Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-11 / 80. szám
4 NÖBRÁDI NÜPOJEUC 1958. október 11. Nagy a sürgés-forgás a földművesszövetkezet udvarán. Az udvar egyik részében fürge kezek feszítik a drótokat, amelyekre hatalmas szőlőfürtöket akasztgatnak. Az egyik teremben Kállai Berci népi zenekara húzza de még nem a talp alá valót, csak hangolnak. Jelmezes alakok sietnek egyik helyiségből a másikba. Szóba sem ál1, velem senki. Ijedten ugrok félre, amikor elcsattog mellettem néhány felpántlikázott magyaros ruhába öltözött lovas. Hát itt bizony szüreti felvonulásra készülnek a fiatalok. S ez a bábeli zűrzavar rövidesen elcsitul. Sorokba rendeződnek a fiatalok. A zászlós vezérlovas után még vagy 8—9 díszes magyarruhás lovas haladt közrefogva egy vadnyugati cowboyt. A magyarruhás lányok orcán játszik az őszi napsugár. Hatalmas szőlőkoszorúi tartanak vállukon a lányok, fiúk. Utánuk sorakoznak a csőszök és a csőszlányok; bizony a szőlőre vigyázni kell, mert könnyen „meglopják”. Kivonul bíró uram is egész háza népével. Négy ökrös szekér húzza a hatalmas szőlős kádakat, s a dústermésű bírócsalád a kocsin szorongott a kádakban. Izzadt a kövér kisbíró. Neki nagy szerep jutott. Minden utcasarkon dop- pergés kíséretében felolvasta a bírói hirdetményeket. Szüreti bál S mi jött ezután? Ámult a sokaság. Tarka jelmezes tömeg. Huszárlányok és huszárfiúk. Múlt századbeli ruhákba öltözött udvarhölgyek. Szinte megelevenedett a történelem. Egy nagyhasú basa háremhölgyei kíséretében utazott. Jancsi bohóc felpántlikázott fülesen lovagolt, egy medve cammogott a tömegben. Halál kománk látványa sok kisgyermek szívét dobogtatta meg. Magyar Lacika is elsírta magát, s az édesanyja mögé bújt, mikor meglátta. Csinos cigánylányok festői viseletben jósoltak a fiatalembereknek, árulták a hagyományos fakanalat. A három bohóc, Hosszúfejű, Kerekfejű és Tompafejű grimaszai kacagtatták a nézőket. A tarka színes tömeg végigjárta a községet. A kísérők és nézők sokasága kacagott a kisbíró hirdetményein. — Azzal a kérdéssel fordul a mozilátogató közönség a gépállomás igazgatóságához, hogy minden mozielőadás alkalmával legalább öt traktorost állítsanak a mozi elé, az előadás színvonala érdekében. .. Szó volt . Kis Józsefről, aki elvesztette műemlék pénztárcáját, felhívást tettek közzé az agglegények klubjáról. Sok-sok vidám és csípős hirdetést olvasott jel hatalmas kacagás közepette. Ment a menet, vidámságot és kacagást árasztottak a Qtutji/ sikert aratott a Qúmőj vítítc — A Déryné Színház Baglyasalján Több, mint 300 ember örült és könnyezett azon az estén, midőn lepergett előttünk a János vitéz c. három felvonásos daljáték. Fő mondanivalója: Az elnyomott dolgozó nép fel- emelkedési vágyát tükrözi. Főhőse egy paraszt legény, méghozzá talált gyerek, aki kiküzdi magának es szerelmesének a felemelkedést. A festői táj szép hátteret ad a fiatalok szerelmének, boldogságának. Mester István megnyerő kedves modorával, lágy kedves hangjával testesíti meg a János vitézt. Nagyon megnyerte a közönség tetszését. Zsámbóki Erika. Jlujrka alakításával hálás szerephez jutott. Részvétet keltett az emberek szívében. A régi elnyomott réteg és a kizsákmányoló urak elevenedtek meg előttünk Iluska és a gonosz mostoha személyében. Az idő és a hangulat változását a tájfestés remekül érzékelteti. Megjelenik a mesére emlékeztető gonosz mostoha személyében Ács Rózsi. Iluska sorsa itt valóban világossá válik előttünk. Bár a legjobban játszó szeplők egyike szerepét* a reális valóságnak megfelelően játsza, mégis kegyetlenségével, csúfságával ellenszenvet vált ki a nézők köréből és méginkább megnyeri tetszésünket a nyáj bátor őrzője. A gonosz mostoha, aki a fiatalok pusztulását akarja, aki halálba kergeti Iluskát, élethűen és igen nagy tehetséggel játszotta meg szerepét. A vándorolni készülő János vitézt Bagó kíséri egyedül hosszú, keserű útjára. Érdekes jelleme. Bár a szíve fáj Iluskáért, mégis nemes szíve arra készteti, hogy barátja mellé álljon és annak segítségére legyen. A második felvonásban a francia királyt igen hűen ábrázolta Lénárd Béla. Az együgyű, hibbantnak •látszó király valóban azokat az embereket mutatja be, akik nem tudnak önmaguk parancsolni, az udvar befolyása alatt állnak. Nevetségessé válik, derűt, majd harsogó kacagást váltva l'i a közönségből. Különösen nevetséges volt a strázsa mester komikus szikár alakja Patay József alakjában, aki nevetségessé teszi a királyt azáltal, hogy ő parancsol neki. Nem lehet elfeledkezni a zenekarról sem. Urbán Vidor vezetésével az egész darabot művésziebbé emelte. Kidolgozott remek összjá- tékkal kedvessé és felejthetetlenné tették számunkra ezt az estét. Nagy sikert aratott tehát a János vitéz. A darabot a színház legközelebb október 11-én Diósje- nőn, 13-án Nagyorosziban mutatja be.-V. J.fiatalok. Az utcán hömpölygőit a tarka forgatag, s lassan az estébe hajlott a nap, amikor visszaérkeztek a szövetkezet udvarára. Míg elült a felvonulás zaja, a szövetkezeti tánczenekar szórakoztatta a tömegei. A nézők, a jelmezesek táncra perdültek, vidám látvány volt mikor egy medve jelmezes fiatal egy magyarruhás kislánnyal táncolt. Este fél hétkor megkezdődött a szüreti bál. Éber csőszlányok vigyáztak a felaggatott ,csábító szőlőfürtökre. A vidám forgatagból felnyúlt néha egy-egy kéz, volt olyan, aki nem bírt ellenállni a szőlő csábításának, no meg ügyes is akart lenni, s leszakított egy-egy szőlőfürtöt. A szemfüles csőszlányok ott termettek és vitték a bűnöst a bíró elé, aki kirótta rá a megérdemelt büntetést. Ilyenkor a pénztárca bánta az ügyetlenkedést, mert a bűnösnek be kellett fizetni az 5—10 forint büntetést. Nőtt a jókedv, mint a megáradt folyó. Éjfél felé izgatottan várta mindenki, vajon kié lesz, ki nyeri meg a két szőlőkoszorút. Dobpergés közben hirdették ki a két nyerőszámot, s nagy volt az ál- mélkodás, mikor Vida György és Vida László jelentkezeit, hogy átvegyék a becses nyereményt. Világos virradatig tartott ez a szép hagyományos szüretibál. Jól szórakoztak a pásztói fiatalok, elmondhatják a KISZ-vezetők. , jó mulatság volt”. Ez Új könyvekről I Cs. Szentgróti István: Krúdy Gyula: Aranykéz utcai szép napok.; Álmok, látomások, különle-| ges szerelmek könyve ez a kötet. Az író kedvencei színpompás, mesés világból, álomszerű, ködből lépnek itt elénk, sí úgy tűnnek el, vagy jönnek! vissza, akár a garabonciás! diák. Jobbára szomorú. sérült,; szerelemrevágyó emberek nosztalgiák, érzések rabjai,1 alakjukat melankolikus báj, s szomorkás derű lengi körülj Szép kiállításban a Szépiro-: dalmi Könyvkiadó jelentette} meg. Őszi s- Sárga levél... őszi rózsa, \Gyere babám, búcsúzára... ’ Add a kezed, hadd szorítsam, Ajakadat hadd csókoljam ... ’Zeng az ének, muzsikálnak, ? Elmegyek én katonának. , Csillag fénylik majd mellemen, iS csillogni fog a fegyverem! t&z&a Elfelejted a világot, A ruhámat ha meglátod! Büszke harcos lesz belőlem, Jó hírt hallasz majd felőlem, S míg haza nem jövök hozzád, Őrizd ezt az őszirózsát... Gyere babám, búcsúzóra, El kell menni, itt az óra... Hasznos ötlet Okos elgondolás megvalósítását kezdte meg a Salgótarjáni Általános Gimnázium kedden délután. Az osztály- főnöki órákon a tanács vezetői ismertetik a tanulókkal a tanácsok felépítéséit, rendszerét, feladatát és a választások kérdését. Az első előadást, amelyet Berkes József elvtárs a Salgótarjáni Városi Tanács titkára tartott várakozással és élénk érdeklődéssel fogadták a fiatalok. A tanácsokkal és a választásokkal kapcsolatos tárgykör ismertetése után a tanulók kérdéseiket intéztek az előadóhoz. Érdeklődtek a fiatalok az országgyűlési képviselő munkája. a tanácselnök hatásköre, a tanács és az üzemek kapcsolata, a tanácstag visz- szahívhatósága stb. iránt. Lepecsételt könyvtár Végeredményben helyes elképzeléstől vezettetve akarták egyesíteni a község két könyvtárát. Csakhogy egy kis szépséghibával történt a végrehajtás. Van ugyanis Vanyarc községnek egy igen szép — Madách nevét viselő — kultúrotthona. A kultúrotthonnak könyvtára, a községben van egy külön iskolai könyvtár is. Nos, ezt a kettőt akarták egyesíteni. A pásztói járási könyvtáros már át is akarta vétetni az iskolai könyvtár vezetőjével a kultúrotthon anyagát, amikor kiderült. hogy a kultúrotthonban nem vigyáztak a drága könyvekre. Nedves szobába helyezték, a könyvek emiatt penészesek lettek és porosak és nagy többsége olyan szakadozott, hogy jóizlésű ember ezerszer meggondolja kezébe vegyen akár egyet is belőlük. Emellett hiánya is volt a könyvtárnak. Az iskolai könyvtár vezetője ezekután — teljesen érthetően — nem vette át az anyagot, — elvégre nem akar ráfizetni a dologra. Nem vette át és a járási könyvtáros úgy „oldotta meg” a dolgot, hogy lepecsételte a könyvesszekrényt. Azóta már körülbelül egy hónap teli el, de a járási könyvtáros a múltbét végéig sem intézkedett, hogy a könyvtár ügyeit rendezzék, hogy újra fez olvasók rendelkezésére álljon. Azt hisszük, nem lenne helyes, ha a pásztói járási könyvtáros még egy hónapig várna egyébként helyes elképzelése megvalósításával. Úi orvosok érkeznek megyénkbe Ki ne hallott volna már olyan panaszt, annak —r—s— 1 ellenére, hogy a felszabadujÉrdemes megjegyezni Hazánkban 1938-ban 410, tavaly 1957-ben pedig már 4152 volt a 'filmszínházak száma. Amíg 1938-ban 11,5 millió, addig 1957-ben 133 millió volt a 'mozilátogatók száma. * 1958. első felében megyénkbe 712 lakás épült állami erőből, állami támogatással es magánerőből. Ennek az adatnak külön érdekessége, hogy az ország 19 megyéje közül ettől töob lakás csak három megyében készült el, a magánerőből történt építkezéseknél pedig csak két megye előzte meg Nógrádot. lás óta közel 60 százalékkal több orvos van megyénkben, még is kevés? Sőt, az utóbbi években már minden 10 000 lakosra csaknem 8 orvos jutott, a lakosság még is kevesneik találta az orvos ellátást. A dolgozók jobb egészség- ügyi ellátottságát figyelembe veve egyre nagyobb gondot fordítanak arra, ihogy több orvos kerüljön a kórházakba, körzeti és falusi rendelőkbe, eljussanak az orvosok falvakba, városokba egyaránt. Ennek a fáradozásnak újabb eredményei jelentkeznek. A megyei tanácson nyert értesülés szerint a közel jövőben töob olyan körzeti orvosi állást töltenek be, amelyek a lakosság szempontjából feltétlen szükségesek. Még ebben az évben 34 új orvos érkezik megyénkbe. Legtöbbjük kórházban nyer elhelyezést, ae be tórák a négy sal- gotarjani eddig üres Körzeti orvosi állást, só’t körzeti orvoshoz jutnak a somoskő- újfaiusiak és a nagybátonyi- ak is. Megyénkben ezzel jelentős lépést teszünk előre a betegellátás terén, lényegesen javul dolgozóink egészségügyi ellátása. KiKjnt-ett-ék a filmszakma legjobb dolgozóitSzerdán délelőtt bensőséges ünnepségre gyűltek össze megyénk filmszínházainak vezetői és dolgozói, hogy megemlékezzenek a filmipar államosításának tíz éves évfordulójáról. A megemlékező beszédet Németh László elvtárs, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője tartotta. Rövid áttekintést adott a fel- szabadulás óta elért eredményekről, a filmművészet fejlődéséről, külön az államosítás óta elért eredményekről. A számszerű fejlődésről beszélve megemlítette, hogy míg 1938-ban 11 mozi működött a megyében, ez a szám 1957-ben 137-re emelkedett. És ami nem kevésbé sokat mond az emberek kultúra- és filmszeretéről, megyénkben jelenleg 26 mozi épül társadalmi munkában. Az előadó elismeréssel szólott a megye filmszínházai dolgozóinak és vezetőinek munkájáról, majd végezetül a moziüzemi vállalat vezetője okleveleket, kitüntetéseket és pénzjutalmakat osztott ki a legjobb moziüzemi dolgozók között. Gondolatok munkásokról, tsz-ekről, jövőnkről meg a választásról TZ- öztudomású, hogy dol- gozó parasztjainkat az utóbbi hónapokban ismét erőteljesen foglalkoztatja a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdaságok megteremtése. S nemcsak a falut, a várost is, a munkásosztályt is. Ahogyan az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára, úgy a munkásosztálynak és a további fejlődés szempontjából életkérdés, hogy a szocializmus a falun is teljes szélességben utat törjön, magának, s belátható időn belül győzedelmeskedjen. Nem lehet kétséges, hogy azt a harcot, amely a tsz-imozgalom sikeréért folyik — csakúgy, mint építésünk más feladatainak megoldását — a munkásosztály vezetésével oldja meg egész népünk. A feladat kettős, de egységes célt szolgál: tovább erősíteni, fejleszteni a meglévő fcsz-eket, állandóan ismertetve eredményeiket, másrészt munkálkodni a számszerű fejlődésen, megnyerni minél több, földdel rendelkező dolgozó parasztot a társas, nagyüzemi gazdálkodásnak. amikor e kérdés kap- csán a munkásosztály vezető szerepéről, tennivalóiról és felelősségéről beszélünk, akikor ezt nemcsak úgy általában, személytelenül kell értelmezni. Igaz az, hogy a hatalom birtoklásából adódóan a munkások legjobbjai foglalják el a politikai, gazdasági és kulturális élet kulcspozícióit. vezető helyeit. ■ Igaz az, hogy a munkásosztály rengeteg gépet, műtrágyát, felszereléseket — s nem utolsó sorban szakembereket — küld a falu támogatására. Igaz az, hogy még hosszú sorokban lehetne arról írni, milyen segítséget nyújt különböző vonatkozásokban a munkásosztály a falunak. De megyénkben is több példa igazolja yhogy ez még nem minden, nem elégséges. Mert miről van szó? Az emberekről, az egyes vezetőkről — legyenek a szocialista átépítés bármely területén — akiknek kivétel nélkül megvan a feladatuk ebben a inagy munkéban. Talán most kezdjük ezeket felsorolni? Nem hisszük, hogy sokra mennénk vele. Helyesebb lesz néhány olyan gondolatot elemezni, amely hozzásegít ahhoz, hogy minél több- ember álljon ki meggyőző- désesl a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett. 17 gy panasz kapcsán nem •*-J régen egyik községben jártunk. A panaszos véleménye, mint hamarosan kiderült, nem volt reális, az egyéni számítás túl sok vonását viselte magán. Hanem az, ahogy ott némely vezető elv- társ elsősorban a bányaüzemnél az elintézés módját vélte, azzal — enyhén szólva — nem lehet egyetérteni. Valahogy úgy fogalmazták meg a dolgot, hogy az illető lépjen be a tsz-be, akkor majd meglátjuk mit tehetünk az érdekébe. Más alkalommal, a szocialista átszervezés nehézségeiről szólva nem egy vezető beosztásban lévő eívtárs hallatott olyan hangokat, hogy „mit gondolnak egyesek, Io,g az menni adminisztratív intézkedések nélkül’'? E két példa nyomán nyilván sokakban felötlik a gondolat, hogy itt nincs egyébről szó, mint a lenini önkéntesség megsértéséről. De megelégedhetünk^ eny- nyiiiVel? Szó sincs róla. Az önkéntesség elvét nem fogadhatja el csiak úgy általában a munkásosztály, hanem minden vezető elsőrendű kötelessége is, hogy a legmesszebbmenőkig a gyakorlatban meg is valósítsa. i]| e találkozunk megyénkben ennek a fordítottjával is. Ezt a gyakorlatot valahogy így lehetne összegezni: „megy az majd nélkülem is, idővel előrejut magától is az ügy.” Vagyis, hagyjuk magára, majd lesz valahogy. Hivatalosan ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a spontanitás érvényesül a munkában. Még vannak jócskán vezetők, akiknek a munkásosztály politikáját kellene képviselniük, ebben a kérdésben is. de csak félszívvel állnak a dolognak. Ma már egyre több példa igazolja, hogy ahol teljes lendülettel végzik a munkát, ott szembetűnően jelentkeznek az eredmények. Ha valahol elengedhetetlen, akkor itt első rendű követelmény, hogy a szavak és a tettek egybeessenek. Ebben a kérdésbein különös nagy súlya, jelentősége van annak, hogy minden vezető, aki a munkásosztály, a dolgozó nép bizalmából tőit be vezető posztot egynyomon beszéljen és cselekedjen. S ez ad választ az előbbi fejtegetésre is: a mezőgazdaság szocialista átszervezésé nemcsak úgy általában a munkásosztály nagy feladata, hanem minden eg vés munkástól .vezetőtől nyíltságot .határozottságot. felelősséget és ha kell személyes példamutatást is követel. I-» ersze hiba lenne azt gondolni, hogy az egész szocialista átszervezésben csak a munkásosztálynak van felelőssége. Ez a kérdés nemcsak egy osztály ügye, hanem az egész társadalomé, s főleg a dolgozó parasztoké. Nálunk elég gyakran hangoztatják, hogy népgazdaságunk nem állhat .tartóson fél lábbal — az iparban — a Szocializmusban, másik lábával — a mezőgazdaságban — túlnyomó többségében a kisáruterme- lés talaján. De menjünk eggyel tovább! Vajon állhat-e sokáig maga az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is íéllábbial a szocializmusban, féllábbal meg a nadrágszíj parcellán. Reális meggondolás, a tények alapján elképzelhető-e, hogy a falu élvezze mindazt, amit népi demokratikus államunk nyújt számára, de hozzájárulása a közös, a társadalmi gazdálkodáshoz ezzel közel sincs arányban? Ma a dolgozó paraszt nyugodtan dolgozhatja meg földjét .biztosan és jó áron értékesítheti termékeit. Nem mindennapi kenyér előteremtése legnagyobb gondja, hanem az új ház, új bútor, a megnövekedett kulturális
