Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-23 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I súgrAdi AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉFFOLYAM 66. SZÁM ÁRA: 40 FILLÉR 1958. AUGUSZTUS 23. Alkotmányunk 9. évfordulója tovább erősítette megyénkben is a munkás-paraszt szövetséget Délelőtt a tűző nap, délután a szélvihar volt az ünneprontó, de semmiféle eső nem moshatta el az alkotmányniapi megemléke­zéseket. Kilencedszer emlékezett nógrádi népünk szabad életünk törvénybeiktatására, kilencedszer köszöntöttük a munkásfiatalom Alkotmányát. Minél távolabb haladunk az úton, távolo­dunk időben a nevezetes dátumtól, annál bensőségesebb ,árunál inkább népünnepély jellegű lesz az alkotmányi megemlékezés. Mi adja varázsát ez új nemzeti ünnep­inek? Az, hogy ez a nap valóban a nemzet hazafias erőinek ünnepe. Azok erőmutatása, LONGAUER JÓZSEF ELVTÄRS, A SALGÓ­TARJÁNI ACÉLÁRU­GYÁR HUZALMÜ GYÁRRÉSZLEGÉNEK VEZETŐJE ÁTVESZI A KORMÄNYKITÜN- TETÉST KRISTÓF ISTVÁN ELVTÁRS­TÓL akik áldozatos munkájukkal, harcukkal ki­vívták, hogy e haza valóban a dolgozó nép hazája legyen, akik végre va'lahára valóban otthon érzik magukat ebben az országban. Augusztus 20. mindamellett elsősorban a munkás-paraszt szövetség, a (két alapvető osztály egymásratalálásának ünnepe. Ennek jegyében zajlottak le a megyei ünnepségek a megyei munkás-paraszt találkozók, azok az — idő ellenére is — emlékezetesen szép ünnepségek, amelyeken nógrádi népünk is hitet tett a munkás-paraszt hatalom, a népi demokrácia mellett. Ünnepségek a jubiláló és éliizem Acélárugyárban Több hónapos előkészület után érkeztek el a Salgó­tarjáni Acélárugyár dolgozói ahhoz a naphoz, amikor Alkotmányunk évfordulójával «együtt ünnepelték gyáruk fennállásának 90. évforduló­ját. A kedden délelőtt meg­tartott ünnepségen a több­száz dolgozón kívül szov­jet és csehszlovák ven­dégek, a gyár által pat­ronált termelőszövetke­zetek küldöttei is meg­jelentek. Eljött erre az alkalomra (Kristóf István elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, Herczeg Ferenc ellvtárs, a Kohó- és Gépipari miniszter helyettese, a megyei, városi párt- és tanácsi szervek ve­zetői, .valamiint a város ipari "üzemeinek küldöttei. Ott ültek az első sorokban a gyár veteránjai, a nyugdíja­sok, akik 30—40 évet, vagy mint Szabó ibácsi fél év hí­ján 50 esztendőt, dolgoztak a gyárban. A szakszervezeti bizottság «•elnökének és a vállalat igaz­gatójának megnyitója után Herczeg Ferenc elvtárs emel­kedett szólásra. Beszédében méltatta azt a gyors fejlő­dést, amelyen a gyár kilenc -évtized alatt keresztül ment. Elmondotta, hogy 1944-ben a fasiszták mintegy 70 százalé­kos bénítást hajtottak végre -az üzemen, de a gyár dolgo­zóinak bátor kiállása, a fel- szabadulás utáni áldozat- vállalás nyomán gyorsan ki­heverte a háború ütötte se­beket és jelentős helyet fog­lalt el a népi demokrácia «egész iparában. Hosszasan ^foglalkozott a gyár jövőbeni fejlődésével. így például a három éves terv során, valamint 1961-től 1971-ig mintegy 178 millió fo­rintot fordít népgazdasá­gunk a Salgótarjáni Acél­árugyár fejlesztésére. Tizenhárom év alatt 240 mil­lió forintra fog emelkedni. Mint mondotta a kormány a gyár fejlesztését igen fontos- mák tartja és ez komoly köte­lezettségeket állít a dolgozók elé is. Herczeg elvtárs beszéde után a szovjet, majd a cseh­szlovák delegáció Vezetői tol­mácsolták üdvözletüket a jubiláló gyár dolgozóinak. Megható jelenet volt, amikor a 93 éves Török bácsi, a gyár egyik nyugdíjasa üdvö­zölte az ünnepség résztvevőit. Majd Kristóf elvtárs az Elnöki Tanács titkára szólalt fel. Emlékeztetett arra, hogy mindaz a fejlődés, ame­lyet a gyár elért, az em­bereken múlott, az em­berek valósították meg. Utalt arra, hogy 1919-ben, 1945 után hogyan álltak helyt a gyár dolgozói, élükön a kommunistákkal. A gyár történetéről részle­tes ismereteiket szerezhettek az ünnepség résztvevői Lizs- nyánszki Antal elvtársnak, a gyár főmérnökének történeti előadásából. Ezek után került sor az ünnepség egyik kiemelkedő részére: Herczeg elvtárs átadta a gyár dolgozóinak az Él- üzem kitüntetést és a vörös zászlót, amelyet a gyár első félévi jó munkája alapján nyert el. Ennek során 11 dolgozó kormánykitüntetés- ben, többen miniszteri kitün­tetésben részesültek, ekkor osztották ki számos dolgo­zónak a kiváló dolgozó jel­vényeket és okleveleket, ösz- szesen mintegy 127 ezer forintot kaptak a gyár dolgozói jutalomképpen. A 93 ÉVES TÖRÖK BÁCSI A GYÁR EGYIK VETERÁNJA KÖSZÖNTI AZ ÜN­NEPLŐ DOLGOZÓ­KAT vooooooooooooooooooo<>oooooo-o<>ooo<><k><><><>o<><>c>,d-o-c>oo-o-o-ck><>o-o<>-o<><>o-o-oooooo< A munkásosztály győzelméért folytatott harcban a párt kivívta a dolgozó nép elismerését Balassagyarmaton az al­kotmány napját megelőző mégy nappal már mozgalmas A gyártörténeti kiállítás A Salgótarjáni Acélárugyár­ban, az üzem fennállásának. 90. évét ünneplő dolgozók 19-én komoly, jelentős eser ménnyel zárták a délelőtti ünnepséget: megnyitották a gyár kultúrotthonában az üzem történetének kiállítását. A kiállítás tartalmas anyaga fényképekben és írásokban gazdag dokumentumai híven tükrözik az első lépéseket, a nagyszerű fejlődést napjain­kig. 1868-ban indul el a rend­szerezés és végig vezeti a lá­togatót lépésről-lépésre mind­azon eseményeken, amelyek megszabták a gyár fejlődé­sét. Láthatók az első munka­könyvek, német nyelvű leve­lezések és szabályzatok, kü­lönböző tervrajzok, a gyár in­dulásának helyzete és későbbi terjeszkedése. A kis kapaci­tású üzemből napjainkban már monstrum vált. Ezt bi­zonyítja a kiállítás középpont­jában álló Huzalmű és Gaz­dasági szeráru gyár terméke­inek bemutatása is. Mindkét üzemrész gyártmányai kül­földön, Belga—Kongó, Belgi­um, Csehszlovákia, Egyiptom, Görögország, Irán, stb. orszá­gaiban öregbíti erősödő ipa­runk hírnevét. Jooofxrrrwntxioooooooooooooooooooooooooooooooocrjcc A múlt történelmi levegője és a jelen friss áramlata egy­aránt képviselve van ezen a kiállításon, amely méltókép­pen zárta be a komoly, ben­sőséges megemlékezést. A gyár üzemi történetéből természetesen nem maradt ki a sportélet és a kultúra sem. Fényképek és dokumentumok mutatják be az első labdarúgó csapat megalakulását és egy régi, 1896-os szerkesztésű pla­kát igazolja az első öntevé­keny színjátszó csoport ko­moly, szervezett megmozdu­lását. „A Salgótarjáni Acél­árugyár műkedvelői által, az acélgyári zenekar közremű­ködése mellett... Salgótarján Acélárugyár, szombaton, 1896 szeptember hó 12-én... A BE­TYÁR KENDŐJE... Kezdete este pont fél 8 órakor...’’ Va­lahogy így szól a plakát és a szereposztásban sok név, a mai Petőfi színjátszók úttörő elődjeinek nevei. Ma már a veteránok, mint Grusz Ferenc, vagy Hepka Lajos stb. leg­többen nem élnek. És nyomdo­kaikba léptek a mai fiatalok, akik felszabadulásunk óta számtalan esetben, sok szép előadással bebizonyították, hogy komoly feladatok meg­oldására képesek: magas szin­ten művelik azt, amelyet elő­deik elkezdtek. A vidám, tarka est A balassagyarmati palóc vásáron Csak egy szempontból nem stimmelt valami, augusztus 19-én. Énre az alkalomra rendezett, eigyébként igen jól sikerült műsor valamivel ké­sőbb került sorra, mint „Kez­dete este pont 8 órakor”. De ne legyünk szőrszálhasogatók, hiszen a nagyszámú közönség sem méltatlankodott, sőt, végig egyenletesen, vi­haros erővel osztogatta számonként a színészek és műkedvelők éltető ele­mét, az elismerés tapsát. Juhász Gyula „Munka” cí­mű versével kezdődött az est, amelyet Szokács László szavalt el, meglepő „gyorsa­sággal”. Utána Csics György és Turek László kidolgozott előadásában részlet követke­zett Heltai „Az 1002. éjszaka” című művéből, majd Bolla Lajos énekelt operaáriákat. A KISZ tánccsoport népi motívumokat mutatott be, az énekkar pedig Krajcsi Lajos vezetésével a karnagy elisme­résre méltó szerzeményét és a Faustból a katonakórust adta elő. 'Nagy sikert arattak a magyarnóták, amelyeket Solti Károly énekelt, szé­pen zengő, kulturált han­gon. Szellemesek és ötletesek voltak a vil'.ámtréfák (Mik­lós Béla, Lévay Árpád, Ko­vács Gyula, Bolyós László előadásában), „kedvesük“ és érettek a székely népballadák Angyal Erzsébet tolmácsolá­sában. S a vidám műsorcsok­rot, mint élénk színű selyem- szalag, fogta össze Vertich József konferanszié, mely csokrot szívderítőén, szelle­mesen nyújtott át a közönség­nek. Persze sok minden történt ezen a napon, így sok minden kimaradt ebből a feljegyzés­ből. De talán a lényegesebb dolgokat csak sikerült rögzí­teni. Azaz hogy, a táncmulat­ság majdnem kifelejtődött. S végeredményben ez is egy ko­moly dolog, hiszen ez tartott a legtovább: reggel hatig. No és nem szabad elfelejtkezni a mulatság szoros következ­ményeiről sem: aki bírta reg­gelig, az aludt majdnem esté­iig. Jóízűen aludtak és talán álmukban a még szebb, gazda­gabb 100 éves jubileum alkal­mából ropták a táncot. volt az élet. 17-én megnyitot­ta kapuit a palóc-vásár. A könnyező községekből ide- sereglett falusi dolgozók az áruk bő választékában válo­gathattak. Ilyen ünnepi han­gulatban érkeztek a gyarmati­ak, augusztus 20-a, az alkot­mány napjához. Nagyon színpompásnak Ígérkezett az alkotmány nap­ja. A vidékről (is sokan for­dultak meg ezen a napon a vásáron. Az ünnepi gyűlést .gimnázium udvarán tartot­ták- A gyűlés előtt kultúro- sok inépi tánccal szórakoztat­ták a gyülekező közönséget. Az ünnepi gyűlés 10 óra­kor vette kezdetét, ahol 'Cser Gyula elvtárs, a Megyei Tanács elnöke mondott ünne­pi beszédet. Cser elvtárs beszámolójá­ban méltatta, hogy megvál­tozott társadalmunk egész arculata. A dolgozó nép kisajátí­totta a nagybirtokokat a gyárakat, a bankokat és ezzel felszámoltuk a föl­desurak és kapitalisták dolgozó népet tipró hatal­mát. Majd hangoztatta: Felszaba­dulásunk óta nagy sikereket értünk el a szocializmus épí­tése során. És ezeknek a sikereknek a szervezője a •kommunisták pártja, a mun­kásosztály élcsapata volt. A munkásosztály győzelméért folytatott harciban a párt el­nyerte a dolgozó nép túl­nyomó többségének bizalmát és ma már elmondhatjuk, dolgozó népünk egységesen sorakozik pártunk mögé. Majd így folytatta: A mai alkotmánynapi évfordulót a munkás-paraszt szövetség je­gyében ünnepeljük és ez a mai találkozó a munkások parasztok szövetségének erő­södését szolgálja. Ezután az ellenforradalom nehéz napjai­ról szólott, majd feltárta is­mételten az ellenforradalom szervezőinek irányítóinak mesterkedését. A továbbiakban az ellen­forradalom felett aratott győ­zelem utáni eredményeinkről számolt be. Hangoztatta töb­bek között, hogy hatalmas eredményeket értünk el az iparunk fejlesztése terén. 1955-ben háromszor többet termeltek üzemeink mint 1938rban. De nemcsak az ipari ter­melés emelkedett ilyen jelentősen, hanem a mun­ka termelékenysége is, amely 1957-ben elérte az 1938 évinek a másfél- szeresét. Ezután a mezőgazdaságban végbement fejlődésről szólott, amelyet egyebek között így foglalt össze. A horthy-rend- szertől fejletlen, külterjes mezőgazdaságot vettünk át, amelynek szerkezete — a vetésterület összetételét ille­tően — csak az elmúlt évek­ben javult a belterjes ebb mű­velést igénylő növénykultúrák vetésterületének jelentősebb növekedésével. A termelés volumene is csak az utóbbi évben haladta meg az 1938. évet. A főbb növények termés­átlagai lassan emelkedtek és csak az elmúlt évben mutat­kozott jelentősebb emelkedés. Megyénkben a búza ter­mésátlaga a háború előtti holdankénti 7.2 mázsáról 9 mázsára, az árpáé 7.3 mázsáról 11.8 mázsára, a kukoricáé 10 mázsáról 13.9 mázsára emelkedett. Ezzel kapcsolatiban hangsú­lyozni kell, hogy 1957-ben a gabonafélékből az államj gazdaságok és termelőszövet­kezetek magasabb termésátla­got értek el, mint az egyéni gazdaságok. Búzából 2.5, ár­pából 2, kukoricából 1.5 má­zsával többet. Cser elvtáms beszédének be­fejező részében a nemzetközi helyzetről szólott. Az ünnepi beszéd után a késő esti órákig szórakoztak •a Balassagyarmatra érkezett dolgozók. Baráti találkozó a Tűzhelygyárban Alkotmányunk ünnepén kedves vendégeket köszön­töttek a tűzhelygyári dolgo­zók. ÍKarancsalja, Karancs- keszi, Nógrádszakál és Ka- rancslapujtő tsz küldöttei lá­togatták meg ezen a napon patronálóiikat. A kedves vendégeket a gyár dolgozói fogadták. Hege­dűs Dezsőné a karancslapuj- tői tsz-tag meghatódva mond­ta el, nem várt ilyen szere­tetteljes fogadtatásra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom