Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-06 / 70. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. szeptember 6. As emberek támogatásával Tizenhárom év Mátraszöllős történetében Eh (’létünk minden napjá­ban, a társadalom minden sejtjében — mint kenyérben az élesztő — a pártszervezetek töltik be az új élet kovászának szerepét. A pártszervezetek azonban még a „legerősebb” közsé­gekben sem képesek önma­guk megoldani a szocialista építés feladatait. Elengedhe­tetlen a dolgozó emberek tá­mogató bizalmának megnye­rése. Nem felhívással sze­rezhetik ezt meg, hanem mindennapi cselekedetekkel, olyan munkával, olyan fel­adatok megszabásával, me­lyek megvalósításáért a dol­gozók széles tömegei is kész­ségesen részt vesznek. Idézzük a múltat. Mátraszöllős nem nagy fa­lu, mindössze 2000—2500 lel­ket számlál. Lakói dolgos, munkaszerető emberek. A felszabadulás előtt ez a köz­ség sem dicsekedhetett ered­ményeivel, igazi gyarapodá­sa, kultúrált fejlődése a 45 utáni politika eredménye. — Nehéz a régi dolgokat felidézni, mert a kezdeti időkről szóló iratok nagy ré­sze elkallódott, változtak a vezetők és újabb és újabb problémák homályosítják az emlékezetet — idézi vissza az elmúlt évek históriáját Sirkó József elvtárs, a köz­ségi tanács titkára, aki egy­ben a községi pártszervezet vezetőségi tagja is. Vele em­lékezünk a község múltjára, arra, hogy a pártszervezet milyen szerepet töltött be a község életében. Ez az elmaradott kis köz­ség, ahol villany, de telefon sem volt a felszabadulás előtt, az elmúlt tizenhárom esztendő alatt szinte forra­dalmi módra megváltozott. Mátraszöllős is, mint annyi más község a megyében, a földbirtokosok nincstelen.iei- rek életét szenvedte. A fel- szabadulás után 2200 holdat osztottak ki közöttük. Micso­da boldogság volt ez az új birtokosok számára! Kis dolog, de nagyon so­kat jelentett számukra: 1946-ban bekapcsolják Mát- raszőllőst a telefonhálózatba — ilymódon a nagyvilág közvetlen vérkeringésébe, ll/fatraszőllősön mindenki tudja, hogy az évek folyamán elért eredmények: napköziotthonos óvoda, az utak javítása, a közhivatal­noki lakások, az egészség­ügy megjavítása, stb. mind­mind a közös összefogás, a jó közösségi munka eredmé­nye, amelyben érvényesült a párt kezdeményező szerepe. — Akkoriban nagy problé­ma volt Mátraszőllősön a patakszabályozás, ami vala­mennyiünknek nagy gondot okozott, hiszen egy-egy na­gyobb felhőszakadás után szinte a házakat is vitte a víz, — beszéli tovább Sirkó elvtárs. Segítettek ezen a bajon is. Kétmillió forintos beruhá­zással vízfogó gátakat épí­tettek a veszélyes helyeken és megrendszabályozták a patakot. P jlődik a község sport- és kultúrélete. 1952— 53-ban készült el mozijuk, A bányásznap tiszteletére melyet a volt földbirtokos kastélyából alakítottak át. Fejlődik a község sportélete is. Százezer forintos beruhá­zással nagyszerű tekepályát építettek — társadalmi mun­kával, helyi anyagok felhasz­nálásával. Strandfürdője is van a községnek, — nemré­giben szép kőkerítést csinál­tak köréje. Számtalan ered­ményt, megvalósított tervet lehetne e cikk keretében fel­sorolni, nemkülönben hibá­kat -is. Egy község élete sok­oldalú. Nem egyszerű, hogy tiszta képet nyerjünk fejlő­déséről, és az itt szerepet játszó tényezőkről. — „Nehéz” nép lakik ezért itt Szőllősön. Voltak itt olyanok, akik néhány év­vel ezelőtt még „bicskáztak” is. A napirenden lévő dú- hajkodásokat szívós, kitartó munkával tudtuk csak meg­szüntetni. Az anyagi javak itt is fel­használódtak s a népszapo­rodás, a megnövekedett igé­nyek elindítottak egy folya­matot, amelynek egyik ága a nagymérvű lakásépítkezés. 1950-től majd 200 házat építettek Mátraszőllősön. Az emberek igényességei nem­csak a házépítésben nyilvá­nulnak meg. Nagyobb mér­tékben igénylik a szellemi „táplálékot” is. Kultúrházat akart a község népe, azon­ban nem volt pénz. Igaz, ka­pott a község 50 ezer forint felújítási hitelt útjavításra, ebből szerettek volna kul­túrházat építeni. Azonban a pénzfelhasználás körül sok húzavona történt. Míg a he­lyi pártszervezet gondos meg­fontolás alapján úgy dön­tött, hogy kultúrház építésé­re tesz javaslatot a tanács­nak. Megszületett a döntés: 40 000 forint kezdőtőkével indították el a kultúrház építkezését, amely még ez- évben befejeződik. A község lakói áldozatos -‘^“■társadalmi munkával segítik az építkezés sikerét. Ebben a munkában a párt- szervezet vezetői, tagjai jár­tak az élen, példát mutatva a falubeli embereknek, — Nálunk 1956-ban sem volt komoly baj — mondja büszkén Sirkó elvtárs. Ez nem azt jelenti, hogy ki- sebb-nagyobb zökkenők, né- zetelterések nem voltak a községben. Itt is akadtak az Állami Áruház szeptember 7-én (vasárnap) egész nap nyitva tart. „hőzöngők”, huligánok. Per­sze a régi vezetésben meg­lévő hibák azt eredményez­ték, hogy a pártszervezet időlegesen meggyengült, azon­ban rövid időn belül kiforrt az új szellem. A pártvezetők józan, meg­gondolt politikája eredmé­nyezte az emberek őszinte ragaszkodását a párt iránt, a párt politikája iránt. Az ellenforradalom után sokol­dalúbb, körültekintőbb lett a pártszervezet munkája. Ezt bizonyítja a pártvezetők népszerűsége is. Különös gondot fordít a pártszervezet a fiatalság ne­velésére, irányítására. Nem volt közömbös számukra, hogy az ellenforradalom után törtető, huligán elemek ke­rültek a becsületes fiatalok közé. Azonnal kézbe vették a szervezet ügyét, s eltávo­lították ezeket az embereket. Szívügye a pártszervezetnek a fiatalság élete. Az épülő kultúrházban már kijelöltek egy tágas, szép termet, aho­vá a KISZ-szervezet fog köl­tözni. Nem árulok el titkot, ha megírom, hogy szépen be is rendezik nekik. A pártszervezet és a nő- -^tanács jó munkáját di­cséri az is, hogy néhány he­te alakult egy III. típusú termelőszövetkezet Mátra­szőllősön. Mikor kinn jár­tam, még hivatalosan nem ismerték el megalakulásu­kat, mert nem családok, csu­pán családtagok léptek be ide. Ezek közül is csak egy a férfi. Problématikus a kér­dés, mert a „kétlakiság” még nagyon is fennálló és ható kérdését feszegeti. A pártszervezet fontos problé­májának tekinti a termelő- szövetkezet megvalósítását, s a megfelelő agitatív és gya­korlati módszerekkel segíti elő ezt. Ha végig pillantunk az el­telt tizenhárom év történe­tén számtalan példáját lát­juk annak, hogy a párt áll­hatatos politikája minden esetben elérte célját. — Mert meg lehet nyerni az embereket, az igaz ügy­nek, csupán alkalmas vezető, jó pártszervezet kell, amely emberszeretetével, párthűsé­gével tesz hitet a haladás mellett — fejeztem be a beszélgetést Sirkó elvtárssal. Padár András A megyei KISZ bizottság tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról) részét. Jelentkező azonban ennél jóval több volt. A KISZ Nógrád megyei bizottsága takarékossági számlájára 1958 első fél­évben a felmérés alap­ján 2,5 millió forint ír­ható. A továbbiakban Bozó elv- társ arról beszélt, hogy KISZ alapszervezeteink egy része még nem találta meg a tennivalót a takarékossági mozgalomban. Sok helyen kampány feladatnak tekintik a mozgalmat. A takarékossági mozgalom sokrétűbb, mint KISZ veze­tőink egy része gondolja. Lényegében arról van szó, hogy KISZ szervezeteink az elmúlt félév alatt a takaré­kossági mozgalomban a nép­gazdaság anyagi megsegíté­sét célzó konkrét feladatok végzését tartották fő fel­adatnak, a mozgalom politikai irányelvei, nevelési célki­tűzései megvalósítása ér­dekében már kevesebbet tettek. Nincs tehát szem előtt tart­va, előtérbe helyezve a ne­velés, mint legfőbb cél. En­nek egyik oka, hogy a KISZ KB-nak a takarékossági mozgalomról szóló határoza­tát teljes terjedelmében nem ismerik. Ennek ellenére a takaré­kossági mozgalom eddigi adatai igazolják, hogy a KISZ KB határozatának végrehajtásában a félév alatt értünk el eredményeket, azonban még igen sok a tennivaló. A kezdeti hiá­nyosságok felszámolásával az év második felében hasonló, vagy jobb eredményeket ér­hetünk el — fejezte be be­szédét Bozó elvtárs. A beszámoló után számta­lan hozzászólás volt. Többen elmondották, hogy a jelenlegi eredmények biztatóak ugyan, de nem lehetünk elbizakodva. A takarékossági mozgalom eredményessé tétele érdeké­ben Egner Gyula a tűzhely­gyárból javasolta az eredmé­nyek állandó ismertetését. Vonsik László, a városi KISZ bizottság titkára arról beszélt, legyen az agitáció szemlélte­tő. Ne csak azt propagálja a KISZ-szervezet, hogy mennyi papírt, vagy vasat gyűjtöttek, hanem mutassák be azt is, miből mit lehet elkészíteni. Ezután a megyei KISZ bi­zottság határozati javaslatot terjesztett a jelenlévők elé, melyben megszabták a jövő feladatait. A bizalmiak munkájának megjavításáért a Bányászszakszervezet Területi Bizottsága Mint arról legutóbb beszá­moltunk, a Bányászszakszer­vezet Területi Bizottságának Elnöksége kedden kibővített ülést tartott Mátranovákon. Az ülésen a szakszervezeti bizalmiak munkáját és az ezzel kapcsolatos további fel­adatokat vitatták meg. Az elnökség több olyan kérdésben foglalt állást, ame­lyek nemcsak a mátranová- ki, hanem a többi bánya­üzemek szakszervezeti mun­káját is érinti. A beszámoló, a vita és a bányajárás so­rán szerzett tapasztalatok alapján legfőbb célnak azt tűzte ki, hogy javítani kell a politikai, nevelő munkát. Fel kell számolni azt a hely­telen nézetet, amely szerint a szakszervezetek tevékeny­sége, elsősorban gazdasági, szociális kérdésekre korláto­zódik. Leszögezték, hogy a szakszervezet elsősorban po­litikai szerv, a proletárdik­tatúra legnagyobb tömeg­szervezete. Ennek jegyében kell tevékenykedniök a szak- szervezeti bizottságoknak és ezt kell tudatosítani a tag- szervezés során is. A hely­beli tapasztalatok alapján feladatokat szabtak a kultúr­otthon számára is. Így pél­Á Vöröskereszt kongresszusára készülnek a megye vöröskeresztes szervezetei közeljövőben nagyje­lentőségű esemény zaj­lik le a Vöröskereszt életé­ben: Első kongresszusára ké­szül a nagymultú szervezet. Az esemény egybeesik a Ma­gyar Vöröskereszt 80 éves születésnapjával. A múltban a vöröskeresz­tes mozgalmat sokan nem vették komolyan, mivel munkája csaknem kizárólag könyöradomány jellegű volt és a szegény emberek meg­tévesztését, az úri Magyar- ország érdekét szolgálta. A felszabadulás után, de különösen az ellenforrada­lom óta a Vöröskereszt de­mokratikus 'tömegszervezetté vált és olyan hasznos köz­érdekű feladatokat lát el, amely hazánk vezetőinek és egész népünknek fokozódó elismerését, megbecsülését váltja ki. Ma már közismert dolog, hogy a Magyar Vörös- kereszt népünk egészségkul­túrájának fejlesztésében na­gyon fontos szerepet tölt be. A vérellátás biztosításától kezdve az egészségügyi fel- világosító vagy kiképző munkáján keresztül egészen a szociális tevékenységig és a béke védelmében történő kiállításig, százezrek életét, egészségét, békéjét és bol­dogságát segíti megmenteni. Ezt az egyszerű emberek látják és értékelik. Ezért nyilvánul meg a jóakaraté emberek részéről olyan nagy érdeklődés a Vöröskereszt munkája iránt. A közelgő kongresszus al­kalmából a megyei vöröske­reszt szervezetei küldött és vezetőség választó taggyűlé­seket rendeznek. S zervezeteink vezetősé­gei minden egyes vö­röskeresztes tagot meghívnak a helyi szervezetek taggyű­léseire és meghívják azokat is, akik még nem tagjai ugyan a Vöröskeresztnek, de szívükön viselik az egész­ségügy fejlődését, embertár­saik jólétét,, mindannyiunk békéjét. Tíz meg tízezren vi­tatják majd meg: mit tettek községükben, városukban, üzemükben, iskolájukban a dolgozók egészségéért, jólé­téért. A megye területén 45 Vö- röszkereszt szervezet tartotta meg eddig a taggyűlést. Gazadg munkáról számolt be augusztus 27-én a balassa­gyarmati városi Vöröske­reszt. Közel 500 tagjuk van. A Vöröskereszt munkája nem szűnt meg a nyáron sem. A cséplő munkásoknak 130 darab porvédő kendőt készítettek, hogy védjék^ a dolgozók egészségét. Elsőse­gélynyújtást biztosítottak a cséplőgépeknél, a mentőlá­dákat, a vízellátást ellen­őrizték. A város területén 2 egészségügyi állomást állí­tottak fel, amely állandó se­gítséget nyújt a lakosság­nak. Állandó egészségügyi fel- világosító munka folyik, rendszeresen tartanak egész­ségügyi előadásokat. Tudo­mányos előadást tartott a közelmúltban dr. Zeke főor­vos a TBC-ről. Dr. Tóbiás főorvos a májfertőzésekről. Ezeket az előadásokat a dol­gozók szívesen fogadták és látogatják. Jól dolgozik a Karancsla- pujtői Vöröskereszt szerve­zet is: öt egészségügyi állo­más van a községben. Az elsősegélynyújtó tanfolyamon 38 dolgozót képeztek ki. Somoskő községben a kül­dött választó taggyűlést ösz- szekotötték az egészségügyi állomás avatásával. A bag- lyasaljai Vöröskereszt min­den elsős iskolás gyermek­nek poharat ajándékozott, hogy a gyermekek egymás poharát ne használják. z eddigi küldöttválasz- tö taggyűlések azt bi­zonyítják, hogy a dolgozók szimpatizálnak a Vöröske­reszt egészségügyi munkájá­val, tetszik a dolgozóknak, hogy a Vöröskereszt foglal­kozik a dolgozók egészségvé­delmével, a betegségek meg­előzésével. Erre minden köz­ségben, kis falucskában szük­ség van, hogy még egészsé­gesebbek legyenek dolgo­zóink. Vigyázzunk barátunk, családunk, kicsiny gyerme­künk egészségére és önma­gunk egészségére is, hogy erőben, egészségben szolgál­hassuk szocializmust építő hazánkat. Szoó Béláné, megyei V. K. titkár dául a kultúrotthon vezető­sége szervezzen színvonalas szakmai és politikai előadá­sokat, szoktassa a fiatalokat a kultúrotthonba, ahol rend­szeresen előadásokat tarta­nak számukra. Ez a bányász utánpótlást is segíti. Szükséges, hogy a szak- szervezeti bizalmiak kapcso­lata tovább javuljon a párt­bizalmiakkal és a műszaki vezetőkkel. Helyes, hogy Mátranovákon a pártszervezet nagy gondot fordít a szakszer­vezeti bizalmiak mun­kájára is, akiknek 60—65 százaléka pártonkívüli. Azonban gyor­sítani kell még a szakszer­vezeti bizalmiak 'tájékozta­tását. Több jó tapasztalatot szereztek az elnökség tag­jai arra vonatkozólag, hogy a szakszervezet és a műszaki vezetés több problémát mind­járt a helyszínen megold, kölcsönösen támaszkodnak egymásra. Az elnökség állást foglalt amellett is, hogy a bizalmi hálózatot elsősorban a mun­kahelyen kell kiépíteni, nem pedig a lakóterületen. Majd döntött abban is, hogy a korábban rendezett bizalmi tanfolyamok mintájára a jö­vőben is szervez hasonló elő­adássorozatokat nemcsak az üzemnél, hanem a lakóhelye­ken is. A területi bizottság elnök­sége ennek az ülésnek az alapján irányelveket ad ki, hogy a többi szakszervezeti bizottságok is ehhez hasonló­an tárgyalják meg a szak- szervezeti bizalmiak munká­ját. FIGYELEM! FIGYELEM! Házilag is megvarrhatja ruháját, fehérneműjét! SAJÄT méretére készült szabásmintát BESZEREZHETI szeptember 1-től Balassagyarmat, Szécsény, Kis- terenye, Pásztó, Nagybátony, Zagyvapálfalva és a salgótarjáni postahivataloknál. Új gondok, új tervek az úttörők életében Uj gondok, uj terven, es uj 'eladatok várnak az úttörők­re ebben az új tanévben. Az elmúlt nyár sok kedves ílménnyel gazdagította a sal- jótarjáni Rákóczi úti iskola oajtásait. A lányok is és a Hűk is táborozáson voltak. A kislányok Börzsönyligeten, a Duna-kanyarba ütöttek sátrat. Űj barátság is szövődött ezen i szép nyári táborozáson a Radnóti csapat lánypajtásai­val kötöttek barátságot. A szegedi csapat ajándékkal is megörökítette ezt az emléke­zetes találkozót. A tarjáni kislányok első idei programja íz „ajándék visszavágó“. Kovács Éva pedagógus, a csa­pat vezetője elmondja, hogy i táborozáson készített felvé­telekből egy nagyon szép fényképalbumot készítenek, ezt adják majd emlékül a kedves pajtásoknak. Aztán legalább ilyen fon­tos máris az új táborozás elő­készítése. A csapatvezető el­meséli, hogy már szinte ter­mészetessé válik az, hogy a jyerekek forintjaikat év ele­iétől takarékbélyegbe fek­tetik. Aztán sokféle rendez­vényre is készülnek, amelyek bevételét szintén gyűjtik a táborozásra. Ebben az iskolá­ban valóban a párt és a KISZ útmutatása alapján dolgozik az úttörő csapat. Csak az a diák lehet úttörő, aki a sok­féle próbát kiállja, akit ta­nulmányi eredménye és ta­nulmányi fegyelme méltónak tart erre a tagságra. És jó a számarány is, ami ennek iga- zolója. 640 az iskola összlét- száma, és ebből 230 az úttö­rő, és mintegy negyven a. „kisdobos“. A hét végére tervezik az első csapatgyűlést, ahol majd összeállítják az egész évi. programot. Itt fogják megbe­szélni a csapatvezető gárda: összeállítását, újjászervezik az őrsöket és a rajokat is. Van egy problémája is a lánycsapatnak. Sok már az emlékük, de nincs egyetlen hely sem, ahol megörökíthet­nék, kiállítanák ezeket a tárá­gyakat. Most ígéretet kaptak; hogy egy szekrényben kiállít­hatják ajándékaikat. Hadd lássák a mozgalmon kívüliek is, hogy milyen sok szép, ked­ves élmény fűződik az úttörő élethez. — Távlati, részletesebben kidolgozott tervről még nem tudunk beszámolni, hiszen annyira az év elején vagyunk még. De reméljük, az idén sem lesz eseménytelen az út­törő élet — búcsúzott derűsen Kovács Éva, a leány pajtások vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom