Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-04 / 43. szám

NÓGRÁDI népújság 1958. június 4. SZÍNHÁZI NOTESZ Bemutató utón - bemutató előtt Sikerrel zárult az egri Gárdonyi Géza Színház második előadássorozata is, a Csókos asszony.. Ez az operett, mint általában az ope­rettek, témájában nem mondott sokat, vi­szont élvezettel, hallgattuk a szép melódiákat, sokat kacagtunk a szövegkönyv szerinti, vagy rögtönzött helyzetkomikumokon. Nem dicsér­jük külön-külön a szereplőket az előadás utáni szívből jövő vastaps minden szónál többet mondott. Persze akadtak hibák is, amelyek egyrészt a korlátozott színpadtech­nikai lehetőségekből adódtak, másrészt hi­bás rendezői elképzelésekből. Az utóbbihoz példaként: a második felvonásban a huszár­ruhás kislány énekszáma „kilógott“ a darab­ból. Helyette dúsabb koreográfia több lett volna. Egyébként a táncszámok színesek, tartalmasak voltak. A ruhák, különösen a „Csókos asszony“ második felvonásbeli toa­lettje, elismerést érdemel. Ezen az előadáson temperamentumos, szí­nes játékával kiemelkedett a Rica Macát alakító csinos szubrett, Fontos Magda. A kö­zönség már jól ismeri őt a Sybill című ope­rettből. Két felvonás között néhány szót vál­tottunk vele. A rövid idő alatt megtudtuk, hogy mindössze 5—6 éve színész. Jókedé- lyű, életvidám magánéletében is. Mosolyog­va válaszolt kérdéseinkre. — Minden sze­rep kedves szá­momra. Az eddic játszottak közül legjobban a Mo­soly országa cí- mű operett Mi-je nőtt a szívemhez. Közeli tervem, hogy minél töb­bet adjak a ked­ves salgótarjáni közönségnek, tá­volabbi: nagyon szeretném eljátszani a „Ka- méliás hölgy“ címszerepét. — Fontos Magda bocsánatkérően nyújtotta kezét búcsúzóul, már kezdődött a felvonás. A második szünetben hasonló céllal felke­restük öltözőjében Antal Lászlót is. Éppen megbeszélt valamit a színház „Mamikájával“, a súgóval, Kardos Józsával. Mamika, amikor meghallotta, hogy újságírók vagyunk, huncut mosollyal jegyezte meg: „A súgókról is írhat­nának már egyszer valamit.“ Valóban, meg­érdemlik, hiszen a súgó állandó főszereplője a daraboknak, csak éppenséggel látni nem lehet őket. Nemrégen egy ünnepélyes alka­lomkor az igazgatóság jutalomkönyveket ajándékozott a társulat tagjainak. Kinek- kinek egyénisége szerint, „Mamika“ a „Lát­hatatlan ember“ című könyvet kapta. Antal László ugyan­csak kedves ismerő­sünk. Ö volt a „Sybill“ nagyhercege. Mérték­tartó játékával, finom eszközökkel megrajzolt figurájával sikert ara­tott. Most, mint Dorozs­mai Pistát láttuk vi­szont. Harminchét éves, szí­ni pályafutását Erdély­ben, Sepsiszentgyörgyön kezdte, 18 éves korában. — Nagyon szeretem a klasszikus operette­ket. Bár témájuk némelykor semmitmondó, zenéjük érték. Legkedvesebb operettem a „Marita grófnő“, de a többi sem „mostoha- gyermek.“ S ennek az interjúnak is a felvonás kez­detét jelző gongütés vetett véget. A követ­kező előadásban nem szerepelnek, viszont két hét múlva ismét élvezhetjük Fontos Magda és Antal László érzelemdús színpadi alakí­tását. A színház e heti bemutató előadása a „Tavaszi keringő“ lesz. A. darab jellemzői: üdítő színek, meglepő könnyedség, gördülé­keny szöveg, friss, ritmusos zene, s mai té­ma. Egy már idős, de nagyszerű hegedű- művész szerelmes tanítványába, a ragyogó szépségű Évába. Mindenki látja, hogy a kor­különbség aránytalan, de látszólag nem le­het tenni semmit sem. A fiatal leányszív őszinte rajongása, a harmadik virágzását élő művész megújulása egyszerűnek és érthető­nek lát mindent. Tavasz van, a szerelmes szíveknek nem lehet parancsolni. Legalább is az első két felvonásban. De már a har­madik felvonás érthető és tanulságos leckét ad arra, hogy egy könnyű szerelmi szédülés nem jó tanácsadó. A hegedűművész belátja tévedését és nagyszerű. saját szerzeményű keringőjével mintegy sóhajként lezárja a tör­ténteket és Évát visszaadja a fiataloknak. A zenés vígjáték az egri színház előadásában az előbbi két operetthez hasonló sikerre számíthat. HIMER ZOLTÁN Ékessége Salgótarjánnak? f örömmel adtuk egymást után hírül azokat a törek-J véseket, amelyeket a Városi j Tanács az utóbbi időben aj virágos Salgótarjánért tesz.» Örömmel újságoltuk olvasó-f infcnak azt is, hogy meg-| kezdték a Fő tér parkosítá-í sát: mintegy 5 ezer virágot: ültetnek majd ide, gyönyörű: szökőkút és egy impozáns» szobor ékesíti majd a várost Fő terét. A Fő tér parkosí-| tásával természetesen vele-1 jár, hogy az autóbusz meg-| állót áthelyezzék az állomás* másik oldalára, az eddigi ko-J csipiac helyére, míg azt pedig: más, arra alkalmas helyre; telepítik. ♦ Ezeket híreket a város la-; kői örömmel fogadták. Azj egészben viszont sajnálatos,» hogy eddig sem az autóbusz: megállót, sem pedig a kocsi-; piacot nem telepítették a; számukra legjobban meg-t felelő helyre. Kár lenne, haj a határozat csak határozat: maradna. j Úgy gondoljuk, sőt meg-| vagyunk győződve arról, | hogy a tanács nem ezt akarja. S éppen ezért érthetetlen előttünk az is: miért engedik meg azt, hogy a kirakodó vásárokat a város egyik leg­szebb sétányán, a Béke-sétá­nyon rendezzék meg. Tavasz- szal már nagyon szép volt a zöld gyeppel, fiatal fákkal borított sétány. Sajnos reg­gelenként még azt kell látni, hogy a ziöld fűre cső- és vas­vázas sátrakat építenek a lelketlen emberek, tapossák a zsenge füvet, papírral szór­ják tele az egymagában is gyönyörű sétányt. Meddig engedik ezt még, hiszen ez nem ékessége Salgótarján­nak! A sétány nem vásártér, Hagyják azt meg a fiatalok­nak, öreg nyugdíjasoknak, kisgyermekükkel sétáló szü­lőknek, azoknak, akik ott nagyon jól érzik magukat. — So — 9m Kis kezével Amikor új lakásba költöz­tünk, akkor ismerkedtem ösz- sze Margitkával, új szomszé­dunk kislányával. Első pilla­natra megtetszett nekem. Göndör, fényes, barna haj koronázta szépséges kis ar­cát, s formás, nyúlánk tes­tének mozgása, amint udva­runkban j átsszadozott kis öccsével, őzgidáéra emlékez­tetett. Szerettem volna közelebb­ről is megismerni Margitkát, s többször is átkiáltottam hozzá: Kislány, gyere csak!... Gyere ide!...Gyere, no!... De a gyerek ügyet sem vetett rám, hasztalan csalogattam. S mintha nem is neki beszél­tem volna, csak játszott to­vább, nagy barna szemeit olykor kíváncsian szegezve rám. Aztán a kicsikét hívo­gattam. Oda is jött. Még alig- alig tudott beszélni, de annyit megtudtam tőle, hogy a lány­ka testvére és „Malditnot“ hívják. Egy délelőtt, amikor virá­gokat ültettem a kertben, mind a ketten ott álltak a kerítés mellett. Kezükkel a lécekbe kapaszkodva figyel­ték, hogyan dolgozom. Rájuk mosolyogtam és köszöntöttem őket. Nem fogadták üdvözlé­semet. Közelebb mentem hoz­zájuk. A gyerekek odébb hú­zódtak, s nagy meglepetésemre, a kislány olyan hangokat hal­latott, mintha csúfolódna, s arcjátéka is rosszat sejtetett. Rosszalóan néztem rá, s igyekeztem magyarázgatni, hogy nem illik így viselked­ni. Margika — úgy látszott — szidásnak vélte a dolgot, s még nagyobb ámulatomba, nyelvet öltve rám, beszaladt. Legközelebbi alkalommal nem vettem figyelembe, hogy mit csinál a kislány. Most egy, a kerítéshez támasztott szék tetejéről nézett át az ud­varunkba. Nem néztem rá, s nem is szóltam hozzá. Egyszer csak újra hallom azokat a csúfolódó hangokat, s most mintha veszekedett, porolt volna valakivel. Hirtelen úgy éreztem, hogy eláll a szívverésem. Rettene­tes gyanú támadt bennem . .. Alig mertem megfordítani a fejemet. Oh, ha valóban ... — • ha ez a kislány... ez a szép kislány valóban ... Kis kezével intett felém., hívott magához a kis süket­néma gyermek. Odamentem hozzá és megsimogattam. — Margitka visszasimogatott. — Bocsáss meg nekem! — mond­tam — nem tudtam, hogy Te. .. Ö csak mosolygott boldo­gan, s két karját széttárva, adta tudtomra, hogy szép vi­rágokat ültettem —, tetszett neki. És amikor kezébe ad­tam egy szál százszorszépet,. megfogta a kezem, odahúzta a hajához és beletűzette. — Margitka mosolyától még szebb lett a virág, s még szebh lett ő maga is ... Ha valamit adok neki, simo- gatással fejezi ki háláját. — Kezének minden mozdulata egy-egy szó. — szívének min­den melege kiérződik belőle. Juhász Margit Uj tervek a Hazafias Népfront munkájában Begovics Milán, jugoszláv író, „Ketten a viharban” cí­mű drámájában egy szjép- nek indult szerelmi házas­3£öíujviimet'feféj PÄZMÄNY PÉTER VÁLOGATOTT IRÄSAI Pázmány Péter műveinek tartalma nem élő ma már, legfeljebb egyes részletek lep­nek meg közkeletű igazságok plasztikus elmondásával és megokolásával, főként a pré- dikácókban. Nyelvünknek azonban valóságos kincsesbá­nyája Pázmány Péter írásai* ahova ma is tanulni járha­tunk, miként azt nem egy nagy magyar író, például Mó­ricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső cselekedte. A köte­tet Rónay György állította össsze. A Hazafias Népfront me­gyei Bizottsága pénteken el­nökségi ülést tartott. Ezen értékelték a Hazafias Nép­front balassagyarmati járási elnökségének munkáját, s megtárgyalták a soronkövet- kező feladatokat A munka,terv, amely má­jus 31-től szeptember 1-ig írja ellő a Hazafias Népfront ■bizottságának munkáját!, az eddigi szétaprózott, a felada­tok általános és elvont meg­határozása helyett most konkrét feladatok elvégzését irányozza elő. Ilyen például, hogy a korábbi szakbizott­ságokból — jogi, mezőgazda­sági, művelődési stb —- egy úgynevezett községpolitikai bizottsá­got kell létrehozni, hogy a feladatok gondos irányítása és szervezése még tömegmozigalmi terüle­ten is egy szerv, egy bizott­ság kezében összpontosuljon. Ezért a munlkaterv előírja, hogy a megyei községpoliti­kai bizottsághoz hasonlóan meg kell szervezni a járási és községi Hazafias Nép­front Bizottságok mellett is a község,politikai bizottságo­kat. A munkaterv megálla­pítja, hogy a járási, de még a megyei tanács ta­goknál is előfordul, hogy a törvényben előírt be­számolói kötelezettségek­nek nem minden eset­ben tesznek eleget. Külön feladatnak szabja meg a munkaterv a szocia­lista mezőgazdaság kialakí­tásában végzendő munkát. Ezért tovább kell folytatni a termelőszövetkezeti ta­gok és egyénileg dolgo­zó parasztok találkozá­sainak, barátkozásainak elősegítését. Az olyan községekben, ahol termelőszövetkeztek is mű­ködnek, a községi Hazafias Népfront Bizottságok havon­ta legalább kétszer közös hatánszemlét szerveznek. Itt megtekintik a termelőszövet­kezet, de az egyéniek föld­jeit is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a ha­tárban gyakorlati példákban is megmagyarázzák. A Hazafias Népfront mun­katerve már most javaslatot tesz arra, hogy a téli idő­szak alatt is jövedelmet biz­tosítsanak a tsz. tagoknak. Ezért javasolja különböző háziipari termékek termelé­sének beindítását, például kosárfonás, kukoricafosztás feldolgozás a szatyroknak, lábtörlőknek stb. Ezért már most meg kell szer­vezni a háziipari mun­kák elsajátításához szük­séges tanfolyamokat. A munkatervben szerepel az Országos Mezőgazdasági Kiállítás szervezésén túl a helyi jdllegű mezőgazdasági kiállítások megrendezése is. A munkások és parasztok barátkozásainak elősegítése céljából augusztus 20-án nagyszabású munkás-paraszt találkozókat szerveznek. Az akció tervben a tömegmeg­mozdulásokon, népgyűlése­ken kívül kultúr- és sport- rendezvények, kiállítások megtartása is szerepel. Az augusztus 20-a ünnepségekre helyi jellegű, a község tör­ténetét szemléltető, a község monográfiájának elkészítésé­vel kiállításokat rendeznek. A Hazafias Népfront „Minden hatalom a dolgozó népé” jelszó alatt augusztus 20-ra fényképkiállítást szer­vez, hogy bemutassák a fel- szabadulás után elért ered­ményeinket. ság kettétörését mutatja be. Az első világháború kitöré­sekor Bárics Márkó tanár­nak be kell vonulnia, fog­ságba esik, s csak nyolc év múlva tér vissza otthonába. Ezután a konfliktus ak­kor csap legmagasabbra, amikor a férj erőszakkal akarja megszerezni magá­nak asszonyát. A felzakla­tott nő végül revolvert kap kezébe, s megöli Bárics Markót. A mindvégig izgalmas for­dulatos drámát két kitűnő színész: Kassai Ilona és Raj­na Mihály játszáik. Kassai Ilona törékeny karcsúsága, szépsége, mindvégig rokon- szenvet táplál a nézőben Gi- gi,_ a feleség iránt. A szerel­méért, s szerelmétől min­dent tűrő okos nőt, a gyön­géd, rajongva szerető assz- szonyt Oly megnyerőén ala­kítja, hogy valamennyiünk szive együtt sajog az ártat- lanúl szenvedővel.' A fiatal, mindössze 24 éves Rajna Mihály nagy fe­ladat előtt állott, amikor ezt a szerepet elvállalta. A féltékeny, minden apró jel­ből nagy gyanút fogó férj vergődését művészi erővel ábrázolja. Olykor azt hin- nők: lehetetlen tovább fo­koznia a már-már az őrült­ség határát surló kitöréseit, tépelődését, amikor újra és újra megrázó szinességgel ível ^ mind feljebb, feljebb szinészi játéka. A darabot végig ketten játszák, de senki sem érzi hiányát több szereplőnek, ők ketten megadnak mindent ahhoz, hogy a dráma művé­szi élménnyé váljon a néző­ben. Mia este Sóshartyán, hol­nap Litke és pénteken Szé- csény dolgozói részesülhet­RÁDIÓMŰSOR Csütörtök, június 5. Kossuth-rádió: 8.10: Köny- nyű zenekari muzsika. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9.00: Az Ifjúsági Rádió Tör­ténelembarátainak Köre. — 9.50: Tömegdalok. — 10.10: Fiatal írók félórája. — 10.40: Barlay Zsuzsa énekel. — 11.00: A vörös szolba álma. Regény folytatásokban. — 11.20: Népi muzsika. — 12.20: Könnyű melódiák. 12.55: Mai költők Bartók Béláról. — 13.10: Ope­rarészletek. — 14.20: Egy falu — egy nóta. 14.50: Bemutató magyar szerzők kórusaiból. — 15.10: Fiatalok sakkisko­lája. — 15.20: Ifjúsági napok Budapesten. — 15.45: A Fő­városi Zeneiskola Szervezet tanulóinak műsora. — 16.10: Szórakoztató muzsika. — 16.50: A Rádió Ipari Rovata jelenti. — 17.10: Gulyás Lász­ló: Kisbojtár — szvit. — 17.30: Napirenden... — 17.35: Szovjet operettdalok és'kettő­sök. — 18.10: Tánczene. — 18.45: Közös erővel. Előadás. — 19.00: Közvetítés a Nem­zeti Színházból. Rembrandt. Színmű három felvonásban. — 22.25: Török Erzsébet és Melis György énekel. — 22.40: Kamarazene. — 23.40: Tánc­zene. Peíőfi-rádió: 14.20: Tánc­zene. — 15.00: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.10: Egy téma — két szerző. — 15.50: Amerikai néger költők verseiből. — 16.20: A Gyer­mekrádió műsora. — 17.10: A nagy barátság. Előadás. — 17.25: Zenekari hangver­seny. — 18.10: A Gyermek­rádió műsora. — 18.30: Ope­rettrészletek. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolya­ma. — 19,15: Válaszolunk hallgatóinknak. — 19.25: In­dulók. 19.45: Riportműsor. — 20.00: Népszerű dalok. — 20.40: Falurádió. — 21.05: Tánczene. — 21.50: Miről tárgyal a nizzai kertészeti kongresszus? — 22.00: Részle­tek Erkel operájából. — 22.45: Versek. Péntek, június 6. Kossuth-rádió: 8.10: Operett- részletek. — 8.50: Interurbán. Nemes György írása. — 9.00: Népdalok. — 9.30: Könnyű zene. —■ 10.10: Óvodások mű­sora. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Ovecskin regényének ismertetése. — 11.30: Régi olasz muzsika. —_ 12.10: Tánc­zene. — 13.00: Merre tart a magyar mezőgazdaság? — 13.15: Operarészletek. — 14.10: Úttörőhíradó. — 14.35: Napi­renden — 14.40: Magyar nóták. — 15.00: Egy nap a Vénuszon. — 16.10: Brúnó Walter próbál. Előadás. — 17.05: Szív küldi... — 17.50: Könyvtárélet Somogybán. — 18.10: Göcseji muzsika. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Toscanini operarészleteket ve­zényel. — 20.20: Díjnyertesek koncertje. — 21.04: Szvja­toszlav Richter Schubert- Liszt estje. — 23.10: Fartha Kitt énekel. — 23.45: A vihar partja. — 0.10: Kamarazene. Petőfi-rádió: 14.20: Zene­kari hangverseny. — 15.00: Vidéki stúdiónk jelentkezik. 15.15: Nápolyi melódiák. — 15.50: A riporterek jegy­zetfüzetéből. — 16.00: Tánc­zene. — 16.25: Ház a telepen. Elbeszélés. — 17.00: Madri­gálok. — 17.20: A magyar irodalom története. Előadás folytatásokban. — 17.50: Mű­vészlemezek. — 19.05: Tánc­zene. — 20.00: Heti hang­versenykalauz. — 20.40: Fa­lurádió. — 21.05: Szelistyei asszonyok. Részletek Sárközi daljátékából. — 21.50: Idő­szerű műsor. — 22.00: Nép­dalok. 22.30: Csillagok dala... Szombat, június 7. Kossuth-rádió: 8.10: Zene­kari hangverseny. — 9.00: Űittörőhíradó. — 9.25: A Gyer- mekrádi műsora: — 9.40: Könnyű dalok. — 10.10: Vá­laszolunk hallgatóinknak. — 10.20: Klasszikus operettek. —■ 11.00: A vörös szoba álma. Regény folytatásokban. — 11.20: Zongoraművek. 12.10: Népi zene. — 12.50: Mi van a könyvesboltokban? — 13.05:: Operarészletek. — 13.50; Tánczene. — 14.20: Őrségi lakodalmas. — 15.00: Hirdető­oszlop. — 15.10: Mozart: A— dur szonáta. — 15.30: A nem­zetközi munkásmozgalom idő-, szerű kérdései. — 15.45: Ba­lassa P. Tamás zongorázik. — 16.10: Élő szóval — mu­zsikával. — 18.15: Szív kül­di... 19.00: Zenekari hang­verseny. — 20.25: Tarka­barka május elsejei műsorá­nak megismétlése. — 21.28; Könnyű zene. — 21.40: Sport- híradó. — 22.15: Hangleme­zeik. Petőfi-rádió: 14.20: Az opera mindenkié. — 15.20: Turisták ötperce. — 15.25: Szórakoztató zene. — 15.45: Ma még terv — holnap pénz. Előadás. — 16.00: Neményi Lili énekel. — 16.10: Beethowen: Három zongoraszonáta. — 17.10: Ret­tegés és nyomorúság a Har­madik Birodalomban. Előadás. — 19.05: Lányok, asszonyok... — 19.20: Könnyű muzsika. — 19.40: Láttuk, hallottuk... 20.40: Richard Strauss: Ari­adne Naxcban. Egyfelvonásos. dalmű előjátékkal. A Déryné Színház előadása megyénkben nek Begovics Milán lenyű­göző drámájának megtekin­tésében. (J. M.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom