Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-20 / 65. szám

A hároméves terv megyei építkezéseiből Megkezdődött a rekonstrukció a Hatvan-Salgótarján közötti vasútvonalon Soha még ilyen nagyará­nyú korszerűsítési, felújítási munkálatok a vasútnál még nem folytak mint ebben az esztendőben. És ez így van a mi megyénkben is. Galga- mácsa és Nógrádkövesd kö­zött, valamint Nógrádszakál- nál dolgoznak a sínek kor­szerűsítésén. A legjelentősebb munka az elmúlt hetekben Nagybátony és Tar között indult meg, amely egyben szerves részét képezi a Hatvan — Salgótar­ján közötti vasút rekonst­rukciójának is. A hatvan, hetven éves rövid és csök­kentett sebességet kívánó pá­lyát most újjáépítik. Előreláthatólag ebben az esztendőben már elkészül ez a szakasz, jövőre pe­dig Tar és Pásztó között folytatják a munkálato­kat. Ez az egész felújítás közel 18 millió forintot emészt majd fel. Ebben az összegben még nincsen benne több híd, a biztosító berendezések és egyéb műtárgyak megépítésé­Qlegymnőt millió- forintos kemházáiJial tnerpjei kórház ifiül Sa/ijótaijáii ban Az egészségügy három éves terve országszerte forradalmasítja a gyógyító és megelőző munkát. Eb­ből megyénk székhelye, Salgótarján is jelentős részt kap. Már elkészültek a 45 millió forintos beruházás­sal épülő, 525 ágyas megyei kórház tervei, sőt, rövid időn 'belül megkezdik a munkálatokat is. Ezen felül a szakorvosi rendelőintézetekben új módszereket ve­zetnek be a betegek irányításánál, amellyel lényege­sen csökkentik a várakozási időt. Megkezdődik a há­zi 'betegápolói hálózat kiépítése, amely nagy segítsé­get jelent a házi gyógyulási folyamatban. Bővítik a gyermekgyógyászati hálózatot, a művi abortuszok csökkentéséért fokozzák a nővédelmi tanácsadók munkáját. i nek költsége. Az új sínpár érdekessége lesz, hogy Nagy­bátony és Tar között egyet­len kötés sem lesz. A sineket hegesztéssel kapcsolják majd egymáshoz. A pálya korszerűsítésén dolgozó vasutasok, az 1. szá­mú mozgó építésvezetőség munkásai azt ígérik, hogy az iparmedence számára nagy­fontosságú pálya korszerűsí­tését a lehető legrövidebb időn belül elkészítik. Az új vasútpálya elkészíté­se mellett más jelentős mun­kálatok is folynak ezen a vasúti szakaszon. így példá­ul havonta 120-130 ezer fo­rintot költ a MÄV arra, hogy a váltók, kitérők felülhegesztésével bizton­ságosabbá tegyék a for­galmat. Mind amellett ez az eljárás jelentős megtakarítást is biz­tosít, mert megnövekedik a kitérők élettartalma, nem kell újakkal kicserélni. Ugyancsak ennek a szakasz nak a fejlődését szolgálják azok a munkálatok, amelye­ket Salgótarjánban a vasúti fűtőház fordító korongjának felújítása céljából végeznek. A mintegy két hónapig tartó munkára kb. 100 ezer forintot fordítanak. Nagyarányú műszaki fejlődés a Salgótarjáni acélárugyárban A hároméves terv fő fela­data a Salgótarjáni Acélárú- gyárban a termelés elmara­dott műszaki színvonalának megszüntetése, a gyártmá­nyok minőségének javítása az önköltség jelentős csök­kentése érdekében. Tekintve, hogy az anyagi lehetőségek korlátozottak, a gyár vezetői súlyponto­kat képeztek a fejlesz­tésben. így például azoknak a gyárt­mányoknak az előkészítését helyezték előtérbe, amelyek minőségi szempontból maga­sabb igényűek és mind a népgazdaság, mind a külföl­di igények nagyobb mennyi­séget kívánnak meg. Az üzemek közűi első he­lyen a hideghengermű fej­lesztése szerepel. Ennek az üzemnek a technológiája a legelmaradottabb, gyártmá­nyai igen keresették, ugyan­akkor hidegenhengerelt sza­lagokból jelentős behozatalra szorulnak. Az üzem jelenlegi helyén kb. 25 millió forintos beruházással történik meg a fejlesztés. Nagy teljesítményű hengerlőgépek biztosítják majd a termelékenység roha­mos növekedését, a henger­lés technológiájának teljes megváltoztatását. A gépeket a gyár már megrendelte és megkezdték az azokat kiszol­gáló korszerű berendezések építését is. A fejlesztés végrehajtá­sával a hideghengermű termelése mintegy három­szorosára növekszik. A másik fontos terület a huzalmű gyárrészlegben az acélhuzalgyártás fejlesztése. A tervezet szerint 1960-ban az acélhuzalgyártó üzem nagyirészben a nagyszilárdsá­gú, előfeszített betonacélhuza­lok gyártására fog rátérni. A feladat megoldása érdekében ezt az üzemrészt új helyen, a jelenlegi gyár területén kí­vül építik fel. Jelentős mű­szaki fejlesztést hajtanak végre a huzalmű gyárrészleg­ben is. Üj, nagyteljesítményű rúdvashúzó gépeket állítanak munkába, s a kéziszállítás helyett az anyagmozgatást teljesen gépesítik. A gazda­sági szerszámgyárban a fej­lesztés irányát újtipusú, au­tomata kovácsológépek és be­rendezések leszerelése, a so­rozatgyártásra való felkészü-v lés jellemzi. A rosszhatásfo­kú kemencék helyett villa­mosfűtésű kemencéket építe­nek majd. A jelentősebb fejlesztési munkálatokon kívül a ter­vekben szerepel még két új kazán építése, a kátrányleválasztó beren­dezés és a füstgázt hasz­nosító gőzkazánok létesí­tése, valamint két új ge­nerátor üzembehelyezése. Mindezek a tervek azonban nem oldják meg a vállalat fejlesztésének minden prob- temáj'át. Ez a további ötéves terveik feladata lesz, amelyek vázlatos kidolgozásán már jelenleg is dolgoznak. Gyors ütemben korszerűsítik as utakat Ebben az esztendőben a múlt évihez képest mintegy 30-32 százalékkal többet for­dít államunk az utak állapo­tának javítására, korszerűsí­tésére. Az Útfenntartó Válla­lat balassagyarmati kirendelt­ségének ez az év hozta a leg­több építeni, alkotnivalót. Az eddigi keskeny, ka­nyargós és hullámos uta­kat hat méter szélesség­gé, nemesburkolattal el­látott utakat épít át. a kanyarok aránylag veszé­lyes vonalainak megszünteté­sével és a vízszintes vonal­vezetés kialakításával. A vál­lalat szinte minden úton vé­gez korszerűsítési munkála­tokat és a megye legforgal­masabb lakóterületein már szemmel látható a fejlődés. Szécsény — örhalom — Balassagyarmat között 11 ki­lométeres hosszban folynak a korszerűsítési munkálatok. A közel három millió forintot felemésztő beruházás novem­ber 30-ig teljes egészében el­készül. Az árhalmi lakosok már most is elismeréssel be­szélnek, hiszen végképp meg­szabadultak a portól. A má­sik korszerűsítési feladatot Szarvasgede- és Jobbágyi kö­zött hajtja végre az Útfenn­tartó Vállalat. Ezt a hat ki­lométeres szakaszt is nemes burkolattal látják el, az utat megszélesítik. Itt mintegy két millió forintot költ az állam az útépítésre. Az elmúlt napokban kez­dődték meg a munkálatok Kisterenye- és Mátraszele kö­zött három kilométer hosszú­ságban. Ugyancsak átépítésre kerül még ez évben a Kazár és Rákóczi-telep közötti út­szakasz, valamint a Nagybá­tony bányavárosi út. Eziekre az építkezésekre négy millió forintot fordítanak. Ugyan­csak ebben a hónapban kez­dik meg a Narancsai ja és Salgótarján közötti út széle­sítését, ibitumenezését két millió forintos költséggel. Számos helyen folyik az utak portalanítása. így pél­dául Szécsóny-Nagylóc között, Pásztón, Balassagyarmaton, Diósjenőn és Érsekvadkerten. A portalanítás azonban nem jelenti azt, hogy az út na­gyobb teherbírású lesz, de je­lentős mértékben védi a köz­ségék lakóinak egészségét. Ez a nagyarányú útépítés, amely az új 21-es számú mű- út készítésén kívül történik jó ütemben haladhat, mert számos olyan dolgozója van a vállalatnak, akik szorgalmukkal kitűnnek. A tervek további maradékta­lan teljesítéséhez szükség van arra, hogy az anyagszállítást ne akadályozza a vasúti ko­csik hiánya és a 33-as sz. AKÖV, mint eddig, a jövőben is tegyen meg mindent az útépítések sikeréért. Cj kultúrbáz épül Dejtár községben. (Foto: Földvári) Új bányák, új létesítmények, új lakások a szénmedence hároméves tervében Népgazdaságunk a három­éves terv keretén belül a Nógrádi Szénbányászati Tröszt területén is több, je­lentős beruházással biztosítja a termelés folyamatosságát, korszerűsíti a meglévő léte­sítményeket, s nem utolsó sorban kommunális építke­zéssel gondoskodik a dolgo­zók életszínvonalának foko­zott emelkedéséről. ■■ ot ev alatt A Salgótarjáni Üveggyár rekonstrukciós munkálataira 1955 és 1961 között álla­munk 22.5 millió forintot fordít. Ebből az összegből 1958-ig több mint 12.3 millió forin­tot használtak fel, a nagy nyersanyagtároló helyiség és a félig elkészült transzformá­tor ház építésére. Ez év első felében több mint 2.2 millió forint értékű fejlesztést haj­tottak végre a gyárban, az 22 5 forint a Salgótarjáni Üveggyár fejlesztésére Emlékezzünk, hogy valamikor ilyen is volt Salgótarján főutcáján. (Foto: Sándor) egész évre pedig 5.2 millió forint a beruházási költség. A gyár továbbá fejlesztése, korszerűsítése érdekében még ebben az évben megkezdik az új széntároló helyiség felé­pítését, két új üvegkészítő automata gépet helyeznek üzembe. Ebben az évben fe­jeződik be a több mint 1.2 millió forintos költséggel ké­szülő szociális épület építése. Ebben az épületben kap he­lyet az üzemi étkezde és a munkásszálló részlege. Még ebben az évben 370 ezer fo­rintot költ a gyár vezetősége különböző gépeknek 'külföld­ről történő beszerzésére. Ugyancsak ebben az évben 200 ezer forintos költséggel felépítenek egy kettős faze­kas kemencét, amelynek cél­ja a növekvő export-igények kielégítése és a szakmunkás utánpótlás biztosítása. A hároméves terv további éveiben is fejlődeni fog a gyár. így például jövőre tervezik a közpon­ti iroda épület és az új mechanikai üzemrészleg építésének megkezdését. A három éves terv során a vállalat vezetősége mintegy 400 ezer forintot fordít a gyár dolgozói lakásgondjai­nak enyhítésére. A termelés folyamatosságát új szénmezők feltárásával, a megkezdettek fejlesztésével és a meglévők korszerűsíté­sével biztosítják. A már megkezdett, de még be nem fejezett termelést célzó léte­sítmények közül kiemelkedik Hányás bányaüzem to­vábbfejlesztése, amire az első tervévben 6, 1959- ben 5 és 1960-ban 2 mil­lió forintot fordítanak. Űj üzemek közé tartozik a 3 éves terv keretén belül a Medve-akna, Királytáró, Székvölgy, Gáti IV. Újlak VI, Gyula II, a Szurdoki rekon­strukció, a mátranováki Csur­gó táró, amelyek építésére 1958-ban 14,8, 1959-ben 22,6 és 1960-ban 43,4 millió forin­tot használnak fel. Fentieken kívül évenként mintegy 30—35 millió forint értékben „kisebb” ob­jektumokkal is biztosítják a termelést. Nagyobb létesítmé- ményként említendő a Gyula­rakodói osztályozó és törőmű továbbépítése, a nagybátonyi központi műhely és a tőkési trafóház és körvezeték. Ezek­re a tervévekben kormányza­tunk 8,3, 10,0 és 15,9 millió forintot biztosított. Hároméves tervünkben to­vább folytatódnak a dolgozók Több millió forint a helyiipari vállalatok fejlesztésére Megyénk árutermelésében fontos szerepet töltenek be a helyiipari vállalatok. Nem­csak kiegészítik a miniszté­riumi ipar termelését, hanem számos olyan cikket is gyár­tanak, amelyeket a nagyipari üzemek nem készítenek. Ezért jelentős, hogy évről év­re több anyagi eszközt fordít fejlesztésükre az állam. így például ebben az esztendőben Nógrád megyében a he­lyi könnyűipari vállala­tok 2 269 000 forintot kap nak termelési kapacitá­suk bővítésére, gyártás­és gyártmányfejlesztésre. Ezen belül a faipar 435 000 forintot kap. Ebből többek között a Balassagyarmati Bú­torgyárban műhelyépítésre már több mint 460 000 forin­tot fordítottak és most kez­dik meg egy új műhely épí­tését 160 000 forintos költ­séggel. A vas- és műanyag­ipar 276 000 forintot fordít­hat fejlesztésére. Ebből töb­bek között új gépeket, egyéb műszaki berendezéseket sze­reztek be. A vegyes- és kéz­műipar, 586 000 forintot kap ebben az esztendőben. Az építőanyag ipar pedig 672 ezret. A könnyűipari vállalatok mellett nagy összegben ré­szesülnek az élelmiszeripari vállalatok is. Egyedül csak a sütőipar több mint 2,7 millió fo­rintot kap 1958-ban. Ebben az összegben szerepel többek között a nagybátonyi új kenyérgyár tervezése. Ed­dig mintegy 68 000 forintot fordítottak a salgótarjáni jéggyár tervezésére is. A húsipari üzemek 271000 fo­rinttal szerepelnek az idei költségvetésben. jobb életkörülményeit bizto­sító, úgynevezett kommuná­lis építkezések is. Többek között 112 darab kétszobás, 12 darab háromszobás össz­komfortos bányászlakás építése Nagybátönyban, Kisterenyén, Rákóczi te­lepen és Ménkesen, mintegy 30,3 millió fo­rint értékben. A kulturális igények kielé­gítését szolgáló létesítmények közül meg kell említeni a kisterenyei, nagybátonyi kul- túrházak építését, illetve ter­vezését. Az előbbiekben főleg az új építési jellegű beruházások­ról volt szó, nem mellőzve azt a befektetés sem, ami a meglevő üzemek korszerűsí­tését, a munkafolyamatok megkönnyítését és az egész­ségesebb munkakörülményt biztosítják. Ide sorolhatók az elavult gépi berendezések le­cserélése, további kaparósza­lagok, csúzdák, gumiszalagok, szállító, jövesztő, rakodógé­pek, famentőkészülékek, szel­lőztető berendezések, sze­mély- és ivóvízszállító kocsik stb. beszerzése, amelyek éven­kénti értéke körülbelül 8—10 millió forintot képvisel. Az új létesítményeken és beszerzéseken, vagyis beru­házásokon kívül figyelembe kell venni az évi átlagos 18—20 mil­lió forintos felújítási ösz- szeget is, ami ugyancsak a jobb terme­lési viszonyok biztosításához kapcsolódik. Annak ellenére, hogy az 1959—60. évi tervek felettes hatóság részéről még jóváha­gyást nem nyertek, a vázol­tak alapján megállapíthat­juk, hogy kormányunk gon­doskodása révén a nógrádi szénmedence a hároméves terv folyamán tovább fejlő­dik, korszerűsödik, és ezzel is hozzájárul a magyar nép célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom