Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)
1958-06-11 / 45. szám
1958. június 11. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Kissimon Sándor és Gáspár Sándor, az érsekvadkerti gép állomás traktorosai. Munkájukat leginkább a községben végzik, hiszen Érsekvadkerten két termelőszövetkezet i van. Most is, hogy lekaszálták a takarmányt a Dimitrov Tsz-nek, a Tartós Békében folytatják tovább a munkát Kisimon Sándor a traktoros napon munkája elismerése ltéppen 300 forint jutalomban részesült. Még május végére elkészültek az öt aratógép javítása val a berceli gépállomás dolgozói. A képen Szanda Já nos és társai az utolsó simításokat végzik az ötödik ara tógépen. Feljelentik, aki földjén nem irtja a burgonyabogarat Szerte a megyében folyik a védekezés a nagy veszélyt jelentő burgonyabogár ellen. Márton Jánosné, özv. Víg Istvánná és Berki Mártonné diósjenői lakosok a többszöri felszólítás ellenére sem tettek eleget eme kötelességüknek. A községi tanács éppen ezért megtette ellenük a megfelelő intézkedést. Feljelentette őket szabálysértésért, mert a burgonyabogár elleni védekezés, a veszély megakadályozása, valamennyi termelőnek kötelessége. Több mint 8000 torint egy szarvasmarháért Bencúrfalván is egyre több gazdálkodó rájön, hogy érdemes szerződni tenyészállat nevelésre és hizlalásra az ál latforgalmi vállalattal. Veszlovszki László nem régen adott át két szép állatot az állatforgalmi vállalatnak. 18 486 forintot kapott érte és 800 forintos adókedvezményt. Idős Magulya János rendszeresen hizlal szarvasmarhát. Az elmúlt évben például öt és fél mázsás állatáért 8 192 forintot kapott. Magulya János arra törekszik, hogy állatai miatt ne keljen szégyenkeznie. A korábban említett szarvasmarhát is az első osztályba sorolták. 76 hold silókukorica A salgótarjáni járási termelőszövetkezetei a takarmány pótlására eddig 36 holdon vetettek silókukoricát. Ügy tervezik, hogy még 40 hold siklókulkoricát vetnek. Most már csak a kedvező időt várják, mert a talajt és a vetőmagot már elkészítették. 3Cií Lzájza cAr Másodszor kapálják a kukoricát A palotás! Május 1. Termelőszövetkezet tagjai már másodszor kapálják a kukoricát. Negyvenöt holdat vetettek, s azt tervezik, hogy holdanként 14 mázsa májusi blal'ém kötnek. Szétakarnak szakítani miniket. Kilencen voltunk mi testvérek. De ■ahányan voltunk, annyi felé estünk. Apámat csak úgy ismerteim, mint aki mindig részeg. Fojtogató volt körülötte a légkör. Anyámat leltei nyomorüvá tette. Az apai szeretet kihűlt belőlünk. Amidkor beteg volt, elmentünk nzért hozzá a kórházba, de ^testvéreim, az asszony miatt már onnan is kinéztek. A temetésen is ott voltunk, '700 forintot vittem magammal, hogy a részem befizessem. De akkor sem szóltak hozzánk. Ügy álltunk ott félrelökve mint a kivert kutyák. Az öcsém miatt vádolnak? Ö nagyon megromlott. '53 körül külföldre szökött. Valahol Csehszlovákiában elfogták, börtönbe ke- Tiilt és megbetegedett. Nem ’hallgatott rám soha. Munka Ahelyett a könnyelmű élet arabja lett. Kérdőn nézett rám. — Mit tegyek én? Nekem •családom van és ezeket szeretem. <5 értük dolgozom. ‘.Nekem órájuk kell gondolnom. Vártam én, hogy öcsém ^temetéséhez is megbeszéljük, mint ahogy -testvérekhez illáik, mit tegyünk. De nem ^szóltak. Tudtam azért, hogy majd -támadhassanak. Így is történt. Feleségem ’Tarjánba ment, az utcain rákiabált nővérem. Mindenféle buta parasztnak lehordta. Legutóbb az Állami Áruházban sok ernbesr előtt rohant rá és szégyenítette meg. Pedig nem érdemli. Jó asszony. Ha nekem van házam és .jobban élek, azért van, mert megdolgozom érte. Behoztam a bányába sógoromat is, -■de néhány hét után itt hagyott szó nélkül, szégyent "hagyva .rám. -A húgomat Is ide akartam hozni magamhoz. Itt nálam mindig van számára hely. De nem jön! Neki a város kell. Pénzt pedig nem adhatok, mert nekem is van gondom. Most építettem fel a házat teljesen kölcsön nélkül. A kisfiam beteg, magánorvossal gyógyíttatom. Elhallgatott. Egy nehéz sóhaj lett az egész szoba. Ennek az embernek igaza van. Ha elszakadtak a családi szálak, azt nem ő szakította el. Én CS-nié szövetségeseként indultam, de máris felbontom ezt a szövetséget. Nem képviselhetek olyan ügyet, amely hamis és nem kicsit az irigység rakott ösz- sze. Ne haragudjon Cs-né az őszinte szóért, de így jobban megértjük egymást. Magának egy nagyon becsületes öccse van. Jóravaló a felelsége is és szeretik egymást. Erről a családról csak szépen emlékeznek a faluban. Butkóra pedig feltekintenek az egész szén medencében. e akarja őket megrontani, befeketíteni. Engedje őket útjukon. Szép, jó, nemes úton járnak ők. Bár sokan követnék őt. De azt se feledje, hogy Butkó az ország számára is egy nagyon fontos ember. Egy KISZ bányászbrigád nagyon jó vezetője. Remélhető, megért engem. És ha jól átgondolja az egészet, nem is fog neheztelni rám. Maga kérte, hogy foglalkozzam a dolgával. Íme foglalkoztam, a legjobb belátásom szerint. Nálunk az igazságnak kell diadalmaskodni, még ha az valakinek fájdalmat is okoz. Bobál Gyula morzsolt kukoricának megfelelő termést takarítanak be. A cukorrépával az egyelés utáni kapálást, már befejezték. Tizenöt hold cukorrépájuk van, s a kedvezőtlen időjárás ellenére is azt tervezik, hogy a lehető legnagyobb termést hozzák ki a földből. Ezért meg is tesznek mindent, a megfelelő talaj előkészítés után most a növényápolási munkát sem hanyagolják el, hiszen ez is a jó termés előfeltételeihez tartozik. mikor néhány évvel ezelőtt Szalmatercsen megalakult a termelőszövetkezet, találóan a Győzelem nevet kapta. Azok, akik nem hisznek a nagyüzemi gazdálkodás fölényében, mosolyogtak az elnevezésen. Győzelem ... — majd meglátjuk. Teltek — múltak az évek de a termelőszövetkezet csak nem tudott nevéhez híven győzelmet aratni a faluban. Az ellenforradalmi megrázkódtatás után új elnökkel, s új munikakedvvel fogtak a munkához. Ügy látszott most már minden rendbe jön, s megindul a szövetkezet a felfelé ívelés útján. Ám nem így lett. A tagság nem tagadta meg önmagát. A múlt év végén, amikor elérkezett a zárszámadás ideje, a tagság minden energiáját belevetve kiharcolta, hogy a megtermelt javak nagy részét osszák szét munkaegységre. Volt olyan tag is, aki több mint 40 mázsa gabonát kapott. Ez a bőkezűség kifelé szépen mutatott, de mégsem olyan szépen, hogy a tárgyilagosan gondolkodó meg ne állapíthatta volna, ez nem más, mint a közös szövetkezeti vagyon elherdálása. És az is volt. A közös állatállomány részére alig tartalékoltak valamit. A nagyüzemi gazdaság igazi hívei aggodalommal látták, ez nem vezet jóra. Nem is vezetett. Csak a mának élő, rövidlátó tagság nem vette észre, hogy a győzelem, amelyért harcolni akartak, egyre késik. Sokan azt hitték, a nagyüzemi gazdaság fölénye azt jelenti, most már nem kell, vagy ha kell is nagyon keveset kell dolgozni. Elfelejtették, hogy a nagyüzemi gazdálkodás csak komoly, szorgalmas munkával, az agrotechnika vívmányainak állandó alkalmazásával győzelmeslkedhet. Sajnos, a helyzet ez évben sem javult Szalmatercsen. Hogy miért nem? Azért nem, mert nagyobb mértékben, mint bármikor, felütötte fejét a civakodás, az egymás munkájának lebecsülése. Ha Varró Rudolf brigádvezetővel beszélünk, azt gondoljuk, „ma született bárány”, neki aztán igazán semmi köze a veszekedésekhez. Pedig van, méghozzá nem is kicsi. Amióta a szé- csényi elnökképző tanfolyamot elvégezte, azt gondolta, más nem is lehet az elnök csak ő. Érdekes, ugyanerre a gondolatra jutott Vándor- nyik Ferenc juhász is. No de három elnöke nem lehet egy szövetkezetnek, kivált akkor, amikor a jelenlegi elnök: Barta János bácsi szaktudás tekintetében mesz- sze a másik kettő előtt jár. cA két „elnökjelölt” között szinte kibékíthetetlen ellentétek dúltak. Egymás fejéhez vagdosták a legkülönfélébb dolgokat. Varró, a Vándortnyik elleni támadást azzal kezdte, miért van Vándcxrnyiknak 17 juha, s ha mégis lehet, miért van együtt a termelőszövetkezetével. Megkapja a juhász naponta a maga 1.5 munkaegységét, miért kell még az ő 17 juhárnak is a közös, amúgyis gyér takarmánykészletét pusztítani? Sok igazság van ebben az érvelésben. Valóban Vándornyik juhait nem tarthatják a közösből, ez az elnök, a tagság zömének is a véleménye. Az „elnökjelölt” Varró, helytelenül cselekedett, amikor a szövetkezet vezetését úton, útfélén le akarta járatni. Tőle nem ezt várták, hanem azt, hogy szívvel- lélekkel ikiálljon a közösség javáért dolgozó elnök mellett, segítse őt munkájában, s tanuljon tőle, szerezzen tapasztalatokat, hogyha az idős elnök félrevonul, kellő tudással rendelkező ember kerüljön a helyére. Egy párttag van a szövetkezetben: Vándornyik a juhász, de ő sem viselkedik párttaghoz méltóan. Csáki szalmájának nézi a közös Rajzik az almamoly Még nem nagy mértékben, de már észlelhető az almamoly rajzása, ami azt jelenti, hogy sürgősen meg kell kezdeni az ellenük való védekezést, mert a kártételt csak így akadályozhatjuk meg. Az almamoly elleni védekezést kössük össze a gombabetegségek irtásával. A lehullott gyümölcsöt pedig szedjük össze és semmisítsük meg, mert a benne lévő hernyó a következő termést is megkárosítja. Munkavédelmi konferenciát tartottak a szécsényi gépállomáson A MEDOSZ Pest—Nógrád megyei Területi Bizottsága kezdeményezésére a szécsényi gépállomáson gyűltek össze megyénk gépállomásainak biztonsági megbízottjai, valamint a szakszervezeti társadalmi munkavédelmi felügyelők, hogy megbeszéljék a legfontosabb munkavédelmi feladatokat, különös tekintettel az aratás-cséplés időszakára. A Földművelésügyi Minisztérium részéről Willand Géza bevezető tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy a mezőgazdaságban 1955 óta 14 százalékkal emelkedett a balesetek száma. Ezen belül az összes balesetek 50 százaléka a gépállomásokon fordult elő, különösen az aratás-cséplés időszakában. Megyénk gépállomásai e tekintetben elég gyengén állnak. A karancs- keszi gépállomáson 1957-ben 5 halálos baleset, a pásztói gépállomáson már ez év első felében tíz- megjsérülés, és egy halálos baleset történt, így lehetne sorolni tovább a többi gépállomásokat is. És ha ez így van, joggal vetődik fel a felelősség kérdése. A balesetek után a dolgozók hosszabb ideig válnak munkaképtelenekké, ez egy év alatt több ezer munkanap kiesést okoz a termelésből. Nem is beszélve arról, ha a baleset halálos kimenetelű. Vajon kinek kell eltartani az árván maradt családot? •Ki pótolhatja az édesapát, férjet, gyereket? A gépállomások megyei igazgatóságának is sakkal felelősségteljesebben kell foglalkoznia a balesetek megelőzésével. Fokozottabban vonják felelősségre azokat az igazgatókat, akik lebecsülik, vagy másodrendű kérdésként kezelik a munkavédelmi feladatokat. Tűrik és elnézik, hogy a dolgozók sok esetben eltávolítják a felszerelt védőberendezéseket, nem hoznak megfelelő intézkedéseket azokkal a traktorosokkal szemben, akik a munkaidő alatt is szeszesitalt fogyasztanak. Az illetékes rendőri szerveknek is jobban kellene ellenőrizniük, különösen a közúti forgalomban közlekedő traktorvezetőiket, vontatókat és szabálytalanság esetén szigorúan megbüntetni őket. Hasznos volt ez a konferencia annál is inkább, mert amellett, hogy beszéltek a munkavédelem jelentőségéről, gyakorlatban is módjukban volt a jelenlévőknek megszemlélni a különböző gépeket, hogy mi a helyes módja a védekezésnek és hogyan nem szabad dolgozni. Az értekezlet résztvevői sok új tapasztalattal gyarapodva tértek vissza munkahelyeikre. Most rajtuk a sor, hogy a tapasztalatokat megfelelőképpen hasznosítsák. vagyont, „fél téglával” veri a mellét — én párttag vagyok, nekem ez jár, meg az jár. Minden napra tud valami egyéni hasznot szolgáló javaslattal odaállni az elnök elé. Talán csak akkor nyugodna meg, ha a juhállomány összes jövedelmét neki adnák? De nem különb a felesége sem. Veszekedni, követelőzni Laczkó Sándor- néval együtt, nagyon jól tudnak, de dolgozni azt már nem. Mindkettőjük cukorrépa kapálás része bekapá- latlanul, egy-egy kis sávon ott csúfítja a szövetkezet tábláját. S még követelőznek! Lajczkóné most azzal fenyegeti a vezetőséget, nem feji tovább a teheneket. Kevesli az öt tehén fejőséért és a két tejeskanna kimosásáért a havi 20 munkaegységet. A becsületesen dolgozók meg sokalják, mert az ot tehén naponta alig ad 33—35 liter tejet. Hogy miért jár ezért 20 munkaegység? Ez rejtély. Ezzel szemben Szeles Mária nemcsak fenyegeti a vezetőséget, hanem cselekedett is. Egyszerűen szó nélkül ott hagyta a sertésállományt, mert ő a 25 sertést havi 24 munkaegységért nem eteti. cA . .. • mint látjuk, erősen fenyegeti a „Győzelmet” két férfi és három asszonyta^ felelőtlen magatartása. Az állandóan napirenden tartott _ viszálykodás elvette az idős elnök kedvét is. főbb közgyűlés jegyzőkönyveben ez áll: „az elnök lemondott”. A lemondást a járási tanács nem fogadta el, mert csak gyengébb képességű embert tudnának a helyére állítani. Az intéző- bizottság nem sokat ér. Nem a közös . vagyon gyarapításának hívei, hanem az egyéni érdekeké. Nem a tagság ellen vagyunk, ha megmondjuk az ő életszínvonaluk tartós emelése elválaszthatatlan a szövetkezeti vagyon növekedésétől. Nem lehet a jövő gyümölcsét már virágjában letépni. Nem igaz, hogy ezt a tagság zöme ne értené meg. A többség nyugodt életre vágyik, gyűlöli a ci- vakodásf, a jövőt akarja megalapozni. Ezt bizonyítja az eddig elvégzett munka is. ^inek használt az eddigi állandó rendbontás? Senkinek, az össztagság érdekeit sérti, mert ha ez nem lett vollna, nem késett volna két hetet a kukorica kapálása sem. Késnek a munkák, s ez odavezet, hogy kevesebb lesz a termés, a munkaegység értéke. Nem lehet kétséges kié lesz a győzelem. Semmiféleképpen nem a rendbontóké! Nem kell sajnálni a négyöt rendbontót, a többség érdekében, ha a figyelmeztetések sem használnak, el kell távolítani a szövetkezetből. Ha egyesek nehezen értik meg, akkor is ezt kell tenni. Nem szabad megengedni a Győzelem Tsz tagságának, hogy egyesek felelőtlenül belegázoljanak a szövetkezet becsületébe. Le kell számolni az intrikával, helyre kell állítani a munkafegyelmet, elvetni a régi, mindent szétosztani gondolkodási módot, s a tagság minden erejét bekapcsolni a termelőmunkába. Ha ez sikerül, a szövetkezethez hű, becsületes többségé lesz a győzelem. Kata János NÖGRÁD MEGYEI VAS ÉS MŰSZAKI VÄLLALAT FELVESZ két főt iparos tanulónak vaskereskedelemhez és két főt műszaki kereskedelemhez. Jelentkezni lehet Balassagyarmaton VAS ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATNÁL.
