,a Népszabadság hasábjain, hogy Budapesten az egyik bérház- ból kilakoltattak egy csalá­dét, mert az állami lakást súlyosan megrongálta. Ez járt eszemben, amikor Nagy- bátony bányavárosban a 32- es épület 3. lépcsőházában jártam. Itt lakott Ivádi Ist­ván, s rövid idő alatt „sike­rült” lakását annyira tönkre tenni, hogy most egy hónapig folyik a javítási munka. Hogy mit láttam, elmondom. Az ajtó betörve. A konyha mozaiklapjai össz-vissza van­nak törve, melyből nem ne­héz megállapítani, hogy itt történt a favágás. De nem különb a helyzet a két szo­bában jsem. Az első szoba fala több helyen van meg­rongálva. A szoba egyik szög­letében a parkett nagy he­lyen felégetve, mely ja tüzes villanyvasaló által idézett emlék. A másik szoba kony­hának volt berendezve. A tűzhely a parkettán állott, melyről a körül égett parkett tanúskodik. A fal színe sem lehetett megfelelő, mert fe­ketekávéval öntözték le. S amiben mindkét szoba megegyezik a parketta zsír­pecsétes s hasonlít a vágó­hídhoz. A fürdőszobában való­színű kicsi volt az ablak, mert azt tokkal együtt ki­szakították. A lakáshoz er­kély is tartozik, ami arról tanúskodik, hogy a nem rég esett eső próbálta lemosni, de hasztalan, mert fekete maradt. így néz ki röviden a két- szoba összkomfortos lakás, amelyben rövid ideig Ivádi István lakott. Jelenleg javí­tási munkát végeznek a kar- bahozásra ítélt lakásban. Mindkét szobát újra kell par- keítázni. Az ajtókat, ablako­kat ki kell cserélni, s az összesei át kell festeni, s ugyan így a szobákat is. Az okozott kár összege meghalad­ja a 3000 forintot. Ivádi István új lakást ka­pott, az okozott kárt azonban köteles megtéríteni. Jó lenne azonban, ha a jövőben az ilyen lakókat valóban ki­költöztetnék, nem pedig új lakást kapnának. Én úgy ér­zem jogosan, hiszen a tár­sadalmi tulajdon védelme mindenkire nézve egyformán kötelező, —ely— Tjöüábh ifiül, inífiüL a tuiy/fbátonyi bdtiipimuiiOL Ebben az esztendőben is to­vább folytatják a nagybáto- nyi bányászváros építkezéseit. Az egyik jelentős feladat a nfcdt esztendőben elkészült lakóházak bevakolása. A munka nagyságát érzékelteti az, hogy 47 000 négyzetméter külső vakolás elvégzése vár ebben az évben az építőkre. Ebből eddig már több mint 34 000 négyzetmétert készítet­tek e1 A másik jelentősebb beru­házás a nagybátonyi kenyér­gyár építése. A gyár építői vállalták, hogy az eredetileg december 31-re kitűzött ha­táridőt megrövidítik és már december 15-én átadják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom