Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-02 / 51. szám

1958. július 2. NÓGRÁDI NÉPCJSAG 3 A szénbányászat mennyiségi tervének csökkentéséről Lássunk hí unkához! Szénbányászaink az év első napjától folyamatosan túltel­jesítették a mennyiségi tervet. Országosan 4000 tonna szénnel termeltek többet. A kiváló eredmények elérésében a nóg­rádi bányászok is kivették ré­szüket, akik már eddig terven felül 79 243 tonna szenet küldtek a felszínre. Ipari üzemeink szénfelhasz­náló képessége korlátozódott, s az enyhe tél folytán a ház­tartásokban is kevesebb sze­net használtak fel. így a meg­növekedett szénkészletek miatt szükségszerűen korlátozzák a mennyiségi termelést. Tekint­ve, hogy a szén minősége az elmúlt időben mem mindig ér­te el a kívánt kalóriát, így most lehetőség nyílt a minő­ségi széntermelésre. Most fő­leg az alacsony fűtőértékű szenek kitermelését csökken­tették. Szénmedencénkben a meg­lévő nagy készletek folytán a termelés napi 60 vagonnal csökkent, s ennek megfelelően a kitermelő létszámot is csök­kentették. A csökkenés ellenére a nógrádi bányászok szén- termelésére továbbra is szükség van, ám most a főfeladat a minőség javí­tása, a gazdaságosság szemelőtt tartásával. Újabb győzelem a kemence építésében Zagyvapálfalván A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói örömmel jelentették, hogy újabb sikereket értek el a kemence nagyjavításának munkálatában. Két nappal a határidő előtt befejezték a hatal­mas üvegolvasztókemence átépítését, s megtörtént a gázbeeresztés is. A tervek szerint június 17-én kezdődik az üveghúzás. A gyár dolgozói azonban most azt a célt tűzték maguk elé, hogy az eddigi két napos előnyt a jövő hónap közepéig további egy nappal gyarapít­ják. Szlovák bányászok érkeztek a szénmedencébe Tovább mélyül a baráti kapcsolat a csehszlovákiai kékkői és a nógrádi szénbá­nyászok között. Az elmúlt év­ben a barátság szellemében született meg 86 magyar bá­nyász, csehszlovákiai és ugyanennyi cseh bányász ma­gyarországi látogatása. A két szomszéd bánya dolgozói to­vább erősítik azóta is a ba­rátság szálait. így Hamarosan a nógrádi szén­medencéből indul majd kül­döttség Csehszlovákiába, amely szintén tapasztalatcserén vesz részt a testvéri kékkői szénbányák üzemében. Az államhatalom helyi szervei, tanácsaink 1955-ben foglalkoztak első ízben a községfejlesztési terv készí­tésével. Az első években a falusi lakosság egyriésze idegenked­ve fogadta e kezdeményezést. A lakosság a községfejlesz- tési hozzájárulásnak meg­állapításában újabb adó be­vezetését látta és nem értet­te meg, hogy ez az áldozat- vállalás a község szebbété- telét, szociális, kulturális igényei fokozottabb kielégí­tését szolgálja. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy A LAKOSSÁG SZÉLES TÖMEGEIT érdekli a községfejlesztési terv. A tanácstagok irányí­tásával bekapcsolódnak a tervek készítésébe és annak megvitatásába, valamint az egyes célkitűzéseik maradék­talan végrehajtásába. A la­kosság részéről megnyilvá­nuló áldozatvállalás mind­jobban elterjed, bizonyítja ezt, hogy az 1958. évi köz- ségfejlesztési terv forint és flz állami áruház dolgozói magatartásukkal, udvarias és pontos kiszolgálással mutassanak példát a kereskedelem dolgozóinak ma a csehszlovák kékkői bánya négy dolgozója szénmedencénkbe érkezik, ahol több napos tapasztalat- cserén vesznek részt. ItMantózkodásuk során több bányaüzemet látogatnak meg, s a látottakról ankét kereté­ben számolnak majd be. BékegyQlés az acélárugyárban E héten csütörtökön nagyszabású béke-nagygyű­lést rendez a Hazafias Nép­front megyei bizottsága a salgótarjáni Acélárugyárban. A békegyűlés előadója Marczinek elvtáirs, a Hazafi­as Népfront megyei titkára, aki maga is részt vett a legutóbbi békekongresszuson. A nagygyűlés ismertetésére a továbbiakban még vissza­térünk. nyék gyors növekedésének, a kultúrális forradalomnak eb­ben a gyárban is megvannak a maga szépséghibái, nehéz­ségei és sokszor egyhamar meg sem oldható gondjai. Többek között például az, hogy a vezető állásúak, akik­nek túlnyomó többsége mun­kásból lett művezető, üzem­vezető, iskolai végzettségben még nem érték el a kívánt mértéket. Több dolgozó úgy véli, hogy magas az iskolai tandíj, az iskoláztatással já­ró költség. Hát az igaz, hogy a taníttatás nem anyagi ál­dozat nélkül való, de hogy a helyzet lényegesen kedve­zőbb, mint eddig Magyaror­szágon bármikor volt, az sem lehet vitás. Csak egy példát: volt-e valaha Salgó­tarjánban annyi gondosan öl­töztetett, megélhetési gond nélkül élő diák, mint napja­inkban? Soha! És ebben nemcsak a szülői gondosko­dás játszik közbe, hanem az a tény is, hogy a szülőknek ma jobban van miből gon- doskodniok. Ezzel a kérdés­sel függ össze szorosan az a másik — sajnos nemcsak tűz­helygyár! — jelenség, hogy az érettségizettek szinte ki­vétel nélkül adminisztratív, vagy műszaki munkakörben akarnak elhelyezkedni. Bi­zony ez a nagy íróasztal-ke­resés nem erősíti az iskolá­zottak tekintélyét. Vannak szülők, akik azt tartják, hogy a gyermek érettségi nélkül is megfoghatja a szer­szám nyelét. Ez így igaz. A kérdés lényege azonban az „hogyan”? Nem hiszem, hogy külön szükséges bizonyítani, mennyire nélkülözhetetlen a A legnagyobb követelmé­nyeik az Állami Áruházzal szemben támasztják a vevők, mivel az a legfejlettebb ke­reskedelmi szerv. A Salgótar­jáni Állami Áruház az áru­ellátás, árupropaganda te­kintetében eleget is tesz en­nek a feladatnak. So:k eset­ben előfordul, hogy egyes különleges cikkeket csak az Állami Áruházban lehet meg­kapni és itt van olyan áru- választék, amely a vevők igé­nyeit a leginkább kielégíti. Azonban az Állami Áru­ház dolgozóinál is tapasztal­hatók azok a hibák, szabály­talanságok, amelyek általában előfordulnak a kereskedelem­ben. Az itt dolgozóknak ma­gatartásukkal, udvarias viselkedésükkel, is élen kellene járni a többi ke­reskedelmi dolgozók előtt. Udvariatlanságuk néha még a többi kereskedelmi dolgo­tanult fiatalembernek a fizi­kai munka. Ha idővel veze­tő posztra kerül, tudja és ér­ti: miért és hogyan becsülje meg azokat, akik valóiában minden új értéket előállíta­nak, a kétkezi dolgozókat. ^ tűzhelygvári munkás is kilépett már a műhely és a kocsma szűk keretei kö­zül. Sőt a kettő között már egyre inkább nem a kocsma játssza az átmenetet. Mint el­mondják, szeretnének részlet­re nagy világvevő rádiót, te­levíziót vásárolni, szeretnék, ha Salgótarjánnak kor­szerű mozija, állandó szín­háza. sőt szabadtéri szinoa- da lenne. Ebhez hasonlóan a vidékről bejáró dolgozók­nak is megvannak a maguk, talán semmivel sem kisebb igényeik, elképzeléseik. Tudott dolog, hogy mun­kásosztályunk minden nagy­szerű eredmény ellenére sem tartott lépést a kulturális előrehaladásban a fejlődés gazdasági részével. De amit eddig elért, az is ékesen bi­zonyítja, hogy csak a társa­dalom szocialista berendez­kedése nyitja meg az utat, adja a munkásnak az isko­lát, az újságot, a könyvet, a filmet, a műszaki tudást, — mindazt, ami nélkül egyre jobban és tökéletesebben ve­zetni lehetetlen. Nagyszerű kulturális győzelem az is, amit a Tűzhelygyárban elér­tek, de még nagyszerűbb, hogy most már kitárult az a jövő, ahová türelmes és szívós munkával minden munkás fel fog emelkedni. Balogh Gyula zót is felülmúlja. Nem egy­szer előfordul, hogy hanyag­ságból, nemtörődömségből megkárosítják a vevőket. Az üveg és porcelán osztályon, a papír részlegen, az illatszer­nél és a méteráru osztályon tapasztalt az állami kereskedelmi felügyelőség árdrágítást, amely mind a négy osz­tályon az ott dolgozók hanyagságából, nemtörő­dömségéből ered. ■ Az a tapasztalat, hogy egyes eladók nem foglalkoznak megfelelően a vevőkkel, ud­variatlanok, árükínálás nincs — kivéve az osztályvezetőket — és áruismereteik igen hi­ányosak. Az Áruház vezetősége min­dent megtesz annak érde­kében, hogy új eladási mód­szereket vezessenek be, amely megkönnyíti a vásárlók ki­szolgálását. Már négy re­szorton bevezették az egy­ütemű kiszolgálást, vagyis azt, hogy a vevőknek köz­vetlenül az eladónál kell fi­zetni és ott kapja meg az árut. A dolgozókkal való beszél­getés során kiderült, hogy kereskedelmi vonatkozású ügyekben egyáltalán nem se­gítik ötleteikkel, javaslata­ikkal a vezetőség munkáját. Az Országos Takarékpénz­tár nagybátonyi fiókja — Nagybátony Bányaváros 32. ives épületében — 1958. júni­us 30-án megkezdte műkö­dését. A fiók a takarékpénz­tár ügyköréhez tartozó sok­féle szolgáltatással áll a la­kosság rendelkezésére, hason­lóan a többi takarékpénztári fiókhoz. Egyik legfontosabb üzletága a takarékbetétgyűj­tés. A takarékpénztár kényel­mes és előnyös feltételekkel Kizárólag egyéni problémák­kal fordulnak a vezetőség­hez. Pedig a dolgozók jó ja­vaslataikkal még jobbá tehetnék az Áru­ház munkáját, igazi pél­daképeivé válhatnának a szocialista kereskedelem­nek. így több olyan kezdeménye­zés születhetne, mint az a levelezőlap, amelyen a szülő- anyákat üdvözlilk és felhív­ják figyelmüket, hogy baba­kelengye szükségletüket az Állami Áruházban megvásá­rolhatják. Helyes volt az az indítványozás is, amelyet az üzemi dolgozók küldtek a tavaszi szezon beindulásakor. Nyomtatványon ajánlottak tavaszi cikkeket, amelye.-cet megrendelésre postán elszál­lítottak. Helyes lenne, ha az Állami Áruházak budapesti központ­ja hozzájárulna a Salgótar- ni Áruház munkájának ja­vításához azzal is például, hogy a férfi vásárlók részére is biztosítana próba fülkét a konfekció osztályon és a kö­töttárunál is biztosítanál: a próbalehetőséget. Az Állami Áruház dolgozói pedig a leg­figyelmesebb kiszolgálással, árukínálással legyenek mél­tók a szocialista kereskede­lem dolgozóihoz. biztosítja a betétek elhelye­zését. A betétek titkosak, adó­mentesek, örökölhetök, azok visszafizetéséért az állam sza­vatol. A betét minden elő­zetes felmondás nélkül bár­mikor teljes összegben ki­vehető. A fiók foglalkozik még a totó-lottó szelvények eladá­sával, ezek nyereményeinek kifizetésével, kisorsolt állam- kölcsönkötvényefc beváltásá­val stb. Szállítják már a kirántani való csirkét Néhány hónappal ezelőtt 1000 darab előnevelt csirkét kapott a jobbágyi Uj Otthon Termelőszövetkezet. A gon­dos kezelés eredményeként el­hullás alig volt. A csirkék szépen fejlődtek, úgy hogy a múlt héten már 165 darabot el is adtak 1,15 kilogrammos átlagsúllyal. E hónap végéig a szerződ­tető vállalatnak még mint­egy 500 darab csirkét ad­nak át 1.25-1.30 kilo­grammos súllyal. Az eladott 650 baromfi bevé­teléből fedezhetik az 1000 elő­nevelt csirke árát. A meg­maradt 350 csirke a termelő- szövetkezet tiszta jövedelme. Úgy tervezik, hogy tovább- tenyésztésre mindössze 100 daraT5 tyúkot hagynak. Jö­vőre még több baromfit akar­nak nevelni, mert nagyon ki­fizető a baromfineveléssel el­töltött néhány hónapi munka. társadalmi munka összege az 1955. évivel szemben 96 szá­zalékkal magasabb. Bizonyítja továbbá az a tény, hogy amíg 1955-ben a lakosság községfejlesztési hozzájárulása — melyet tanácsaink saját elhatározá­sukból állapították meg —, átlagosan nem haladta meg a hat százalékot, ma már számos községben, (mint pél­dául Bárna, Herencsény, Cserhátsurány, Etes) a hozzá­járulást 20 százalékos mérték­ben állapították meg. Milyen eredményeiket ér­tünk el a közis'égpolitikai, községfejlesztési munkánál? Ahhoz, hogy a Iközség- fejlesztési tervek volumené­ben 96 százalékos emelke­dés következzék be, ta­nácsainknak be kellett bizo­nyítani a terv realitását, eredményeket kellett fel­mutatni, hogy a lakosság ál­tal vállalt áldozatvállalás nem volt hiábavaló. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI MUNKÁNÁL tehát mint pozitívumot kell értékelni a tanácstagok és a választók közötti tömegkap- csolat kérdését. Nézzük meg konkrétan, hogy a kapcsolat kiépítése, a tanácstagok ak­tivizálása során milyen ered­ményeiket értünk el? Az elmúlt években mintegy 14 millió forint értékű cél­kitűzést valósítottunk meg a heiyi tanácsaink kez­deményezése alapján a helyi erőforrások igénybevételével. Ezen belül új utakat, hida­kat, kutakat, járdákat stb. létesítettünk jelentős társa­dalmi munka hozzáadásával. A falu kulturális igényei­nek kielégítése érdekében új kultúrházakait építettünk Sós- hartyánban, Litke, Somoskő­újfalu, Varsány, Egyházas- gerge községeikben, továbbá új kultúrház építését -kezd­tük el Dejtár, Érseíkvadkert, Etes, Galgaguta, Drégely- palánfc stb. községeikben. Salgótarján városban 2 da­rab 2 tantermes iskolát, Cser- háthalápon pedig egy tan­teremmel bővítettük a meg­lévő iskolát. A példák so­kaságát lehetne még felsorol­ni, melyet községi tanácsa­ink megvalósítottak, végre­hajtottak. A községfejlesztési mun­kánál mint eredményről kell beszélnünk a helyi erőforrás­ról, azoknak fokozottabb fel­tárásáról és igénybevételé­ről. Ipv például az 1958. évi községfejlesztési tervekhez mintegy 1 400 000 forint érté­kű helyi anyag biztosításá­ról. A másik helyi erőforrás a társadalmi munka bizto­sítása, melyet a községfej­lesztési tervnél igen eredmé­nyesen tudnak tanácsaink alkalmazni. Az 1958. évi -terv­ben közel KÉT MILLIÓ FORINT értékű társadalmi munka szerepel. Nézzük meg miért célszerű és hasznos a társadalmi és a helyi anyag igényibevétele? Elősorban a község lakos­ságát érdekeltté tesszük a megvalósítandó feladatnál, a társadalmi munkát végző saját munkáján keresztül magáénak tudja és érzi a megvalósult létesítményt, ez­által több figyelmet fordít annak megőrzésére, karban­tartására, kímélésére. Másodszor: a helyi anyag­gal és társadalmi mimikával megvalósított községfejlesz­tési létesítmény lényegeseb­ben olcsóbb, ezáltal jelentős megtakarítást lehet eszközöl­ni. Diósjenő községben pél­dául a 8 tantermes iskola elkészítését 600 00,0 forintból valósították meg társadalmi és helyi anyag hozzáadásá­val. Ha ugyanennél a léte­sítménynél a helyi erőfor­rásokat mellőzik, a kivite­lezés mintegy 1 500 000 fo­rintba került volna. Milyen feladatok hárulnak tanácsainkra az 1958. évi köz­ségfej leszitési terv megvalósí­tásánál? Az elmúlt évek tapasztala­tai, az elért eredmények mel­lett megmutatták, hogy mi­lyen módon lehet a munkák színvonaléit emelni. Kor­mányzatunk éppen ezért ezeket a tapasztalatókat hasz­nosítva, egységes rendszerben, új alapokra helyezte a köz­ségfejlesztési munkát, amely során nagyobb lehetőséget, több önállóságot és jelentő­sebb anyagi eszközöket biz­tosít községi, városi taná­csaink részére. ’t AZ 1958. ÉVI KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TERV bevétele az elmúlt évihez vi­szonyítva mintegy 60 szá­zalékkal (6 millió forinttal) magasabb. Jelentősen meg­növekedett a lakosság köz­ségfejlesztési hozzájárulása és mint új bevétel szerepel a földiművesszövetkezetefe, kis­ipari termelőszövetkezetek és háziipari szövetkezetek köz- ségfejlesztési hozzájárulása, valamint a több évi vissza­fizetésre igényelhető bank­hitel. A megnövekedett bevételi terv mellett jelentősen meg­növekedtek azok a célkitűzé­sek és feladatok, melyet tanácsaink ebben iaz évben a terv szerint kívánnak meg­valósítani. A községi tervek­ben több mint 15 millió fo­rint értékű különböző cél­kitűzések szerepelnek, mely­nek megvalósításához köz­ségi, városi tanácsaink most vagy az elkövetkező időben kezdenek hozzá. A megyei, járási tanácsok szakigazgatási szervei legye­nek azon, hogy községi ta­nácsaink időben biztosítsák a tervezett feladat megvaló­sításához az anyagi és pénz­ügyi fedezeteket. Községi tanácsaink már most kezdjenek munkához, a feladat megvalósításához, a tanácstagok pedig körze­tükben mozgósítsák a lakos­ságot a célkitűzések mara­déktalan végrehajtására. A tanácstagokon és tanácsi szakigazgatási szervieken kí­vül legyen valamennyiünk feladata a községfejilesztési terv megvalósítása. Nyújtsunk segítséget községi és városi tanácsainknak e nemes cél végrehajtásához, mert ezáltal a lakosság gazdasági, szoci­ális és kulturális szükség­leteinek fokozottabb kielégí­tését biztosítjuk. Vapi 12 hektoliter sör fogy a Salgótarjáni Népbüfében. Új OTP-fiók nyílt Nagybátonyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom