Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-16 / 55. szám
1958. július 16. NÓGRÁDI NCPCJSAG 5 TÁRGYALÓTEREMBEN: Korrupt, sikkasztó, üzérkedő és árdrágító banda felett ítélkezett a bíróság A szécsényi járásbíróság tárgyalótermében 29 (kereskedelmi dolgozó ült a vádlottak padján. Többnapos tárgyalás után Hegedűs Ferenc és társai bűnperében hétfőn mondott ítéletet a szécsényi járásbíróság. Hegedűs Ferenc és társai hosszú időn keresztül sikkasztással. csalással és árdrágítással károsították meg a népgazdaságot és a vásárló dolgozókat. Bűncselekményükben éppen a földművesszövetkezeteknél tapasztalt lazaságok és az ellenőrzés hiánya lehetőséget nyújtott Hegedűs Ferencnek és társaiknak arra, hogy bűnszövetkezetben hajítsák végre üzelmeifcet. Hegedűs Ferenc, aki korábban a Budapesti Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalatnál mint kereskedelmi utazó dolgozott, beosztását arra használta fel, hogy a föld- művesszövetkezeteik boltvezetőinek különböző árukat nyolc, illetve tíz százalékos engedményekkel árusított. Ezeket az árukat — órától kezdve kendőkön keresztül egészen a gombokig — Hegedűs különböző Budapesti maszek iparosoktól vásárolta. Megtette azt is, hogy éppen az ellenforradalom utáni időszakot felhasználva, a nagykereskedelmi vállalat raktárából női kabátokat lopott el. s azokat a földművesszövetkezeteknek értékesítette úgy. hogy az üzletvezetők anélkül, hogy az árúval beterhelték volna az üzletet, a kasszáiból fizették ki Hegedűs járandóságát. A másodrendű vádlott Fónagy Pál a Budapesti Cipő- nagykereskedelmi Vállalatnak volt kereskedelmi utazója. Fónagy alacsonyabb osztályú gumicsizmákat adott el a földművesszövetkezet vezetőinek, akiket arra bírt rá. hogy a gumicsizmák árainak meghamisításával magasabb áron elsőosztáíyúként értékesítsék. A hasznon természetesen osztozkodtak, mégpedig úgy, hogy a gumicsizmák árát úgynevezett stornó blokkal a boltkasszájából vették ki. Az árut itt sem vették leltárba. Fónagy figyelmes ember volt, s mint „jó üzletember” figyelmeztette a földművesiszövetkeze- tek vezetőit, hogy a hamisan elsőosztályiban besorolt gumicsizmákat lehetőleg állami szektoroknak — állami gazdaságoknak, gépállomásoknak, vagy termelőszövetkezeteknek adják el. Hegedűs Ferenc és Fónagy Pál szerteágazó bűnös tízeiméibe megyénk több földművesszövetkezeti bolt vezetőjét bevonta. A gyors vagyonszerzés és a harácsolás a vádlottak padjára juttatta azokat a boltvezetőket, akik a társadalmi tulajdon megkárosításával, vagy a dolgozó nép becsapásával illetéktelen haszonra tettek szert. Ilyen volt Olaj Dezső a szécsényi toisáruház volt vezetője, Seres Péter a berceli kisáruház vezetője és a többi 26 kereskedelmi dolgozó. A többnapos tárgyalás igazolta, hogy Hegedűs Ferenc és Fónagy Pál kereskedelmi utazók jelentős illetéktelen nyereséget okozó és üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedést, a társadalmi tulajdon sérelmére lopással ismételten elkövetett és több- rendbeli magánszemély sérelmére elkövetett csalás bűntettét követték el. Fónagy esetében a vesztegetés bűntettét is kimondotta a bíróság. Ezért a szécsényi járásbíróság Hegedűs Ferencet öt évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és hat évre a törvényben meghatározott egyes jogainak eltiltására, mint mellék- büntetésre ítélte. A bíróság kimondotta, hogy Hegedűs köteles 4000 forint bűnügyi költséget az államnak megfizetni. Fónagy Pált a 'bíróság három év és két hónap börtönbüntetésre mint főbüntetésre és öt évre a törvényben meghatározott egyes jogainak eltiltására, mint mellékbüntetésre ítélte. Olaj Dezsőt árdrágító üzérkedés, magánszemély sérelmére elkövetett többrendbeli csalás, orgazdaság és a társadalmi tulajdon sérelmére hűtlen kezelésre elkövetett bűntettért két évi börtönbüntetésre, mint főbüntetéssel sújtotta. A biróság kötelezte Olaj Dezsőt, hogy a szécsényi föld- művesszövetikezet részére 15 napon belül 10117 forint és 50 fillért polgárjogi igényként fizessen meg. A bíróság feljogosítja a szécsényi földiművesszövetkezetet, hogy Olaj Dezső vagyonára vezetett zá,r alá vett ingatlanából igényét a törvényes határidőn belül kielégítse. Seres Péter József berceli lakost ugyancsak árdrágító üzérkedés, többrendbeli csalás és hűtlen kezelés bűntettében mondotta ki bűnösnek a bíróság. Ezért őt egyévi börtön- büntetésre ítélte. A többi vádlottat a járás- bíróság h-attól-nyolc hónapi börtönbüntetésre és Msebb- nagyobb pénzbüntetésre ítélte. A szécsényi járásbíróság Kecskés István pásztói, Szmorad Pál balassagyarmati, Kraft Salamonná budapesti, Tományi Pál balassagyarmati lakosokat a vád alól bűncselekmény hiányában felmenti. Römer István salgótarjáni órás-kisiparos, Pirók Mária kutasói lakos ellen indult bűnvádi eljárásit a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása mellőzésével megszüntette. — sl — JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS Jelentkezni lehet a mezőtúri mezőgazdasági gépész technikum levelező tagozatára az 1958—59. iskolai évre. Jelentkezési határidő: augusztus 15. Az iskolai év kezdete: 1959 január 1. Felvételi feltételek: Az általános iskola 8 osztályának, vagy ezzel egyenértékű régi típusú középiskola (polgári, gimnázium) 4 osztályának sikeres elvégzése, 2 évi mező- gazdasági erő és munkagép gyakorlat, munkavezetői javaslat (egyéni dolgozóknál tanácsi javaslat). Korhatár: 20—40 év. A jelentkezés az iskola által rendszeresített jelentkezési lappal történik. Ehhez mellékelni kell: az utolsó legmagasabb iskolai bizonyítványt, szül. anyakönyvi kivonatot és sajátkezűleg írt rövid önéletrajzot. A jelentkezési lapra 30 forint illeték- bélyeg ragasztandó. Jelentkezési lapot minden igénylőnek készséggel küld az iskola. Az oktatás szervezeti felépítéséről és módszeréről minden érdeklődőnek és jelentkezőnek részletes tájékoztatót küldünk. A felvételi feltételeknek megfelelő jelentkezők felvétele, csak a felvételi vizsga sikeres letétele után válik véglegessé. Felvételi vizsga tantárgyai: Magyar nyelv és irodalom, matematika. Magyarból csak írásbeli, matematikából írásbeli és szóbeli vizsga van, mely az általános iskola 8 osztályának anyagát öleli fel. A felvételi vizsga pontos idejéről minden jelentkezőt értesítünk. Mezőgazdasági Gépész Technikum Mezőtúr Talán „DRÁGAKŐ” lesz a mizserfal szén? Termeljünk jobbat, olcsóbbat, halljuk napjainkban mind gyakrabban. Sok bányász mégis a felsőbb szervektől, a tröszttől várja a segítséget a minőség megjavítására. Pedig ez rajtunk, dolgozókon múlik. Ha tisztábban termelünk, máris olcsóbb és jobb lesz az a szén, mely a bányáinkból kerül ki. A szenet „fekete gyémántnak“ is szokták nevezni. De lassan e név módosításra szorul. Vj becenév van születőben: a „drágakő“. Bizony drága, ha nagy darab loövek kerülnek be a csillébe a szén közé. Kezdetben ugyan növeli a mennyiségi tervet, de ez csak addig tart, míg az így megrakott csille ki nem ér a bányából. Üzemünknél, a mizserfai bányáknál előfordult már az is, hogy a csille aljára nagy darab követ raktak, amelyet leöntöttek vízzel, hogy súlyosabb legyen, a tetejére gyö nyörű széndarabokat raktak. Ritka az a hónap, amikor ilyen, vagy ehhez hasonló eset ne fordulna elő. S hogy nem sok, annak az az oka, hogy a válogatók egy széntermelő csapat havi 1200 szénnel rakott csilléjéből csak 8—10 rakott csillét képesek kiválogatni. S midőn a szénnel rakott chiliét mérlegre viszik, nem ritka, hoay a megengedett palaszázalékot jóval túllépik. Talán azzal magyarázI ható az is, hogy üzemünk június hónapban nem teljesítette kalória-tervét. S nem csoda, ha gyakori £ reklamáció sokasága érkezik [ a tröszthöz azért. mert n l leszállított szenet rossz mi- Inősége folytán nem hajlan- £ dók átvenni. Ilyenkor történik Í az úgynevezett visszatérítés ami tröszti szinten már ebben az évben másfél millié forint. Sokan nem látják E * hogy ez a drága visszatértté!. a mi nyereségrészesedésünket | csökkenti. Pedig láthatjuk Imi is károsodunk akkor, hl } rossz minőségű szenet ter- * melünk. * — mad — Egy termelőszövetkezeti látogatáson találkoztam vele. Kalapját mélyen szemére húzta, kezét zsebébe süllyesztve állt és nézte a jóllakottan szuszogó anyasertéseket. Nagyon tetszettek neki az állatok, de azért nem szólt egy szót sem, csak fejét csóválgatta. — Ez aztán igen. Ezek állatok... — gondolta — de azért nem szólt egy szót sem, mert Bertyák István különben is olyan ember, aki alaposan megfontol, megrág mirtúen szót, mielőtt kimondaná azt. De most inkább az a felismerés tett szájára lakatot, hogy bizony vannak szebb sertések az övénél, van jobban termő föld is az ő három és fél holdjánál. Vannak hát jobb gazdák nála. Pedig mennyire igyekezett. A munka után — mert dolgozik is a föld mellett — hiába hívta őt a puha ágy, sohasem engedte meg magának azt a kényelmet, hogy lefeküdjék. Bekapta futtában az ételt, s aztán már szaladt is, várta a föld. S most mégis az az érzése, hiába dolgozik lelkiismeretesen, a termelőszövetkezetiekkel nem bírja a versenyt. Micsoda szarvas- marhák, lovak vannak az istállóban! Pedig érti ám módját ő is a parasztmunkának. Cselédember gyereke volt, korán megtanították dolgozni. De bizony most úgy van vele, míg ezeknek csurran bőven, néki csak cseppen a három és fél hold után. Most, hogy eljött az aratás is, a termelőszövetkezetben csak az okoz gondot, hogy mindent pontosan előkészítsenek a gépnek. Mert az ő karjuk már nem fáradt hajnaltól késő estéig a búzában. Mindezt elvégzi helyettük a gép. Ö meg izzadhat, verejtékezhet a földjén. Hej, pedig mennyire örült? amikor sok keserves esztendő után végre a maga ura lett. Mert nagy szó volt az a régi világban, ha cselédember odáig verekedte fel magát, hogy saját földjén gazdálkodott. Míg ezeket gondolta, tovább haladt a vendégekkel, hogy mindent megnézzen, a silngödörtől egészen a fűrészüzemig. Érdekelt Bertyák István sorsa, de leginkább az a tény, hogyan jött a termelőszövetkezetet látogatni ez a kisparaszti tulajdont mindenáron védelmező ember. A beszélgetés során azonban sok minden kiderült. Beszélt arról, miért hagyta ott a termelőszövetkeetet, mert korábban tagja jolt a nógrádi Békének. De lolgozhat-e a közösért igazán \zívvel-lélekkel az olyan em- ier, akinek látóköre leszűkült i maga három és fél holdiára, nem akarja látni a körülötte zajló életet, a falu for- nálódását, alakulását, a közös gazdaságok nagyszerű távla- ait. Mert Bertyák István nem látja, vagy nem akarja látni izeket, hiszen amikor alkalma nyílt, ott hagyta a termelőszövetkezetet, bár az is igaz, sok baj volt akkoriban a nógrádi Béke Termelőszövetkezetben. Azóta aztán apró, a megé- hetést is csak részben biztosító földecskéjével bíbelődik. A földdel, melyben benne van egész életének keserve és öröme egyaránt. Keserve, mert magát nem kímélve dolgozott, hogy öreg szülei két holdját megváltsa. Mikor aztán megkezdődött a testvérek marakodása, éppen az a testvér maradt ki az osztozkodásból, aki legjobban megérdemelte volna. De öröme is benne van a földben, bár ha nehezen is és sokáig tartott, mégis csak sikerült földet szereznie. Kölcsön pénzért aztán egy tehénkét, s szerszámokat vásárolt, hogy megindulhasson. Olyan tűzzel mondta mindezeket, mintha ettől függne, marad-e apró gazdasága. Mert az új gondolatok megérintették őt is, bármenynyire el akar zárkózni előlük. Nógrádon is van termelőszövetkezet. Eléggé jól megy a tagoknak, de valahogy úgy van vele az ember, kíváncsi rá, hogyan irányítják sorsukat a közös gazdaságban a szomszéd község emberei, mennyivel vannak előre, mit hogyan csinálnak, mert az okosabbtól tanulni sosem szégyen. Bertyák István járta az istállókat, a tágas portát, semmit nem mulasztottt el megnézni. Valóban igaz hát, amit a termelőszövetkezetről beszélnek: jól gondozott, fejlett állatállomány és az őszi árpa is nagyszerű, úgy hírlik, nincs még egy ilyen a járásban. Bertyák István fejében na- gyon-nagyon bonyodalmas gondolatok kergetik egymást. Megmarad-e élete, ahogy eddig volt, vagy....? Lehetséges. Most azonban még maga se tudja. VINCZE ISTVÁNNE JÖVEDELMEZŐ ÁLLATTENYÉSZTÉS A berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezetben a szakszerű állattenyésztés jó jövedelmet biztosít a tagságnak. A juhok nyírási átlaga 4 kilogramm volt. A gyapjúért 25 ezer forintot kaptak. A jó tehenektől származó r ■ i r— i r" 111—— bikaborjakat tenyésztésre szerződtetik. Eddig 7 bikát szerződtettek, melyeket jövő tavasszal adnak le. Á bikáikból mintegy 150 ezer forint jövedelemre számítanak. A legutóbb egy tenyészbikáért 19 ezer forintot kaptak. Éjjel a búzamezőn A kellemes nyári éjszakát kihasz nálják derék traktorosaink, hogy minél előbb raktárba kerüljön a gabona. MEGLELI-E ÚJRA AZ UTAT? mint fele nem él rosszul, s havonta jelentős összeget fordíthat beruházásra. Komoly és eléggé nem tudatosított eredmény, hogy a dolgozók többségének saját háza van, s 1952 óta 260 új lakás épült állami erőből. Bár egy része a gyár dolgozóinak, — mintegy 10 százaléka— lakásgondokkal küzd. Szeretnék, ha a kormány távlati tervet dolgozna ki, hogy tudnák, mikorra várható lakásgondjaik megoldása. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói aránylag elég sok időt és pénzt fordítanak szórakozásra, művelődésre. Több mint ezer dolgozót kérdeztek meg, hogy milyen időközönként jáír moziba. Majdnem a fele havonta négyszer-öt- ször, 42 százalékuk pedig kétszer, háromszor. Az ezerből 84 azok száma, akik havonta két-három esetben meglátogatják a színházat, vagy a gyári kultúrcsoport által rendezett előadásokat. Öitrven főiből álló színjátszó- csoportja. 48 fős szimfóniikus- és fúvószenekara, 45 fős férfi énekkara, ezenkívül tánccsoportja és egyéb szakkörei vannak a gyári művelődési otthonnak. Havonta 20—25 ezer dolgozó és családtag látogatja me|* a kul- túrotithont. ez év első negyedében pedig 29—30 ezer látogató kereste fel a kultúrotthon filmszínházát. Ez utóbbi két adat arra is utal, hogy a művelődési otthon szakosztályai jobb vezetés mellett sokkal nagyobb érdeklődésre számottevő munkát is végezhetnének. Az állandóan növekvő kulturális igényt mutatja a gyári főbejáratnál elhelyezett újságárusító asztal, ahol a jelenlegi újságmennyiségnek kétszeresét is el lehetne adni. A Salgótarjánban lakó gyári dolgozók többsége rendszeresen látogatja a könyvtárakat is. Ez év első negyedében például több mint tíz és félezer kötet könyvet kölcsönöztek. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezett 1 400 dolgozó közel kétharmada 6—8 elemivel rendelkezik, s 17,3 százalékuk az, akik középiskolát végeztek. A brigád vizsgálatot folytatott a munkásnők és munkásfiatalok helyzetét illetően is. Az üzem jellegéből adódik, hogy az összes dolgozóknak csak egytizede nő, sajnos ebből is csak elenyésző a szakmunkás. Emellett a dolgozó nők az üzemben nin- csennelk számarányuknak megfelelően képviselve sem a pártban, sem a tömegszervezetben. Az alapszervi párttitkárok, vezetőségi tagok között egyetlen nő sincs. Különösen elgondolkoztató a többgyermekes asszonyok helyzete, akik egyéb gondok mellett azzal is küzdenek, hogy a gyári munka mellett kimeríti őket a háztartás. Szeretnének különböző módon nagyobb segítséget kapni, kettős feladatuk jobb megoldásához. A munkásfiatalok nagy része elégedett jelenlegi helyzetével. Átlagkeresetük 1000 •—1300 forint. Emellett azonban joggal panaszkodnak arra, hogy egyes üzemekben nincsennek meg az egészségvédelmi berendezések. Kétségtelen, hogy az Acélárugyár fejlődése ilyen arányban a felszabadulás után nem volt kielégítő. A gazdasági szerszámgyárban például 300, a rúdvasüzemben 90, a kazánházban 160 dolgozó részére nincs megfelelő fürdő, öltöző helyiség. Kicsi az üzemi konyha kapacitása is és az üzemnek mindössze egy 100 férőhelyes napköziotthona van. Nem kielégítő a dolgozók orvosi ellátottsága sem, mivel egy orvosi státusz nincs betöltve. A különböző egyéni és csoportos beszélgetések során egyes dolgozók saját gondjaikon és nehézségeiken kívül számos olyan kérdéssel foglalkoztak, amelyek közérdekűek. így például a béke, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a fiatalok nevelése, a társadalmi tu-j lajdon védelme mind-mind I foglalkoztatják a gyár dől- ; gozóit, s döntő többségük he-; lyes, a párt és a kormány; politikáját támogató, állás-; pontot foglal el. Joggal; kívánják, hogy a gyárban és; az egyes gyárrészlegekben le-; gyen szervezettebb a munka,: a vezetők tartsanak nagyobb: rendet és fegyelmet, intéz-; kedjenek határozottan a tér-: mielés gazdaságossága érdé-: kében. A gyár dolgozóit fog-: lalkoztató kérdések megvitatása, az azokra adandó válasz általában a tömiegpolitikai munka még hatásosabb lehetne, ha a gyári pártbizottság munkája gazdagabb tartalommal telne meg. Helyes lenne mielőbb teljesíteni a munkásoknak azt a kívánságát, hogy a pártbizottság tagjai többet tartózkodjanak közöttük, jobban ismerjék mindennapi életüket, gondjaikat. Minderre éppen azért lenne szükség, hogy az Acélárugyárban is tovább erősödjék a munkásosztály vezető szerepe, a pártbizottság és a dolgozóik kapcsolata, a munkásdemokrácia.
