Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-26 / 58. szám

/ 1958. július 26. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG r— iii—r—i»—■! in— M—iiwl 7 Hruscsov válasza Kingsbury Smiths kérdéseire Moszkvából jelenti a TASSZ: — Az a gondolat, hogy a kormányfők találkozója az ENSZ Biztonsági Tanácsának keretei között történjék, nem ellenkezik nézeteikkel — je­lentette ki Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, Kingsbury Smithsnek, az United Press International hírügynökség alelnökének és vezérigazgatójának július 22- én feltett kérdésére válaszol­va: — A szovjet kormány úgy véli — hangsúlyozta Hrus­csov, — hogy nem szabad megkerülni az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, amelynek feladata őrködni a béke és a népek biztonsága fölött. Az a véleményünk — fűzte hozzá a szovjet kormányfő, — hogy most nem a találkozó formá­ján múlik a dolog, ha­nem azon, hogy haladék­talanul intézkedések tör­ténjenek, amelyek meg­szüntetik a háború kitö­résének veszélyét és lehetővé teszik, hogy az arab országok népei külső beavatkozás nélkül építsék életüket. Hruscsov külön hangsú­lyozta, hogy Nehru részvétele az értekezleten előmozdítaná a béke érdekeit szolgáló ha­tározatokat. Arra a kérdésre, hozzájá­rul-e Hruscsov, hogy a talál­kozót Genfben tartsák e hó­nap végénél nem később. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet fél hajlandó hala- déktalanúl találkozni bár­mely helyen, köztük Genfben, vagy New Yorkban. Arra a kérdésre, hogy részt vesz-e Hruscsov az értekezle­ten, ha más kormányfők is jelen lesznek azon, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke igennel válaszolt. A szovjet kormány nagyon re­méli, hogy Nehru miniszter- elnök szintén részt vesz az értekezleten — tette hozzá Hruscsov. QÍmjzúí ./Hfísahoúban — Jaj, mivel is kezd­jem? Olyan jó vissza­gondolni erre az egészre. Míg élek, nagy élmény marad ez az út. — Tulajdonképpen az az igazság, hogy szep­temberre terveztük az esküvőt. De persze, mint minden jegyespár, mi is tervezgettünk a jö- vőnkről. Úgy gondoltuk, örökre emlékezetessé tesszük egybekelésün­ket. És ekkor jutott hoz­zánk a hír: lehet jelent­kezni kéthetes moszkvai társasutazásra. — Milyen jó lenne ne­künk is — gondoltam — De ugye, együtt csak mint házaspár mehe­tünk. Fiatalok vagyunk, anyámék halasztották volna még az esküvőt. Dehát, tudodhogy van ez. A bogár már ott zümmögött a fülünk­ben. Nem tudtunk sza­badulni a gondolattól. A régi hagyományokkal ellentétben, mi nem Ve lencébe vágytunk, ha­nem Moszkvába. Erről nem tudtunk lemondani A szülők előtt még hallgattunk, de apám megsejtette valahogy. Kérlelés nélkül bele­egyezett a dologba. — Menjetek gyerekek, lás­satok világot — mon­dotta és aztán egy jó nagyot hallgatott. De az aggódó mamát még főz­ni kellett. Ment aztán ez is, mert megváltottuk a jegyet és a kész tényt egyszerűen tudomásul kellett vennie.- Még az országban sem sokat utazgatttam és egyszeribe a világ fővárosába készültem. — összecsaptuk az es­küvőt. Az első pár na­pot itthon töltöttük. Gyűjtöttük az erőt a nagy útra. Lázban ég­tünk. Számoltuk a na­pokat. Nehezen, de el­jött július 7-e is. Éj­félkor indultunk Tur­jánból. | — Mit mondasz, hogy honnan volt ennyi pén­zük? Gyűjtögettünk. Tudod, mindig is taka­rékosan éltünk. Nem, bútorunk még nincs, arra most spórolunk. A Somlyói bányánál gépkezelő az uram. Kérdezz csak utánna. Pálósi László mindenki ismeri. Jól keres, két­ezret hoz haza havonta. Én csak 800-at kapok, de ebből meg lehet élni, az ővét meg félre tesz- szük mindig. — Szóval folytassam, azt mondod? Hát igen. Egy bányász leányának és a vájár fiának bi­zony nagy dolog az ilyesmi. És érdekes, mégis olyan magától ér tetődő, természetes, hogy vonatra ül az em­ber és ha kedve tartja, mézesheteit külföldön töltheti. — Mi volt a legszebb élményem? Nem olyan egyszerű erre vála­szolni. Talán a Lenin háza. összeszorult a torkunk, amikor belép­tünk Lenin otthonába. Minden holmija úgy volt, ahogy utoljára hagyta. A pipája. A botja egy székhez tá­masztva. Szemüvege az íróasztalon. Egy könyv- Jack London elbeszé­lés gyűjteménye - nyit­va. Ott hagyta abba a felolvasást felesége. Va­lami szomorú, szép öröm volt ott lenni. — Vagy még szebb élmény a mauzoleumi látogatás? Nem is tu­dom. A két nagy állam­férfi mintha legédesebb álmát aludná. Nem lát­szik rajtuk, hogy már nem élnek. Azt mond­ják, két kilométeres sor várja mindig a beju­tást. Megható érzés ott várni az embernek.- Szóval még arra is feleljek, milyen él­ményt jelentett az út, mint nászút? Általá­ban nem vontuk ki ma­gunkat a közös prog­ramból, hiszen az élet még olyan hosszú. Még- legalábbis reméljük- jó pár évtizedünk van egymás számára. Ettől függetlenül a többiek nagyon aranyosak vol­tak. Éreztették velünk, hogy másként kezelnek bennünket. Most már csak sóhajt az ember, ha visszagon­dol. Igen szép volt az egész. Micsoda varos! A szökőkutak fensége­sek. Ezer színben -ját­szik a víz. Az egyik szökőkutat 800 vízsugár alkotja. Gyönyörű az új házak sora. Ki­ev ben - mert ott is voltunk — azt lehet mondani, minden új, az egész város. A sokeme­letes házak, a parkok... külön fejezetet érde­melnek a csodálatos parkok. Csupa egész-' ség, üdítő szórakozás megpihenni a padokon. Képzeld, az egyik park 25 kilométer hosszú. — S hogy mit csinál­tunk szabadidőnkben? Ilyen ugyan nem sok volt, legfeljebb az éj­szaka. Annyit mentünk, nézeg elődtünk, hogy minden este hullafá- radtan dőltünk az ágy­ba. Külön élmény volt vásárolni. Minduntalan a Moszkvai Nagyárú- házban kötöttünk ki ilyen céllal. Aki ezt az épületrengeteget nem látta, fogalma sincs ar­ról, mit jelent az, hogy nagyáruház. Sok utcát tesz ki az épület. Itt va­lóban mindent egy ne- lyen lehet vásárolni. Itt költöttük el 400 rubele* lünket apróbb ajándék- tárgyakra. — Itt ez a sok kép is, megannyi kedves emlék. Megőrzőm őket. Egyszer majd megfakulnak, az lehet, de nem feledtetik el velem a moszkvai utat, a mi gyönyörű nászú- tunkat. Megőrzőm ma­gamnak így kicsibe a hatalmas Moszkvát. Ujlaky Mária Vízszintes: 13. Afrikai állam fővárosa. 14. Teremt. 15. Fordí­tott kicsinyítő képző. 17. A vas­úti pálya. 18. Tinó keverve. 19. Ö — németül. 20. A panasz szava. 21. Járom. 22. Angol helyeslés (y — i). 23. A folyadék. 24. Keleti köztársaság. 27. A íelvágás. 28. Teljesítmény - előírás. 29. Fogda, (folyt. függ. 26-ban). 30. Szeretni — latinul. 31. Lop. 34. Vág. 35. Qceán (folyt. függ. 32-ben). 36. Szénlelőhelyek (folyt. függ. 33- ban). 37. Gyümölcs. 42. Épület ré­sze. 45. Fél, didereg. 46. Haragos (foly. függ. 41-ben). 47. Névelővel: min függ. 53. sz. 48. Háziállat be­ceneve. 51. Meglóg. 52. Firma kö­zepe. 53. Hajó része. 55. így — latinul. 57. Részben látták! 58. Koma fele. 59. Ilyen folyadék a sav. 60. Ránc. 62. Fém. 63. Nem ellenség. 64. Magától értetődően. Függőleges: 2. Mint vízsz. 15. sz. 3. Vissza: angolna — néme­tül. 4. Férfi becenév. 5. Az erdei állat. 6. övezet. 7. Férfi becenév. 8. Gyapjú — németül. 9. Férfi­név. 10. Piros — németül. 11. Fordított állóvíz. 16. Idős. 19. Köszönés. 20/a. Fadarab. 23. A szemét. 25. Komor mássalhang­zói. 27. AMS. 38. Papírra vető. 39. 2900 — római számmal. 40. Latin kocka magánhangzói. 42. Fiú becenév. 43. Hangszer. 44. Mezőgazdasági munkát végző. 49. Nemesfém fokmérője. 50. Hun király volt. 53. Burkolatsúly. 54. Hétvégi szórakozás. 55. Európai nép többesszámban. 56. Keleti kikötő. 59. Szór — németül. 61. Derékszíja. 63. Igekötő. 65. S. Az o, ó és az ö, ő betűk kö­VASÁRNAPI FEJTÖRŐ VII. 26 zött nem teszünk különbséget. Mai rejtvényünk négy hosszú sorában négy magyarországi helységnevet rejtettünk el. Ez küldendő be, valamint a VASÁR­NAPI FEJTÖRŐ szelvény. Be­küldési határidő: júUus 30. Múlt heti keresztrejtvényünk h-e lyes megfejtése: Nagybátony, ­Iíisterenye, - Pásztó, — Vizslás, — Cered, - Bánk, - Tar, - Za- bar, - Nagylóc. Múlt heti keresztrejtvényünk íie- nyertesei: Petre Magdolna Nagy­bátony, Kertész Géza Mátrano- vák, Mező Sándor Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. Külpolitikai hírek Ankara: Törökország elége­dett azzal, hogy Hruscsov hoz­zájárult a Közel- és Középkelet kérdésének az ENSZ keretén belül történő megvitatására. Illetékes körökben hangsú­lyozzák, hogy ez a döntés már enyhülés jele, bár ugyanakkor nem túl nagy lelkesedéssel vé­lekednek a csúcsértekezleten részt vevő küldöttségek össze­tételére vonatkozó szovjet fel­tételekről. Buenos Aires: Tárgyalások folytak Argentína és Uruguay kommunista pártjainak képvi­selői között a nemzetközi hely­zetről és a két ország belpoli­tikai kérdéseiről. A tárgyaláson után kiadott közlemény elítéli az amerikai és az angol közép­keleti fegyveres beavatkozást. Peking: Csütörtökön délben Kína 2041 vidéki városában 34 085 000 ember vett részt abban az országszerte megin­dult kampányban, amely elí­téli az amerikai és angol im­perialisták fegyveres agresszi­óját Libanon és Jordánia ellen. Peking: Az Iraki Köztársa­ság kormánya titkos iratokat talált a bagdadi szerződés üléseiről és ezekből az iratok­ból az derült ki, hogy Izraelt a bagdadi szerződés titkos tá­maszpontjául szemelték ki. Az okmányok magukban foglalják azoknak az országoknak a fel­sorolását is, amelyeket erőszak­kal akarnak a Nyugat uralma alá hajtni — írja az A1 Ahram tudósítója. Moszkva: A szovjet fő­városban megalakult a szovjet­osztrák társaság. Célja az, hogy fejlessze a kulturális és baráti kapcsolatokat a két or­szág között. ELEGÁNS, ÍZLÉSES ÖLTÖZKÖDÉS! Balassagyarmati szabó KTSZ A LAKOSSÁG SZOLGALMÁBAN Kész ruhák nagy női és férfi mértékutáni választékban szabóság Munkaruhák, esőkabátok, vattás öltönyök javítása Mértékutáni munkákat hozott anyagból is vállalunk VÁLLALÁSI HELYEK: BALASSAGYARMAT, RÁKÓCZI-U. 30 és BALASSAGYARMAT IPOLY-UTCA 1. TTVTTTTTVTTTTTrTTTVTTVTVTTTVTyrTVTrTTVTTyVTTTTTTTTTTTVVTVTTVTTTVTTrTTVVVrTVTVTrTTTTTTTVTTTVVTTTTTVVTTTTVVTTVVVVTTTTVVTTTTTTTVTTVTTVTT'VTTVVTTVVTTrTVVyT'rrTTVrTVTTTTVTTTTVV'rVTTyTTTVTTTTVTTTr Megyénk várai VI. S A L G Ö A csehszlovák határ köze­lében, Salgótarján legmaga­sabb pontját, a 625 méteres merészivelésű Salgó csúcsát omlatag vármaradvány ko- szorúzza. A vár romjai és a dort is megragadta vándor­út ja során. Ezt örökíti meg a sziklafalból messzire fény­lő márvány tábla: „Itt járt 1845. június 11-én Petőfi Sándor. E rom ihlette őt „Salgó” művének megírásá­hoz. Emelte ezt a táblát Sal­gótarján és vidékének közön­sége, a költő centenáriuma emlékére. „ . . . Itt állt Salgóvár, mint egy óriás, Ki az egekre nyújtja vakmerő Kezét, hogy onnan csillagokat raboljon: Itt állt Salgó ... az éghez oly közel, És benne mégis pokol tanyázott”. Legnagyobb költőnk a XIV. század elején dúló fejetlen­ségbe vezeti el olvasóit, ami­kor Salgó rablóvár volt. Az .érdekfeszítő elbeszélő költe­mény története azonban a költő képzeletének alkotása. Hogy mikor, és ki építette a romjaiban napjainkig fenn­maradt várat, arra írásos bi­zonyíték még nem került fel­színre. Minden bizonnyal a tatárjárás után létesülhetett 1270 körül, miután IV. Béla, a második honalapító király a várak hadászati fontossá­gát felismerve, sűrűn oszto­gatta a várépítési engedélye­ket. A vár építője a Kacsis i(Kathyz) nemzetség Simon bán ágából való Salgay II. Simon lehetett, akiben a Salgói család ősét tisztelhet­jük. Tőle kapta nevét a vár és annak aljában már 1439- ben létező Salgó község is. Az első okleveles adat a várról azonban csak 1341-ből való. Ekkor végezte el az esz­tergomi káptalan a somoskői vár határjárását I. Károly király rendeletére és az er­ről szóló oklevélben a salgói vár „Castrum Sálgov” néven szerepel. Ekkor a várat II. Simon * unokái II. Miklós és Illés kezén talál­juk. A Salgay család erősen ragaszkodott a vár- és Tarján birtokához, mert az 1348-as birtokfelosztó oklevélben II. Miklós és fiai, valamint Illés gyermekei ezeket nem osz­tották fel, hanem közösen birtokolták. Hogy mikor ke­rült el Salgó vára és Tarján a Salgay családtól, erről nem beszélnek a források. De hogy elkerült, azt bizonyítja a Salgayakkal közeli vér­rokon Szécsényi család 1411. évi osztozkodása, mely szerint a vár Tarjánnal együtt Sal­gói Simon országbíróé, a ké­sőbbi főajtónállóé lett, aki Szécsényi I. Tamás erdélyi vajda unokája volt. A várat Salgói Miklós fia, Simon örökölte. Erkölcstelen életmódja és egyéb gaztettei miat azonban 1435. márciusá­ban Zsigmond király meg­fosztotta összes vagyonától és száműzetésre ítélte. A külföldi ibújdosásban elhunyt Salgói Miklós azonban 1437 telén végrendelkezett és va­gyonát testvérére Szécsényi László Nógrád megyei fő­ispánra hagyományozta, aki királyi engedéllyel birtokába is vette a várat Tarjánnal együtt. A vár jövedelmének legnagyobb részét Zsigmond ■király 1435—37 között egy budai kápolna fenntartására fordította. Salgó vára a későbbi idők­ben is sok alkalommal cse­rélt gazdát. Volt a cseh husziták kezében is, akiktől Mátyás király 1460-iban, vagy 1462-ben foglalta vissza. Ez­zel kapcsolatban egy monda él a nép ajkán. E szerint a vár közelében lévő épület- omladék Mátyás király va­dászkastélya lehetett, ahol Giskra egyik bérence me­rényletet kísérelt meg a ki­rály ellen. Mátyás ezért a vadász-lakot rombadöntette. 1470-ben Lévai Cseh László­nak és apósának Guthi Or­szág Mihály kezén találjuk Salgót, de a XV. század vé­gén Szapolyai István nádoré, akinek 1499-ben bekövetke­zett halálával a birtok fiára, Szapolyai Jánosra, a későbbi király tulajdonába került, aki hívének, Rásikay Istvánnak adományozta. Az ő (birtoká­ban volt 1542-ig. Hiába ado­mányozta Szapolyai ellenfele, Ferdinánd király azt Lengyel Tóthy Jánosnak. Csak Buda elestének hírére kerülhetett a vár Ferdinánd hívei kezére. Így 1544 őszén a Szapolyaiak- tól visszapártolt Bebek Fe­renc, a hírhedt hamispénz­verő, 30 000 akkori forintért örökadományul kapta Salgó várát, amelyhez 10 község tartozott, több mint 41 ezer katasztrális hold földterület­tel. (Baglyas, Tarján, Karancs- alja, Mátraszőlős, Vecseklő stb.). Négy évig volt az új tulajdonos kezében a vár, mert 1548-ban Derencsényi Farkas vásárolta meg. A sok csere végére a tö­rök tett pontot. Drégely el­foglalásával az ozmánok előtt megnyílt az út: sorban estek el a nógrádi várak. Sorrend­ben utolsó előttinek esett el Salgó vára Fülekkel egy idő­ben, 1554 szeptemberében. Ek­kor birtokosa még Derencsé­nyi Farkas, kapitánya Zagyva Simon volt. Kara Hamza szécsényi bég Arlanes nevű vezére ágyúlövés és kard­csapás nélkül, csellel foglal­ta el Salgót. Az ágyúformák­ra fűrészelt fák elé ökröket fogatott és azokat a vár körüli dombokra szállíttatta. Éktelen lármát csaptak, hogy a salgói őrség nagyszámú el­lenséget sejtsen. Zagyva Si­mon és őrsége megijedve a látványtól gyáva módon megfutamodott. A salgói török portyázásaival a vidék réme lett. A vár bizonyára több ízben gazdát cserélt, míg végre 1593 decemberében Pálffy Miklós hadai vissza­foglalták a töröktől. Prépost- váry Bálint egri főkapitány vezérlete alatt könnyűszerrel került vissza a vár, a meg­rémült török ugyanis el­menekült a magyar csapatok elől. Salgó vára azonban nem sokáig marad magyar kézen, már 1610-ben behódolt a tö­röknek. Közben a vár bir­tokosa volt első nagy líriku­sunk, Balassa Bálint is 1594­ben bekövetkezett haláláig. De, hogy tényleg birtokolta-e a várat, arra vonatkozóan még nem sikerült adatokat gyűjteni. Salgó várának harci törté­nete 1593-mal megszűnt. Nem szerepelt többé sem a török háborúkban, sem a későbbi szabadságharcokban és az országgyűlés sem rendelte el falainak közmunkával való helyreállítását. Bizonyára fa­lai 1593 után erősen meg­rongálódhattak és nem tar­tották már érdemesnek a várat újból védelmi állapot­ba hozni. Salgóval (kapcsolatban nem érdemtelen tálán még meg­említeni Arany János „Kata­lin” című rapszódikus hangú elbeszélő költeményét, amely­ben megénekli a tragikus sor­sú Szunyogh Katalin rémes történetét. Kevesen tudják, hogy a befalaztatott Katalin, gr. Balassa Bálint felesége volt, aki férjének halála után 1684-től Salgó várának és tartozékainak tulajdonosa volt. Salgó várának történetében azonban még több homályos kérdés nem tisztázódott. Illő volna, v város magáévá tegye e kérdést és segítséget nyújtana történetének teljes feltárásához, valamint szíve­sen venné Salgótarján közön­sége, ha a műemlékké nyil­vánított szabálytalan alap­rajzú, belsőtomyos Salgó vár háború előtt felmagasított keleti tornyát rendezettebben tartanák és a háború alatt tönkre ment fedélzetét újra rendbeszednék és a hozzá­vezető utat kijavítanák. Dr. Gajzágó Aladár gyönyörű környék Petőfi Sán-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom