Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-14 / 46. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. június 14. Szolgálja hatékonyabban a pártmunka a gazdaságos termelés feladatait Az építőipar kommunista aktívájának értekezlete Közel négy órás tanácsko­zást tartottak csütörtökön délután a Nógrád megyei Építőipari Vállalat kommu­nista aktívái. Tizennégy hoz­zászóló fejtette ki vélemé­nyét az értekezleten. Az elő­adó, Gombár János elvtárs, a megyei pártbizottság mun­katársa a párt-végrehajtó bi­zottság által kiküldött bri­gád munkájáról tájékoztatta az aktívát, s ismertette a párt-végrehajtó bizottság en­nek kapcsán hozott határo­zatát. Mind az előadó, mind több hozzászóló utalt arra, hogy az építőiparnál végzett politikai munka megítélésé­nél egy sor sajátosságot kell figyelembe venni. így pél­dául azt, hogy a munkahe­lyek szétszórtak, a dolgozók a társadalom különböző réte­geiből tevődnek össze, hogy a nagyüzemi építőipar csak a felszabadulás után jött létre. Azonban minden ne­hézség ellenére a megyei építőipari vál­lalat 1957-ben eredmé­nyesen dolgozott: a ter­vet 118,8 százalékra tel­jesítette, mintegy ezer új lakást adott át me­gyénk dolgozóinak, csök­kent az önköltség, s ti­zenkét napi nyereségré­szesedést oszthatott. Az eredmények mutatják a viszonylag kislétszámú kom­munista kollektíva sikeres politikai munkáját is. Az 1958-as gazdasági feladatok megoldása azonban a párt­munka színvonalának további gyors javítását igényli. Eb­ben az esztendőben a válla­lat egy munkására jutó ter­melési értéket közel 10 száza­lékkal kell növelni. Ez az előirányzat nem könnyen tel­jesíthető. Azonban mint a vizsgálat felszínre hozta nem kielégítő a termelé­kenység növekedésének üteme, a gépek kihaszná­lásának foka. Amíg. egy év alatt az egy dolgozóra eső gépi kapacitás lóerőben számolva 70 száza­lékkal növekedett, addig a termelékenység csak 6,9 százalékkal. Csökkent a tel­jesített órákon belül a da­rabbéres órák aránya. Ront­ja a vállalat eredményeit a munkaidő kihasználtságának alacsony foka, az, hogy nem alakult ki a kommunisták kezdeményezésére megfelelő közhangulat, a fegyelem szi­lárdítása, a társadalmi tulaj­don védelme a takarékosság érdekében. Jelenleg az anyagi ösztön­zés rendszere sem felel meg a takarékossági mozgalom követelményeinek. Figye­lemreméltó hiba, hogy Nagy- bátonyban a múlt évben épített la­kások egyenként közel 15.000 forinttal voltak drágábbak, mint ameny- nyit a terv előírt. Hogyan lehet a politikai munkát hatékonyabban a gazdasági feladatok szolgála­tába állítani, hogyan jusson érvényre még hatékonyabban a párt politikája az építő­iparnál? — e kérdéscsoport töltötte ki a vita nagyrészét. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók első helyen fog­lalkoztak azzal, hogy felszámolva a jelenleg tapasztalható befeléfor- dulást. erősíteni, szélesí­teni kell az építőipari pártszervezetek, a kom­munisták, a vezetők kap­csolatát a dolgozókkal. Ennek érdekében szükséges, hogy erős és egységes legyen valamennyi pártszervezet ve­zetősége. Mint kiderült, a salgótarjáni pártszervezetnél bár az alapvető kérdésekben meg volt az egyetértés, de a végrehajtás módszereit ille­tően már nem. Darázs Ár­pád elvtárs például felszóla­lásában önkritikusan utalt arra, hogy ő és még néhá- nyan valóban követtek el olyan hibákat, amelyek ha jóhiszeműek is voltak, de nem szolgálták a párt célki­tűzéseit. Ez a korábbi álla­pot rányomta bélyegét a ve­zetőség egész munkájára. Nem minden tagja vette ki részét a munkából, nem volt munfcaíerv, a vezetőség ülésein, taggyűléseken és az egyéb pártrendezvényeken elég kevés szó esett a politi­kai munka tartalmáról. Csor­bát szenvedett a kollektív vezetés is. További feladat az építő­ipar kommunistái számára, hogy maradéktalanul valósít­sák meg a párt értelmi­ségi politikáját. Mint kiderült e téren helyte­len nézetek és gyakorlatok ütötték fel fejüket. Értékelé­süknél, megítélésüknél nem mindenkor és nem mindenki a végzett munkát vette alapul, .hanem egyesek hajlottak a szubjektív, sőt túlzó állás- foglalás felé. Ugyanakkor az aktívaértekezlet arra is rá­mutatott, hogy kevés az olyan gazdasági vezető, aki egyben jó politikai agitátor is lenne. Bár a gazdasági és műszaki vezetők nagy több­sége becsületes, hű a népi demokráciához, vannak egye­sek, akik mereven elszakít­ják a politikai feladatokat a termeléstől. A gazdasági, műszaki ve­zetőknek is nagyobb gon­dot kell fordítaniok ar­ra, hogy erősödjék az építőipari pártszerveze­tek és a gazdasági veze­tés kapcsolata. Ne forduljon elő az, ami Nagybátonyiban is, hogy a páríttitkárt nem hívják meg fontos gazdasági feladatok megvitatásához, sőt fagy sza­badságra küldték. Érvényt kell szerezni annak, hogy a pártvezetőség tudta és beleegyezése nélkül a kommunista építömunká- sokat ne mozdíthassák el helyeikről. A politikai munka javítá­sa, a kommunisták tömegbá­zisának erősítése érdekében fokozottabban fel kell hasz­nálni a pártcsoportok ki­építésében és működésében rejlő lehetőségeket. Haszno­sítani kell a pántnapokat, a faliújságot, sajtótájékoztatót is. De a leglényegesebb, — mint erre Alics János elv­társ, a megyei pártbizottság másodtitkára felszólalásában utalt — a személyes agitáció, a rendszeres beszélgetés, az állandó kapcsolat a kommu­nisták és a dolgozók között. A tömegek között végzett pártpolitikai munka haté­konyságát segíti elő az az intézkedés is, hogy még ebben a hónapban minden főépítésvezető­ségnél létrehozzák a pártszervezetet. Az aktívaülés végső ki­csengése az volt, hogy az építőipari vállalat kommu­nistáinak meg van az ere­jük a pártmunka színvonalá­nak további emeléséhez, a tömegkapcsolat gyors meg­javításához. A pártbizottság által kiküldött brigád vizs­gálata, a végrehajtó bizott­ság határozata és ez a lezajr lőtt aktívaülés is messzemenő segítséget nyújtott ahhoz, hogy újabb sikereket érjenek el, új lakások, iskolák, gyá­rak építésében, a gazdaságos termelés feladatainak telje­sítésében. — hg ­Hogyan dolgoznak a bányász kiszesek? MEGÁLLJÁK A HELYÜKET A KISZ megalakulása óta a szénmedencében számtalan KISZ brigád alakult. A fiata­lok nem, hoztaic szégyent szer­vezetükre, hisz jó munkájuk láttán még az, idősebbek sem fukarkodnak a dicsérettel. így van ez Kisterenyén is. Baranyi ifj. István pócsházi brigádja az ellenforradalom idején kovácsolódott össze. A fiatalok jó munkájában nagy része van Saranyi Istvánnak, aki szakszerűen, fiatalságát megha­zudtolva vezeti a három műszak­harmad fiataljait. Kuris Flóriánról is ugyanezt mondhatjuk, mint a E aranyi bri­gádról. A különbség talán az, hogy nem Pócsházán, hanem a tekevölgyi lejtaknában dolgoznak. S jó munkájuk bizonyításául elég elmondani, hogy május hónapban havi tervüket 116.2 százalékra teljesítették. EGY GYŰJTÉS — 5 000 FORINT Igen szépen halad a taka­rékossági mozgalom a mát- rar.ováki bányaüzemben. A KISZ-fiatalok minden vasár­nap társadalmi munkában összegyűjtik a külszínen és a bányában elfekvő anyago­kat, melyeknek nagyrészét újra felhasználják. Legutóbb a bányamezőkben gyűjtötték össze az elfekvő fákat. A gyűjtés eredménye közel 5 000 forint. AZ ÉLEN A szorospataki üzemegység­nél május hónapban a KISZ- brigádok igen szép eredmé­nyeket értek el. A Szeptember 6. aknánál Barabás István 125.9 százalékkal, Kossuth- lejtősön Gácsi Ferenc 129,9 és Északi-tárón Bartkó Pál brigádja 110,1 százalékkal szerezte meg az első helyet. A KISZ-fiatalok a körletek­ben június első dekádjában Pásztón egészen modern gépállomást építenek. A gép­állomás építésével egyidőben megindították a szolgálati akások építését is. A laká­is megtartották a vezetést, az első helyeket. HASZNOSÍTJÁK A BONTÁSI ANYAGOT A zagyvái gépműhely KISZ-fiataljai vállalták tár­sadalmi munkában az elfekvő anyagok felkutatását A még használható anyagokat újból felhasználják. Lebontják a már kiselejtezett szénbunkert, amelynek anyagából az osz­tályozó tetőzetét hosszabítják meg, s így rossz idő esetén nem éri eső, hó, szél az ott dolgozókat. Az eddigi gyűjté­sek értéke meghaladja a 2 000 forintot.---------------------------------------­Megy énk küldöttei gyűléseken ismertetik a békekongresszus határozatát Vízmű épül Szécsényben Szolgálati lakások is épülnek a pásztói gépállomáson gyei elnöksége értekezletre hívta össze a járási, városi Hazafias Népfront titkárokat és a béketitkárokat; hogy megbeszéljék: hogyan tehet­nek eleget a megye dolgozói kérésének. Elhatározták, hogy a já­rások tervei alapján va­lamennyi községben, vá­rosban, üzemben gyűlése­ken vesznek részt a kül­döttek, ahol beszámolnak az V. Magyar Béke­kongresszus munkájáról. Azonnal munkához is láttak. A békekongresszus felhívá­sát már is eljuttatták a me­gye valamennyi lakott tele­pülésére, de július 20-ig a beszámolókat is megtartják. El akarják érni, hogy azt a hangulatot adják át a fal­vak, városok lakóinak, ame­lyet . a békekongresszuson él­tek át. gatja. Legutóbb az illetékes szakemberek a vízmű meg­építésével kapcsolatban hely­színi szemlét tartottak, hogy a felmérések alapján meg­kezdjék a vízmű tervezését. sok rövidesen átadásra kerül­nek. Mintegy 8 család részé­re épül itt lakóház. A gépál­lomás építését előreláthatólag ez év végére befejezik. Megyénk dolgozóit 14 kü- dött képviselte az V. Ma­gyar Békekongresszuson. El­vitték magukkal azt a sok- sok ezer aláírást, amelyben megyénk békeszerető dolgo­zói a csúcsértekezlet meg­tartását, az atom- és hidrogén- fegyverek gyártásának azon­nali betiltását követelték. A küldöttek eleget tettek fel­adatuknak, tolmácsolták az egész megye lakóinak egy­séges akaratát: békésen akar­nak élni. Az egyszerű emberek ér­deklődéssel figyelték a kong­resszus munkáját. Most azt várják, hogy azok, akik képviselték a városok, falvak lakóit a kongresszuson, számolja­nak be a kongresszus munkájáról. Ennek akarnak most a kül­döttek eleget tenni. A Hazafias Népfront me­Szécsény községben vízmű építését határozták el. A vízmű megépítésének gondo­latát a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága is támo­Hz 1957-58-as pártoktatási év tapasztalatai és ebből adódó feladataink a jövő pártoktatási évben Az 1957-58-as pártoktatási év végére értünk. Az alsó fokú oktatása formákon —1 Idő­szerű kérdések, Marxizmus- leninizmus kérdései tanfo­lyam — már befejeztük az oktatási évet. A felsőfokú oktatási formák némelyikén még van egy anyag, amivel a héten végeznek a hallga­tók. Marxista-leninista pártok életében fontos esemény ez. Számot ad az ilyen év az elméleti képzettség „milyenjéről” és meg­szabja a következő év „mikéntjét” a pártokta­tásra vonatkozóan. Ügy gondolom, hogy ebben a tekintetben az elmúlt párt­oktatási év igen hasznos ta­nulsággal szolgált. Milyen feladatokat állított elénk a Politikai Bizottság 1957 június 5-í határozata ebben az oktatási évben és hogyan dolgoztunk e határo­zat végrehajtása érdekében? Egyik igen fontos pontja volt a határozatnak, hogy szervezeti téren szakítsunk a régi, káros maximalista törekvéssel. Mennyire sikerült ezt meg­valósítani ebben az oktatási évben? Ügy gondoljuk, hogy ezen a téren az előző évekhez vi­szonyítva értünk el ered­ményt, mert ebben az oktatási évben a párttagságnak 59 szá­zaléka tanult rendszeresen a különböző al­só és felső oktatási formá­kon. Azonban hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy a pártoktatás előkészítésének az időszakában a járási párt- bizottságok munkaterveit figyelembevéve úgy nézett ki a helyzet, hogy a párttag­ságnak kb. 70-72 százalékát fogjuk Oktatni. Ez mint aihogy később bebizonyoso­dott irreális, maximalista szám volt és éppen ezért nem lehetett megvalósítani. Az élet ezt a számot nem igazolta, mert amikor a párt­oktatási év beindult már az első foglalkozáson sem je­lentek meg ennyien. Körül­belül 55 százaléka jelent meg, ami aztán az év végé­re 50 százalékra csökkent. Tehát bárhogyan is vigyáz­tunk. hogy a hallgatók szer­vezése tekintetében ne es­sünk a maximalizmus hibá­jába, mégsem voltunk men­tesek ettől a hibától. Mind az alsó, mind a fel­ső oktatási formákon a bevont párttagok szá­mához viszonyítva 10 százalék pártonkívüli ta­nult, akik rendszeresen eljártak a párttagokkal együtt minden foglalko­zásra. A lemorzsolódás mind a párttagoknál, mind a pár- tonkívülieknél annak tulaj­donítható, hogy a pártszer­vek és pártszervezetek nem megfelelően válogatták ki a hallgatókat, nem beszélgettek el sok esetben személyesen az egyes elvtársakkal, ha­nem egyszerűen beírták, mint „jelentkezőt.” így az­tán persze nem járt el a foglalkozásra. A másik ok a tanulási nehézségekben keresendő. Igen sokan erejüket megha­ladó oktatási formára jelent­keztek és a nehézségek lát­tán abbahagyták képzésüket. Ez különösen a salgótarjáni és a balassagyarmati járás területén nyilvánult meg, de kisebb mértékben megvolt a pásztói járásban is. Érdekes és egyben poziti­ven könyvelhető el az, hogy Salgótarjánban és a rét­sági járásban csak igen kevés, illetve egyáltalán nem volt lemorzsolódás ebben az oktatási évben. Ennek még egy és más fon­tos tényező mellett — pl. jó propagandista, színes érde­kes előadások — nem kis szerepe volt a jó kiválogatás­nak. Mindent egybevetve meg­állapíthatjuk, hogy habár ér­tünk el eredményeket az évekhez viszonyítva a hall­gatók szervezését, kiváloga­tását illetően, mégis bizo­nyos fokú maximalizmus mutatkozott meg a szervezés tekintetében, főleg az alsó­fokú oktatási formáknál. Ez egyúttal megszabja a jövő pártoktatási évre is felada­tainkat. Sakkal jobban mér­jék fel a megyei, járási vég­rehajtó bizottságok és az alapszervi vezetőségek a te­rületüket'és a reális lehetősé­gekkel számolva szigorúan kerülve a maximaiizmust, a meggyőzés figyelembevételé­vel válogassák ki a hallgató­kat a képzettségüknek meg­felelően az egyes oktatási formákra. A Politikai Bizottság ha­tározatának megfelelően nagy gondot fordítottunk a propagandisták kiválogatásá­ra. Elmondhatjuk, hogy alap- szervezeteink ezen a téren jó munkát végeztek. A propagandisták több mint kétharmada jól képzett régi propagandis­ta, akik az újakkal együtt az ellenforradalom idején a gyakorlati for­radalmi harcban is meg­álltak helyüket s ebben az oktatási évben az elmélet tanításában is jó munkát végeztek. Kis számmal persze, de vannak olyanok is, akiket az elkövetkezendő évben visszaküldőnk hallgatónak és nem végezhet még egyelőre — hibáiból adódóan — pro­paganda munkát. Itt kell szólni a hiányosságokról is. Bizony volt időszak, amikor elég szép számú propagan­dista maradt távol a propa­gandista szemináriumokról, és ebből kifolyólag nem meg­felelően tisztázódtak egyes elvi és gyakorlati kérdések. Ezeket a hiányosságokat 3- későbbiek során nagyobb részt kijavították a propa­gandist ák. Röviden összegezve: a párt propagandista gárdája kevés kivételtől eltekintve felkészült, s a következő oktatási év­ben is számíthatunk jó munkájukra. Tartalmi téren a politikai bizottság határozatának meg­felelően olyan célt tűztünk ki magunk elé, hogy emel­jük a párttagság marxista- leninista képzettségét és megfelelő alapossággal tisz­tázunk olyan kérdéseket, mint a marxizmus-leniniz- mus tanítása a forradalom­ról, az ellenforradalomról, a proletárdiktatúra, demokrá­cia és a diktatúra egyes kér­dései, a revizionizmus, szek- táriánizmus, a nacionalizmus és a proletárinternacionaliz­mus elvi és gyakorlati kér­dései. Hogyan felelt meg az idei pártoktatási év ezen követel­ményeknek? Elmondhatjuk egész évi tapasztalataink alapján, hogy bár egyes esetekben kifogás alá esik egy-egy szeminári­um, illetve konferencia mun­kája a tartalmi szemponto­kat tekintve, mégis az idei pártoktatási év színvonal dolgában jobb volt az elő­ző éveknél. Nagy mértékben hozzájárult ehhez, hogy a propagandisták többsége megfelelő alapossággal ké­szült fel a foglalkozásokra. Színesen, érdekesen továb­bították az anyagot és ez tetszett a hallgatóknak és szívesen eljártak a foglalko-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom