Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-28 / 41. szám
1958. május 28. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 Látogatás szlovák testvéreinknél A közelmúltban a salgótarjáni járás Hazafias Népfront bizottságai részéről egy 15 tagú küldöttség utazott a baráti ■Csehszlovákiába. Ennek a küldöttségnek egyik szerény tagja én voltam és e helyen szeretnék élményeimről beszámolni. Az én beszámolóm <azonban nem olyan egyszerű feladat. Ugyanis a mi kedves vendéglátóink olyan felülmúlhatatlan fogadtatásban, bánásmódban és szeretetben részesítettek minket, amely egyszerűen minden képzeletet felülmúlt és bizony nehezen találok szavakat ezek leírására. Már a határállomáson láttuk, hogy nem egyszerű udvariassági látogatásnak veszik kedves házigazdáink jövetelünket, hanem mint kedves testvéreket fogadtak bennünket. Egy egész küldöttség érkezett elénk és Éliás József ’elvtárs, a rimaszombati járási tanács elnöke üdvözölt bennünket. Még a határon két felé oszlott csoportunk. Egyik Ny üst ya-Szikér felé ment, a másik pedig Rimaszombatba. .Idetartoztam én is. Kedves vendéglátóink gaz- ■dag programot állítottak ösz- :sze. Ennek első állomása egy •tejfeldolgozó üzem megtekintése volt. Egy fiatal, rendkívül ■rokonszenves mérnök volt kalauzunk, aki a gyártási technika minden formáját bemutatta nekünk. A látogatás után tízóraival vendégeltek meg bennünket. Innen ellátogattunk a járási tanács épületébe. A tanácsteremben megnéztük a terem nemesvonalú berendezését, az ország nagyjainak mellszobrát, a kedves hangulatot adó ‘örökzöld növényeket. Itt is, mint máshol, rend és tisztaság volt. Itt vettük át a nekünk tszánt kedves ajándékokat. Ezután a Riső konzervgyárba mentünk, ahol elsősorban az igazgató elvtársnál tettük tiszteletünket. Roszka igazgató ■’elvtárs lebilincselő kedvességgel fogadott bennünket, majd ■a gyár megtekintése alkalmával maga kalauzolt minket. A most még nem teljes kapacitású gyárban fáradthatatlanul magyarázta az egyes gépek rendeltetését, a munkafolyamatok különféle fázisait. Ebédünket a gyár étkezdéjében fogyasztottuk el. A pompás ‘ebédelés után városnézésre indultunk. Nem volt nehéz megállapítanunk, hogy Rimaszombat csendes és tiszta város. Rohanó, lármázó emberekkel nem találkoztunk. Az irigység rút vonás, de mégsem szégyelljük bevallani, hogy kedves barátaink gyönyörű parkját irigyeljük. Nyári mulatójuk falaira festett képek, *a nemes egyszerűségű berendezések, a nem hivalkodó díszítések meghitt, kedves harigu- latot keltenek a szórakozni kívánó dolgozókban, maga a park gondozott és ápolt. Nem láttunk itt letaposott gyepet, de még egy letört ágat sem. De menni kellett tovább, mert a program újabb látnivalót írt elő. így hát búcsúztunk a kedves várostól, s autókon Mártonfalvára utaztunk, ahol az itteni földművesszövetkezet vendégei voltunk. Itt fogadtatásunk melegsége egy fokkal sem volt kisebb mértékű az eddigieknél. A szövetkezet egyik vezetője beszámolt az alakulástól kezdve végzett munkájukról és jövő feladataikat, terveiket tárta elénk. Büszkén vezettek minket gazdaságuk jninden részébe. Megmutatták juhállományukat, megemlítve, hogy sikerült elérniök járásuk legjobb nyírási eredményét. Láttuk a sertés-, tehénállásokat, a baromfiállományt. A gazdaság megtekintése után finom vacsorával vendégeltek meg bennünket. Jónás elvtárs, küldöttségünk vezetője köszönte meg valamennyiünk nevében a páratlan fogadtatást, majd elkövetkezett a válás perce, és bizony mindannyiunk szíve elszorult, amikor a mi kedves házigazdáinktól elköszöntünk. A rendelkezésre bocsátott autókon Feled, Várgede, Ajmács- kő, Fülek érintésével a határra robogtunk. Itt a hivatalos teendők elintézése után kedves kísérőinkkel együtt elindultunk a magyar határsorompó felé. Fele úton találkoztunk azzal a 15 tagú csoporttal, amely reggel a mi látogatásunk viszonzásaként hazánkba utazott. Egymást ölelve énekeltünk mozgalmi dalokat, majd elkövetkezett a válás nehéz pillanata. Szívünk csordultig volt telve hálával azért a felülmúlhatatlan kedvességért, szeretetért, figyelmességért, kimondhatatlanul jóleső bánásmódért, amivel bennünket körülvettek. Reggel mint idegenek érkeztünk, este mint egymást szerető testvérek váltunk el. Szívünkbe zárt drága emlékként fogunk e találkozóra visszagondolni. Bárhol megfordultunk, legyen az legegyszerűbb ember is, mindenki szeretettel volt irányunkban. Leste minden gondolatunkat, mindenkit nem is tudnék felsorolni, s ha mégis külön megemlítem Éliás, SzŐcs, Roszka, Mészáros elvtársak nevét, azt csak azért teszem, mert rajtuk keresztül egy öntudatos, kiváló tulajdonságokkal, tehetséggel, csupa szép, jósággal rendelkező nép fiait ismertük meg. De hálátlanságot követnénk el, ha nem emlékeznénk meg a körünkben tartózkodó, végtelenül kedves elvtársnőkről, akik a férfiaknál nem kisebb mértékben igyekeztek ott-tartózkodásunkat minél emlékezetesebbé tenni. Ezen törekvésük teljes sikerrel járt. A kedves vendéglátókkal eltöltött rövid idő arról győzött meg minket, hogy ők is jól tudják, építeni, alkotni csak békében lehet. Köszönet és hála azért a határtalan szeretetért, amellyel körülvettek bennünket. Köszönet azért a derűs életszemléletért, ami belőletek felénk áradt és köszönet, hogy erőt meríthettünk további munkánkhoz. LAUN OTTÓ a Hazafias Népfront Bizottság Nagybátony bányavárosi h. elnöke MEGYÉNKBEN KÖZEL 21 EZER FEJŐS TEHENET SZÁMLÁLUNK. AZ EGYRE JAVULÓ KEZELÉS UTÁN AZ EGY TEHÉNRE ESŐ FEJÉSI ÁTLAG ELÉRTE A 2050 LITERT. l<illllllBlllllllllllllllllllllinilllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÜIIUIIIIIIMIIIIIIIIUIIIUIIIIHIIIIUHIlllllHlllllllllUlllHlUIUilUlinMIIUIII!illiatH«IHllK||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||| Szervezett, tervszerű takarékosságot a bányákban is! A BÁNYAÜZEMEK DOLGOZÓI IS ÖRÖMMEL FOGADTAK és egyet értettek a kormány takarékossági felhívásával. Nem egy olyan bányaüzem van, ahol már meghaladta a 100 ezer forintot a megtakarított összeg. Kisterenyén a szén kitermelési költsége az év elejétől áprilisig közel 600 ezer forinttal csökkent. A mizserfai bányaüzem dolgozói az elmúlt években sorozatosan túllépték anyagfelhasználási költségüket. Az év elejétől azonban már megtakarítást értek el. Az I. negyedévben egy tonna szén tervezett 16.28 forintos anyag- költségét 13.79 forintra szorították le. Áprilisban történt mint a korábbi példák is iga- lérrel még mindig alatta vannak a betervezett költségnek. Ugyancsak Mizserfán nagymérvű csökkenés mutatkozott a fafelhasználásban, melyet a farablás útján értek el. A takarékos üzemek közé lehet sorölni Szorospatakot is, ahol az első negyedévben — és ugyanígy áprilisban is — egy tonna szén anyag- költségét 1.70 forinttal csökkentették. íme néhány jó eredmény a szénmedencéből. Ezekkel az eredményekkel azonban KORÁNTSEM elégedhetünk MEG. Félreértés ne essék, nem az eredményeket becsüljük le, sőt minden egyes forint megtakarítást üdvözlünk bányáinkban. S hogy mért nem vagyunk az eredményekkel még sem megelégedve? Azért, mert a takarékossági mozgalom bányaüzemeinkben spontán, szervezetlen. A kormány takarékossági felhívása után a gyárüzemek vezetői a társadalmi szervekkel karöltve felmérték, hol és hogyan lehet csökkenteni gyártmányaik önköltségét. Miután ezt kellő alapossággal megvitatták, a gazdasági évre takarékossági intézkedési tervet dolgoztak ki. A tervek elkészítése után azt elfogadták az üzemek, az üzemrészek dolgozói, s végrehajtása mindannyiok kötelességévé vált. A vízválasztói Erőmű nagyságában elenyésző a szénmedence üzemeihez viszonyítva Mégis összeültek, tanácskoztak, s ma az Erőmű dolgozói tervszerűen takarékoskodnak Előttem fekszik intézkedés: tervük, érdemes belelapozni miről szól. Mindenek előtt a takarékos gazdálkodásról, a tervfegyelemről szól. Lehetne idézni belőle: például a villamos- energia termelés teljes költségének 2 százalékos csökkentésével egy év alatt 405 00( forint megtakarítás válik lehetővé. Majd tovább arró szól az intézkedési terv, hogj a fenti vállalást milyen intézkedésekkel biztosítják a: A kormány takarékossági felhívásának megjelenése óta ma már az üzemek, a különböző társadalmi szervek, a lakosság eredményekről számolnak be. A már eddig megtakarított forintok bizonyítják, hogy takarékoskodni minden területen lehet. A nógrádi üzemek dolgozói gyűléseken tárgyalták meg, hogyan lehetne saját üzemükben megvalósítani az olcsóbb termelést. Nem egy helyen a dolgozók széles nyilvánossága vitatta meg a takarékossági mozgalom feladatait. Kassáinak már a kisterenyei gépállomás gépei A kisterenyei gépállomás ze- torosai megkezdték a tsz-ek- ben a takarmányok kaszálását. Elsőnek Forgács József fogott hozzá új Zetor traktorával a ceredi Búzakalász Tsz heretábláinak levágásához. A gépállomás jól felkészült a kaszálási munkák elvégzésére. A gyors és veszteségmentes betakarításhoz készen áll 7 db Zetor fűkasza, 4 darab rendsodró és a takarmányok beszállításához 7 darab pótkocsi. Ez azt jelenti, hogy az idén 5 Zetor fűkaszával több gép segíti a tsz-ek munkáját, mint évben- Erre nagy I szerződést és a Gyapjútermelő ™ fuS,Van’-,miVel ? tsz'ek Vállalat is 400 hold kaszálásra 500 hold kaszalasra kötöttek | jelentette be igényét. Végeztek az első kapálással Szorgalmas munka folyik a karancssági Alkotmány Termelőszövetkezetben. A nagy meleg ellenére a soron lévő mezőgazdasági munkákat elvégezték. így bekapáltak 5 kh cukorrépát, 3 kh takarmányrépát és 15 kh kukoricát. A szécséuyi tejüzemben Az ország határain túl, Olaszországban és Franciaorszgában is eljutott a Szécsé- nyi tejfeldolgozó üzem híre. Igen nagy keresetnek örvend a Rokfort-féle márványsajtjuk, amely az ország határain túl is keresett. Képünkön elszállítás előtt az utolsó ellenőrzést végzi az üzem fiatal technikusa. A növényápolási munkákat a tagság saját erejéből, néhány családtag bevonásával végezte. Mivel a második kapálás ideje még nem érkezett el, s kaszálni sem lehet, a szövetkezet tagsága megkezdte a magtár átalakítását, amely két héten belül kész lesz. A fogatosok lekaszáltak két kh lucernát, s nagy szorgalommal fogtak a gépállomási vontató segítségével az istállótrágya kihordásához. Hasznos műszaki értekezlet Műszaki értekezleten ‘tárgyalták meg a kányási bányaüzemben az anyaggazdálkodás, az önköltség csökkentés lehetőségeit. Több javaslat hangzott el a bányában elfekvő anyagok felkutatására. A javaslat ma már a megvalósulás útján ha'lad. Néhány nap alatt jelentős mennyiségű faanyagot, csöveket, sínt és gépalkatrészeket leltek fel, melyet a termelésbe újra hasznosítanak. Még nincs számszerű eredmény az eddigi megtakarításokról, de mint a kányásiak mondják, több tízezer forintra van kilátás. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség közli „Forgalomba hozza a Szécsényi Tejipari Vállalat”. — Ez áll a számtalan 10 dekás vajas csomagokon, amelyet bármelyik üzletben megtalálunk. Sikerült megörökítenünk az üzem két idős szakmunkását a vaj adagolása közben. ígérik, nem lesz hiány a nyári hónapokban sem a tejtermékek gyártásában. A Nógrádi Népújság május 21-i számában „Milyen hiányosságokat talált az ellenőrzés a szövetkezeti boltokban?” című cikkben a Kereskedelmi Felügyelőség téves adatot szolgáltatott a szerkesztőségnek. Az ÁKF közlése szerint a cikkben szereplő 77-es számú bolt helyett a 43-as boltra értendő az, hogy félretett húst találtak. Erőmű dolgozói. S ami a legdöntőbb, a terv nem álltalános. Mind a 7 pont végrehajtásáért megjelölték a felelősöket. Például az idézett kettes pontért felelős az igazgató, a főmérnök, üzemviteli, osztály TMK osztály, munkaügyi vezető, anyagosztály vezető és a főikönyvelő. Tehát az év végén, sőt év közben is a vállalat kollektívája bármikor beszámoltathatja a felelősöket mit tesznek a terv válóra váltásáért. Hasonló módon készült el a takarékossági intézkedési terv megyénk többi gyárüzeménél is. S most felmerül a kérdés: MIÉRT NEM KÉSZÍTETTÉK MÉG EL A BÁNYAÜZEMEK TAKARÉKOSSÁGI TERVÜKET? Lehetőség a takarékosságra, mint a korábbi példák is igazolták — van. Ért el eredményt egy-két bányaüzem, de vajon mennyivel nagyobb eredményt érhettek volna el tervszerű intézkedésekkel. Vajon mi akadálya van annak, hogy például Mátrano- vákon elkészítsék az intézkedési tervet? Hiszen itt az egy tonna szénre eső anyag- költséget az év első napjaitól, átlagosan 3 forinttal túllépik. Ma az anyagköltségek megtartásáért az illetékes vezetőik harcolnak csak, s a dolgozók zöme erről nem is tud. S ami nem csak Mátra- novákra vonatkozik, hanem a szénmedence valamennyi üzemére: a minőség javítása. Nem mindegy az, hogy a kitermelt szénért mennyit fizetnek. A jelenlegi helyzet fi- gyelembevé telével, ma minden üzemnek takarékossági tervében a fő helyen a minőség javításának kellene szerepelnie. Nem akarunk oldalakat írni, a tervszerű gazdálkodás helyességéről. Egy azonban bizonyos: a tervszerűség bevált. S ha jó, miért nem alkalmazzák a bányaüzemek? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a takarékossági intézkedési tervek gyárüzemeinkben harcosak. Vajon mikor alkalmazzák a szénmedencében is a takarékossági intézkedési tervet? Az idő sürget. Jó lenne, ha A TRÖSZT, MINT FELSŐBB SZERV, ELRENDELNÉ egységesen, mindenütt a tervek elkészítését, mert ki tudja, lehet hogy. a bányaüzemek erre az utasításra várnak. H. A. Használt lószerszámok jó állapotban, használt melegágy molinók, használt dohányzsineg jó állapotban, melegágy ablakkeretek. Érdeklődni lehet a Pest—Nógrád megyei AUatforgalmi Vállalatnál. Budapest, Széchenyi rakpart 6. Telefon 112-477, vagy Nógrádmarcal, Célgazdaság. Telefon: 5. DELEL á GULYA
