Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-28 / 41. szám

1958. május 28. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 Látogatás szlovák testvéreinknél A közelmúltban a salgótar­jáni járás Hazafias Népfront bizottságai részéről egy 15 ta­gú küldöttség utazott a baráti ■Csehszlovákiába. Ennek a kül­döttségnek egyik szerény tag­ja én voltam és e helyen sze­retnék élményeimről beszá­molni. Az én beszámolóm <azonban nem olyan egyszerű feladat. Ugyanis a mi kedves vendéglátóink olyan felülmúl­hatatlan fogadtatásban, bá­násmódban és szeretetben ré­szesítettek minket, amely egy­szerűen minden képzeletet felülmúlt és bizony nehezen találok szavakat ezek leírá­sára. Már a határállomáson lát­tuk, hogy nem egyszerű udva­riassági látogatásnak veszik kedves házigazdáink jövete­lünket, hanem mint kedves testvéreket fogadtak bennün­ket. Egy egész küldöttség ér­kezett elénk és Éliás József ’elvtárs, a rimaszombati járási tanács elnöke üdvözölt ben­nünket. Még a határon két felé oszlott csoportunk. Egyik Ny üst ya-Szikér felé ment, a másik pedig Rimaszombatba. .Idetartoztam én is. Kedves vendéglátóink gaz- ■dag programot állítottak ösz- :sze. Ennek első állomása egy •tejfeldolgozó üzem megtekin­tése volt. Egy fiatal, rendkívül ■rokonszenves mérnök volt ka­lauzunk, aki a gyártási tech­nika minden formáját bemu­tatta nekünk. A látogatás után tízóraival vendégeltek meg bennünket. Innen ellátogattunk a járási tanács épületébe. A tanácste­remben megnéztük a terem nemesvonalú berendezését, az ország nagyjainak mellszob­rát, a kedves hangulatot adó ‘örökzöld növényeket. Itt is, mint máshol, rend és tisztaság volt. Itt vettük át a nekünk tszánt kedves ajándékokat. Ez­után a Riső konzervgyárba mentünk, ahol elsősorban az igazgató elvtársnál tettük tisz­teletünket. Roszka igazgató ■’elvtárs lebilincselő kedvesség­gel fogadott bennünket, majd ■a gyár megtekintése alkalmá­val maga kalauzolt minket. A most még nem teljes kapaci­tású gyárban fáradthatatlanul magyarázta az egyes gépek rendeltetését, a munkafolya­matok különféle fázisait. Ebé­dünket a gyár étkezdéjében fogyasztottuk el. A pompás ‘ebédelés után városné­zésre indultunk. Nem volt ne­héz megállapítanunk, hogy Ri­maszombat csendes és tiszta város. Rohanó, lármázó em­berekkel nem találkoztunk. Az irigység rút vonás, de mégsem szégyelljük bevallani, hogy kedves barátaink gyönyörű parkját irigyeljük. Nyári mu­latójuk falaira festett képek, *a nemes egyszerűségű berende­zések, a nem hivalkodó díszí­tések meghitt, kedves harigu- latot keltenek a szórakozni kí­vánó dolgozókban, maga a park gondozott és ápolt. Nem láttunk itt letaposott gyepet, de még egy letört ágat sem. De menni kellett tovább, mert a program újabb látni­valót írt elő. így hát búcsúz­tunk a kedves várostól, s au­tókon Mártonfalvára utaz­tunk, ahol az itteni földműves­szövetkezet vendégei voltunk. Itt fogadtatásunk melegsége egy fokkal sem volt kisebb mértékű az eddigieknél. A szö­vetkezet egyik vezetője beszá­molt az alakulástól kezdve végzett munkájukról és jövő feladataikat, terveiket tárta elénk. Büszkén vezettek min­ket gazdaságuk jninden részé­be. Megmutatták juhállomá­nyukat, megemlítve, hogy si­került elérniök járásuk leg­jobb nyírási eredményét. Lát­tuk a sertés-, tehénállásokat, a baromfiállományt. A gazda­ság megtekintése után finom vacsorával vendégeltek meg bennünket. Jónás elvtárs, kül­döttségünk vezetője köszönte meg valamennyiünk nevében a páratlan fogadtatást, majd elkövetkezett a válás perce, és bizony mindannyiunk szíve el­szorult, amikor a mi kedves házigazdáinktól elköszöntünk. A rendelkezésre bocsátott au­tókon Feled, Várgede, Ajmács- kő, Fülek érintésével a határra robogtunk. Itt a hivatalos teendők elintézése után ked­ves kísérőinkkel együtt elin­dultunk a magyar határsorom­pó felé. Fele úton találkoztunk azzal a 15 tagú csoporttal, amely reggel a mi látogatá­sunk viszonzásaként hazánkba utazott. Egymást ölelve éne­keltünk mozgalmi dalokat, majd elkövetkezett a válás ne­héz pillanata. Szívünk csor­dultig volt telve hálával azért a felülmúlhatatlan kedvessé­gért, szeretetért, figyelmessé­gért, kimondhatatlanul jóleső bánásmódért, amivel bennün­ket körülvettek. Reggel mint idegenek érkeztünk, este mint egymást szerető testvérek vál­tunk el. Szívünkbe zárt drága emlékként fogunk e találkozó­ra visszagondolni. Bárhol meg­fordultunk, legyen az legegy­szerűbb ember is, mindenki szeretettel volt irányunkban. Leste minden gondolatunkat, mindenkit nem is tudnék fel­sorolni, s ha mégis külön megemlítem Éliás, SzŐcs, Rosz­ka, Mészáros elvtársak nevét, azt csak azért teszem, mert rajtuk keresztül egy öntuda­tos, kiváló tulajdonságokkal, tehetséggel, csupa szép, jóság­gal rendelkező nép fiait is­mertük meg. De hálátlanságot követ­nénk el, ha nem emlékeznénk meg a körünkben tartózkodó, végtelenül kedves elvtársnők­ről, akik a férfiaknál nem ki­sebb mértékben igyekeztek ott-tartózkodásunkat minél emlékezetesebbé tenni. Ezen törekvésük teljes sikerrel járt. A kedves vendéglátókkal el­töltött rövid idő arról győzött meg minket, hogy ők is jól tudják, építeni, alkotni csak békében lehet. Köszönet és hála azért a ha­tártalan szeretetért, amellyel körülvettek bennünket. Köszö­net azért a derűs életszemlé­letért, ami belőletek felénk áradt és köszönet, hogy erőt meríthettünk további mun­kánkhoz. LAUN OTTÓ a Hazafias Népfront Bizottság Nagybátony bányavárosi h. elnöke MEGYÉNKBEN KÖZEL 21 EZER FEJŐS TEHENET SZÁMLÁLUNK. AZ EGYRE JAVULÓ KEZELÉS UTÁN AZ EGY TEHÉNRE ESŐ FEJÉSI ÁTLAG ELÉRTE A 2050 LITERT. l<illllllBlllllllllllllllllllllinilllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÜIIUIIIIIIMIIIIIIIIUIIIUIIIIHIIIIUHIlllllHlllllllllUlllHlUIUilUlinMIIUIII!illiatH«IHllK||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| Szervezett, tervszerű takarékosságot a bányákban is! A BÁNYAÜZEMEK DOLGO­ZÓI IS ÖRÖMMEL FOGAD­TAK és egyet értettek a kormány takarékossági felhívásával. Nem egy olyan bányaüzem van, ahol már meghaladta a 100 ezer forintot a megtaka­rított összeg. Kisterenyén a szén kitermelési költsége az év elejétől áprilisig közel 600 ezer forinttal csökkent. A mizserfai bányaüzem dol­gozói az elmúlt években so­rozatosan túllépték anyagfel­használási költségüket. Az év elejétől azonban már megta­karítást értek el. Az I. ne­gyedévben egy tonna szén tervezett 16.28 forintos anyag- költségét 13.79 forintra szorí­tották le. Áprilisban történt mint a korábbi példák is iga- lérrel még mindig alatta van­nak a betervezett költségnek. Ugyancsak Mizserfán nagy­mérvű csökkenés mutatko­zott a fafelhasználásban, me­lyet a farablás útján értek el. A takarékos üzemek közé lehet sorölni Szorospatakot is, ahol az első negyedévben — és ugyanígy áprilisban is — egy tonna szén anyag- költségét 1.70 forinttal csök­kentették. íme néhány jó eredmény a szénmedencéből. Ezekkel az eredményekkel azonban KORÁNTSEM elégedhe­tünk MEG. Félreértés ne essék, nem az eredményeket becsüljük le, sőt minden egyes forint meg­takarítást üdvözlünk bányá­inkban. S hogy mért nem vagyunk az eredményekkel még sem megelégedve? Azért, mert a takarékossági mozga­lom bányaüzemeinkben spon­tán, szervezetlen. A kormány takarékossági felhívása után a gyárüzemek vezetői a társadalmi szervek­kel karöltve felmérték, hol és hogyan lehet csökkenteni gyártmányaik önköltségét. Miután ezt kellő alapossággal megvitatták, a gazdasági év­re takarékossági intézkedési tervet dolgoztak ki. A ter­vek elkészítése után azt el­fogadták az üzemek, az üzemrészek dolgozói, s vég­rehajtása mindannyiok köte­lességévé vált. A vízválasztói Erőmű nagy­ságában elenyésző a szénme­dence üzemeihez viszonyítva Mégis összeültek, tanácskoz­tak, s ma az Erőmű dolgozói tervszerűen takarékoskodnak Előttem fekszik intézkedés: tervük, érdemes belelapozni miről szól. Mindenek előtt a takaré­kos gazdálkodásról, a tervfe­gyelemről szól. Lehetne idéz­ni belőle: például a villamos- energia termelés teljes költ­ségének 2 százalékos csök­kentésével egy év alatt 405 00( forint megtakarítás válik le­hetővé. Majd tovább arró szól az intézkedési terv, hogj a fenti vállalást milyen in­tézkedésekkel biztosítják a: A kormány takarékossági felhívásának megjelenése óta ma már az üzemek, a külön­böző társadalmi szervek, a lakosság eredményekről szá­molnak be. A már eddig megtakarított forintok bizo­nyítják, hogy takarékoskod­ni minden területen lehet. A nógrádi üzemek dolgozói gyűléseken tárgyalták meg, hogyan lehetne saját üze­mükben megvalósítani az ol­csóbb termelést. Nem egy he­lyen a dolgozók széles nyil­vánossága vitatta meg a ta­karékossági mozgalom felada­tait. Kassáinak már a kisterenyei gépállomás gépei A kisterenyei gépállomás ze- torosai megkezdték a tsz-ek- ben a takarmányok kaszálá­sát. Elsőnek Forgács József fo­gott hozzá új Zetor traktorá­val a ceredi Búzakalász Tsz heretábláinak levágásához. A gépállomás jól felkészült a kaszálási munkák elvégzésé­re. A gyors és veszteségmentes betakarításhoz készen áll 7 db Zetor fűkasza, 4 darab rend­sodró és a takarmányok be­szállításához 7 darab pótkocsi. Ez azt jelenti, hogy az idén 5 Zetor fűkaszával több gép se­gíti a tsz-ek munkáját, mint évben- Erre nagy I szerződést és a Gyapjútermelő ™ fuS,Van’-,miVel ? tsz'ek Vállalat is 400 hold kaszálásra 500 hold kaszalasra kötöttek | jelentette be igényét. Végeztek az első kapálással Szorgalmas munka folyik a karancssági Alkotmány Ter­melőszövetkezetben. A nagy meleg ellenére a soron lévő mezőgazdasági munkákat el­végezték. így bekapáltak 5 kh cukorrépát, 3 kh takar­mányrépát és 15 kh kukoricát. A szécséuyi tejüzemben Az ország határain túl, Olaszországban és Franciaorszgában is eljutott a Szécsé- nyi tejfeldolgozó üzem híre. Igen nagy keresetnek örvend a Rokfort-féle márvány­sajtjuk, amely az ország határain túl is keresett. Képünkön elszállítás előtt az utolsó ellenőrzést végzi az üzem fiatal technikusa. A növényápolási munkákat a tagság saját erejéből, néhány családtag bevonásával végezte. Mivel a második kapálás ideje még nem érkezett el, s kaszál­ni sem lehet, a szövetkezet tagsága megkezdte a magtár átalakítását, amely két héten belül kész lesz. A fogatosok lekaszáltak két kh lucernát, s nagy szorga­lommal fogtak a gépállomási vontató segítségével az istálló­trágya kihordásához. Hasznos műszaki értekezlet Műszaki értekezleten ‘tár­gyalták meg a kányási bá­nyaüzemben az anyaggazdál­kodás, az önköltség csökken­tés lehetőségeit. Több javas­lat hangzott el a bányában elfekvő anyagok felkutatásá­ra. A javaslat ma már a megvalósulás útján ha'lad. Néhány nap alatt jelentős mennyiségű faanyagot, csö­veket, sínt és gépalkatrésze­ket leltek fel, melyet a ter­melésbe újra hasznosítanak. Még nincs számszerű ered­mény az eddigi megtakarítá­sokról, de mint a kányásiak mondják, több tízezer forint­ra van kilátás. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség közli „Forgalomba hozza a Szécsényi Tej­ipari Vállalat”. — Ez áll a számtalan 10 dekás vajas csomagokon, amelyet bár­melyik üzletben megtalálunk. Sikerült megörökítenünk az üzem két idős szak­munkását a vaj adagolása közben. ígérik, nem lesz hiány a nyári hónapokban sem a tejtermékek gyártásában. A Nógrádi Népújság május 21-i számában „Milyen hiá­nyosságokat talált az ellenőr­zés a szövetkezeti boltokban?” című cikkben a Kereskedelmi Felügyelőség téves adatot szol­gáltatott a szerkesztőségnek. Az ÁKF közlése szerint a cikkben szereplő 77-es számú bolt helyett a 43-as boltra ér­tendő az, hogy félretett húst találtak. Erőmű dolgozói. S ami a leg­döntőbb, a terv nem álltalá­nos. Mind a 7 pont végre­hajtásáért megjelölték a fe­lelősöket. Például az idézett kettes pontért felelős az igaz­gató, a főmérnök, üzemviteli, osztály TMK osztály, munka­ügyi vezető, anyagosztály ve­zető és a főikönyvelő. Tehát az év végén, sőt év közben is a vállalat kollektívája bár­mikor beszámoltathatja a fe­lelősöket mit tesznek a terv válóra váltásáért. Hasonló módon készült el a takaré­kossági intézkedési terv me­gyénk többi gyárüzeménél is. S most felmerül a kérdés: MIÉRT NEM KÉSZÍTETTÉK MÉG EL A BÁNYAÜZEMEK TAKARÉKOSSÁGI TERVÜ­KET? Lehetőség a takarékosságra, mint a korábbi példák is iga­zolták — van. Ért el ered­ményt egy-két bányaüzem, de vajon mennyivel nagyobb eredményt érhettek volna el tervszerű intézkedésekkel. Vajon mi akadálya van an­nak, hogy például Mátrano- vákon elkészítsék az inté­zkedési tervet? Hiszen itt az egy tonna szénre eső anyag- költséget az év első napjai­tól, átlagosan 3 forinttal túl­lépik. Ma az anyagköltségek megtartásáért az illetékes ve­zetőik harcolnak csak, s a dolgozók zöme erről nem is tud. S ami nem csak Mátra- novákra vonatkozik, hanem a szénmedence valamennyi üzemére: a minőség javítása. Nem mindegy az, hogy a ki­termelt szénért mennyit fizet­nek. A jelenlegi helyzet fi- gyelembevé telével, ma min­den üzemnek takarékossági tervében a fő helyen a minő­ség javításának kellene sze­repelnie. Nem akarunk oldalakat ír­ni, a tervszerű gazdálkodás helyességéről. Egy azonban bizonyos: a tervszerűség be­vált. S ha jó, miért nem al­kalmazzák a bányaüzemek? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a takarékossági intézke­dési tervek gyárüzemeinkben harcosak. Vajon mikor alkal­mazzák a szénmedencében is a takarékossági intézkedé­si tervet? Az idő sürget. Jó lenne, ha A TRÖSZT, MINT FELSŐBB SZERV, ELRENDELNÉ egységesen, mindenütt a ter­vek elkészítését, mert ki tud­ja, lehet hogy. a bányaüze­mek erre az utasításra vár­nak. H. A. Használt lószerszámok jó állapot­ban, használt melegágy molinók, használt dohányzsineg jó állapot­ban, melegágy ablakkeretek. Ér­deklődni lehet a Pest—Nógrád me­gyei AUatforgalmi Vállalatnál. Bu­dapest, Széchenyi rakpart 6. Te­lefon 112-477, vagy Nógrádmarcal, Célgazdaság. Telefon: 5. DELEL á GULYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom