Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-26 / 58. szám

-1958. július 26. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Munkában erősödik a tanács Biztató a jövő Mohorán A falvakban járva a falusi emberek még csak véletle­nül sem mondják a tanács­házára, hogy községháza, mert a községháza elnevezés mögött nagyon sok rossz em­lék húzódik meg. Nemcsak az idősebbek, de még a fiata­labbak is tudják, hogy nem a községé, hanem más va­lakié volt a községháza. Itt székelt a nagyhatalmú fő­jegyző, aki előtt csak levett kalappal lehetett megállni, meg a bíró, aki a legtöbb he­lyen kulák volt. Ha vissza­pillantunk az elöljáróság in­tézményére, megállapíthat­juk, az is elsősorban a kulá- kokból tevődött össze. Ma már más a helyzet. A falu élére a nép által vá­lasztott emberek kerültek, akik hús a nép húsából, vér a nép véréből. így tud egy ember érdeke az egész falu érdekévé, s a falu érdeke az ■egy ember érdekévé lenni. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja Nógrádsáp esete is. Ez a község nem tartozik a megye legnagyobb helységei közé. Szerényen meghúzódik a kis dombok között, elbújik, mintha valami takarnivalója lenne. Pedig nincs takarni- valójuk az itteni emberek­ének. Becsületesen, jó gazda módjára ddlgoznak szerte a határban. Szépen gondozottak földjeik, s magabiztosabbak hétköznapjaik. A TANÄCS NÉHÁNY éves útkeresés után magára ta­lált. Amióta Kiss János a ~vb elnöke, sok minden vál­tozott, s változik a faluban. Azért ne gondoljuk, hogy ez ■csupán Kiss elvtárs érdeme. Az ő javaslatai, elgondolásai nem valósulhatnának meg, ha azok nem találkoznának a közösség érdekeivel. Mivel a jó vezető mindig megtalál­ja a következő láncszemet, igy Kiss elvtárs is megtalál­nia. Ezért válnak zökkenőmen­tesen valóra a tervek, s szü­letnek a tanácsüléseken az "egészségesnél egészségesebb javaslatok. Van mivel dicsekednie a nógrádsápi tanácsnak. A ta­nács vezetői emelt fővel jár­hatnak az emberek előtt, mert, amennyi munkát már ebben az évben elvégeztek -a községben, azelőtt éveken kresztül sem végeztek any- nyit. A tanács meg tudta moz­gatni a község becsületes dolgozó parasztjait, s így nagyarányú társadalmi mun­ka bontakozott ki. Ennek -eredményeként fejeződött be a napokban egy 650 méteres •útszakasz építése, amelyhez ■3 ezer forint értékű társa­dalmi munkával járultak hozzá a község lakói. Most már nincs kövezetlen utcájuk •egy sem. A tavasz folyamán •még nagyobbarányú társadal­mi munkára mozgósított a tanács a pártszervezettel kar­öltve. Itt is helyesen látták, mi a falu érdéke. Ezért si­került mintegy 60 ezer fo­ntot értékű társadalmi mun­kával vízteleníteni a réteket. A község lakóit hatalmába kerítette az alkotás öröme. Boldogok, ha látják: SZÉPÜL A FALU, az ő eldugott kis falujuk. Sok helyen van már a me­gyében hangoshíradó. Gyak­ran mondogatták a nógrád- sápiak: jó lenne, ha nálunk is felszerelnék. Nem sokáig maradt az óhaj álom, mert ebben az éveben 30 ezer fo­rintos beruházással elkészült -a hangoshíradó. A tanács vezetői azt vall­ják: munkában erősödik a tanács is ugyan úgy, mint az emberi szervezet. Ha nem "dolgozik rendszeresen, ha megfeledkezik feladatáról, ■elpuhul, elkényelmesedik, tehetetlenné válik. Ismeretes, •a kényelmes, puha emberek nem sok munkát tudnak vé­gezni. így van ez a tanács­osai is. Munkában izmosodik, "erősödik, s ha az emberek ■ügyes-dajos dolgait magáénak vallja, betölti hivatását. A tanácsülések nagy ese­mények a faluban, mert nem felesleges vitákká fajulnak, hanem a dolgozó nép okos gyülekezetévé, ahol meghány- já'k-vetik a falu egyes-bajos dolgait. így is van ez rend­jén. De nemcsak a tanács­ülések, hanem a gazdagyűlé­sek is igen eredményesek. Legutóbb például a gazda­gyűlésen javasolták a köz­ségi szeszfőzde felépítését. Mintegy 30 ezer forinttal já­rul hozzá a falu népe az építkezéshez. Szerintük ki­fizető, mert a község hatá­rában 70 hold gyümölcsös van. Kétségtelen, hogy a gyü­mölcs helyi feldolgozása a helybeliek javát szolgálja. Érdemes megvizsgálni, va­jon helyesen használják-e fel a községfejlesztési alapra befolyt összegeket. Úgy lát­szik igen, mert a tervek kö­zött szerepel az utcai világí­tás megjavítása, a község fásítása, a sport fejlesztése és a tűzvédelem. Az utcákon 15 lámpát szerelnek fel, mint­egy 1200 facsemetét ültet­tek el a határban. RÉGEN VAJÚDÓ KÉRDÉS volt a KISZ-szervezeit labda­rúgó csapatának felszerelése. Eddig a fiatalok saját erőből ezt nem tudták megoldani. A tanács a községfejlesztési alapból 5400 forintot fordí­tott labdarúgó felszerelésre. A fiatalok nem voltak hálát­lanok. Szép eredményekkel hálálták meg a róluk való gondoskodást. A helyi tűz­oltók a megyei versenyen megnyerték a lajtfecskendő versenyt. Jutalmul a község­fejlesztési alapból 8 tűzoltó­nak egyenruhát vettek. Ter­mészetes, ezzel még nem me­rítették ki a községfejlesztési alap költségvetését. A tanács nemcsak vezető szerv a faluban, hanem nevel is. Nevel a társadalmi tulaj­don, a közös vagyon meg­becsülésére. gazdagyűlések a falu érdeklő­désének középpontjában ál­lanak. Azért, mert helyes, megvalósítható határozatokat hoznak. Ilyen megvalósított javaslat volt a legelő trágyá­zása is. Megindult az egy szekér trágya mozgalom. Több mint 30 hold legelőt trágyáztak meg ebben az év­ben. A másik 30 holdon mű­trágyát szórtak. A tavasz folyamán — de a nyár elején is — a tanács­ülések és a gazdagyűlések mindig időben mozgósítottak a soronlévő feladatok elvég­zésére. így beszélték meg a burgonyabogár elleni véde­kezést, az aranka irtását, az aratási munkák megszerve­zését. A vb ülésekre elhívják a falu jól dolgozó gazdáit is, akik nem tanácstagok, hadd lássák, nem valami titokza­tos dolgokról folyik a szó, hanem a község érdekeiről. Az embereiket egyre inkább foglalkoztatja A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS. Látják: szebb a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet búzája, árpája, kukoricája, mint az övéké. Sokat beszél­nek az embereik a tanács­házán, a faluban a közösről, Csak a belépést nem meri egyik sem megkezdeni. A párt és a tanácsi szervek jó felvilágosító munkája nyomán egyre jobban tisztulnak a fejek Nógrádsápon is és egy­re jobban megbarátkoznak a közös gazdálkodás gondo­latával. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy ebben az éviben 14-en dolgoznák munkaegységért a kívülállók közül a termelő- szövetkezetben. Amint látjuk, megvan _ a tömegkapcsolata a nógrád- sápi tanácsnak. Hogy mit je­lent a tömegkapcsolat? A község érdekeinek helyes szolgálatát. Erre mutat jó példát a nógrádsápi helyi tanács. A tanács által szervezett Kata János ^ÍAAAAAAAAAAAAaaAAAAaAaíAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/j l FIGYELEM! \ l A Balassagyarmati Építőipari KTSZ j vállalja T. SZ-eknek F. M. Sz-eknek és a lakosságnak J mindennemű TERVRAJZ és KÖLTSÉGVETÉS £ ELKÉSZÍTÉSÉT. Balassagyarmat, Zrínyi-u. 21. » Telefon 261. J 7YYYYYYVYYY»YYYYYYYYYVTYYWYYY»TYYVYTYYYYYY'ÍYYVYYYVY»YYVY» í Az ellenforradalmi esemé­nyek erősen megtépázták a mohorai Kossuth Termelőszö­vetkezetet. A tagok szétmen­tek és a termelőszövetkezet működése, közös tevékenysé­ge megszűnt. A szövetkezés gondolata azonban mélyen benne él a mohorai emberek­ben. S ez a gondolat az el­lenforradalom után még erő­teljesebb lett, mint korábban. 1957 őszén újjá alakult a Kossuth Tsz, azóta kö­zösen dolgoznak, közösen vég­zik a munkálatokat. Most, hogy elérkezett az aratás ideje, a termelőszövet­kezet tagjai is betakarították egész esztendei munkájuk gyümölcsét, a termést. Har­minc katasztrális holdról az őszi árpát már el is csépel­ték. Az eredmény 412 mázsa, ami azt jelenti, hogy hol­danként közel 14 mázsa őszi árpájuk termett. Végeztek a búza, a rozs aratásával és a csépléssel is. Nagy segít­séget nyújtott ebben az érsek­vadkerti gépállomás, de a termelőszövetkezet valameny- nyi tagja kivette a részét a munkából. Antal József mind­össze két hónapja lagja a szövetkezetnek, s több mint 70 munkaegységet szerzett. Biztosították az állatállo­mány számára a takarmányt is. 250 mázsa pillangós, és több mint 400 mázsa réti szé­nát takarítottak be. De kell is ez, hiszen a 12 tehén, a 9 borjú és a 150 anyajuh átte- leltetése nem kis gond. De takarmányozással nem volt probléma eddig. Kiss István ván állatgondozó keze alatt szépen gyarapszik a jószág. A tehenészetben az istállóát­lag 11 liter, de az egyedi ta­karmányozás bevezetésével az ( eredményt még fokozni le- í hét. ’ Mohora, de a környék egyé- J nileg dolgozó parasztjai is ) nagy figyelemmel kísérik a ) Kossuth Termelőszövetkezet \ gazdálkodását, s azt, hogyan \ élnek a tagok, A Kossuth ) Termelőszövetkezet tagjainak ) nincs okuk szégyenkezésre. A j termelőszövetkezet gabona I termése túlszárnyalja az egyé- > nileg dolgozó parasztok hol- ! dankénti átlagát. A napokban { meg amikor a tagok munka- ( egység előleget kaptak, volt ) olyan is közöttük, aki 4000 fo- \ rintot vitt haza. Ez nem egy ) egyénileg dolgozó parasztot ) gondolkodóba ejtett. Antal * István és Hegedűs Gábor úgy i döntöttek, hogy a következő J gazdasági évben megválnak • kis parcellájuktól és a Kos- l suth Termelőszövetkezet tag- ( jaiként munkálkodnak to- í vább életük szépítésén. TÓTH ALAJOS A kisterenyei gépállomás 71000 forintos költséggel — a beruházási hitelből — csővázas cséplőszint épít. Rozgonyi Lajosné a ka- rancslapujtői Új Barázda Termelőszövetkezet tagja. Idős asszony már, nyugdíjjogosult lenne, de még bírja magát, nem veszi igénybe a nyugdí­jat. A termelőszövetkezetnek 1040 darabból álló baromfi állománya van, s itt dolgozik Rozgonyi néni. S oly ponto­san, gondosan kezeli a ba­romfi állományt, hogy az el­hullás a lehető legkevesebb. Jelenleg 140 munkaegysége van. A termelőszövetkezet tagjai szeretik, becsülik Roz­gonyi nénit. Nem szívesen válnak meg tőle, ha majd egyszer mégis csak arra ke­rül a sor, hogy nyugdíjba menjen. Megváltoznak-e a emberek ? A kiáltó ellentét, ami a ré­gi világban megvolt a falu és a város között — ha nem is teljesen — lassan-lassan tör- pülni kezd. Nem úgy történik ez nálunk, hogy a város „lön le“ a faluhoz. A falusi körül­mények javultak meg any­agira, hogy a falu és a vá­ros egyre közelebb kerül egymáshoz. Ruházkodásban már nem sok a különbség az emberek között, s a gyerme­keknél tálán már nem is le­het különbségről beszélni. — Sokat változott a falu külső képe, azonban a falusi embe­rek zömében még ott él a múlt, a megszokott, régi élet, s ezen nagyon-nagyon nehéz változtatni. így van ez Nagylócon is. A 3000 embernek — mert eny- nyien lakják a községet — életkörülményei lényegesen javultak. A földosztáskor 488 olyan ember lett gazda saját földjén, akik korábban a cse­lédek keserű kenyerét ették, vagy mint napszámosok ván­doroltak faluról-falura mun­ka után. 1400 holdat osztott szét 1945-ben a földosztó bi­zottság. A megélhetés bizto­sítva van a falu valmennyi lakójának. Mert akinek a 2— 3 hold éppen csak a kenyeret adja meg, üzemben helyezke­dett el- Reggelenként a mun­kás autókon mintegy 1500 ember hagyja el a falut, aki­ket aztán csak a késő délután hoz vissza. Hogy nem élnek rosszul az emberek, mi sem bizonyítja jobban, mint az újonnan épült házak hosszú sora. Ma már Nagylócon álig­áiig van olyan ember, aki nem saját házában lakik. De ha akad is ilyen, nem sokáig lesz már „házatlan“, mert ezek egyre épülnek, mint má­jusi eső után a gomba, egy­re szaporodnak. Hét eszten­deje villany ég a faluban és csaknem minden házban rá­dió szól. Az emberek mun­kájuk végeztével szívesen ■> nek be szórakozni a moziba. S a községi tanács — figye- lembevéve a lakosság igényét, 80 000 forintért rendbe hozat­ja a kultúrházat. Nagyszerű eredmények ezek egy faluban 13 esztendő alatt, hogy ennyire pótolni tudtuk amit a régi világ urai elmu­lasztottak. Kiemeltük a sárból az elmaradt sötét falut. A na­gyobb, súlyosabb örökség azonban még benne él az em­berekben Nagylócon is, ez el­len felvenni a harcot, ezen változtatni már jóval nehe­zebb. A faluban két italbolt van A falu alsó és felső végén. S a boltvezetők nem panasz­kodhatnak, mert forgalmuk van bőven. Csak égetett szeszből 120 litert fogyaszta­nak el naponta Nagylócon. Ez azt jelenti, hogy a köz­ség apraja, nagyja négy deci pálinkát iszik naponta. Na­gyon sok ez a mennyiség, a káros hatása máris érződik a községben. De nemcsak a szel­lemi életre, a gyermekek fej­lődésére hat bántóan, a szesz. Mert az orvosok mutatják ki, hogy a szesz mámorában fo- gamzott gyermekek szellemi­leg visszamaradnak- Ilyenek­ből sajnos, elég sok van Nagy ­lócon. Kinézésre szépek ezek, semmivel sem különböznek hasonló korú pajtásaiktól. — Azonban értelmük jóval gyen­gébb, mint a hozzájuk hason­ló gyermekeké. A tanítás ide­je alatt figyelik ugyan a ma­gyarázó tanítót, azonban az értelmüket mintha valami láthatatlan köd lepné el. — Mindezeket a helybeli álta­lános iskola igazgatója mon­dotta. S hogy ez mennyire igaz, bizonyítja, hogy a ta­nulók jó részét még a jó in­dulat sem menthette meg az osztályismétléstől. De a mér­téktelen szeszfogyasztás, a szellemi élet bénítása mellett az emberek, szervezetét is megrongálja, különösen ak­kor, ha a helyes táplálkozás­ra nem fordítanak kellő gon­dot. Két hónapja, amikor az új orvos megérkezett a köz­ségbe, hetenként 80 táppén­zes beteget számlált, akik üzemi balesettel és gyomor- bántalmakkal keresték fel. — Most már sikerült ezt a szá­mot 35-re leszorítania, s még mindig sok ez is. De hát Nagylócon ha délutánonként megérkezik a munkásautó, az emberek első útja az ital­boltba vezet. Itt mossák le magukról az út porát, s csak úgy indulnak haza. A délutáni műszakba indulóknak szintén az italbolt a gyülekezési he­lyük. Bepálinkázva aztán nem kell sok és kész az üzemben a baleset. Mert a kezeltek nagy részét most is ezek te­szik ki, s a gyomorbántal- makban szenvedők, mert a helyes táplálkozásra — mint már említettem — nem sok gondot fordítanak itt. Amo­lyan sajátos ételüknek tekin­tik a babot és a krumplit. — Jórészt ezen élnek. Ahogy mondják, van olyan ház is, ahol a hét hat napján babot esznek. Zöld főzelék? Kinek kell az az „úri“ étel? Nem él­nek vele- S ez alól nem ki­vétel a gyermek sem. Egy fia­tal házaspár például azzal dicsekedett az orvosnak, hogy öt hónapos kicsijük szalonnát is Kap. Azért oiyan erős a gyereK. Hogy aztan szegény- Kenek kicsit nagyobb a feje a Kelleténél és a csecsemők 60 százaléka veszélyesen gyen-■ ge csontozatú, mit számit az? a gyermek szervezetének any- nyira szükséges tejet még csak megkapják az apróság gok, vajat azonban — pedig szép számmal van tehén a faluban — alig tíz családban fogyasztanak. Mindezekért nem is annyi­ra a nagylóei emberek fele­lősek. A régi világból maradt rajuk ez a káros örökség. így élt az apjuk, anyjuk, s maguk is évek óta ezt az életet szok­ták meg. Mert ki törődött ré­gebben a szegény emberek­kel? A reggeltől késő estig tartó munka után eledelük a krumpli, meg a bab volt. S hogy keserves életüket szesz­től mámorosán tudták vala­mennyire felejteni, hát it­tak. Azonban már az ő hibá­juk lenne, ha megváltozott életük mellett nem tudnának, vagy nem akarnának változ­tatni ezeken a káros szoká­sokon. Mert a mi célunk az, hogy Nagylócon is józanul, okosan éljenek az emberek, s ne csak az italboltban ke­ressék az élet örömeit. S va­jon meg tudnak-e változni az emberek? Minden bizonnyal! Hiszen az új orvos felvilágo­sító előadását már most szí­vesen és ami a legfontosabb, sokan meghallgatták ... VINCZE ISTVANNE Képek a mezőgazdaságból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom