Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-14 / 37. szám

1958. május 14. nógrádi népüjsäg Menysikov, a Szovjetunió washingtoni nagykövete má jus 1-én átnyújtotta Eisenho­wer elnökhöz történő továbbí­tás végett Hruscsov újabb üzenetét. A Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke eb­ben válaszol az amerikai elnök április 28-i üzenetére. A szovjet kormány hozzájá­rul ahhoz, hogy a két fél szak­értőket jelöljön ki és ezek ha­ladéktalanul kezdjék el annak tanulmányozását, hogy mi­képpen lehet leleplezni a nuk­leáris fegyverkísérletekre vo­natkozó egyezmény esetleges megszegését. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint az Egyesült Államokban nagy érdeklődés­sel fogadták Hruscsovnak Ei- senhowerhez intézett legújabb válaszüzenetét. A Fehér Ház szóvivője az üzenetről azt mondotta, hogy .,Hruscsov vá­lasza alapja lehet a leszerelés megvalósításának.“ A nyugatnémet CDU—CSU sajtószolgálatának hétfői szá­ma pozitiven értékeli Hrus­csovnak Eisenhower javaslatá­ra adott legutóbbi válaszát, amely szerint technikai szak­értői csoportnak kell megvizs­gálnia, milyen lehetőségek vannak a nukleáris robbantási kísérletek beszüntetésének el­lenőrzésére. A sajtószolgálat rámutat, hogy a szovjet válasz „kedve­zőbbé tette a leszerelési érte­kezlet kilátásait.“ A Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata ugyanez­zel összefüggésben megjegyzi, hogy a Szovjetunió a nukleáris robbantási kísérletek beszün­tetése feletti nemzetközi el­lenőrzés kényes kérdésében olyan lépést tett, amely alkal­mas arra, hogy megolvassza a fagyos légkört. Hruscsov vá­lasza rámutat, milyen lehető­ségek nyílnak meg ma is a nemzetközi helyzetben. A Lengyel kohászat fejlődése A Kohóipari Főigazgatóság hatáskörébe tartozó kohászati üzemek ez év első negyedében többszáz tonnával túlteljesí­tették az előirányzatot. Ezen felül tízezer tonna acélt, 12.5 ezer tonna hengerelt árut, va­lamint 3,5 ezer tonna kokszot adtak a népgazdaságnak ugyancsak terven felül, annak ellenére, hogy az idei terme­lési tervek jóval magasabbak voltak a tavalyiaknál. A terv­teljesítés nagymértékben a munkafegyelem megjavulá- sának következménye. A MÉNKESi BÁNYÁSZOK MEGTANULTÁK: A fehér kő után jön a fekete szén Magyarország importja 1957-ben Hazánk importforgalma 1957-ben 7,8 milliárd deviza forint volt. Ez az összeg az 1938-as év importvolumené­nek közel húszszorosa. A fel- szabadulás utáni évekhez ha­sonlóan, 1957-ben is főleg ipari nyersanyagokat: vasér­cet, szenet, vegyiipari cikke­ket, fát, kőolajat, valamint speciális gépeket importál­tunk. Térképünkön a legjel­lemzőbb árú cikkek feltünte­tésével a Magyarország szá­mára jelenleg legfontosabb importterületeket mutatjuk be. 1957-ben a következő or­szágok voltak behozatalunk fő forrásai: (Import millió deviza fo­rintban). 1. Szovjetunió (2.769), 2. Csehszlovákia (927), 3. Né­met-Demokratikus Köztársa­ság (801) 4. Lengyelország (402), 5. Német Szövetségi Köztársaság (331) 6. Kína (324), 7. Ausztria (300), 8. Franciaország (275), 9. Romá­nia (196), 10. Svájc (173), 11. Nagy Británnia (151), 12. Olaszország (132), 13. Bulgá­ria (123), 14. Jugoszlávia (120), 15. Törökország (116), 16. Hollandia (106), 17. Finnor­szág (83), 18. Belgium-Luxem- burg (72), 19. Svédország (57), 20. Brazília (55), 21. Egyip­tom (30) 22. U.S_A. (29), 23. Dánia (27) 24, Argentína (23). Szólás-mondás a bányászok között, hogy meddő után jön a szén. Valóban így van, hi­szen a széntelephez az út mindig meddő kőzetben vezet. Az elmúlt években gyakori jelenség volt, hogy a feltárá­sok, az elővájások nem ha­ladtak kellő sebességgel. Okát azzal lehetne magyarázni, hogy meddőért nem jár pré­mium és a csillék ürítéséhez külön dolgozókat kellett te­lepíteni. Persze a feltárás hiánya meg- bosszúlta magát. Nem volt a helyzet jobb Ménkesen sem. A ménkesi bánya szolgálta a legjobb példát, mit jelent, ha hiány­zik a tervszerű feltárás. Az elmúlt évben állandóan a le­maradók között volt az üzem és a bányászok, az alacsony kereset miatt, nem egyszer elégedetlenkedtek. A legne­hezebb helyzetben kerültek az üzem élére az új vezetők. S megkezdődött a harc a föld mélyén a lemaradás be­hozásáért. Az üzemvezetőség helyzete nem volt könnyű, ám mégis bíztak, hogy sikerül a lema­radást behozniok. A bányá­szok előtt nem titkolták, ha­nem nyíltan, őszintén feltár­ták a bánya súlyos helyzetét. A bányászok a bizalomra az elővájások meggyorsításával válaszoltak. S amit sokan le­hetetlennek tartottak, egy év után Ménkes a szénmeden­cében is kimagasló ered­ményt ért el. A bánya fenn­állása óta 1956 III. negyed­évében érte el a legszebb teljesítményt. Most április hónapban azonban új rekord született. A havi tervet az üzem dol­gozói 117 százalékra teljesí­tették. S ami győzelmüket még értékesebbé teszi, a szén kitermelési költsége közel 10 ezer forinttal csökkent. Előttem az első negyedéves elővájási és feltárási tervek teljesítésének számoszlopa. Meddőkőzetben 50 méterrel teljesítették túl a tervet, ami 116 százaléknak felel meg. A szénmezőben haladó előváj á- sokat pedig 180 százalékra teljesítették. Három hónap alatt terven felül 901 méter vágatot hajtottak ki szénte­lepben. A számsorok mellett nem szerepelnek nevek, azok akik e kiváló eredményt lét­lomiban is részesült. Mihály elvtárs szavait csa­pattársa Gombos János egé­szíti ki: — Nincs műszaki képesí­tésem, de látom, hogy most tervszerűen megy a munka. Nem fél az üzemvezetőség a meddő munkahelyek telepí­tésétől. Fekete cs. Sándor csapatát is a legjobb feltárók között emlegetik. A csapatvezető most távol van. ám Bakos i. János méltó a harmad veze­tésre. Panaszkodik, de pana­sza kiállás az üzemvezetőség mellett. — Az a baj, hogy most las­san haladunk. Sok időt elra­bolt tőlünk a gépház elké­szítése. De ha meg lesz, mű­szakonként az egy métert ki­vájjuk. Fekete bányamester Kiss cs András csapatához menet így beszél: — Sürgős munkára van szükség a kisérő légvágat ki­hajtásában. Ezen múlik az ereszke levegőellátása is. Szénmunkahelytől vettük el a Kiss csapatot. Kiss cs. András csapata rászolgált a bizalomra. A meredek dűlésű ereszke feltárása igen jól halad. A ménkesi bányászok .megnyerték a csatát. Bizto­sították a feltárást, a tarta­lék munkahelyek sokaságát. A csata azonban emellett mége"-- győzelmet hozott: a fizikai és műszaki dolgozók erős kapcsolatát. H. A. rehozták, de Kocsis Lajos fő­mérnök erről is beszél: — A kiváló eredmény elé­résében igen nagy része van annak, hogy felülvizsgáltuk a csapatokat. Ma olyan csapa­taink vannak, mint Kukucska Miklósé, amely április 4-.re a nyugati ereszkei feltárást be­fejezte, — szénmezőbe értek Vagy Danyi István h. csapa­ta, amely riolit kőzetben ha­vonta 50 folyómétert haladt előre. Vagy Fekete Sándor cs. csapata, amely a tizes eresz­ke meddő feltárását két hét­tel előbb befejezték. S most nézzünk a számok mögé, Danyi István h. csapata a keleti fővonal feltárásánál dolgozik. Mihály Bálint és Gombos János vájárok ép­pen fúrnak, amikor a mun­kahelyre érünk: — Ha több szén van fel­tárva, hosszabb időre bizto­sított a termelés. — S mint­egy szava igazolásaként így folytatja. — 150 métert ha­ladtunk előre már eddig a kemény riolit kőzetben. Akad egy-két olyan ember, aki azt mondja: nem teszem magam tönkre. Mi sem szakítjuk meg magunkat a munkában, de jól összeszokott az elmúlt négy év alatt a csapat. Tud­ja mindenki, hol a helye. Ez a titka a mi jó eredménye­inknek. 138 forintot kerestünk műszakonként a múlt hónap­ban és emellett csapatunk még külön 1000 forint juta­Hatástalan cégér! ADÓ AZ ERÉNYNEK Á koppenhágai NATO-értekezletről ítéletet hirdettek a kisterenyei malom dézsmálói bűnperében Károlyt és Varga Miklóst 3—8 hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. * Mint arról lapunkban már korábban hírt adtunk, Tóth László, a volt karancslapujtői fmsz. tüzéptelep vezetője bí­róság elé került. A Salgótarjáni Járás Bíró­ság Tóth Lászlóra társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás büntette miatt három évi börtönbün­tetést szabott ki és 5 évi időtartamra egyes politikai jogok gyakorlásától való el­tiltását mondotta ki. Ezen kí­vül kötelezte Tóth László vádlottat az okozott 43 590 Ft- os kár megtérítésére. A Szovjetunió újabb béke-kezdeményezése jetunióé? Akkor hát miért^ nem állt fel a Biztonsági Ta-§ nács ülésén az Egyesült Álla-= mok ENSZ-küldötte, Cabots Lodge úr, hogy megvádolja a= Szovjetuniót „békét veszélyez-= tető cselekedeteiért?” Nem,% Cabot Lodge úr ezt nemn tette, mert nem is tehette. Hi-g szen nem szovjet gépek kö-|| röznek az északi pólus fölött,§| hanem amerikai bombázók1 hordozzák halálos terhüket af Szovjetunió határai közelében.s Vagy talán az ausztráliai és|| a Csendes-óceán térségébenfj nap-nap után robbanó angolM és amerikai hidrogénbombákB mérges felhői hivatottak al „kedvező légkör” biztosításá-s ra? És mindez azok után,% hogy a Szovjetunió már Jco-I rábban egyoldalúan megszün-s f tette atomfegyverkísérleteit! 1 Nos, nem a Szovjetunió,1 > hanem az Egyesült Államo-E , kon és Anglián a sor, hogy|- a provokációs repülések ab-§- bahagyásával és az atomrob-1- hántások megszüntetésével§ i kedvezőbb légkört alakítsanak|- ki a kormányfői találkozóhozM- A NATO külügyminisztereké : koppenhágai értekezlete sem-M i mi esetre sem járul hozzá az | I elengedhetetlenül szükséges§ i nemzetközi bizalom megte- = ’ remtéséhez. A cselekedeteket| c a szép szavak nem pótolhat-s £ ják. Ebben a tekintetben| ’’ egyet lehet érteni a Daily§- Telegraph című jobboldali an- |- goi lap végkövetkeztetésével,\- amely így vonja meg az érte-s i kéziét mérlegét: „A koppén-I -• hágai gyűlést nem lehet si-1 >, keresnek tekinteni, mert nemi . tisztázta a Nyugat álláspont-%- ját egyetlen lényeges kérdés-| i- ben sem.” = érdemes újra és újra figyel­mesen elolvasni. A közle­ménynek ez a passzusa nem kevesebb, mint öt fenntartás­sal barikádozza el a kormány­fők találkozójához vezető utat. íme az öt fenntartás: „Esetle­ges csúcsértekezlet“, „kívána­tos abban az esetben, ha ki­látással kecsegtet“, „a csúcs- értekezlet nem szükségszerűen a legjobb mód a tárgyalások­ra“; „az ilyen értekezletet megfelelően elő kell készíteni“ és „azoknak kedvező légkör­ben kell összeülniük.“ De a képmutatás adóját ez zel még korántsem rótták le teljes egészében a záróokmán\ szerkesztői. A további pon tokban ugyanis a Szovjetunv ellen emelik azt a váda\ hogy „az utóbbi időben el mélyítette a nemzetközi fe szültséget azzal, hogy a biz tonsági tanácsban megvétózt a Sarkvidéken keresztül be következhető meglepetéssze rű támadás kockázatánál csökkentését célzó amerikc javaslatokat”. A köziemén még azt is hozzáteszi, hogy szovjet vétó „kiábrándulást keltett a NATO tagállamo kormányaiban, de azért ő „nem vesztették el kedvüket és „nem tántorodtak el a tát gyalások elvétől”. Lám men\ nyíre szívükön viselik a nuk leáris pokol elszabadulásáti rettegő emberiség aggodalmai Dehát az isten szereimért melyik hatalom hidrogénbom bás gépei röpködnek a Sári vidék fölött?! Talán a Szót Államoknak és NATO-beli szövetségeseinek ez a legfonto-' sabb stratégiai problémájuk} A záróközlemény viszont egyetlen szóval sem említi nyíltan a nyugatnémet atom­fegyverzés kérdését. Ezt a tényt jogosan lehet a közvéle­mény előtti meghátrálásnak tekinteni. Ugyanakkor bal- jóslatúan hangzik a közle­ménynek az a mondata, amely az atlanti tanács megelégedé­sét fejezi ki a NATO hadügy­miniszterek legutóbbi párizsi értekezletének eredményeit illetően. Nem titok viszont, hogy a párizsi ülésszak leg­főbb eredménye éppen az volt, hogy szabaddá tette Adenauer kezét a Bundeswehr atomfel­fegyverzésére. A közvélemény előtti meg­torpanásnak tekinthető az is, hogy Dulles amerikai külügy­miniszter — egyes várakozá­soktól eltérően nem „temette el“, — mert a kis országok ál­lásfoglalása miatt nem is te­methette el a kormányfői érte­kezlet gondolatát. Sőt ezen a tanácskozáson a legtöbb, szó a csúcsértekezletről esett. A tízpontos koppenhágai záróokmány öt teljes passzust szentel a kelet-nyugati tárgya­lások eszméjének. Mégis, ha közelebbről szemügyre vesz- szük azt a bizonyos öt pontot, amellyel az atlanti külügymi­niszterek a közvélemény oltá­rán áldoztak, azonnal látni­való, hogy a NATO-hatalmak visszafelé tettek lépést. rt * *iÁ^/í«wno/v«i/io rt A ne rt r\ r\i A képmutatás az az adó, melyet a bűn fizet az erény­nek ... önkéntelenül is ez a mélyértelmű aforizma jut az ember eszébe, ha végigolvassa a NATO külügyminisztereinek koppenhágai tanácskozásáról kiadott zárónyilatkozatot. Eb­ben a tekintetben teljesen félreérthetetlen a Daily Ex­press című konzervatív angol lapnak a következő megálla­pítása: „A közlemény meg­adja a kellő tiszteletet a kor­mányfői találkozó eszméjének. A miniszterek közül senki sem akarja, hogy ennek az eszmének a megsemmisítésével vádolják“. A 15 atlanti külügyminiszter Koppenhágában, a békés dán fővárosban is találkozott a nyugati közhangulattal. Dánia hétfőn, a NATO tanácsülés kezdetének napján ünnepelte a német megszállás alól tör­tént felszabadulásának évfor­dulóját. A dán főváros leg­nagyobb terén ezrek tüntettek az ellen, hogy a volt megszál­lók utódainak kezébe ma is­mét tömegpusztító fegyvere­ket adjanak. A Christians­borg palota zárt ajtói mögött tanácskozó külügyminiszterek nem hunyhattak szemet afö­lött, hogy ebben a kérdésben az egész nyugat-európai köz­hangulat megegyezik a dáno­kéval. Köztudomású, hogy az ame­rikai politika immár egy év óta a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felsze­relésén alapul. Az Egyesült \ minap érdekes reklám- nyomtatvány akadt a kezem­be. Belső oldalán rikító be­tűk cs még hívalkodóbb kocs­mai pult cikornyás rajza ad­ja hírül, hogy Braun Mór budapesti (VII. kér. Kertész u. 48 sz. alatti) lakos jég­szekrényeket, italkimérő asz­talokat és sörkimérő készülé­keket különféle méretekben, elsőrendű kivitelben megren­delésre készít és garanciával javít. Az ugyancsak illusztráció­val körített negyedik oldal — az előzőeknél még sze­rénytelenebből — tudatja, hogy Braun urat 1926-ban aranyéremmel, 1928-ban ezüst- _ koszorúval, 1932-ben Buda- ! pest székesfőváros elismerő I oklevelével, 1937-ben pedig fáz iparügyi miniszter elisme- ! rő oklevelével tüntették ki. | S ugyanezen a negyedik ol- | dalon reprezentációs kivitel­iben látható az „ezüstkoszorú” | hiteles fényképe. | Az ezüstkoszorú legfelső ré- |szén pedig ott pompázik | Horthy-Magyarország jól is- fmert, de még jobban clfelej- ! tett királyi koronás címere, |az összes tartozékokkal: a hár- ! mashalommal, a négy folyó- |val, no meg az apostoli ket- § tős kereszttel. | Oly régen láttam utoljára | ilyen hivalkodó üzleti rek- ilám-nyomtatványt, hogy ön­kéntelenül is elmosolyodtam, s azt találgattam magamban, vajon Braun úr melyik „bé­keévben” kit akart rábírni ilyen látványos ajánlattal jég­szekrény megrendelésre, vagy söröspult javításra? Gondolataim közben szó­rakozottan fordítok a nyom­tatványon. Az első oldalon a jólismert pirosszínű, köralakú postai bélyegző lenyomatában ez olvasható: „Készpénzzel bérmentesítve, Budapest, 1958. március 13.” A címzett pedig: Földművesszövetkezet, Ba­lassagyarmat. Ezek után tisztelt Braun úr csupán két dologra szeretném szíves figyelmét felhívni: 1. Néhány héttel ezelőtt ünnepeltük hazánk felsza­badulásának 13. évfordulóját, s ezen idő alatt a magyar nép többek között arra is rádöb­bent, hogy a régi királyi cí­mer már semmire sem jó. Még üzleti nyomtatványon cé­gérnek sem .! 2. Az égre kérem nehogy eszébe jusson a bronzkoszorú köré esetleg újabb „korhű” jelmondatokat kreálni, mint például: „Csonka Magyaror­szág nem ország”, vagy „Vesz- szen Trianon!” Nem, ezt a világért se tegye, mert — bár hatástalan szövegrészek — fé­lő, hogy a budapesti Jókai Nyomda azt is kinyomatná ! Györki Zoltán Mint arról lapunk március 29-i számában beszámoltunk, a malomipari bűncselekmé­nyek új formáját leplezte le Kisterenyén a Salgótarjáni Rendőrfőkapitányság. A nyo­mozás alapján igazolást nyert, hogy Fekécs János a kistere- nyei malom vezetője, Varga László a malomhoz tartozó dorogházi cseretelep vezető­je, Varga Miklós és Babják Károly a kisterenyei malom dolgozói csaknem két éven át dézsmálták a dolgozó parasz- Itok malomba szállított őrle- I ményeit. I A Járásbíróság a fenti bűn- ! cselekmény megállapítása |után Fekécs Jánost, a kistere- ínyei malom volt igazgató- | ját két évi börtönre, | Varga Lászlót, a dorogházi | cseretelep volt vezetőjét egy |év és nyolc hónapi, Babják

Next

/
Oldalképek
Tartalom