Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-21 / 39. szám

1958. május 21 NÓGRÁDI népújság 7 Mire jó a nógrádi szén ? Tanulságos esetek a termelés minőségéről A harc még tart — Súlyos napok Franciaországban — A nógrádi bányák szene so­hasem tartozott a legjobb fűtőértékű szenek közé. A pécsi, komlói, tatabányai sze­nek messze túlszárnyalják medencénk bánná szenét. Ám, ha tekintetbe vesszük, a petőfi-foányai lignit-telepet, akkor mi nógrádiak átlagos 2800—3500 kalóriával vezető helyen vagyunk. Néhány évvel ezelőtt ke­délyes vicc járta be az északi vidékeket. Egy légoltalmi foglalkozáson arra a kérdésre, mi a legjobb tűzoltó szer? — az egyik hallgató eképp vá­laszolt: „A nógrádi szén”. Bi­zony volt is ebben igazság bőven. Azóta történt javu­lás, kevesebb meddő, szeny- nyező anyag került a szén­hez, de ma ismét találó a vicc. Tűzoltáshoz elsőrendű a nógrádi szén. Szolnokon, Ujszászon, Deb­recenben gyakorta vesztegelnek szénnel rakott vagonok, amelyeket a megrendelő nem hajlandó átvenni. Tudvalévő az is, hogy a szén értékesítését kalóriában mérik. A nógrádi szén egyik jelentős fogyasztója a Víz­választói Erőmű és az Acél­árugyár. Az elmúlt hónapban a két üzem 2740 kalóriájú szénre kötött szerződést, ám a leszállított szén fűtőértéke 110 kalóriával volt rosszabb. Ez a tény a trösztöt, a nóg­rádi bányászokat igen káro­sítja. Csak az elmúlt évben egy év alatt több mint egymillió forint kártérí­tést fizetett a tröszt a vásárló üzemeknek. Még csak a második ne­gyedév derekán tartunk, ám ezalatt az idő alatt már 500 ezer forinttal több kártérítést fizetett a tröszt, mint az el­múlt évben. A Vízválasztói Erőmű ti­zenegy évvel ezelőtt, is a nógrádi szenet használta. Mé­gis 1947-ben egy kilowattóra villamosenergia előállításá­hoz 3250 kalóriás szénből 1.87 kg kellett, míg 1957-toen ugyanazon mennyiség előállí­tására már 2615 kalóriás szénből 2.33 kg volt szükség, így válik érthetővé, hogy a múlt évben miért volt az Erőmű szénfelhasználása 30 tonnával magasabb, mint 1947-ben. Ezenkívül a rossz minőségű szén gyakori üzem­zavart is okoz. Míg 1947-ben a szénőrlő malom görgői hat hónapig voltak üzembiztosak, ma a görgőket három hóna­ponként cserélni kell. A tíz bányai üzemegység termelésének minősége nem kielégítő. Ebből adódik ösz- szességében a nógrádi szén rossz fűtőértéke. Talán ért­hetőbb volna a bányaüzemek helyzete, ha az év első nap­jától rosszminőségű szenet termelnének. így a magya­rázatot a rosszminőségű szén­telepeken lehetne keresni. De nem így van. Mivel ma­gyarázható a salgói üzem­egységnél, hogy az első ne­gyedévben nem tudták tel­jesíteni a kalóriatervet és csupán áprilisban lett szenük 123 kalóriával jobb? Hiszen ugyan azt a széntelepet mű­velik, mint amelyet az első negyedévben. Ugyan ez a helyzet a tiri- besi bányaüzemnél is, ahol csodák csodájára áprilisban nemcsak teljesítették a kaló­riatervet, de még 88 kaló­riával túl is teljesítették. Sajnos azonban egy kézen meg lehet szá­molni azokat az üzeme­ket, ahol némi javulás mutatkozott az elmúlt hó­napokban. A többségénél fordított a helyzet. Mint korábban említettem, a kisterenyei darabos szén értékesítése lehetetlen. De nem tudni miért tudták a kisiterenyeiek az év első há­rom hónapjában teljesíteni kalória tervüket. Viszont áp­rilisban leromlott a minőség. Bár a kisterenyeiek legalább három hónapot mondhatnak, amikor teljesítették a kaló­ria tervet, de nem úgy a mátranoválkdaJk. A nová'ki üzemre jellemző, hogy az el­ső negyedév egyetlen hónap­jában sem teljesítették kaló­ria tervüket. S így sorolhatnám az üze­meket, Mizserfát és a többi­eket. Mivel magyarázható mé­gis a nógrádi szenek rossz fűtőértéke? Ha nehéz is, megpróbáljuk a választ. A legnagyobb hiányosságok a tisztán’termelés elhanyago­lásából erednek. A másik, — s ez a kisebb — a szén­telepek romlása. Érdemes né­hány évet Visszalapozni a bányák történetében. Azelőtt nem volt olyan fejtés, ahol ne lett volna meddőzsák (egy kivájás a vágat oldalában), ahová a szelvényből kikerü­lő meddőkő^etet berakták. Ma ilyent csak elvétve lehet látni. Hiányzik a bányák vága­taiból a sok kis meddő­kupac, amelyet rakodás közben gyűjtöttek egy csomóba. S hogy hova kerül most a meddő, nem nehéz kitalálni — a szén közé. Mizserfán néhány hete Pá­hegy III. aknában az egyik csapat rakodott, amikor a bányavezető a munkahelyre ment. Egy csille félig volt már meddővel. Miikor látták a dolgozók, hogy a vezető nem siet el, sőt ösztökéli őket a további meddő rako­dására, bevallották, hogy a meddő tetejére szenet akartak rakni. így mint szén került volna ki a külszínre a meg­rakott csille. Felmerül a kér­dés, hol van az aknász ilyen­kor? Bár megvallom, Pálhegy II. bányában ezen a téren nem sok tekintélye lenne, hi­szen Hajducsek aknász előt­tünk tisztította karbidlám­páját a szenet szállító gumi­szalagra. Vajon lehet-e ezek után erkölcsi tekintélye a felügyeletnek? Ma már a kar­bantartó iparosok is a szép közé ürítik a karbidlámpáju- I kát. Kazáron is lemaradás mu­tatkozik, de hisszük, hogy ha-t marosan megszűnik. Igen he­lyes kezdeményezés született az üzemvezetőség részéről. Naponta válogatják a szenes­csilléket és tudják, melyik csapat hogyan termel. Ilyen­kor azt teszik, hogy egy fenntartó bányászt a csapatra irányítanak, aki­nek más dolga nincs, mint a jövesztett szénből a meddőt kiválogatni. A válogató bére a csapatbér­ből kerül kifizetésre, ami nyilván károsítja a csapatot. El telik két-három nap, s a csapat amellett, hogy szégyenli magát és károsodik, kéri, hogy tegyék el a fenn­tartót, inkább ők végzik el a válogatást. Vajon nem le­hetne-e ezt a jó módszert a többi bányaüzemnél is alkal­mazni? A takarékosságról bányá­szaink között is sok szó esik, de vajon csak a bányafára és egyéb anyagokra vonat­kozik a föld mélyén a ta­karékosság? Semmi esetre sem. A legjobb takarékos- sági feladat ma a tisztán- termelés. Ha ez így lenne, akkor már a nógrádi bányá­szoknak másfélmillió forint többletnyeresége lenne, amit nem kellett volna kifizetni kártérítésként a rossz minő­ség után. A feladat hatalmas, de nem megoldhatatlan. Álljanak a kommunista bányászok a jóminőségű termelés élére. Mert javítani lehet és kell is. Ezt kívánja a népgazda­ság, a felhasználó üzemek és végül a szénfejtő bányász, mert több fizetést csak jobb szén után várhat. Hortobágyi András A Pravda vezércikke a III. szovjet mesterséges hold felbocsátásáról A Pravda május 18-i szá­ma „Kiemelkedő győzelem” címmel vezércikkében foglal­kozik az új mesterséges hold jelentőségével. — Az egész világ nagy lel­kesedéssel beszél a harmadik szovjet mesterséges holdról. Sikeres fellövése országunk szakadatlan technikai hala­dásának, a szovjet elméleti gondolkodás kiemelkedő sike­reinek ékes bizonysága. A mesterséges holdak lét­rehozásához a szovjet tudó­sok, mérnökök, technikusok ELADÓ egy db. váltóke­rekes, lépcsős szíjtárcsás, 3000 mm-es csúcstávolságú eszter­gapad, egy db. motoros kuko­ricamorzsoló, egy db. 24 kala­pácsos daráló 20 HP-s villany- motorral, 2 db. mia-motor, 7 db. tábori tűzhely, egy db. ké- ziszorzógép, egy db. írógép. — Fizetési feltételek: készpénz, vagy inkasszó. Állami Mező- gazdasági Gépállomás, Szé- csény. Gyönyörű kivitelű egy- és kétszemélyes, önműködő epe- dás rekamiék, fotelek, székek raktáron készítőnél kaphatók. Szakács Ottó, Budapest, VI., Lenin körűt 60, kapu alatt. és sokféle szakképzettségű, munkások nagy, egyesült erőfeszítéseire, a fiatal és idősebb tudósok eredményes, alkotó együttműködésére volt szükség. A kommunista párt és a szovjet kormány nagy meg­becsülésben részesítette a szovjet tudósok, tervezők, mérnökök és munkások ön­feláldozó munkáját, amellyel a két első mesterséges holdat létrehozták és felbocsátották. Annak megörökítéséül, hogy a Szovjetunióban alkották meg és bocsátották fel a vi­1 ón' ölen mocfovcÁrfin'i' ViAlHioif Az újabb mesterséges hold. a szputnyik III. jelzéseinek vételére, a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség salgótarjáni rádiós klubjának amatőrjei is felkészültek. Az erős, 12 csö­ves nagyvevőkészülék ugyanis lehetővé teszi a mesterséges hold jelzéseinek vételét. A rá­diós klub tagjai most is — határozat született, amelynek értelmében obeliszket emel­nek 1958-ban Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában. A mesterséges holdak meg­alkotásában mutatkozó szov­jet sikerek nem véletlenek. Ezek az eredmények teljesen törvényszerűek, a szocialista társadalom mindent felülmú­ló fejlődése, gazdasága, kul­túrája, tudománya és techni­kája tette azokat lehetővé. A szovjet mesterséges hol­dakban megtestesült népünk sokéves gigászi munkája, amellyel hazáját erős ipari hatalommá változtatta. mint a korábbiaknál — a ve­vőkészüléknél figyelő szolgála­tot tartanak, s a beérkezett híradás idejében kísérleteznek a vétellel. Úgy tervezik, hogy a szputnyik III. rádió jelzéseit magnetofon szalagra rögzítik, hogy ezzel is elősegítsék a mesterséges hold pályájának figyelését. Magnetofon szalagra rögzítik a szputnyik III jelzéseit Egy jókedvű cikkíró az angol munkáspárt lapjában a következőképpen figurázta ki egynéhány héttel ezelőtt a sorozatos franciaországi kor­mányválságokat : — Amikor egy válság kez­dődik, a köztársaság elnöke előszöris a nemzetgyűlés két házának elnökeit hívja be tanácskozásra. Ez döntő fon­tosságú. A jelenlegi válság során például Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke nagy bölcsen kijelentette: „Ennek a válságnak kétféle kimene­tele lehet, vagy hosszú lesz, vagy rövid”. Ezután a poli­tikai csoportok vezetői egy­más után kifejtik vélemé­nyüket. Miután eltelik három hét kormány nélkül, a pár­tok most már úgy gondolják, hogy bölesebb, ha támogat­nak valakit. A köztársaság elnöke végül (is megnevezi a szerencsés jelöltet, aki kör­vonalazza programját, amely általában ugyanaz, mint a legutóbbi kormányé volt. A szellemes cikkíró jóslata ezúttal nem vált be. A Pflim- lin-kormány megalakulásá­nak körülményei és műkö­désének első napjai Francia- ország hallatlanul mély fe­kélyét tárták fel. Próbáljuk meg elemezni A VÁLSÁGOS francia HELYZET néhány jellemző vonását. Franciaország most olyan időszakot él, mint a római birodalom a késői császár­korban, vagy mint a XVII. századbeli Spanyolország: már nem világhatalom többé, de ezt még nem akarja tudomá­sul venni. Persze, azok az elemek — különösen a nagy- burzsoázia és a hadsereg számos magasrangú tisztje — melyeknek elsőrangú érdeke fűződik Franciaország nagy­hatalmi pozíciójához, minden erővel meg akarják állítani, sőt visszafelé akarják forgat­ni az idő kerekét. Roppant dühvei szemlélik az egymást gyorsain váltogató francia kor­mányok tehetetlenségét, s úgy gondolják, hogy erőskezű emberre van szükség a kor­mányelnöki székben. Nem véletlen az sem, hogy a mostani, jobboldali, fasiszta színezetű, s nyíltan kormámy­Salgótarjáni Középiskolás Fiúkollégium folyosólyán egy csoport tárgyalja a vasárnap délelőttiének programját. Dol­gozni mennek. Az iskolapad­ban töltött hét után örömmel mozgatják meg izmaikat. Örö­mük kettős: a testi és szellemi felfrissülés mellett büszkeség tölti el őket, mert ismerik munkájuk végső célját. Tud­ják, hogy Mátraverebélyen az államtól táw.ogatott, de szülők nélkül élő gyermekek új ott­honát segítik gyors ütemben helyrehozni. Vasárnap reggelenként a 7,45-kor induló vonatnál talál­kozik össze a fiú- és leánykol­légium vidám kis csapata. Vidámak, pedig nem kirándu­lásra,hanem komoly munkára mennek. A fiúk a kerítésosz­lopok gödreit emelik ki. 540 gödör szükséges. Széthasogat­ják az oszlopokhoz szükséges rönköket és izmos vállaikon viszik helyükre. A másik rész az épület romtalanításánál fá­radozik. Azt, hogy komolyan vették munkájukat, bizonyítja az a mintegy 80 köbméter tör­melék, amit az épületből az udvarra szállítottak ki. A lányok versenyben dol­goznak a fiúkkal. Nem ijed­tek meg a lapát forgatásától sem. Gyenge kezükkel is szi­lárdan fogták a lapát nyelét és felváltva lapátolták a sze­metet, törmeléket, vagy a tég­lákat, köveket vitték a kőmű­vesek munkahelyére. Segítsé­gükkel szépül az épület, mely­ről tudják, hogy szépnek és kedvesnek kell lenni. Hiszen olyan gyermekek otthona lesz ellenes akció éppen Algériá­ban robbant ki, s hogy a felszínre vetődött vezetője: Massu tábornok, a hírhedt ejtőernyősök parancsnoka. Az ejtőernyősök immár több mint egy évtizede, a második vi­lágháború befejezése óta szün­telenül háborúskodnak, előbb Vietnámban, most Algériában — s szüntelenül verik is őket. Gondoljuk meg, hogy Indo­kína után most Algéria vég­leges elvesztése is küszöbön áll. Az ejtőernyősök élete napról-napra veszedelemben forog, a harcnak viszont sem­mi eredményét nem látják, így azután kifejlődött egy minden iránt cinikus, csupán az aljas emberi ösztönök ki­elégítésének élő fasiszta ro­hamcsapat, amelyet parancs­nokai kónyük-kedvük szerint felhasználhatnak. Ezek a fasiszta tábornokok és ezredesek most elérkezett­nek látták az időt, hogy AKCIÖT INDÍTSANAK a hatalom megragadásáért. A Gaillard-kormány bukása után a kormányválság elin­dult a maga szokásos útján, el is telt az a bizonyos né­hány hét, s Franciaországnak még mindig nem volt kor­mánya. Hogy nyomást gya­koroljon Párizsra, a fasiszta katonai klikk előbb Algír városában, majd egész Algé­ria minden nagyobb városá­ban megragadta a hatalmat, úgynevezett közüdv-bizottsá- gokat alakított s nyíltan szembefordult a törvényes francia hatalommal. De Gaul­le tábornok az ejtőernyősök miniszterelnökjelöltje pedig éppen aznap — május 13-án — este vidéki birtokáról Párizsba utazott. Massu tá­bornok felhívást intézett Coty köztársasági elnökhöz, s a gaulleista képviselők és sze­nátorok is ki akarták csikar­ni Cotytól, hogy adjon De Gaullenak miniszterelnöki megbízást. Eddig a puccsisták szem­pontjából minden úgy ment, mint a karikacsapás. Csak­hogy... Csakhogy a puccsisták nem ismerik saját országukat, sa­ját népüket. A francia jobb­oldal ugyanis már próbáliko­ez, akiknek nem a szülő, nem a család, hanem éppen ezek felelőtlensége, vagy halála mi­att államunk biztosítja az egészséges otthont. A szeretetet adták és velük együtt adta ezt a megyei nő­tanács felhívására a megye asszonytársadalma is, hiszen néhány nap alatt az új ott­honhoz szükséges 60 pehely fejpárnát is összegyűjtöttek Szívük szeretetét adták az ilinyi kis úttörő pajtások is, akik 4-4 kiló tollat gyűjtöttek össze az otthon számára. Hoz­zájuk csatlakoztak mátravere- bélyi általános iskola tanulói nevelőikkel együtt, amikor segítséget adtak az otthon kertjének szépítéséhez. Társadalmunk érzi a fele­lősséget az ifjúság helyes ne­veléséért és igyekszik megten­ni mindent, ami lehetséges, hogy gyermekeinkből hazáju­kat szerető, népünkhöz hű, a szocializmus építésében hasz­nosan közreműködő emberek váljanak. Nemcsak az orszá­gosan szervezett gyermekváros várja és kapja a segítséget, de megyénk gyermekvédelmi intézményei is. A kiskereske­delmi vállalat gépkocsiját ad­ta át a szállításokhoz, a Zagy- vapálfalvi Üveggyár az ablak­üvegeket biztosította, a Nagy- bátonyi Szénszállító és Szol­gáltató Vállalat műhelye a víztartály javítását végezte el, míg Szabó Imre lakatos bri­gádja társadalmi munkában vállalta az összes vízvezeték szerelési munkálatait. Sok a segítő kéz, de bizony még sokra van szükség. zott egynéhányszor, hogy ke­zébe ragadja a hatalmat, de a demokratikus francia köz­véleményen, s különösképpen az öntudatos francia munkás- osztály ellenakcióján megtört minden fasiszta próbálkozás, így volt ez 1934 február 6-án is. Amikor a népi tömegek megmozdultak a fenyegető fasiszta veszéllyel szemben s nemhogy fasiszta kormány jött volna létre, hanem meg­alakult és kormányt alakított a népfront. Persze a két történelmi dá­tumot naigyon nehéz egy­mással összehasonlítani, a két helyzet tüzetes és rész­letes elemzése nélkül. Annyi azonban bizonyos, hogy 1958. május 13-án sem sikerült a fasiszták terve: 13-ról 14-re virradó éjszakán nem De Gaulle lett a miniszterelnök. A közvetlenül fenyegető fa­siszta veszély láttán a szoci­alisták úgy határoztak, hogy bármilyen eszköz révén útját kell állni a fasizmusnak s hogy „a parlament nem hajt­hat fejet a lázadás előtt”. Az angol Reuter távirati irodá­nak erről szóló jelentése már aznap éjjel rögtön hozzátet­te :„A bármilyen eszköz ré­vén” szavakat úgy értelmezik, hogy az felhívás a kommu­nistákhoz, segítsenek szava­zataikkal valamilyen fajta népfrontot alakítani az al­kotmány megvédésére.” A radikálisok ugyancsak az MRP-párti Pflimlin kijelölt miniszterelnök azonnali be­iktatását sürgették, mint az egyetlen lehetséges választ az Algírban történtekre. így azután A SORSDÖNTŐ ÉJSZAKA a francia parlamentben a szélsőjobboldal gyenge kisebb­ségben maradt, a mintegy hatszáz szavazatbóll I26-an szavaztak csupán a Pflimlin- kormány ellen. A kommunis­ták tartózkodtak a szavazás­tól, mert semmi esetre sem akarták megakadályozni, hogy az új kormány azonnal meg­alakuljon. Sőt miután csütör­tökön De Gaulle tábornok úgy nyilatkozott, hogy „fel­ajánlja szolgálatait” és hajlan­dó elfogadni a kormányzást — a pénteki képviselőházi vitában a kommunisták meg­szavazták azt a törvényjavas­latot is, amely rendkívüli ha­talmat ad a Pflimlin-kormány- nak. A kommunisták természe­tesen nem elégedettek a fa­sizmus elleni olyan kénysze­redett és felemás intézkedé­sekkel, amelyeket a Pflimlin- kormány eddig hozott (bár néhány jobboldali csoportosu­lás feloszlatása kétségtelenül fejlődés a helyes irányba) — a kommunisták a tömegek­hez fordultak. A Politikai Bizottság azonnyomban má­jus 13-ián éjjel felhívta a pártszervezeteket, hogy a szo­cialistákkal és a köztársaság mindéin hívével együtt a leg­határozottabban lépjenek fel ott, helyben, ahol dolgoznak, a fasiszta veszéllyel szemben A köztársasági érzelmű dol­gozó tömegek HARCOS ÖSSZEFOGÁSA és akciója annál is inkább fontos ezekben a veszedel­mes napokban, mert például a szocialista párt vezetői — az első órák ijedelmétől el­tekintve — még most sem akarják észrevenni, hogy a fasizmus úrrá juttatásának legerősebb akadálya a mun­kásegység lenne, elzárkóznak attól, hogy a kommunisták- kai közös akciókat hajtsanak végre. A baloldali pártok össze­fogása nemcsak, hogy a fa­siszta veszedelmet hárítaná el Franciaország feje felől, ha­nem véigre-valahára szilárd kormányt is teremtene Fran­ciaországban. A harc még tart. A fasizmus visszaszorí­tásában a hős kommunista párté, a roppant súlyos kö­rülmények között is sziikla- szilárdan helytálló francia kommunistáké a vezető sze­rep. Szülők nélkül élő gyermekekért — Épül a mátraverebélyi új gyermekotthon —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom