Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-05 / 52. szám

zetközi Szövetkezeti Nap 1958. Miénk a közös gazdaság napos és árnyas oldala egyaránt Äffegnött az érdeklődés az ■^"cgyházasdengelegi Üj Élet Termelőszövetkezet iránt. Ezt mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény hogy az utóbbi időben né­gyen kérték felvételüket a közös gazdaságba. Az új belépők között van­nak olyanok, akik már egy­szer megízlelték a közös munkát, s nem tudták elfe­lejteni. Ilyen Petrás János is, aki néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezet elnöke volt. Most újra visszavágyik, mert érzi, mivel a közös va­gyon megteremtésében egy ideig ő is részt vett, köztük a helye. Nem akar külső szemlélő lenni, kívülről néz­ni annak a megvalósulását, amelynek érdekében oly so­kat dolgozott. Amikor ott hagyta a szö­vetkezetét, nem tudta volna megindokolni, miért tette. Ment mert mások is mentek. Ment, mert azt hitte, hogy menni kell. Kicsit szégyen­kezve a múltban elkövetett hibák súlya alatt, most jön. Nem azért, mert mások is jönnek, hanem azért jön, mert érzi, most távolmarad­ni még súlyosabb bűn, mint azelőtt elszakadni. Ilyet nem tehet önmaga, sem családja ellen. Azon már nem is gon­dolkodik, mi lesz a négy hold földecskével. Az „enyém” fogalmát önként, szívesen cseréli fel a „mi­énk” fogalmával. E szóban benne van a 18 fejőstehén, a 18 növendékmarha, a gaz­dag termést ígérő gabona­táblák, az egyenes sorban zöldellő kukorica és répaföl- -dek. A „mienk”, a közös gazdaság napos és árnyas oldala egyaránt. Közös az öröm, közös a baj, s a jövő, amely egyre biztatóbban bon­togatja' szárnyait. Ezért jön iPetrás János társaival együtt. Az ő felvételük az új, ősz­szel kezdődő gazdasági évtől szól. Még sem közömbös számukra, mi történik az XJj Élet Termelőszövetkezet portáján belül, vagy kívül. Ädavkovszki Gyula ha ^egy kis ideje van a •szövetkezetben tölti. Elvégre itt a dolgos kézre mindig szükség van. A szövetkezet vezetői nem utasítják vissza öntelten, gőgösen ia feléjük nyújtott segítő kezet. Megra­gadják azt, mert új baráto­kat, új harcostársakat lát­nak a közeledőkben. Ezért segítenek a Szlaszkovszki testvérek, meg a tanácselnök felesége már most önzetle­nül. Azért vágynak a közös­be, mert tudják, megértő emberek lesznek a társak. Kozakovszki Mihály párt­titkár erős, napbarnított ar­cú ember. Olyan lelkesen beszél a közösről, mint a sa­ját családjáról. Nyugodt, ma­gabiztos minden mozdulata, tette. Világosan látja, mi a teendő. Nem elbizakodott, amikor elmondja, a fejési át­lag 11,5 liter, vagy amikor a takarmányok pótlásáról be­szél. Negyven kh pillangó­suk van, még sem lesz elég az állatoknak a szálastakar- mány — mondja. Kénytele­nek 100 mázsa szénát venni. Megveszik, de emellett gon­doskodnak a megfelelő meny- nyiségű silótakarmány veté­sekről is. A másodvetés kö­lesük 3 holdon .már szépen zöldell. 14 holdas kukorica táblájuk a dengelegi határ ékessége. IVem lenne itt semmi baj 1 'Zsiga Gyula tsz-elnök szerint, ha sikerülne a vil­lanyt beszerelni a tsz-be. Ez nagyon megkönnyítené mun­kájukat, .mert szinte nélkü­lözhetetlen a villamosenergia a darálásnál, a szecskavágás­nál és az egyéb munkánál is. Az a legfájóbb nekik, hogy mindössze 200 méterről kel­lene bekötni a villanyt, még sem sikerül, mert kérelmeik elvesznek az akták tömkele­gében. A legnagyobb gond Egy- *"*■ házasdengelegen a ter­melőszövetkezetben a mun­kaerő biztosítása. Segít a gépállomás az igaz, de min­den munkát azért ők sem végezhetnek el. Az emberek jönnének a szövetkezetbe, ha jobb munkát végeznének a helyi szervek. Hiba az, hogy a VB-tagok nem segítenek a felvilágosító munkában. Sőt egy bizonyos mértékig gátol­ják azt. Nem elég csak a ta­nácselnök jó munkája, oda az egész VB összefogása szükséges. A jelenlegi össze­tétellel ez nem megy. Vál­toztatni kellene. A közösség érdekeit jobban szem előtt tartó emberekkel kellene a VB-t megerősíteni. Ha ez si­kerülne, könnyebb lenne a dolga a termelőszövetkeze­teknek is. Ennek ellenére a közös gazdaság fejlődik, erő­södik. S ha lassabban is, de megindul a falu népe az „enyém” világából a „miénk” világa felé. Kata János Nagyarányú építkezés Nógrádon (Tudósítónktól). A nógrádi Béke Termelő- szövetkezet tagjai 1954 óta szinte minden esztendőben építenek valamit, s így év­ről évre gyarapszik a fel nem osztható közös alap. Legutóbb egy modern istál­lót készítettek, de már azt tervezik, hogy darálót, rak­tárt és a termelőszövetkezeti irodát is megépítik. Ez — ahogy számolják — olyan 100 000 forintos beru­házást igényel. Az irodaépü­letet, a gazdaság központjá­ban építik fel, mert nem egészséges dolog az, hogy most a termelőszövetkezet ügyes-bajos dolgait a köny­velő lakásán intézik. Az idén a termelőszövetkezet birtokába kerül egy eléggé elhanyagolt épület is, ame­lyet ha helyrehoznák, három termelőszövetkezeti tag ta­lálja meg benne otthonát. Az ecsegi példa Nógrád megye első takarék- szövetkezete Ecseg községben alakult még az elmúlt év áp­rilisában. A megalakulást Ecseg, Csécse és Kozárd dol­gozói a három község terü­letére mondták ki az alakuló közgyűlésen. Bagyinszki Jó­zsef, a földművesszövetkezet elnöke szorgalmazta legjob­ban a megalakulást. Becsületes, jól gazdálkodó és nagy tekintélynek örvendő parasztokat választottak a ta­karékszövetkezet élére. Hivatalosan június elején kezdte meg működését a szövetkezet. A földművesszö­vetkezet nagy segítséget adott a meginduláshoz. Jól halad a betét gyűjtés. Már 75 betét­könyv van forgalomban, a betétállomány pedig eléri a 130 000 forintot. A megalaku­láskor 82 tagja volt a szövet­kezetnek, most már 154 van. Duplájára emelkedett a befi­zetett részjegy összege is.. Olyan tag is van, aki több részjeggyel rendelkezik. Az ecsegi takarékszövet­kezet az első félévi mű­ködés után 1957 végén már 7 forint osztalékot fizetett minden részjegyre. A betétállomány növekedésé­vel párhuzamosan egyre több rászorulónak tudtak az igé­nyekhez mérten hitelt folyó­sítani. Előnyben részesítették a mezőgazdasági célra kért hiteleket és azokat a tagokat, akik pénzüket rendszeresen a takarékszövetkezetben gyűjtik. Idáig 73 tagnak folyósítottak kölcsönt. Elsősorban a mező- gazdasági beruházásokra, ál­latvásárlásra, mezőgazdasági épületek építésére. Lakóházak befejezéséhez nyújtottak segítséget, de kisebb mértékben indo­kolt esetben bútor és motorkerékpár vásárlásá­hoz is. A takarékszövetkezetet as Megkezdődött az aratás a pásztói gépállomás körzetében Július elsején a pásztói gépállomásról elindultak az aratógépek, hogy megkezdjék a termelőszövetkezeteknél a legszebb munkálatok egyikét, az aratást. Az aratógép kasza-újjai kö­zött a gyorsan mozgó kések halk zizzenéssel vágták — az idén. először — a pásztói Szabadság Termelőszövetke­zet őszi árpáját. A hatalmas A Pásztón megrendezett Me zőgazdasági kisgép kiállítá­son és vásáron nagy érdek lődést keltettek a különböző új kisgépek. Különösen a többféle mun kát végző „PF—6” Motor­robot (kerti traktor), az üze melés közben bemutatott 24 kalapácsos daráló, a szecs kavágók és tejszeparátor ara­tott nagy sikert. Több vevő akadt az igen praktikus kézikapára és a kukoricamorzsolóra is. tábla aranysárga kalászai ha­marosan kévébe kötve mara- doztak el az egyenletesen működő aratógép mögött. A termelésről röviden annyit, hogy a Szabadság Termelő- szövetkezet őszi árpájából közel 12 mázsás átlagtermés Ígérkezik. Ecsegen a Béke Termelőszövetkezetben is min­den remény megvan arra, hogy az árpa a mostoha idő­járás ellenére is közéi 10 má­zsát hoz holdanként. A két aratógép ezen a délután mintegy 10 holdról aratta le a termést. A pásztói Szabad­ság Termelőszövetkezet aratá­sához nagy segítséget nyújtott a gépállomás traktorosainak és agronómiái dolgozóinak kollektívája, akik a tsz. segít­ségére siettek. A gépek meg­indulásához szükséges sarko- sítást közösen, gyorsan elvé­gezték. Nagy volt az öröm szerdán a jobbágyi Üj Otthon Terme­lőszövetkezetben is. A pásztói gépállomás kombájnja az őszi árpával megkezdte az aratást. Bencze Barna Pénteken a hébalomi Áp­rilis 4. Termelőszövetkezet­ben kipróbálták az erdőkürti gépállomás kombájnjának szalmapréselőjét. állam is támogatásban része­síti. Az ecsegi takarékszövet­kezet a közel jövőben 50 000 forint külön hitelt kap. Ezt az összeget különböző mező- gazdasági beruházásokra fo­lyósítja a szövetkezet. Például silógödrök, betonozott trágya­tárolók építése, növényvédő és permetező gépek vásárlá­sára, stb. Az eddigiek ékesen bizo­nyítják, hogy érdemes egy- egy községben takarékszövet­kezetet alakítani. Egyre több dolgozó paraszt érti ezt meg. Az ecsegi példa nyomán már hat takarékszövetkezet ala­kult a megyében és nyolc előkészítő-bizottság van. EMELKEDETT A KERESKEDELEM kiLitumiimxjM. Megyénk föld­művesszövet­kezetei évről-évre jelentősen fejlesz­tették kiskereske­delmi hálózatukat a lakosság, a föld­művesszövetke­zeti tagság ellá­tása érdekében. Ügyszólván me­gyénk minden me. zőgazdasági jelle­gű községében, kis településeken is megtalálhatók a földművesszö­vetkezeti boltok, italboltok. Jelenleg me­gyénkben a föld­művesszövetke­zetek 319 boltot, 157 italboltot, 4 vendéglő-étter­met, 9 cukrászdát, üzemeltetnek és jelentős áruforgal­mat bonyolítanak le. A múlt évben a bolti és vendég­látóipari forgal­muk a zöldség­gyümölcs forga­lommal együtt 450 millió forint volt. Ez a forgalom majdnem 10 szá­zalékkal maga­sabb, mint az 1956 évi. A föld­művesszövetke­zeti kereskedelem jelentős árukész­lettel rendelkezik és annak ellenére, hogy választéki hiányosságok van­nak, ez a készlet a falusi fogyasz­tók igényeit ki tudja elégíteni. Emelkedett a földművesszö­vetkezeti kereske­delem kulturált­sága is. Egyre több boltegység igyekszik a fo­gyasztók igénye­inek megfelelően kulturáltabb for­mában végezni a kiszolgálást. Hoz­zásegíti ehhez a földművesszö­vetkezeteket a rendelkezésre ál­ló több millió fo­rint beruházás is. Ebben az évben már elkészült a dorogházai, szilas- pogonyi italbolt, Karancslapujtőn italbolt, Ka­rancskesziben cukrászda, Cser- hátsurányban ital­bolt, Terényben bolt, Bárnán ve­gyesbolt, Ipoly- szögön bolt, kocs­ma, Ipolytarnó- con pedig új bolt és italbolt készül ebben az évben. Drégelypalánkon Diósjenőn és Hon­ion felvásárlási raktárak épültek. A földművesszö­vetkezeti felvá­sárló kereskede­lem is évről-évre jelentősen fejlődik és fokozottabb mértékben járul hozzá a lakosság ellátásához zöld­ség-gyümölcs­ben, valamint egyéb cikkekben. A földművesszö­vetkezeti dolgo­zók elsőrendű fel­adata az elkövet­kezendő időben, hogy a kereske­delmi munkában jelentkező hiá­nyosságokat kikü­szöbölve. tovább fejlesszék a keres­kedelem színvo­nalát. A feladatok sikerre viteléhez megvan minden feltétel. A szocia­lista kereskede- delem népi de­mokráciánk fon­tos ügye. A föld­művesszövetke­zeti kereskedelem dolgozóinak erő­feszítéseit me­gyénk dolgozóinak és földművesszö­vetkezeti tagságá­nak szeretete, el­ismerése kíséri. list község népfront bizottsága találkozik Romíiányban Vasárnap hét község nép­front bizottságának titkárai ülnek össze Romhányban. Az egésznapos értekezleten a népfront bizottságok meg­tárgyalják a népfront előtt álló munkálatokat. Megvitat­ják a legfontosabb teendők módszereit. Sor kerül a mező­gazdasági munkákkal kapcso­latos soronlévő teendők meg­beszélésére is. A nagyszabású értekezletre már napokkal ezelőtt megtör­téntek a szükséges intézkedé­sek. A tíz éves ktsz-ek is ünnepelnek A Nógrád megyei szövet­kezeti dolgozók, a kisipari termelőszövetkezetek dolgozói, a MÉSZÖV és a tsz-ek dol­gozóival közösen emlékezünk meg a szövetkezeti mozgalom nemzetközi jelentőségű ün­nepéről. A megye kisipari termelő- szövetkezeteinek több mint 1000 dolgozó tagja már hetek óta készül e nagyjelentőségű nap megünneplésére. Salgó­tarjánban és a járási székhe­lyeken közösen ünnepelnek a többi szövetkezetek dolgozó­ival. A kisipari termelőszövet­kezetek dolgozóinak ket­tős ünnepet jelent ez a nap, mivel egyben ünne­peljük a kisipari szövet­kezeti mozgalom 10 éves fennállását is. Az elmúlt 10 év alatt a nagy nehézségek ellenére is elmondhatjuk, hogy kisipari szövetkezeteink komoly fej­lődést, eredményt értek el. Az 1956-os ellenforradalom után a becsületes szövetke­zeti dolgozók aránylag rövid idő alatt hozták helyre a ká­rokat. Az 1957-es év volt az, amikor 10 éves fennállásunk óta a legjobb termelési ered­ményt értük el. Az évvégi részesedés-osztás is minden eddigieknél magasabb ösz- szeghez juttatta szövetkezeti tagjainkat, átlagban egy havi keresetnek megfelelő összeg­ben részesültek dolgozóink. A kisipari termelőszövet­kezetek dolgozói az ünnepre úgy készülnek, hogy határo­zatokat hoztak termelvé- nyeik minőségének állandó és folyamatos javításására, a helyi szükségletek, a választék bővítése, az állandóan növekvő igények jobb kielégítésére. A hatás már eddig is komoly mértékben jelentkezik, Eddig összes termelési értékünknek a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését célzó része 45—50 százalék volt, ez zel szemben ma már 65 százalék. Ez az arány a továbbiakban állandóan emelkedni fog. Ugyancsak határozatot hoz­tak a szövetkezetek vezetősé­gei a takarékossági mozga­lomra. Ennek nyomán szövet­kezeteink az anyag- és bér­megtakarításon keresztül ma­gasabb százalékú haszonkul­csot tudnak biztosítani. Általános kívánsága szövet­kezeti dolgozóinknak, hogy a magyarországi szövetkezeti mozgalomnak is helyt adjanak a nemzetközi szövetségbe való részvételre, hogy ezen keresztül is fokozottabb mér­tékben szolgálhassák a szövet­kezeti gondolatot. Kolláth Bálint Kiszöv elnök A földművesszövetkezet kiváló dolgozója : A legjobb földművesszövet- : •kezetek közé tartozik : a pásztói földművesszövetke- l'.zet is. Elnöke Mezővári Józsej ■ :1949 óta dolgozik a földmű- Ivesszövetkezeti mozgalomban. ■..Pénztárosként kezdte, de volt • :már termény- és takarmány- : 'felvásárló, személyügyi elő- :'adó, bérelszámoló és 1956- :‘.tól elnök. Irányításával nagy fejlődésen ment keresztül a : földművesszövetkezet. Sokat '■. javult a munkafegyelem. 1955 ■ .őszétől, amikor ügyvezető lett, ■ ■minden negyedévben 100 szá- .'■zalékon felül teljesítették ■•mind a közétkezési és a felvásárlási terveket. A szö- '■.'■vetkezet kétszer lett élüzem, ■ :1956-ban pedig az ország má- '.sodik legjobb szövetkezete. Ekkor megkapták a KPVDSZ Í 's a SZÖVOSZ vándorzászla- át. öt község tagszövetkezete artozik a pásztói körzeti öldművesszövetkezethez. Me- ővári elvtárs működési ide- e alatt két méhészszakcso- )ort és egy szőlőtermelői zakcsoport alakult. Egy ipari izemággal bővült a szövetke- et, amely cementárukészítés- el foglalkozik. Létesítettek egy asztalos üzemet is, egy vendéglő-éttermet, cukrász­dát. Korszerűsítették a hasz­nost és mátraszőlősi italbol­tot, egy bútor- és egy cipő­szaküzlet épülettel. Mindenki igazságosnak tartotta, amikor 1955-ben elnyerte a „Kiváló földművesszövetkezeti dol- zó“ címet, 1957-ben pedig két kitüntetést is kapott. Az egyik a „Munkásérdemérem“, a má­sik a „Munkás-paraszt hata­lomért“ érdemérem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom