Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-30 / 59. szám
1958 július 30. NÓGRÁDI NCPOJSAG 5 Számvetés aratás után E gyre több községből érkezik a hír, nincs már lábon kalász, befejezték az aratást. Legtöbb helyen egymást érik a szekerek, szérűre hordják a gabonát. A legszorgalmasabbaknál pedig a búza asztagok között már felzúgott a cséplőgép, zsákokba ömlik az életeit adó mag, a kenyér. Nemsokára valamennyi gazda teljesen maga előtt látja milyen eredményt hozott az esztendő, miért dolgozott a család az idén. Ilyenkor végzik aztán azolk a sokat emlegetett jó gazdák a számvetést, mennyi kell a családnak az újig, hogy szükséget ne lássanak, mennyi legyen a vetőmag, raa és mennyi az a mennyiség, amiből pénzt csinálhat, amelyet szabadon értékesíthet majd. Most, hogy megszűnt nálunk a beadás, az állam az ellátatlan lakosság Ikenyér- és lisztszükségletét más módon biztosítja. Felvásárolja — a viszonylag gyengébb termés ellensúlyozásaképpen, az elmúlt évihez hasonló áron — a paraszti termelők fölösleges gabonáját. S ami a legfontosabb: felvásárló szerveink egyetlen dolgozó parasztot sem kényszerítenek, hogy a cséplőgéptől egyenesen a magtárba vigye fölösleges gabonáját. A kenyérgabona felvásárlása a legnyugodtabb légkörben indulhat meg, hiszen rendelkezünk elegendő tartalékkal. S a városi lakosság ellátásában még akkor sem lenne zavar, ha termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink egy szem gabonát sem adnának az idén államunknak. De hát ez nem lesz így nálunk. Kilátásaink, ha nem is nagyszerűek, de biztatóak. Ugyanis az idén már eléggé számottevő az a mennyiség, amelyet felvásárló szerveink az értékesítési szerződések alapján vesznek át. Az aratás megindulásáig felvásárló szerveink 52 termelőszövetkezet és 267 egyénileg dolgozó parasztot tartottak nyilván, akik áruértékesítési szerződést kötöttek államunkkal, közel 100 vagon gabonára. | cm kevés ez a mennyiség, de ha azt vesszük lehetett volna több is. Hiszen az egyénileg gazdálkodók nagyon kis részét teszik ki azok a termelők, akik már korábban úgy határoztak, hogy az államnak adják el a fölösleget. Csak hát a kései tavasz és az aszályos május valahogy megingatta a termelők bizalmát. Nem a termelési biztonságuk ingott meg, hanem a viszontagságos időjárás mellett nem látták, mit hoz a kalászt érlelő nyár. A tapasztalat azt mutatja, hogy dolgozó parasztjaink szívesen adják gabonájukat az államnak. Csak — ahogy egy nagylóci gazda mondta — az év eleje nagyon bizonytalan volt. Mit tudták akkor, milyen lesz a termés. A látatlanra meg ki köthet értékesítési szerződést? Most aztán, ha gyengébb is a termés mint tavaly, csak több lett, mint amennyire korábban számítottak. A fölösleget az államnak adják el. Mert az ára is jó amit a gabonáért kapnak, meg aztán nem kell piac után sem jármok, a földművesszövetkezet ott helyben átveszi tőlük. Egy- házasdengelegen például úgy határoztak a gazdák, hogy fölöslegüket, mind az államnak adják el. Több gabonára kötöttek szerződést mint a megye 20 más községében. A körzet előlegének — 86 000 forint — 70-80 százalékát is itt fizették ki. A termelőszövetkezetek számításába az időjárás okoz- zott komolyabb kiesést. Hiszen a közöst még aszály sem sújtja annyira mint az egyéni termelő apró parcelláját. Éppen ezért termelőszövetkezeteink az idén már csak annyi kenyérgabonát adnak a tagjaiknak, amennyi a család szükségletét fedezi az újig. A többit az államnak adják egységesen. Tavaly még azt csinálták, hogy az osztani való gabonát szétadták, s a tagok egyénenként értékesítették a fölösleget. Most merően más a helyzet. Hiszen valamennyi termelő- szövetkezetünk tudja, ha áru- értékesítési szerződést kötnek az állammal a pénz mellett — amely komoly segítséget jelent, — a kormány rendelet kedvezményeket is nyújt számukra. A pásztói járásban például a nyolc vagon kenyérgabona helyett közel 19 vagon .kenyérgabonát adnak el a termelőszövetkezetek az államnak. T ermészetes, a felvásárlási apparátus nagyobb feladata a szabad gabona felvásárlása. Munkájuk azonban nemcsak ebben marült ki. Ök gyűjtik össze községenként az adógabonát és a tartalék területek után. járó bérleti díjat is. Nem kis mennyiséget jelent ez itt azonban különösebb dolog nem merülhet fel, hiszen a búza földadó valamennyi földdel rendelkező gazdára kötelező. Ezt igyekszenek is valamennyien minél előbb leróni, mert az a gazda, aki e téren mulasztást követ el, késedelmi kamatot tartozik fizetni. S még valamit. A felvásárlás lassan megindul. A gaCukorrépatermelők! Megkezdődött az 1959. évi cukorrépatermelés szerződéskötése. A gazdag cukorrépatermelés előfeltétele a jó nyári és őszi talajelőkészítéjs. Szerződjünk minél előbb cukorrépatermelésre A szerződéskötést a helyi föfdművesszövetkezetek A cukorrépa ára mázsánként: 10.— forint és 3 kg kristálycukor természetben. Ha a termelő a kristálycukrot természetben nem, vagy cfsak részben kívánja átvenni, a cukorgyár minden kg. cukor helyett 10.60 forintot fizet. 2. Természetbeni juttatás: 65 kg egyszer préselt, vagy 35 kg kétszer préselt, vagy 3 kg száraz répaszelet és 0,50 kg melasz, térítés nélkül. Mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, termelőszövetkezeti csoportnak, szakcsoportnak, szakszövetkezetnek, társulásoknak az előírt feltételek teljesítése esetén a fentieken felül mázsánként 3 forint nagyüzemi felár jár. CUKORRÉPATERMELÉS - belterjes gazdálkodás Belterjes gazdálkodás = NAGYOBB JÖVEDELEM CUKORGYÁR bonafelvásárlás hatalmas feladatokat ró a felvásárlási szervek mellett a községi tanácsokra, pártszervezetekre, amelyre komolyan fel kell készülni. Csak alapos felkészültséggel kerülhetünk el minden visszaélést. Hiszen senkinek sem érdeke, hogy 'megrövidítsük a termelőt olyan pénzösszeggel, amely őt az eladott terménye után jogosan megilleti. Viszont azt sem engedhetjük meg, hogy az átvételi lazaságok révén az államunk károsodjon. Összefogásra, átgondolt együttműködésre van .szükség a terményforgalmi vállalat, a földművesszövetkezetek, a községi tanács és a pártszervezetek között. Mert csak így sikerül megoldani zökkenőmentesen a termés felvásárlását, így sikerül biztosítani a városi lakosság kenyérellátását egészen a jövő esztendő nyaráig, amikor majd új feladatokkal, újra megindul a gabonafelvásárlás. ' - . ' ** ,i > Az eső után dúsan nő a fű a borsosberényi domboldalon ahol békásén legelész a község gulyája. Hárítják a tarlót9 vetik a másodnövényt a szécsényi járásban A szécsényi járásban összesen 1096 katasztrális holdon termeltek gabonát. 603 hóidról aratógéppel, 142 holdról kombájnnal és 351 holdról kézzel aratták le a termést. Az elmúlt hetekben 495-en arattak a járásban. A termelőszövetkezeteknél a családtagok is segítettek a munkában. A karancssági Alkotmány Tsz-ben az aratás zömét gépi erővel végezték. Jó munkájukhoz nagy segítséget nyújtott a karancskeszi gépállomás. A hírek szerint valamennyi tsz-nél jól halad a tarlóhántás és a másodvetés. Másodvetésként főleg csalamádét, tarlórépát és kölest vetnek. Egyre feliedül Ipelytanú a szakcsapon Az ipolytarnóci szakcsoport az elmúlt évben alakult 12 holdon. Akkor még csak zöldségtermeléssel foglalkoztak, de a szép eredmények láttán az emberek kedvet kaptak a szakcsoport fejlesztéséhez. A községi tanácstól tartalék területet igényeltek és most a tíz család 68 katasztrális holdon gazdálkodik. S annyira magukénaik tartják a szakcsoportot, hogy Hasznos együttműködés • •• Az új renddel együtt született meg a város és a falu közti jóbarátság és segíteni akarás is. Szép számmal vannak, akik még ma is folytatják a falujárást, ezt a korábbi hasznos kezdeményezést. így például a Salgótarjáni Üveggyár 12 munkása rendszeresen látogatja a gyár által patronált pásztói, jobbágyi és szudokpüspöki tsz- eket. Schink Ferenc, a gyár térművezetője fontos munkája mellett gyakran szakít időt arra, hogy felkeresse ezeket a termelőszövetkezeteket. Mielőtt társaival kimennének, megbeszélik azokat a dolgokat, melyekről beszélgetni tkívánnak a termelőszövetkezetek tagjaival. Az elmúlt hónap vége felé például a szudokpüspöki Béke Tsz-nél jártak s az akkori politikai helyzet értékelése mellett megvitatták még az ellenforradalom idején kilépett tagok visszafogadásának ügyét, valamint azt is, hogy helyes lenne-e ha a három patronált tsz közösen nyitna Salgótarjánban egy zöldségüzletet, ahol zöldáruikat értékesíthetnék. Ugyanakkor valameny- nyien helyeselték azt, hogy a három tsz vezetősége a patronálok jelenlétében negyedévenként összeüljön tapasztalataik átadására. A szudokpüspöki tsz-tagok az összejövetelen többek között elmondották, hogy nem tudnak táblaüveget szerezni. A falu járók közbenjárására azóta a szükséges mennyiséget, 7,8 négyzetmétert a gazdasági épületék ablakainak javítására leszállította az üveggyár. Tehát nemcsak politikailag, gazdaságilag is támogatja a gyár a tsz-eket. Az említetteken kívül a három tsz ez évben több új és használt gatter-szíjat, 50 kg Ilyen szép szarvasmarhákra ügyel Berkenyéi Antal állat- gondozó, a berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezetben. Munkájával ő is hozzájárult ahhoz, hogy a termelőszövetkezet a szakszerű gondozás, takarmányozás eredménye képpen 70 százalékra teljesítette éves tejtermelési tervét. Kockázatmentes hizlalás Sok állattartó gazda óhaja, hoigy az állat-hizlalás kockázatmentes tegyen és a sertés elhullása vagy kényszervágás ne húzza keresztül számításukat. Az állami biztosító a hizlalók kívánságára olcsó, rendkívül egyszerű feltételű hízósertés biztosítást vezetett be. A biztosítási díj négy havi tartamra sertésenként 44 forint, hat hónapra 60 forint. Állatorvosi vizsgálat nem szükséges. Ha ez idő alatt a sertés ’betegség, vagy baleset folytán elhullik, az állami biztosító az elhulláskori .súly után kilogrammonként 13 forint kártérítést fizet. Az újtípusú biztosítások felvételét már megkezdték. A hizlalók az állami biztosító helyi megbízottainál, körzeti felügyelőinél, járási fiókjainál jelenthetik be biztosítási szándékukat. idomvasat, 70 folyóméter használt kisvasúti sínt, különböző gömbvasakat és egyéb szükséges eszközöket — ösz- szesen 5260 forint értékben — kapott a gyártól. Ezen kívül a falu járók 1560 forint értékben társadalmi munkát is végeztek. A sínanyagot a pásztói tsz részére küldték, ugyanis a tsz dolgozói eltervezték, hogy baromfi telepet létesítenek, s annak drótkerítéséhez kellenek a vasoszlopoik. A tsz jelenleg ezer darab tyúkot, illetve csibét nevel. Nemsokára itt lesz alkotmányunk ünnepe. A gyár a tsz-ekből 30 tagot lát vendégül ezen a napon. S a tsz dolgozói sem hálátlanok. A nyári mezőgazdasági munkák befejezte után ők is vendégül látják patronálói- kat. a közös földterületet előbb művelték meg mint a sajátjukat. A tavasszal például frissen trágyázott földbe ültették ki a káposzta palántákat. A növényápolási munkákat mindig idejében végezték el. A faluban a szakcsoport burgonyája volt elsőnek feltöltve. Hat és (félholdon olyan szép, szerződött cukorrépájuk van, hogy az a szakcsoport valamennyi tagjának becsületére válik. Szinte versenyeztek a gazdák, hogy kinek a területe lesz szebb, mert a földterületet felosztották s az első kapálástól a kiszedésig minden tag kü- lön-külön műveli területét. A zöldségen kívül árpát, kukoricát, zabot és zabosbükkönyt termesztenek. Itt is közösen végzik a munkálatokat és a jövedelem elosztást munkaegység arányában tervezik. A szakcsoport a vetni való 'burgonyát és a vöröshere- magot — a termés felfrissítése céljából — kölcsön vette. Az egyéb vetőmagvakat közösen biztosították. Az év végén / V az ipolytarnóci szakcsoportnak szép jövedelme lesz. Úgy tervezik, hogy ennek öt (százalékát ia közös alapba fektetik. Szeretnének — saját erejüket az állam segítségével pótolva — legalább 100 darab juhot is vásárolni. így a szakcsoport tovább bővülne, a tagok juhtenyésztéssel is foglalkoznának. Megtörténtek az előkészületek a salgótarjáni földrendezésre A kataszteri térképek elkészítése óta eltelt idei alatt a természetes és mesterséges képződmények, létesítmények határvonalai nagy változásokon mentek keresztül. Emiatt a földnyilvántartásban és a telekkönyv Den a változások átvezetése hiányosan, vagy egyáltalán nem történt meg. A kormány eleget téve a parasztság kérésének — elrendelte ezeknek rendezését. A tulajdon és használati rendezések meggyorsításával kapcsolatos többletköltséghez az érdekelt gaz’iáknak kell hoz- zájarulniok. Ezt ez év augusztus 1-ig kell befizetni a kiküldött „Fizetési meghagyására. Salgótarjánban a külszíni felmérési munka a rendelet értelmében másfél hél múlva megindul. Éppen azért, azok a földtulajdonosok, akik Salgótarján és a hozzátartozó Baglyasalja határában ingatlannal rendelkeznek, karózzák ki földterületük határát. A cöveken jelöljék meg nevüket és pontos címüket is. Cséplés előtt, újabb tervek Kisbágyonban Jó hét telt el azóta, hogy a kisbágyoni Petőfi Termelő- szövetkezet szorgalmas tagjai befejezték a búza és az árpa aratását. Az aratógép mellett — mert az erdőkürti gépállomás aratógépet bocsájtott a termelőszövetkezet rendelkezésére, •— egyetlen tagnak sem volt nyugodalma addig, míg lábon állt >a gabona. A közösben zökkenőmentesen haladt a munka. Most már hordják a gabonakévéket, hogy mielőbb megkezdhessék a cséplést is. Mert ha a falu szélén felzúg a cséplőgép, az már azt jelenti, hogy Ahol 1300 négyszögöl zöld futószalag jut minden számosállatra A pásztói Szabadság Termelőszövetkezet már most biztosítja a szarvasmarhaál- lomány téli takarmányozását. S, hogy e téren nem lesz semmi hiba, biztosíték rá: a pásztói Szabadság Termelőszövetkezetben 1300 négyszögöl zöld futószalag esik egy számosállatra. túl vannak a munkák zömén. A termelőszövetkezetben az aratással egyidőben megkezdték a tarlóhántást is. Annyira haladtak már, hogy a korábbi borsóföldet kétszer megszántották, amelybe őszszel búzát vetnék majd. Tíz hold heterózis kukoricájuk dísze a községnek. Nem hiába kapálták meg háromszor a tagok. Miután rendszeresen dolgoznak a családtagok is, a termelőszövetkezet 57 hold földet átvett a községi tartalék területből. Ebből 28 holdat legelőnek szeretnének meghagyni, hogy így is biztosítsák a marhaállomány takarmányozását. Emellett aprómagvakat termesztenek majd, amelyek rendkívül jól jövedelmeznek. Már 15 hold here és 7 hold lucerna vetésüket magfogásra hagyták meg.