Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-23 / 66. szám
m VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! NÓGRÁDI Népujsú c 4 azakért&k költőié ja Al MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 67. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1958. AUGUSZTUS 27. Műszaki fejlesztésről és gazdaságos bányászkodásról tanácskoztak a szénmedence műszaki és pártvezetői Pénteken tanácskozást tartottak Salgótarjánban a bányász művelődési otthon nagytermében Nógrád megye bányáinak műszaki, párt- és szakszervezeti vezetői. A bányavezetők tanácskozásán a megyei pártbizottság nevében Laczkó András elvtárs. az ipari osztály vezetője értékelte a nógrádi szénmedence műszaki fejlesztésében, technológiái fegyelemben és általában a gazdaságos bányászkodásban elért eredményeit és a mulasztásokat. Elöljáróban felhívta a tanácskozásban részt vett mintegy hetven bányavezető figyelmét a szocialista bányászat fejlesztése terén rájuk váró feladatokra és jelentőségükben elsődleges szerepükre. Hiányolta ai beruházások ellenőrzését, majd az újításokról szólva megelégedéssel állapította meg, hogy 1957- ben már jóval több, mint 5 millió forint volt a tröszthöz benyújtott és alkalmazott újítások gzdasági eredménye. Beszélt a műszaki káderek továbbképzésének fontosságáról s többi között kijelentette: — A tröszt a vezető káderek, mérnökök, illetve fiatal mérnökök szakmai továbbképzését az idén már biztosította. A középkáderek szakmai nevelése azonban korántsem oldódott még meg. Példaként említette, hogy 64 olyan aknász van a szénmedencében, akiknek az iskolai képzettsége a nyolc altalános iskolai képesítés alatt van. Mindezek ellenére éppen a középkádereknél igen alacsony a tovább tanulni akarók száma. Ezt követően a műszaki fejlesztési és termelési tervek összehangolásának fontosságáról beszélt, majd a takarékos és gazdaságos bányászkodás valóraváltiásának szükségességét hangsúlyozta. A bányafával való takarékossággal kapcsolatban elmondotta, hogy több mint másfélmillió kataszteri hold fenyőerdő gondos művelésével lehet csak biztosítani a mi bányáink állandó faellátását, anélkül, hogy erdő- irtást végeznének. Részletesen elemezte a tröszt kalória tervének be nem tartása következményeit is. A tröszt több mint hétmillió forintot fizetett vissza ebben az évben vevőinek azért, mert az igényelt és lekötött kalória értékű szénnél gyengébb minőséget szállított. — Ez eddig a trösztöt érintette — mondotta —, de az év végi nyereségrészesedés visszatérítésekor személyenként érinti majd az egyes bányászokat és bányászcsaládokat is. Csak a gondosabb és lelki- ismeretesebb bányabeli munka hozhat változást ezen a téren. Szólt a gépesítés és a technika fejlesztéséről, a millszeki.mdumos robbantás szélesebb körű alkalmazásának fontosságáról, a bányafát helyettesítő korszerű biztosítási módszerek bátrabb elterjesztéséről s végül az emberekkel való bánásmód helyességéről. — A párt azt tanácsolja — mondotta —. hogy a bányák vezetői hívják be magukhoz és ültessék le a hibát elkövetett embereket, akik még ma is magukkal hordják az elkövetett hibák miatti megfélemlítést és rettegést s szemtől szembe mondják meg nekik hibáikat, de állítsák helyre az illetők bizalmát is a társadalmi megbecsülés ' iránt, hogy nyugodtan, becsületesen dolgozhassanak a rájuk bízott munkaterületen. Befejezésül a párt aktivistáinak széleskörű munkájáról a bányaüzemi pártalapszervezeteknek a műszaki fejlesztési és termelési tervek maradéktalan teljesítése érdekében való tevékenységeik fontosságáról beszélt. Laczkó elvtárs beszédét több órán át tartó vita követte. Elsőnek Janó András (Szolgáltató Vállalat) kért szót. A fiatalok munkába- állításánál észlelt lemaradást hiányolta, illetve a szakmai utánpótlás gondosabb, körültekintőbb (intézését javasolta. Szomszéd István, a kazár; bánya igazgatója a korszerű biztosítási módok előnyéről, Szebényi Ferenc főmérnök a műszaki középkáderek további képzésének lehetőségeiről szólt. Többen kifogásolták, hogy a bányagépek sokszor jelentéktelennek látszó alkatrészek hiánya miatt állnak, noha a bányákban, a fejtésekben és vágatokban nagy szükség lenne azokra. Javaslat hangzott el, és ezt többen is helyeselték, hogy egy újításokat kivitelező brigádot szervezzenek tröszti szinten, amely egyrészt szakértő, másrészt kivitelező is lenne. Simon elvtárs, a Kányási bánya igazgatója kifogásolta, hogy a bányákból küldött feljegyzéseket sokszor figyelmen kí\ ül hagyják a trösztben. Hányásról például már hónapokkal előbb jelezték, hogy egy kétláncos kaparó a külszínen van és üzemképes állapotban bármely bánya rendelkezésére áll, még ma sem intézkedtek annak elszállításáról. Felszólalt és egyes félreértéseket tisztázott, illetve a bányák műszaki fejlesztését érintő felszólalásokra válaszolt Csillag József elvtárs, a tröszt főmérnöke is. Hangsúlyozta, hogy a műszaki fejlesztésnek a költségek csökkentését, végeredményben az életszínvonal emelkedését kell szolgálnia. — Szükséges tehát, hogy éljünk a műszaki fejlesztést elősegítő lehetőségekkel, s helytelen lenne előítéletekkel elmarasztalni egyes kísérleteket, próbálkozásokat — mondotta —, majd bejelentette, hogy a szénmedence távlati tervei szerint a déli, nagybátonyi részek kapják majd a beruházások nagyobb részét, mert azokra az általában jobb minőségű szenekre épül főleg a bányászat távlati fejlesztése. Ezt követően még többen szólaltak fel s valameny- nyien egyetértettek a párt értékelésével. A nógrádi szénmedence műszaki, pártós szakszervezeti vezető tanácskozásának résztvevői meghatározták, hogy a technológiai fegyelem betartásával, a műszaki fejlesztés elősegítésével, a technika ésszerű és jobb felhasználásával és a takarékos, gazdaságos bányászkodással járulnak hozzá az életszínvonal emeléséhez, népgazdaságunk egészének fejlesztéséhez. A tanácskozás részvevői közül többen már ilyen irányú eredményes munkájukról tájékoztatták a medence műszaki és pártvezetőit. Nagy Ferenc n dolgozók panaszaival való foglalkozás egyik fó feladatunk — Beszélgetés a megyei tanács elnökével — Ügyes-bajos dolgaival, ki- sebb-nagyobb panaszaival hová is fordulna az ember, ha nem a vezetőhöz segítségért. Cser Gyula elvtárs, a megyei tanács elnöke havonta százával fogadja a hozzá forduló dolgozókat. — Az a kérdésünk, milyen természetű panaszokkal fordulnak Önhöz az emberek? — Amilyen sokoldalú az élet, olyan sokoldalú a kérések és kér dések tömege is, amit hozzám intéznek. Mindennapos a lakás és föld probléma. Gyakran jönnek s*. rpólyi ügyekkel, különféle panasszal, sérelemmel. Sok a csoportos látogatás. Többnyire községek küldöttei jönnek valamilyen kérésért. Leggyakoribb a kul- túrház építéséért, vagy a villany bevezetéséért benyújtott kérvény. De gyakran fordulnak hozzám adóügyben is. Elmondok például egy érdekes esetet: Egy jobbágyi egyéni paraszt azzal a panasszal jött hozzám, intézkedjek igazságosan. Túl sok az adója. Utána néztem a dolognak és kiderült, hogy nincs is igaza. De hát igazságos ügyintézést kért, s kénytelenek voltunk intézkedni adója felemeléséről. Gyakran fordulnak hozzám fiatalok, iskolából kikerült gyerekek. Vagy továbbtanulásukhoz kérnek segítséget, vagy pedig elheIndul az új sertéshizlalási akció — Olcsó süldők a nógrádi piacokon — A napokban beindult az 1958/59-es sertéshizlalási akció. Ezzel kapcsolatban felkértük Tatár Sándort, a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat áruforgalmi főosztály vezetőjét, tájékoztasson arról, mit várhatunk az új szerződéses akciótól. Tatár elvtárs a következőket mondotta: Nógrád megyében a szerződéses sertéshizlalás a begyűjtés idejéhez viszonyítva erősen csökkent. Ennek fő oka, hogy indokolatlanul magas a süldő és takarmány ára. Hogy ez így van, ehhez nagymértekben hozzájárult a megyében lábra kapott kupeckedés. Az ország távoli részeiből is elhozzák a kupecek sertéseiket a megyei vásárokra, mert ismerve a megye takarmány helyzetét, busás haszonra számítva, az árakat magasra hajthatják. Legutóbb a kisterenyei piacon még a szegedi kupecek is jelentkeztek. Mit tesznek a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében? Mindenekelőtt felvesszük a harcot az indokolatlanul magas piaci árak ellen. Érvényesíteni fogjuk az állam piac szabályozó szerepét. Hogy megteremtsük a szerződéskötés alapját, más megyékből nagy mennyiségű süldőt hoztunk be, amelyeket jóval a kialakult piaci ár alatt értékesítünk. Ezekből a sertésekből a termelőszövetkezetek mellett az egyénileg gazdálkodók is vásárolhatnak, függetlenül attól, szerződnek-e vagy sem. Az állatforgalmi kirendeltségek minden vásáron árulni fogják ezeket a süldőket. Egy 40 kilós süldő kb. 680 forintba kerül majd, a jelenlegi 1000—1200 forinttal szemben. — Kikre számítanak biztosan a szerződéskötéseknél? Főleg a termelőszövetkezetekre, bár az idén csalódtunk bennük. Volt olyan tsz. mint a pilinyi Dózsa, amely vásárról vásárra hordta disznóit, ahelyett, hogy leszerződte volna. Vannak dicséretre méltó termelőszövetkezetek is. A nagyoroszi Úttörő több mint 50, a krakkó pusztai Dózsa 10, a zagyvapálfalvai Kossuth 16 sertést szerződött hizlalásra. A termelőszövetkezetek mellett helyenként az egyéniek is értek el szép eredményeket. Ha azt akarjuk, hogy Nógrád megye önellátó legyen, jobb munkát kell végeznünk. Ha az állam piac szabályozó szerepe jobban érvényesül, eltűnnek a kupecek, megnő a szerződéses kedv is. lyezkedésükhöz várnak támogatást. El is helyeztünk az idén már egy párat ipari tanulónak. — Hogyan értesíti az ügyintézés eredményéről a panaszosokat? — Az ügytől függ. Ha sürgős, behívjuk az illetőt és személyesen közöljük vele. De választ szóban, vagy írásban kivétel nélkül minden esetben adunk. Nehezíti a dolgunkat, hogy sokszor olyan kéréssel is hozzánk fordulnak, amit alsóbb szervek községi, vagy járási tanácsok is eltudnánaK intézni. Nem is értem, miért nem fordulnak a községi tanácsokhoz. Egyszer például felhívott telefonon egy asszony. Sürgős segítséget kért: füstöl a kéménye. Mit tehettem mást, kiküld- tem a kéményseprőket. Egy másik alkalommal, órák- hosszat várt rám egy fiatal- asszony. Tárgyalásom volt. de ragaszkodott a személyemhez panasza elmondásával. Ez. is olyan dolog volt, amiben sajnos, nem tudtam segíteni. Négyéves házasok és még nincs gyerekük. Természetesen orvoshoz küldtem férjével együtt. — Mindig eredménnyel jár az ügyintézés? — Kivétel nélkül. Egy alkalommal például egy háromgyerekes terhes asszony fordult hozzám. Meghalt a férje, rámaradt a család eltartásának gondja. A temetéshez kért segítséget. Tudtunk segíteni. Egy másik alkalommal egy börtönből szabadult, családos férfi jött segítségért. Neki nem pénzt adtunk, hanem a konyhából segítettük ki főznivalóval, hogy amíg fizetést kap, meg tudjanak élni. — Elnök elvtárs! Győzi ezt a rengeteg munkát? — Bizony, sajnos, sokszor nem volt időm arra, hogy az apparátus életével, az osztályok irányításával kellőképpen foglalkozzam. Vagy a megtartott fontos tanácskozások sokszor többórás várakozásra késztették a dolgozókat. Most új rendszert vezettünk be, a tanács három vezetője fogadónapot tart: a titkár elvtársnő hétfőn, én szerdán, az elnökhelyettes elvtárs pedig pénteken. * 195 Milyen meglepetéseket tartogat a kereskedelem a bányásznapra ? A kereskedelem dolgozói szorgosan készülnek a VIII. bányásznapra. Már megkezdődtek az előkészületek a bányásznapi vásárra. A vásár igen gazdagnak ígérkezik, amelynek megrendezésére Salgótarjánban kerül sor. A Bartók Béla úton például 250 fm hosszú sátor lesz, a kollégium kertben pedig három nagy sátor 70 fm hosszúságban. Gondoskodnak megfelelő étel-ital ellátásról is. A bányai strandfürdő területén hatalmas pavilont épít a Vendéglátó Vállalat, • ahol étel-ital lesz bőven. Emellett borkóstoló, több sörkimérés lesz a vásár területén. A mozi mellett 10 fm az állomással szemben szintén hasonló hosszúságú étel-ital pavilon lesz. De gondoskodnak a sportszeretőkről is, a futballpályánál két 10 fm hosszú étel, ital pavilont állítanak fel. Nemcsak sátrak, pavilonok lesznek, hanem lesz bennük áru is bőven. Kétmillió forint értékű bútor, több száz mosógép, televízió, hűtőszekrények, 195 000 forint értékű üvegáru, 650 000 forint értékű szőnyegáru, 400 000 forint értékben karóra és még emellett különböző textiláruk, szövetek, függönyök stb. A kereskedelem igen sok kedves ajándékot készített a bányásznapra. így például árusítják majd a benzinlámpába lévő kölnis üveget, szénbe épített ébresztőórát, bányászkéseket. Ezúttal is megjelenik a bányász cigaretta, elődeitől lényegesen jobb minőségben, kétféle csomagolásban árusítják majd, különösen szép, ízléses fémdobozban. De lesz több ezer bányász gyufa is, sőt kínai fényképalbum és dohányzó készlet bányász díszítésekkel. Ezúttal rendezik meg első alkalommal a konzerv bemutatót, amely hisszük, nagy sikert arat majd. Áruban, választékban tehát nem lesz hiány, s reméljük, vásárlókban sem.
