Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-12 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nógrádi Népujsó Ál MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 54. SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1958 július 12 Meggyőzőbb politikai munkát, további gazdasági megerősítést a termelőszövetkezetek lejlesztése érdekében A párt megyei végrehajtó bizottsága július 7-én meg­tárgyalta a termelőszövetke­zetek helyzetéről, a fejlesz­tés lehetőségeiről és módjáról szóló határozati javaslatot. Termelőszövetkezeteink az idén gazdaságilag és politi­kailag sokat fejlődtek. Nagy segítséget nyújtott ehhez a Minisztertanács 3004-es hatá­rozata, amely sokoldalú se­gítséget ad számukra. A kö­zös gazdaságok éltek is a kormány adta lehetőségekkel. Még 1957-ben katasztrális holdanként 36 kilogramm műtrágyát használtak fel, az idén már 100 kilogramm ju­tott egy . katasztrális holdra. A kenyérgabona vetésterüle­te 6,2 százalékkal csökkent a pillangós takarmány javá­ra. Nőtt az állatáíllQmány, ezen belül a szarvasmarha­állomány. A termelőszövetkezetek javuló munkája nyomán az év első felében közel 300 egyénileg dolgozó paraszt választotta a kö­zös gazdálkodás útját. Hiányosságként vetődik fel azonban termelőszövetkeze­teinknél, hogy a Miniszter- tanács határozatából azokat a ddlgokat hasznosítják csu­pán, melyek eredménye azon­nal llátható lesz. Figyelmen kívül hagyják azokat a le­hetőségeket, melynek ered­ménye, egy. vagy esetleg több esztendő múlva válik javukra. Mindezeken túlmenően a párt- 'és tanácsszervek mun­kájában is tapasztalható, hogy a határozat végrehaj­tásának feltételeit — politi­kai és gazdasági feltételeket egyaránt — nem biztosították egy-egy községben. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy bár a dolgozó parasztok nem beszélnek ellenségesen a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséről, a szervezés mégis vontatottan halad. A gazdaságilag erős termelőszövetkezet önmagáért beszél A termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesz­tése csak abban az eset­ben lehetséges, ha a je­lenleg működő termelő- szövetkezetek ténylegesen nagyüzemekké válnak. A mezőgazdasági termelés minden ágában túlszárnyalják az egyénileg dolgozó parasz­tokat. Éppen ezért szükséges, a 3004-es rendelet alaposabb, körültekintőbb tanulmányo­zása. Beszéljék meg köz­gyűlésen is, milyen feladata van helyenként a termelő­szövetkezetnek a kormány határozatából eredően. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a jól működő termelőszövetkezetet figye­lemmel kíséri az egész falu, de a szomszédos termelő- szövetkezetek is. Ezért láto­gatják egyre többen egyéni­leg dolgozó parasztok és ter­melőszövetkezeti tagok a jól gazdálkodó tsz-eket. Éppen ezért valamennyi közös gazdaságnak arra kell törekednie, hogy az erős. szilárd termelőszö­A Pásztói Gépállomás kör­zetében kezdődött meg a leg­hamarabb az aratás. A gép­állomás jól felkészült, hogy kellő időben foghassanak a munkához. A pásztói Szabad­ság és a jobbágyi Uj Otthon termelőszövetkezetek minden kalászosukat géppel vágatják le. A pásztói Szabadság Termelőszövetkezet őszi árpa táb­láján serényen dolgozik a traktor vontatta aratógép A kombájn menetközben előforduló hibáit ebédszünet­ben javítják a gépállomás dolgozói, hogy munkakiesés ne legyen. vetkezet sorába tartoz­zon. Ehhez azonban az is szük­séges, hogy megfelelő legyen a vezetés, hozzáértő szak­emberek kerüljenek a terme­lőszövetkezetekbe, s az elnök mellett ők is helyet kap­janak az irányításban. Mert ahol nemtörődöm a vezető, bizonytalanok lesznek a ta­gok, lazul a munkafegyelem, mely aztán a közös gazda­ság gyengüléséhez vezet. Ilyen termelőszövetkezet saj­nos még megyénkben is van. A felülvizsgálások során fel­színre jött, hogy a meglévő termelőszövetkezetek nem egészen egyharmada viszony­lag gyengén működik. Azon­ban már egészen jó intéz­kedési tervek születtek, me­lyek végrehajtása komoly változást hoz e téren is. Tudott dolog, hogy csak az a termelőszövetkezet válik gazdaságilag erőssé, amely alapos megfontolt­sággal, körültekintően gazdálkodik. Nálunk a legnagyobb jöve­delmet az állattartás hozza, melyet mi sem bizonyít job­ban mint az a tény, hogy a tsz-ek gazdasági tervükben a nagyobb jövedelmet az ál­lattartásból. az állati ter­mékek értékesítéséből tünte­tik fel. Legtöbb helyen ez teszi lehetővé a rendszeres munkaegység előleg osztását is. A legnagyobb gondot ter­mészetesen a szarvasmarha- állomány fejlesztésére for­dítják. A számbeli szaporulat mellett, a megfelelő ta­karmányozást biztosítva, emelni kell a tejhozamot is. Fokozott figyelemmel kell kísérni a juh tartó termelő- szövetkezeteket is. Egyre in­kább világossá válik, hogy az Az ipolymenti réteken 15 000 holdon megin­dult a széna be- hordása. A kö­zepes minőségű takarmányból holdanként 15 q-t takarítanak be, de ahol a víztelenítés megtörtént, ott több és jobb minőségű ta­karmány te­rem. JQOOOOOOOOC aoooc* oaooooc a termelőszövetkezet gazdál­kodik megfelelően, ahol a szarvasmarha-állomány mel­lett szaporítják a juhokat is. Lassan szerephez jut ter­melőszövetkezeteinknél a ba­romfitartás, hiszen nem je­lent különösebb megerőlte­tést, mert a baromfinevelő ólakat saját erőből elkészíti a termelőszövetkezet, s az állattenyésztési ág is, mint valamennyi, jól jövedelmez. Több termelőszövetkeze­tünk " medlék-üzemágak mű­ködtetésével is foglalkozik. Nem rossz gondolat ez, azon­ban e téren még vannak problémák. Sok elvtársunk ugyanis a mellók-üzemágak esetében arra gondol csupán, hogy ez elviszi a helyes út­ról a termelőszövetkezetet. Az aggályosikodás mögött azonban legtöbb esetben az újtól való félelem rejlik, bár ezt maguknak sem merik bevallani. Megindult a burgonyabogár ellen az általános védekezés Előre mutatóbb felvilágosító munkát Gazdasági feltételeink, amint az elmondottakból is látható, jobban bizto­sítottak a termelőszövet­kezetek számszerű fejlesz­téséhez, mint a politikai feltételek. A falusi emberek fejében a közös gazdálkodás gondolata nehezebben rak fészket, az átalakulás jóval lassabban megy végbe, mint ahogy azt a gazdasági eredmények meg­követelnék. Nálunk ahelyett, hogy tartalmas politikái fel- világosító munkával ezt a folyamatot segítenék, elvtá^- saink e-téren teszik a leg­kevesebbet. Mert a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, a közös gazdálkodás tetszik a falu népének. Hogy a parasztok túlnyomó része még mindig a termelőszövet­kezeten kívül van, annak bi­zony nem egy helyen a ko­rábban említettek hiánya az oka. Mások meg azért nem akarják felcserélni gazda­ságukat a termelőszövetke­zettel, mert nem ismerik még annyira a közös mun­kát, annak előnyeit. S ami legfontosabb a nagyüzemi gazdaságok előtt álló nagy­szerű jövőt Szakcsoportokat, termelői társulásokat hozzanak lét­re falun, hogy a még bizonytalankodók is meg­ismerjék, megszokják a közös munkát, így már könnyebb lesz megtenni- ök a legközelebbi lépést, amely a termelőszövetkezet­hez vezet. Éppen ezért a mi agitációnk necsak a ter­melőszövetkezetek jelenlegi életében engedjenek betekin­teni. Tárjuk ki a falu előtt a jövőt, ami a közös gazda­ságokra vár. Hogy mindez valóra vál­jék komoly munka vár a falusi pártszervezetekre, akik elsősorban felelősek a ter­melőszövetkezet megerősíté­séért, számszerű fejlesztésé­ért A siker ér­dekében kíméletlen harcot kell folytatni a falun meg­lévő jobboldali revizionista nézetek ellen, amelyek a bel­terjesség félre értelmezésétől kezdve egészen a nagyüzemi gazdáskodás irányelvéig min­denütt megtalálhatók, s rend­kívül káros hatásúak. A Végrehajtó Bizottság ülé­se ezek után megszabta még a falusi pártszervezetek, a tanács, a földművesszövetke­zetek és a falusi fiatalok fel­adatát a falu szocialista át­szervezésében, a termelő- szövetkezetek megerősítésé­ben. Újabb veszély fenyegeti burgonyaföldjeinket. Töme­ges burgonyabogár fertőzés tapasztalható országszerte, így megyénk területén is. Az első nemzedék fiatal bogarai már előbújtak a ta­lajból. s csak azt várják, hogy lerakhassák tojáscsomói­kat. Itt a lárva elleni vé­dekezés legeredményesebbnek Ígérkező időszaka. A védekezés megkezdésének időpontját az illetékes taná­csi szervek közlik a lakos­sággal. A legújabb kormány­rendelet szerint minden ter­melőnek kötelessége a mun­kát a legjobban elvégezni. Az általános tömeges vé­dekezés tegnap indult meg megyénk legnagyobb burgo­nyatermelő területén. az Ipoly völgyében. A pénteki nap folyamán őrhalomban, Hugyagon, Csesztvén, vala­mint a többi községben is a falu apraja, nagyja kint volt a burgonyaföldeken. A védekezést mindaddig foly­tatják, míg burgonyabogara­kat találnak. Hogy üdülhessenek a nyugdíjasok Az emberiség szép példá­ját csinálják az üveggyáriak. A szakszervezet és a kultúr­otthon vezetősége összefogott, az öreg nyugdíjasok érdeké­ben. Ezek a lelkes vezetők na­gyon szeretnének egy pár szép napot szerezni a mun­kából kimaradt idős émbe- rek számára. E célból szom­bat este nyári bál címen táncmulatságot rendeznek, amelynek teljes 'bevételét a nyugdíjas öregek kétheti üdültetésére fordítanák. A szép kezdeményezés máshol is követésre méltó lenne. Emberszeretetből je­lesre vizsgáztak az üveg­gyári vezetők. Átadják rendeltetésének a törpe vízmüvet Somoskőújfalun Befejezéshez közeledik So­moskőújfaluban a törpe víz­mű építésének első szakasza. A nagyjelentőségű létesít­ményt a községfejlesztési alapból és társadalmi mun­kából építik. így helyileg megoldódik majd Somoskő­újfalu vízügyi problémája. A műszaki vélemény szerint a törpe vízmű 1500 ember ellátásához elegendő vizet ad majd naponta. Új lakatos tanulók kerülnek az Acélárugyárba Szeptember 1-vel elfoglal­ják helyüket az idén végzett ipari tanulók is. Az acélárugyári lakatos ta­nulók már készülnek az új tanulók fogadására. A fiata­lok vállalták, hogy szeptem­ber 1-ig üzemképessé teszik a szerszámgépeket, valamint a szerszámokat. As egéss megye területén nagy lendülettel aratnak Nagy lendülettel indult meg az egész megye terüle­tén az aratás. Az őszi árpát már 1—2 százalék kivételével levágták. Megkezdődtek a próbacsép- lések is. A cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetke­zetben két mázsával többet ad az oszd árpa, mint az egyéniek földjein. Az eddigi jelentések sze­rint az őszi árpa-termés te­rén a legszebb eredményt a Szécsényi Tangazdaság­ban érték el, ahol 22 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. A rozs lassabban érik, s az aratással kissé elmarad­tak, de már így is levágták a rozs 70 százalékát. Az előzetes becslések sze­rint 6,5 mázsás átlagter­mésre számíthatunk. Mind a nagyüzemeknél, mind az egyénileg gazdál­kodóknál megindult a búza aratása. Eddig a búzaterület mintegy 25—30 százalékát vágták le. Az aratásban a balassagyarmati járás jár az élen. A termelőszövetkezetek az aratással egyidőben el­végzik a tarlóhántást is. Szép eredményt értek el e területen Dejtáron és Cseszt­vén, ahol az artógépek után azonnal elkezdték a tarló- hántást és elvégezték a má­sodvetést is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom