Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-14 / 46. szám

6 NÓGRÁDI NÍPÜJSÁG 1958. június 14. Jlli az Egyre gyakrabban me­rül fel bennünk a kérdés: Mi az oka annak a sok vá­lásnak, mely napjainkban van? Nehéz erre átfogó fe­leletet adni, hiszen vala­mennyi válásnak más és más a kiindulópontja, más és más a körülmény minden házas­pár egymás iránti viszonyá­ban. Itt ülök a salgótarjáni anyakönyvi hivatalban, előt­tem az 1957 évi válóperek­ről szóló akták. Szomorú adatok: 69, itt kötött há- _zasság felbontása egy esz­tendő alatt. Ebből 27 ízben a férj, 42 ízben a feleség kí­vánta házasságuk megszün­tetését. A válások, zömében 5-8 évi együttélés után kö­vetkeztek be. Miért? . . . Miért? . . Találomra kiszedek több iratot. N. N. és X. Y. 1955- ben kötött házasságot. Kez­dettől rosszúl éltek. Az asszony nem tudott főzni, a felkínált tanítást nem fo­gadta el, rendetlen és pisz­kos volt. Mindemellett a rossz lakásviszony és a szü­lők ellenségeskedései is ron­tottak helyzetükön. Egy másik házasság, me­lyet 1953-ban kötöttek, azért bomlott fel, mért az asz- szony nem kívánt házaséle­tet élni 37 évvel idősebb férjével. A válópert a férj indította, a feleség nem akart válni. Harmadik eset: Mindkét fél rendkívül makacs, a leg­kisebb dolgokban sem haj­landó engedni a másiknak. Inkább a válást válassza, minthogy csorbát szenvedjen vélt igazában. X. Y.-,né azért választotta az egyedüllétet, mert férje rövid időközönként változ­tatta munkahelyeit, sikkasz­tott, iszákos volt, más nők­kel járt szórakozni. Egy férj alap nélkül félté- kenykedett feleségére, sérte­gette becsületében, útszéli hangon beszélt vele, közben kiderült, hogy ő tett külön­böző ajánlatokat egyik-má­sik nő ismerősének. S zámos esetben többévi együttélés után jöttek rá a valóságra: nem illenek ösz- sze, nincs meg közöttük sem a testi, sem a lelki har­mónia. Egyik is, másik is 'új, megértőbb élettárs után vágyik. Még gyermeke­ik sem tudják szorosabbra fűzni egymás iránti kapcso­latukat. A legtöbb válás az adatok szerint iszákosságból kifolyó­lag adódott. A férj keresete jórészét kocsmákban hagyta, s odahaza botrányosan visel­kedett ittas állapotában. oka ?... A ritkább esetek közé tar-v tozik a betegség: idegbaj, nemi rendellenesség, stb. okozta válás. íme egy néhány zátonyra futott házasság. De vajon le­hetett volna-e másképp? Lehetett volna-e boldog N. N. és X. Y. ha az asszony törődik a renddel, tisztaság­gal? Ha maga is beismeri hibáit és elfogadja a segítsé­get, azok kijavítása érdeké­ben? . . . Igen. Lehetett vol­na. Mert ha férje látja igye­kezetét, jobban érzi magát családja körében. Akkor nem alakul ki közöttük olyan légkör, mely az elváláshoz vezet. Menjünk tovább. Előfor­dulhat-e, hogy nagy korkü­lönbséggel boldogan él egy­más mellett egy házaspár? Erre ás adott már példát az élet. Gyakorta hallunk olyan történeteket, hogy 15-20 év­vel öregebb egyik fél a má­siknál és mégis nemcsak, hogy együtt élnek, de szép az életük, megértik és sze­retik egymást. Hogy miért nem így tör­tént a fentebb említett eset­ben? Közel négy évtized kor- különbség mégiscsak ab­normális dolog egy házas­ságban. Hogy ez a házasság nem lehet tartós, előre sejt­hette a férj és a feleség is. Előre meggondolhatta volna mindkettőjük. Természetesen az idős férfiak büszkélked­nek azzal, ha fiatal nőt mondhatnak feleségűiknek. Embertársaik megjegyzéseit nem veszik figyelembe, vagy lebecsülik: „Irigy a koma” és egyéb, frappánsnak vélt mondásokkal elhessegetik még a jóindulatú figyelmez­tetéseket ás maguktól. El­hamarkodott házasságköté­sük józan elemezgetése már mit sem segít rajtuk egy­két év múltán. Ilyen házas­ságok esetén természetesen többnyire a feleség a hibá- sabb. Kijátszva az idős fér­fi jóhiszeműségét, asszony nevet szerez magának és ké­sőbb elválik, vagy pedig ahogyan mondani szokás „éli világát” férje mellett. IHI a a további — már említett — eseteket fejte­getjük, kitűnik, hogy egyik házasságból a türelem, a má­sikból az egymás iránti bi­zalom hiányzik, harmadik­ban a férj gyenge jellemű- sége, munkahelyein és ott­hon mételyezte meg a há­zastársi életet. Mielőtt tovább mennénk, feltétlenül említést kell ten­nünk arról is, hogy rendkí­vüli fontossággal bír a csa­ládalapítás terén az előző családi környezettől kapott nevelés. Az ember egész éle­A pedagógiai pályázat eredményhirdetése Ez év márciusában a me­gyei művelődési osztály és a Pedagógusok Nógrád megyei Területi Bizottsága pályázatot írt ki pedagógusainknak neve­lési kérdések feldolgozására és az iskolai oktató-nevelő munkát segítő szemléltető esz­közök elkészítésére. A pályá­zatra 26 pályamű érkezett be. A bírálóbizottság a pálya­művek felülbírálása után az alábbi döntéseket hozta: Az I. díjat és a vele járó 1000 forintot Radies István kisterenyei nevelőnek ítélte oda, a gondosan összeállított felsőfcagozatos mintarajz-tan- menetéért. A II. díjat és a vele járó 600 forintot Mild Nándorné érsekvadkerti nyugdíjas kar­társnőnek ítélte az általános iskola számtantanításával első osztályban foglalkozó tanulmá­nyáért és az abban közölt szemléltetési módokért. A 111. díjat és a vele járó 400 forintot Nagy Rezsőnek, a balassagyarmati általános gimnázium nevelőjének ítélte a serdülőkor problémáiról szó­ló pedagógiai dolgozatáért. A bírálóbizottság ezenkívül dicsérő oklevélben részesíti: Váradi János Salgótarján, Forgács-telepi általános iskola igazgatóját, az orosz nyelvta­nítással kapcsolatos pályamű­véért, Telekes Ilonát, a nagy- bátonyi általános iskola neve­lőjét az osztályfőnöki mun­káról szóló tanulmányáért, Tamás Katalint a mátrano- válti általános iskola igazgató­ját „Emberségre nevelek“ c. dolgozatáért, Herrich Józsefet a salgótarjáni Béke-telepi is­kola igazgatóját a szögmérő használatával beküldött újítá­sáért, Molnár Jenőnét a salgó­tarjáni Csizmadia úti általá­nos iskola nevelőjét a fogal­mazás tanításával kapcsolatos pályamüvéért, és Verebélyi Andrást, a mátraverebélyi ál­talános iskola igazgatóját, a gyermekkönyvtárak szervezé­sével kapcsolatos értekezésé­ért. A pályázati felhívásban kö­zöltek alapján a díjazott, ok­levélben részesített és a még értékes pályaműveket a bírá­lóbizottság közkinccsé fogja tenni megyénk nevelőinek. téré kihat az a körülmény, amely gyermek, illetve ser­dülő korában övezte. A jó és a rossz egyaránt nyomot hagy a lelkekben, s a mái önálló élet — majd minden esetben — az előző környe­zettől illetve a szülői háztól hozott példákhoz igazodik. Sokan vallják, hogy csak hosszabb ismeretség után le­het jó házasságot kötni, amikor jl két szerelmes már tisztában van egymás szoká­saival, s kialakul közöttük a kölcsönös bizalom és segíte- niakarás esetleges hibáik kijavítására. Kétségtelen, hogy ha huzamosabb ideje járnak együtt, meg van a módja mindkettőjüknek egymás alapos megismerésé­re, vonzalmuk mélyítésére. A hosszú ismeretség viszont ellenkezőkre is vezethet: „Esküdjenek meg mielőbb a fiatalok, nehogy megúnják egymást a hosszú jegyben já­rás ideje alatt”, bölcselked- nek egyesek. És ez a veszély — a megúnás veszélye — valóban fennállhat. De va­jon jó megoldás-e egy gyors házasságkötés, a megúnás elkerülésére? Aligha. Ami­kor ilyen meggondolás kész­tet egy párt egymás mellé, semmi biztosíték sincs arra nézve, hogy életük végéig együtt maradjanak. Ha ténylegesen — már az isme­retség első hónapjaiban — megmutatkozik a fiatalok egymás iránt érzett gyen­gébb vonzalma, akkor in­kább „unják meg egymást” még mielőtt felelőtlenül hű­ségre esküsznek. Higgyük, hogy többnyire az a házasság válik tartó- sabbá, amely hosszabb is­meretség és alapos meggon­dolás után jön létre. Termé­szetesen olykor objektív kö­rülmények is közrejátszhat­nak a házasság felbomlásá­ban, mint pl. N. N. és X. Y.-ék esetében a lakáshiány. indent összegezve: a megfelelő nevelés, az alapos ismeretség és rendezett anya­gi körülmények mellett igen fontos szerepet játszik a vá­lás elkerülhetőségében még a műveltség egyenlő, azaz minél magasabb színvonala a nőben és férfiben. A ba­jok gyökerét a legtöbb vá­lásnál elsősorban ennek hiá­nyában kereshetjük. Amikor majd elérkeztünk odáig, hogy valamennyi em­ber, mindkét nem egyre ma­gasabb műveltséggel bír, ha már minden házasságban egyre kevesebb lesz az anyagi problémákból adódó összeütközés, bizonnyal keve­sebb válóperi ügyről hallunk majd, s egyre több boldog házasságot láthatunk. Juhász Margit Felelősségre vonást Hinten oldalon szeptemberében például 560 kg őrlemény hiányt találtak a dorogházi cseretelepen. Ennek értéke meghaladja az 1 000 fo­rintot, azt az összeget, ami­kor az ellenőrző közegeknek már meg kell tenni a hatp- sági feljelentést. Ez bizony el­maradt! S mi lett? Egy hó­nap múlva már többlet mu­tatkozott itt. De hogyan? Arra a bírósági tárgyalás adott vá­laszt, — csalással. Felvetődik egy újabb kér­dés is. Mégpedig az, hogy le­het-e rendes leltárt készíteni abban a malomban, vagy cse­retelepen, ahová az ellenőrző közegek egy, esetleg két nap­pal előbb kiszólnak, mintegy figyelmeztetésül: vigyázz, lel­tározni érkezünk! A dolgozók kérdéseire, ké­telyeire választ kell adni. Az ellenőrzés hiánya, lazasága, sok-sok forintot úsztatott már el. Éppen ezért a felelősségre vonás a hanyag munkáért sem maradhat el. VASÁRNAPI FEJTORO VI. 14 Időszerű meghatározások Vízszintes: 13. Vásárlási ügyfelei 14/a Súly-mértékegység többszörö­se. 15. Menni - angolul. 17. Égi­test. 18. Nem vagyok fukar! 19. Német elöljáró szó. 20. Merre - középen? 21. Les. 22. Seb-láz. 23. Mutatószó. 24. Hangszer. 27. A penész-szag. 28. Hidegség jár át. 29. Férfinév (folyt. függ. 26-ban). 30. A földről csipegeté. 31. Nem áll szilárdan. 34. Tárgyra vonat­kozó kérdőszó. 35. Ilyen a ké­ményseprő (folyt. függ. 32-ben). 36. Szid, rágalmaz (folyt. függ. 33-ban). 37. Női név. 42. Irányá­ba. 45. Nagyobb helyiségek (folyt, függ. 41-ben). 47. Bosszúság. 48. Latin — úgy legyen. 51. Férfi becenév. 52. Angol helyeslés. 53. Fél melled. 55. Hajó része. 57. Német nevelő. 58. Feszítő szer­szám. 59. Vajon nagyobb edény? 60. Román város. 62. Idegen szám­nevek előtt áll. 63. Mértékegység. 64. Nem fél. Függőleges: 2. Római számmal: 55. 3. Tagadószó. 4. Személye lé­tezik. 5. Töltény-töltet. 6. Szov­jet autómárka. 7. Hivatkozik rá. 8. Férfinév. 9. Vissza: Nyugatné­met város. 10. Az amerikaiak gúnynevének mássalhangzói (j-y). 11. Ml az középen? 16. Férfinév. 19. Arra a helyre. 20/a. Női be­cenév. 23. Folyó évi. 25. Vissza: indiai portugál gyarmat. 27. Né­velővel: M. 38. Nagyszerű. 39. Ilyen a jó kés. 40. Nem egészen innen. 42. Fapad része. 43. Szár­mazik. 44. Klasszikus nyelv. 49. Hőmérsékletet fejez ki. 50. Ne­mesfém fokmérője. 53. Látta vala. 54. Borúra jön. 55. „Szent” tárgy. 56. Dunántúli város. 59. Évszak. 61. Középen áldozik. 63. Személyes névmás. 65. Tetejére. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget. Beküldendő: Vízsz. 1, 66. Függ. 12, 14 a., valamint a VASÁRNA­PI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldé­si határidő: június 18. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Csatorna a Borzason, - Kossuth nevében, — Vitézek és hősök. Jókarban lévő kulikocsi eladó. Cím: Salgótarján, Május 1. utca, 80. É. M. 2. sz. Szekér- és Kordély- fuvarozó Vállalat kocsisokat es kordélyos lóhajtókat keres azon­nali belépésre. Bérezés: Teljesít­mény szerint, munkásszállás es kedvezményes étkezés biztosítva. Jelentkezés: Salgótarján, Nagy- csáté-dűlő, Vác, Miklós-major és, Nagybátony. Sérvkötő, gyógyhaskötS, lúd­talpbetét, műláb megrendelés sze­rint készen és méret után, postán utánvéttel szállítok. Nagyobb, megrendelés esetén a helyszínre- hívásra kiszáüok. Kavalir Lajos orvosi műszerész, Budapest II., Török utca 3. RÁDIÓMŰSOR 19.00 Mészégetők. Riport. — 19.10 Máthé Jolán és Béres Ferenc éne­kel. — 19.48 Kamarazene. — 20.50 Az életmentő zöld penész. Ese­ményjáték. - 21.10 Orpheus. Rész­letek Gluck operájából. - 22.05 Tánczene. Hétfő, Június 16. Kossuth-rádió: 8.10 Reggeli hangverseny - 9.10 Riportműsor — 9.25 Népdalcsokor — 10.10 Óvo­dások műsora — 10.30 Szívesen hallgattuk... - 12.10 Népi zene- 13.00 Válaszolunk hallgatóink­nak — 13.15 Heti zenés kalendá­rium — 14.15 Operettmuzsika — 14.55 Napirenden ... — 15.00 Gyer­mekrádió műsora. - 15.20 Iskolá­sok társasjátéka — 15.40 Egy nép­dalgyűjtő naplójából - 16.10 Lá­nyok, asszonyok ... — 16.24 Sosz- takovics: Zongoraötös - 17.00 Ri­portműsor - 17.15 Tánczene ­18.10 Operaszinpad csillagai — 18.45 Illemkódex — 19.00 Túrán László zongorázik. — 19.10 Arany János dalai. — 19.42 Friml meló­diáiból — 20.30 Eddy Nelson éne­kel - 21.10 Magyar írók halhatat­lan műveiből - 21.30 Hernádi La­jos Mozart-műveket zongorázik - 22.20 Donizetti: A csengettyű. Víg­opera - 3.20 Tánczene — 0.10 Ma­gyar nóták. Petöfi-rádió: 14.20 A Gyermek­rádió műsora — 14.40 Zenekari hangverseny - 15.40 Regényismer­tetés — 16.00 Szórakoztató zene — 16.30 Riporter-szemmel a világ kö­rül — 16.40 A cseh zene múltjá­ról - 17.55 Népdalok — 18.10 Ze­nés séta Özdon — 19.05 Az Ifjú­sági Rádió nyelvtanfolyama — 19.15 Sporthiradó — 19.30 Bécsi ün­nepi hetek - 21.15 Tánczene — 21.40 Falurádió - 22.00 Magyar nó­ták — 22.30 Könnyű zene. Kedd, június 17. Kossuth-rádió: 8.10 Népi zene — 8.40 Kórusművek — 9.00 Pataki Ferenc fej számoló-művész mikro­fon előtt - 9.10 A Gyermekrádió műsora - 9.40 Fritz Kreisler he­gedűi — 10.10 Válaszolunk hallga­tóinknak - 10.25 Balettzene ­11.00 A vörös szoba álma. Regény folytatásokban - 11.20 Ajándék­műsor — 12.10 Könnyű zene — 13.00 Szívecskét megcsalják. Elbe­szélés — 13.10 Operarészletek 14.00 Cseresznyevirág — 14.45 A Gyermekrádió műsora — 15.0; Tömegdalok - 15.25 Napirenden.. — 15.30 Egy falu - egy nóta - 16.10 A régi tancmuzsika nyomá ban. Előadás. - 17.00 Emlékezé; Klara Zetkinre - 17.15 Szív kül di... — 18.10 Zenés randevú - 18.4 Gyári sziréna - 19.00 Hanglemez parádé — 20.25 Közvetítés a Ma dách Színházból. Nyaralók. 22.15 Mai szemmel — 22:25 Chopi és Liszt zongoraművek - 23'. Verses összeállítás - 23.50 Könj nyű zene - O.IO Népi zene. Petöfi-rádió: 14.20 Schubert: i moll gordonkaverseny - 14.' Filmzene - 15.00 Kedar Nath ii diai író két szatírája — 15.15 K: marazene - 15.50 Nemzetközi ké dések - 16.00 A Katovlei Rád: Népi Együttesének műsorából 16.30 Csalódás. Elbeszélés. — 16. Verdi operáiból - 17.30 Rádió sz badegyetem - 18.00 A Magyar R dió Énekkarának hangversenye 19.05 Az Ifjúsági Rádió nyelvta folyama - 20.00 Operettrészleti — 20.40 Falurádió — 21.05 Tán zene — 21.55 Könnyű fúvósze: — 22.25 Irodalmi kislexikon 22.45 Magyar nóták. A Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat Folyó hó 15-én INGYENES Kozmetikai bemutatót rendez, az Acélárugyár Művelődési Otthonában ÍS‘ j ■ tója. ! ■ rium. ■ t hosszában beszélnek az embe­rek arról a bűnügyről, ame­lyet hatósági szerveink a kis- terenyei malomban lepleztek le. Fekécs Jánost, a maion volt igazgatóját sikkasztásért, a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett lopásért a bí­róság felelősségre vonta tár- ' saival együtt. A bűnbandc tagjai megérdemelt helyükre ■ a börtönbe jutottak. 1 Sokan hinnék azt, hogy t ■ bírósági eljárással pontot tet­tek a Fekécs ügyre. Pedii ’ korántsincs‘ ez így. A falt ■ és a környező községek dől- gozói úgy beszélnek a dolog > ról: az rendben is van, hogi Fekécs és társai a börtönb jutottak. Az igazság is ezt kö- ' veteti, hiszen bennünket, dől­■ gozó parasztokat loptak meg ■ a társadalmi vagyont herdál - ták. De az már furcsa eg\ ■ kicsit, hogy azokat, akik en ■ gedték, akik tudtak a kiste ■ renyei malom és a dorogház ■ cseretelep „furcsaságáról“ ■ azok büntetlenül, felelősség- revonás nélkül megúszták a: egészet. A dolgozó parasztok érve . lésében bizony sok igazsái . van. önkéntelenül is felvető 5 dik a kérdés: valóban mi let t azokkal, akik a korábbi sik . kasztásokról, csalásokról tu domást szereztek, de igyekez tek „elsimítani“ az ügyet, i feljelentés helyett „csak“ 1 kár megtérítésére köteleztél például a cseretelep vezetőiéi Ezzel pedig mintegy bűnré szesül szegődtek, s engedték ! hogy Vargáék továbbra i: • most már még bátrabban lop , ják dolgozó társaikat. 195 Vasárnap, junius 15. j Kossuth-rádió: 8.10 Palusi élet- ! képek. - 8.20 Egy falu - egy nó- ! ta. - 8.55 Édes anyanyelvűnk. - ! 9.00 Figyeljük a zenét. — 10.00 Va- ! sárnapi vers. - 10.10 Tavaszodik. i Rádiójáték. - 11.00 Könnyűzenei [értekezlet. - 11.30 Magyar tájak. [ — 12.15 Jó ebédhez szól a nóta... [ — 12.50 Hétvégi jegyzetek. — 13.00 [ Szív küldi ... - 13.30 Rádiólexi- [kon. — 14.00 Szigeti József hege- ! dűl. — 14.55 Hét nap a külpoliti­kában. - 15.10 Hanglemez-bemu- ítató. - 15.45 Élete a proletár utó­koré. - Előadás. - 16.00 A műsort ■ összeállította: Leonid Labrovszkij ■ a Moszkvai Balettszínház igazga­tója. - 17.10 Kincses Kalendá­> rium. - 18.00 A Magyar Rádió [ tánczenekara játszik. — 19.00 Hely- [ színi közvetítés a Magyarország­■ Mexikó nemzetek közötti világ­■ bajnoki labdarúgómérkőzésről. — [20.45 Hanglemezparádé. - 22.35 [ Beethoven művek. - 23.20 Magyar [nóták. - 0.10 Shorty Rogers ze­[ nekara játszik. ■ ■ Petöfi-rádió: 8.00 Bach-mOvek. ■- 8.30 Az unitárius egyház fél- [ órája. — 9.00 Szórakoztató zene. J— 9.30 Miska bácsi lemezesládája. S — 10.10 Szív küldi ... — 11.05 Köz- 5 vetítés a bécsi ünnepi hetekről. 12.20 Az Almosvölgy legendája. [— 12.50 Művészlemezek. — 14.15 ! A mérges hal. Mesejáték. -14.50 ■ Mezei csokor. — 15.15 Merre tart ■ a magyar mezőgazdaság? — 15.30 ■ Operettrészletek. — 15.55 Szóra­■ koztató fúvószene. - 16.15 Bara­■ nyai német nemzetiség. Néprajzi ■összeállítás. — 17.00 Tánczene. — »18.00 Zenekari hangverseny. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom