Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-27 / 76. szám

1958. szeptember 27. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Levél megyénk szakszervezeti tagságához A Kisterenyei Állami Általános Iskola szakszervezeti tagsága 1958. szeptember 20-án megtartott választó taggyű­lése alkalmából forró üdvözletét küldi megyénk összes pe­dagógus szakszervezeti tagjának. Ezzel a választással vette kezdetét megyénkben az is­kolai szakszervezeti bizottságok és bizalmiak újraválasztá­sának nagy munkája. Iskolánk szakszervezeti tagsága már régen készült e felelősségteljes feladatra. Tudjuk, ettől is függ, hogy isko­lánkban hogyan fog folyni tanulóink világnézeti nevelése, az oktató-nevelőmunka színvonalának emelése. Ettől is függ hogy kapcsolatainkat sikerül-e tovább erősíteni falunk né­pével, a jobb iskolai munka érdekében. Ugyanakkor határozottan kimondjuk, hogy a munkásosz­tály élcsapatának, pártunknak vezetésével akarunk dol­gozni a szocializmus építéséért és a nagy Szovjetunió veze­tésével a békéért. A súlyos világpolitikai helyzet megkívánja, hogy mun­kánk minden területén szilárdan helytálljunk. Ennek tu­datában választottuk meg új vezetőségünket. Feladatuk lesz, hogy elősegítsék politikai és szakmai továbbképzé­sünket és biztosítsák számunkra a megfelelő munkakörül­ményeket. Hisszük, hogy szakszervezetünk központi vezető­sége helyes határozatainak megvalósítását támogatásunkkal sikerre visszük népünk és a mi érdekünkben is. Kérünk valamennyi pedagógust és közoktatásügyi dol­gozót, hogy hasonlóan készüljenek fel és tartsák meg a választó taggyűléseket. Érezze mindenki, hogy jó szakszer­vezeti munka csak akkor fog folyni megyénkben, ha vala­mennyi iskolában megindul a pezsgő szakszervezeti élet. Dolgozóink sok sikert kívánnak megyénk szakszerve­zeti tagságának a feladatok jó elvégzéséhez. A Kisterenyei iskola szakszervezeti tagsága in ....unitiul........Ilim.... Ha zánkban belső nyugalom, építkezés, és békés munka légkörében élünk Tudósítás az Országgyűlés üléséről Rohamosan növekszik a Kínai Népköztársaság gazdasági ereje Eilőzetes számítások sze­rint Kína széntermelése eb­ben az évben 50 százalékkal emelkedik. Az össztermelés meghaladja a 200 millió ton­nát. Ez a nagy ugrás Kínát gyakorlatilag egy színvonal­ra emeli Angliával, mely 1957-ben 227.2 millió tonna szenet termelt és a kapita­lista világ széntermelésében a második helyen áll. Ha a széntermelés emel­kedése megtartja ezt a lendületet, Kína maga mögött hagyja e fontos iparágban Angliát. A hidraulikus fejtés be­vezetésével a kínai szén­bányászat a technikai haladás új korszakába lépett. Kevés országban alkalmazták ed­dig a szénbányászat e leg­újabb módszerét. A kínai bányákban víz­ágyú dolgozik a fejtőkala­pács, dagy a kombájn helyett. Ez a módszer a termelést veszélytelenné teszi, a ter­melékenységet erősen növeli és a költségeket jelentősen csökkenti. Ennek a korszerű újításnak köszönhetjük, hogy jövőre a széntermelés még gyorsabb emelkedésére szá­míthatunk. Érdekes összehasonlítani Kína és Anglia széniparának fejlődését. 1958. első hat hónapjában Kína 84.13 mil­lió tonna szenet termelt, 26.46 millió tonnával szemben vagyis 46 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Minthogy új bá­nyák kezdik meg a terme­lést és a meglévő bányák kincseit sokkal jobban kiak­názzák, ez év második felé­ben a termelés gyorsabban emelkedik. Az idei összes emelkedés mintegy 70 millió tonnára fog rúgni, tehát a múlt évi 130 millióról 200 millió tonnára. Ezzel szemben Angliának 22 évre volt szüksége, hogy az 1875 évi 132 millió tonna termelését 1897-re 202 millió tonnára növelje. Ez azt je­lenti, hogy Kínában a szén- termelést illetően egy év annyi, mint Angliában 22 év. Hozzátehetjük, hogy Anglia ezt a színvonalat akkor érte el, amikor a kapitalista rend-1 szer felvirágzóban volt. Jóllehet Anglia szénterme­lése 1931-ben 292 millió ton­nát tett ki, utána állandóan esett és az 1931—1957 évek­ben némileg 200 millió felett stagnált. Anglia széntermelé­se 1958 év első öt hónapjában 3.6 százalékkal alatta maradt a múlt év hasonló időszaká­nak. ság rendelkezésére. Nemrég Csangsa városban (Vunan tartomány)' a vegy­ipari dólgozók tanácskozást tartottak, amelyen 26 tarto­mány és autonóm terület képviselői beszámoltak a mű­trágya hagyományos helyi módszerekkel való gyártásá­nak tapasztalatairól. A ta­nácskozáson sok példát hoz­tak fel, amelyek azt bizo­nyítják, hogy a kis műtrágya­gyártó üzemek Létrehozása rentábilis. Megemlítették, hogy Csande körzetben parasztok két hét alatt 28 ezer ilyen üzemet létesítettek Hopei tartomány küldötte elmondotta, hogy a tarto­mányban hat hónap folyamán kísérletképpen 130 különböző fajta műtrágya gyártását sa­játították el. A tartományban létesült 12 ezer kis üzem csaknem 1 millió tonna mű­trágyát gyártott. hezebb harci szakaszát zárja le. Az Elnöki Tanács a Mia­gyar Szocialista Munkás­párt, a Hazafias Nép- fornt és a Forradalmi Munkás-paraszt Kormány együttes kezdeményezé­sére úgy határozott, hogy javaslatot tesz az ország- gyűlés feloszlatására. Az erre vonatkozó átiratot eljuttattuk az ország- gyűlés elnökének kezéhez — Nehéz világpolitikai hely­zetben, sorozatos imperialista provokációk idején szólítjuk új tanácsválasztásokra — s mi­vel 1959. május 17-én az or­szággyűlési képviselők meg­bízása is lejár — új képviselő választásokra az ország népét.- De másfelől örömmel ál­lapíthatjuk meg a szocialista tábor világtekintélyének, ha­talmi túlsúlyának növekedé­sét, a béke erőinek szilárd el­határozottságát, hogy bárminő háborús fenyegetéssel szem ben megőrzik az emberiség békéjét. Hazánkban belső nyuga­lom, építkezés, békés munka légkörében élünk nem egészen két évvel az ellenforradalom után. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a városi és községi ta­nácsok munkájával foglalko­zott. — A tanácsok községfejlesz­tési munkájának szabályozá­sáról szóló törvényerejű ren­delet alapján 1958-ra ötvenmillió fo­rint bankhitelt biztosítot­tnak a tanácsok számára községfejlesztési célokra. — mondotta Dobi István — ebből út és járdaépítésre milliót, faluvillamosításra 12 milliót, vízellátás javítására 8 milliót, egészségügyi intézmé nyék fejlesztésére 6 milliót, kultúrális intézmények fejlesz tésére és egyéb kommunális feladatok elvégzésére 15 mii Hót vehetnek igénybe. Dobi István a továbbiak ban részletesen kitért az 1956 os ellenforradalmi események re. A többi között kijelentette: 1953 óta van együtt ez a ház, s bizonyos felelősség ter­hel mindannyiunkat azért, mert népünknek, országunk­nak ebben az időszakban megkellett ismerkednie egy ellenforradalom szörnyűsége­ivel, embertelen gaztetteivel és az a veszély fenyegette Ma­gyarországot, hogy imperialis­tákkal szövetkezett belső árulók egy csoportja kiszakít­ja hazánkat a szocialista or­szágok családjából, visszahoz­za dolgozó népünk nyakára a kapitalizmus igáját. Felelősség terhel mind­annyiunkat, akik itt va­gyunk az országgyűlés­ben és senkise érezze magát felmentve a fele­lőség alól azért mert úgy gondolja, adott helyen, adott pillanatban ő, sze­mélyesen, teljesítette a kötelességét, helytállt a szocializmus ügye mellett, s ennek talán látható, kézelfogható bizonyíté­kaira is hivatkozhat. Felelősek vagyunk mind­annyian ... és ne vegye rossz­néven tőlem senki, ha erről elmondom a magam nézeteit mondotta Dobi elvtárs, majd a felszabadulást követő egy évtized eredményeiről szólt. A szocializmus építése közben hibákat is kö­vettünk el, de a hibák eltörpülnek az eredmé­nyek mellett és főleg a legnagyobb eredmény mellett, hogy az államha­talom a dolgozó nép ke­zébe került. Bennünket, mint országgyű­lést, és bennünket, mint El­nöki Tanácsot felelősség tér hel azért, mert engedtük, hogy a pártban egy törpe kis sebbség, a párton kívül pedig a rendszer ellenségeinek je­lentéktelen csoportja nyugati felbujtókra és szövetségükre támaszkodva hónapokig fúr háttá és faraghatta a népi ha talom épületét és 1956 október 23-án este Budapest utcáin eldördültek az ellenforrada­lom fegyverei. Nekem meggyőződésem, hogy a magyar munkásságot, dolgozó parasztságot, a munkáshatalmat, a proletár- diktatúrát megegyszer hason­ló rajtaütés nem érheti. — mondotta az országgyűlés há­zának helyeslése közben Dobi István. Hogy mi lett volna a nép holnapja — mondotta be­széde többi során — an­nak a jelei megmutat­koztak abban, hogy a német herceg már jött a bauxitért a csepeli gyá­rért, Mindszenti jelent­kezett az egymillió hold szétosztott egyházi birto­kért és a „történelmi osz­tályok ’’földjeikért. Itt is, amott is felbukkantak nyolcszáz holdas, ezer holdas régi földesurak, volt főszolga­bírók, csendőrök és az ellen- forradalom győzelmének más­napján már helyünkön ültek volna a főispánok. De erre a próbatételre még­se került sor, mert a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány kérésére segítségünkre jöttek a szovjet csapatok. Beszéde további részében arról szólt, hogy milyen volt a dolgozó osztályok sorsa a kapitalizmus, a horthy-rend- szer idején, majd 1945-ben a szovjet csapatok felszabadí­tása nyomán megváltozott munkás, paraszt és állami életünkről, népi demokratikus rendszernek a szocializmus építése során a Szovjetunió és a népi demokratikus országok támogatásával elért sikerei­ről, eredményeiről beszélt. Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének beszéde után Dr. Münnich Ferenc elvtárs, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, a Minisztertanács elnökévé tör­tént megválasztása óta el­telt időszak legfontosabb bél­és külpolitikai eseményeiről és a kormány tevékenységé­ről mondott beszámolót. Az elhangzott beszámolót vita kö­vette. Kína a búzatermelésben megelőzte az USÁ-t Kínában az idén rekordter­mést takarítottak be. Az idei 50.5 millió tonna szemes- takarmány 20.65 millió ton­nával haladja meg a tavalyi termést. Az őszi búza össz­termelése 34.45 millió tonna volt. így tehát Kína a búza­termelésben megelőzte az Egyesült Államokat és a Szovjetunió után a második helyet foglalja el a világon. Az idei őszi búzatermés 13.9 millió tonnával múlja felül a tavalyit. Csupán ez a többlet körülbelül annyi, mint Kanada évi átlagos bú­zatermése. Gát, amely egy- és egynegyedszer körülérné a földgolyót...- Honvédők és országépítők ­— Az elmúlt félévben a kínai népi felszabadító had­sereg különösen nagy segít­séget nyújtott a polgári la­kosságnak új öntözőművek építésében, az aszály elleni harcban és a szűzföldek fel­törésében. Félév alatt a kínai hadsereg katonái és tisztjei nem kevesebb, mint 32 mil­lió munkanappal segítették a kínai parasztok munkáját. A kínai katonák resztvettek 8 700 szocialista építkezés munkálataiban. Ha mindazt a kő, tégla és földmennyiséget, amit a kínai népi felszabadító hadsereg katonái a pol­gári lakosságot segítő munkájuk során meg­mozgattak, beépítenék egy 1 méter széles és 1 méter magas gátba, akkor ez a gát olyan hosszú lenne, hogy egy és egynegyedszór körül érné a földgolyót. A kínai hadsereg katonái félév lalatt 100 millió fa­csemetét ültettek és öt millió tonna trágyát gyűjtöttek és adtak át a falusi szövet­kezeteknek. A Rerumin Ribao szerint ezekben a napokban a kínai népi felszabadító hadsereg mind nagyabb támogatást nyújt az iparnak. Ez a tá­mogatás többek között abban is megnyilvánuil, hogy a kínai hadsereg nagyszámú traktort, vontatót és teherautót bo­csát az ipar és a mezőgazdá­in ll’l Megyénk várai Zagyvafő vára X. Arról már kevesen tudnak még Nógrád megyében is, hogy Zagyvaróna község hatá­rában valamikor vár\ emelke­dett. Kevés nyom emlékeztet az egykori várra, mert félév­ezred óta szinte minden nyom elpusztult belőle. Csupán a gyűrű-sánc és az imitt-amott elszórt faltörmelék tanúskd­is növeljék az ország védelmi képességét. Hosszú harcok­nak azonban nem lehetett ta­núja, hiszen már a török hó­doltság előtt romokban he­vert. Honnan származik a Zagyva szó? Több felfogás közül a leghihetőbb a cseh ZA-DVA cseh szó, ami magyarul kettőt Iáik. Fényképünk is csak a [félgömb alakú várhegyet szemléltetheti, amelynek észa­ki lejtőjén románstílű kato­likus templom áll. Zagyvafő vára is IV. Béla második honalapító király engedélyével épült, hogy vele jelent. Efogadható azonban az a felfogás is, hogy Karan- csál azonos geológiai szárma­zású, azaz andezitből felépült 423 méter magas várhegy alatt folydogáló Zagyvától kapta a nevét, amit hajdan ZOGFÁ- nak hívtak. Hogy pontosan mikor és ki építette ezt az erősséget, arra nincsenek adataink, sőt még az is homályba vész, hogy mi­ként váltogatták egymást a vár urai. Zagyvafő várának építését a Rátót-nemzetségnek tulajdonítjuk. A Rátátok bír­ták közel két évszázadig. 1435- ben azonban Zagyvafő már castrum desertum”, azaz elha­gyott vár. A Zaghwafew-nek nevezett várat ekkor Bessenyö Miklós szlavón bán más bir­tokaival együtt, köztük Iná- szóval, 6 500 akkori forin­tért elzálogosította és az összeget a pénzzavarral küzdő Zsigmond királynak adta. Később a Felsö,-Magyaror- szágba betörő husziták birto­kukba vették a zagyvafői vá­rat, felépítették és 1460-ig ke­zükbe is tartották. Hogy a csehek bitorolták a várat, azt írásaiban igazolja Bonfini, a híres történetíró. Ugyancsak az ő írásaiból tudjuk azt is, hogy 1460-ban Mátyás király foglalta vissza Zagyvafőt a huszitáktól. A nagy király személyesen vette ostrom alá a várat. A csata közben egy ellenséges nyíl sebet ejtett Mátyás szeme táján, amiért haragjában széthányatta az elfoglalt várat. Ennek a fegy­verténynek a hatására azután meg is tört a husziták moz­galma Nógrád megyében. Az 1460-ban elpusztult vá­rat többé nem építették fel. Voltak az elpusztult vár tu­lajdonáért birtokperek, de egyik tulajdonos sem újította fel az egykori falakat. Azóta több évszázad telt el Az idő és a terméskőre éhes ember elpusztította és szét­hordta a vár romjait. Ho­mály borult a múltra, oly annyira, hogy még mondák sem élnek a zagyvarónaiak ajkán. Csak Mátyás királyt emlegetik, akinek a vár lett volna a vadászkastélya. Ez azonban a vár történetének ismeretében nem valószínű, hiszen ezt az erősséget a cse­hek tartották kezükben, amit végül is 1460-ban Mátyás szét­romboltatott. Ha csak az el­pusztított vár egy részét nem építették át vadászkastélynak. Ennek azonban ellentmonda­nak a puszta várért folyó bir­tokperek. A zagyvarónaiak úgy vélik, hogy várunk alagutak révén összeköttetésben állt Salgóval és Somoskővel. Mesélik azt is, hogy a kísérőitől elszakadt Mátyást 400 rabló elfogta, s a pőrére vetkőztetett királyt már-már fel akarták akasztani. A fel nem ismert vadász utolsó kívánságaként arra kérte a zsiványokat, hogy be­lefújhasson vadászkürtjébe. A kürtjeire megérkeztek Má­tyás kísérői és az igazságos Mátyás egytől-egyig felakasz­tatta a rablókat. Távolodunk a múlttól! Las­san már a vár egykori helyé­nek is nyoma vész. Illő volna legalább egy emléktáblával megjelölni ezt a helyet, ahol egykor Salgó és Somoskő vá­rával háromszöget alakított a zagyvafői erősség. A múlt homályából és csend­jéből azonban új élet fakadt Zagyvarónán. Már nem egye­dül a váráról és a területén fakadó Zagyváról nevezetes az 1341-ben már létező „RÓNYA” község, hanem bányászatáról, fejlett iparáról és fényt adó energiájáról. DR. GAJZÁGÚ ALADÁR | A Népköztársaság Elnöki h \ Tanácsa az alkotmány 12. í( } §-nak (2.) bekezdése alapján \ szeptember 26-ára, péntek I délelőtt 10 órára összehívta | az országgyűlést. I Az országgyűlés ülésszaká- ! nak napirendjén szerepelt | az országgyűlési képviselők, | valamint a tanácsok tagjai- § nak választásáról szóló jog- I szabályok módosítását és I kiegészítését tartalmazó tör- ! vényjavaslat megtárgyalása. | Az országgyűlés ülésszakán | az elnöki megnyitó után Do- z |bi István elvtárs az Elnöki i | Tanács elnöke a Népköztár- i | saság Elnöki Tanácsának az x = elmúlt kilenc hónapban foly- s j| tatott tevékenységéről szá- ( j§ molt be. i g — A mai ülésen — mondot- gta Dobi István beszédének l Sbevezető részében — a ma- l fsgyarországi szocialista építés 1 Sigen komoly és talán legne- '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom