Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-04 / 43. szám

1958. június 4. nógrádi népújság 3 II moszkvai értekezletről nyilatkozik a szakszervezeti vezető, a paraszt és az értelmiségi Megyénk dolgozóit az utóbbi napokban az a kérdés foglalkoztatta: mi történt Moszkvában a varsói szerződés­ben részt vevő államok tanács kozásánl A dolgozók erre a kérdésre már választ kaptak abban a nagyjelentőségű ok­mányban, amely a tárgyalás eredményeként nyilatkozat­ban született meg. Egyöntetű a vélemény, hogy ez a nyilat­kozat jelentős hozzájárulás a világ békéje megőrzéséhez. A béke újabb dokumentuma A nagyjelentőségű béke- okirat megjelenése után fel­kerestük Nádasdi András elvtársat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökét, s kértük, hogy megyénk szer­vezett dolgozói nevében szól­jon a nyilatkozat jelentőségé­ről. — Megyénk szervezett munkássága nagy érdeklő­déssel fogadta a közelmúlt­ban nyilvánosságra hozott közleményt, amelyet a var­sói egyezményben résztvevő országok küldötteinek moszkvai tanácskozásáról ad­tak ki. Ez természetes Is, hiszen a nógrádi munkások körében is igen nagy az ér­deklődés a politikai kérdé­sek és a nemzetközi élet kü­lönböző eseményei iránt. Az a tény, hogy a tanácskozá­son olyan fontos kérdések szerepeltek napirenden, mint a béke védelme, a szo­cialista téibor egységének erősítése, gazdasági és poli­tikai együttműködésük to­vábbi szélesítése, nyilvánva­lóvá teszi megyénk dolgozói­nak érdeklődését. A tanácskozás és a közle­mény újra bebizonyította, hcev a szocialista tábor orszá­gai következetesen nem­zetközi kihatásban is nagy horderejű lépése­ket és javaslatokat tesz­nek a békés egymásmel­lett élés lenini elvének megvalósítására, a kü­lönböző társadalmi or­szágok békés együttmű­ködésére. Elég, ha csak a nyilatkozat­ban közzétett javaslatot em­lítem meg, mely szerint a szocialista országok javasol­ták: kössenek barátsági-, il­letve megnemtámadási egyezményt az Észak-Atlanti Szövetség és a varsói szerző­dés tagállamai között. A proletáriátus, a szerve­zett munkásság számára — amely talán legtöbbet szen­vedett a háborútól, a kapi­talista kizsákmányolástól, nagyon drága a béke és a munkáshaltal'Olm. Ebből is fakad, hogy a gyárak, a bá­nyák, a földek munkásai be­csülettel állnak őrhelyükön és mumikájukkal . segítik sa­ját maguk és családjuk, az ország boldogulását, a béke megőrzését. Éppen ezért a szakszervezeti mozga­lomban fontos feladat­nak tartjuk, hogy a szervezett munkásokkal részletében is megismer­tessük a moszkvai ta­nácskozások anyagát, hogy annak végrehajtásáért, megvalósításáért minden erőnkkel harcolni és dolgoz­ni tudjunk — fejezte be nyilatkozatát Nádasdi And­rás elvtárs. Nagyon sok híve van a békének A varsói szerződésben résztvevő országok moszkvai értekezlete teljesen érthe­tően óriási visszhangra talált megyénk dolgozói körében is. Felkerestük Varga János elvtársat, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnökét, mondja el véleményét a résztvevő országok nyilatko­zatáról és arról, hogy a tsz dolgQzói hogyan vélekednek a nagyfontosságú okmá­nyokról. — Nagyon sok a munkánk. Végeztünk már 8 holdnyi cu­korrépánk sarabolásával, egyeléséve! és kapádásával, van már. 250 köbméter siló­takarmányunk is. Most a takarmány kaszálására ké­szülünk — mindezt nem di­csekvésképpen mondtam el, csak azt akarom bizonyítani, hogy nagyon benne vagyunk a munkában. Bár mennyi legyen is azonban elfoglaltságunk, mégis időt szakítunk arra is, hogy széttekintsünk, lássuk, mi történik kö­rülöttünk. Nem vagyok politikus, de azt tudom mondani, a szocialista országok vezetői úgy fogal­mazták meg ezit a nyilat­kozatot, ahogy mi becsüle­tesen dolgozó emberek — akiknek legfőbb vágyuk bé­kében élni és dolgozni — is gondolkodunk. Nagyon erősek a szoci­alista országok és nekem talán az tetszett az egészben a legjobban, hogy határozot­tan beszél a nyilatkozat, de nem fenyegetődziik, úgy szól, mint az erős, komoly ember: nyugodtan, de ereje tudatá­ban. Nagyon tetszett tagságunk­nak az is, hogy a szocialista országok felhívással fordultak a nyugati kormányokhoz (a NATO tagállamaihoz) kös- sönek megnemtámadási szer­ződést. Ez mindennél fon­tosabb lenne. Béke nélkül nem élhe­tünk. Biztosak vagyunk benne, hogy a nyugati or­szágok tisztességes em­berei egyet értenek ve­lünk ebben. Itt az a kérdés: béke lesz-e, vagy háború. Nagyon sok híve van a békének. Én hiszek benne, hogy az em­berekben végülis az egész viliágon a józan, felelős meg­gondolás kerekedik felül és nem engedik 'bűvészkedni az atomfegyverekkel hadonászó imperialistákat. A moszkvai nyilatkozat erőnket mutatja. Megnyugvással és biza­kodással tölt el bennün­ket. Tudjuk, a szavaknál is fon­tosabb a tett. Ezért végez­zük fegyelmezetten, lelkiis­meretesen munkánkat — mondta befejezésül Varga elvtára. Ezzel szemben a varsói szerződésben résztvevő ál­lamók az eddiginél is na­gyobb erőfeszítést tesznek a nemzetközi feszültség enyhí­tésére. Eddig több mint két millió fővel csökkentették a fegyveres erők létszámát. A Szovjetunió beszüntette az atombomba1 kísérleteket. Többször kezdeményeztek tanácskozásokat a nemzet­közi kérdések megoldására. Most ismét bókejobbot nyúj­tanak az Észak-Atlanti Szer­ződésben részvevő államok­nak. Tehát nemcsak beszél­nek, hanem cselekednek is, bizonyítják, hogy békés cé­lok vezérlik. Azt hiszem, a békejobb utóbbi megnyilvánulása elől már nagyon nehéz lesz ki­térni, mint ahogy ezt eddig tették Nyugaton. Most raj­tuk van a sor! Ezt a lépést előbb, vagy utóbb meg kell tenniök, mert erre a közvé­lemény is kényszeríti okét. Ott is, itt is békét akarunk! Békében akarjuk felnevelni gyermekeinket. Békés, nyu­godt életet akarunk, hogy tudásuníbat latba vethessük a dolgozók kultúrális színvo­nalának emeléséért. Minél több kiművelt emberfőt aka­runk adni hazánknak, hogy könnyebben és gyorsabban építhessük a szocializmust. A kultúrális felemelkedés, az általános műveltség nö­velése kell, és lehetséges, de az csak békében oldható meg. Mi, a magyar értelmi­ség, közöttük mi nógrádiak is, csakis békés építésben látjuk biztosítottnak kultúrális életünk növekedését, s ezért egy emberként tá­mogatjuk a varsói szer­ződésben résztvevő ál­lamok nyilatkozatát, a béke újabb dokumentumát — mondotta Vadkerthy Ló­ránt elvtárs. Negyven fiatal salgói kommunista Az ellenforradalom előtt kevés fiatal párttag volt az üzemi pártszervezetben. Azonban 1956 november 4-e után jelentős változás kö­vetkezett be. Csank László, Smida • László és még nagyon sok fiatal AZ ELLENFORRADALOM VIHARÁBAN VÄLT KOMMUNISTÁVÁ A párt nyilvántartását né- zetgetve, bátran mondhatjuk, ma Saigon nem áll fenn az elöregedés veszélye. A tag­ság mintegy 40 százaléka 30 éven aluli, s emellett jelen­leg egy tagjelölt van és már másik három fiatal esélyes a tag jelöltségre. Ugv érzem, nem titok, miért sok a fiatal kommu­nista. A pártvezetőség bí­zott a fiatalokban. A fiata­lok rászolgáltak a bizalomra. Amikor nem volt ritka, hogy vezetők váltak hűtlenné a a párthoz, közülük nem egy cserbenhagyta a munkásosz­tályt!, —i a fiatallöki példát mu­lattak. Harcban lettek a párt katonái. Ma ismét békés építőmunka folyik, azonban Smida Lászlóékat ma is meg­találni: az elsők között van­nak a szénfejtők között, amiben a pártszervezetnek nagy szerepe van. A pártvezetőségben he­lyet kaptak a fiatalok, s na­gyon helyesen törődnek is velük. A párt vezetőség ELŐADÁSSOROZATOT INDÍTOTT olyan kérdésekről, amely _ a fiatalok körében érdeklődés­A közelmúltban a nagybá- tonyi bányavidéken a fiatal párttagokkal való foglalkozást vizsgáltuk. Sajnos, a jelen­legi helyzet nem mondható kielégítőnek. Nem egy eset­ben úgy éreztük, hogy csak azért vettek fel jól dolgozó KISZ fiatalt (tagjelöltnek, mert erre valamilyen utasí­tást kapnak. Ügy hiszem, nem szükséges bőven ma­gyarázni, milyen fontos A PÄRT SORAIT MEGFIATALÍTANI Hiszen nem egy helyen fel­lelhető az elöregedés veszé­lye. Viszont az elöregedés abból ered, hogy félnek a fiataloktól, bizalmatlanok velük szemben. Salgó bányaüzemben, mint mindenütt, itt is a kommu­nisták az üzem motorjai. Ma a termelésben, a takaré­kosságban járnak élen, de nem is olyan rég a proletár- haza védelmében fogtak fegyvert. Nemcsak a csákány, de a fegyver kezelésében is jól megállták helyüket. A bányatelep nem nagy, ám mégis a kis Salgóról egy sza­kasznyi bányász sietett a karhatalomba. Nem voltak mindnyájan kommunisták, de céljuk azonos volt: meg­védeni a munkásosztály ha­talmát. Igen sok fiatal volt az 1919-es kommunisták kö­zött, olyanok, akik még 20. életévüket sem töltötték be. Ám apjuk mellett ők is részt kértek a haza védelméből, s ott voltak a karhatalomban is. Nagyszabású tarv Salgótarján parkosításáért Városunk területén lévő üzemek, szerveink, hivatala­ink, de városunk lakosságá­nak jelentős része is évről- évre igyekszik a maga mód­ján tevékenykedni városunk szépítése érdekében. A város fő terének rende­lj zésével az a célunk, hogy a város központjában egy igen szép reprezentatív területet 'alakítsunk ki, ahová szíve­sen látogatnak a városunkat felkereső dolgozók, de váro­sunk lakói is. A jelenlegi salaikozott területen díszparkot kívánunk lé­tesíteni, melynek köz­ponti részén egy 7 mé­ter átmérőjű szökőkút foglalna helyet, ugyan­csak a parkban helyez­nénk el az 1919-es Ta­nácsköztársaság emlék­művét. A parkosítással kapcsolatos talajcserével járó munkához, a jelen­legi kockakőburkolat fel­szedéséhez és elszállítá­sához társadalmi összefo­gásra van szükség. Bízunk abban, hogy mint már sokszor, most is közös ínagy feladatnak tekintik cél- I kitűzéseinket a város dolgo- ! zói és segítséget nyújtanak le szép feladat megvalósításá- i nál. Berkes József VB titkár A rohamosan i fejlődő nagyba-5 tonyi bányaváros 5 újabb létesít- ■ ménnyel gazda-S godik az idén. ■ 3.5 millió forintos* beruházással el- ■ készül a kenyér- ■ gyár. Két ke- 5 menőében 4 sü- 3 tőtér biztosítja 3 majd, hogy ne-I csak a város, ha-a nem az egész ■ salgótarjáni já-« rás kenyérellá- ■ tása rohamosan J megjavuljon. ■ a ■ nek örvend. így többek kö­zött előadást hallgattak vé­gig a vallásról. Majd megren­dezték a fiatalok és öregek találkozóját. De nemcsak meghallgatják az előadást hanem kérdéseik tömkelegé nem egyszer hasznos vitát idéz elő. Mindemben fellel­hető a pártszervezet irányí­tása. A népnevelők között szin­tén ott vannak a fiatalok, ök azok, akiket a párt mozgósí­tott, s pártmegbizatásul olyan fontos feladatokat kaptak, mint a minőség megjavítása, az anyag csökkentése, a kar­bantartás javítása stb. De az üzemi feladatok mellett nem egy kommunista pártmegbiza- tásként a KISZ munka segí­tését, a lakótelepi agátációs feladat ellátását kapta. A pártvezetőség időnként beszá­moltatja a fiatalokat, hogyan hajtották végre megbízatásu­kat s milyen segítség szük­séges számukra. Nem fukar­kodnak a dicsérettel egy jól végrehajtott feladat után, de a bírálat sem ritka. S az sem mindegy, amit az üzemben ottlétünkor tapasztaltunk. Idős pártonkivüli bányászok AZ ELISMERÉS HANGJÄN BESZÉLNEK az ifjú kommunistákról. Sőt, az sem ritka, hogy idős em­ber ma egy fiatal tanácsát kéri. A munkahelyen a fiata­lok azok, akik a füstrevárás alatt elmondják a csapat tag­jainak1 a bel és külföldi esemé­nyeiket. Röviden, dióhéjban igy lehet jellemezni a közel 40 fiatal kommunista mun­káját. S most felmerül a kérdés: vajon miért nem lehet ezt más bányaüzemeknél is meg­valósítani? Miért félnek párt- szervezeteink, miért csukják be kapuikat a fiatalok elől? Az tény, hogy akadnak fiata­lok, akik — sajnos —i nem vált­ják be a hozzájuk fűzött re­ményeket. De vajon ezért nem felelőség terheli a KISZ mé­tert a pártszervezet kommu­nistáit is? Nem elég az, hogy tagjelölt, majd párttag lesz egy fiatalból. Hiszen a szer­vezeti szabályzat is elő írja, hogy a tagjelöltségi idő alatt nevelni kell a dolgozót. S ha párttaggá válik, nem többet várunk-e tőle? Nem nagyobb felelősség hárul-e az egész párttagságra. A salgóiak példája bizonyí­téka annak, hogy a FIATALOKRA LEHET ÉPÍTENI csak bízni kell bennük. Az el­öregedés komoly veszélyt je­lent. Tekintsék pártszerveze­teink, kommunistáink egyik legfontosabb feladatuknak a fiatalokkal való foglalkozást. Az egyszerű munkásihétközna- pokon neveljék ki a fiatalok legjobbjaiból a tagjelölteket, a leendő kommunistákat, azokat, akik a jövő irányítói lesznek. E munkában igen sokat tudnak segíteni az üze­mi KISZ szervezetek is, ame­lyek azt kérik, igényeljék jobban segítségüket. —HA­A mi elemünk a teremtő béke A kemencéken már a vakolási és szerelvény elhelyezési munkálatokat végzik. A moszkvai nyilatkozat értelmiségünk minden réte­gét foglalkoztatja. Hiszen tudják, újat al­kotni, a tudományt fejlesz­teni csakis békés körülmé­nyek között lehet. Vadkerthy Lóránt, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat me­gyei elnöke kérdésünkre a következőket mondj a: — Az utóbbi időszak ese­ményei erősebben és aláhú- zottabban megmutatják az imperialista körök és a varsói szerződésben tömörült álla­mok szándékát, célját. Az imperalisták semmitől nem riadnak vissza, mindent megtesznek azért, hogy a háborús lázállapotot fenn­tartsák: Algériában, Liba­nonban folyik a harc, foly­tatják az atomkisérleteket, rakéta fegyverekkel sze­relik fel a német had­sereget. hidrogén bombával megra- m kott amerikai repülőgépek ■ röpködnek nyugaton stb. A modern, ú.j üzem nevezetes lesz majd arról is, hogy messze­menően kielégíti az egészségügyi követelménye­ket is. Képünkön: készül a sütőtér keramit padló- burkolata. Mindannyiumk előtt isme­retes, hogy városunk földraj­zi fekvésénél fogva lényege­sen nehézkesebben, sokkal nagyobb beruházásokkal ala- j kítható, rendezhető úgy, hogy ' esztétikailag (szép legyen. i Épül a kenyérgyár Nagybátonyban i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom