Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-21 / 39. szám

1958. május 21. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A belterjesség útján K ülönös jelentőséggel bír pártunk agrártézisei­ben az a meghatáro­zás, hogy jelentősen előre kell haladnunk a mezőgazda- sági termelésben a belterjes­ség felé. Miért fontos ez? Többet, jobban, olcsóbban termelni, így lehetne egysze­rűen röviden meghatározni ennek jelentőségét. Az állam és a dolgozó paraszt is job­ban jár így, hiszen a belter­jesség mindkét félnek elő­nyös, jobban él a nép, a dol­gozó paraszt. A legnagyobb fejlődés e téren termelőszövetkezeteink­nél mutatkozik. Az idei gaz­dasági tervükben -a legna­gyobb szerepet már a belter­jesség játsza, legtöbb helyen az állattenyésztést tették a gazdálkodás középpontjába, s ennek megfelelően alakítot­ták növénytermelési tervü­ket is. Világos ez, hiszen az állati termékek értékesítése révén nő a pénzjövedelem, ami lényeges, mert termelő- szövetkezeteinkben , rendsze­ressé vált a havonkénti pénz élőlegosztás. Az állattartás azonban sok-sok takarmányt kíván, melyet a növényter­melés rtek kell Ibiztosítani. Megyénk termelőszövetkeze­tei éppen ezért, növényter­melési tervüket úgy készí­tették el, hogy megteremtsék a takarmány termelés alap­ját, de ugyanakkor a kenyér­nek való is biztosítva legyen, 'valamennyi termel őszövetke­zeti tagnál. A vetésszerkezet kialakításánál például ma már igyekeznek figyelembe venni a fejlett agrotechnikai módszereket, hiszen a ke­nyérgabona vetésterületének csökkentését a terméshoza­mok növelésével kell egyen­súlyozni. Az egyre fejlődő állatállomány számára pedig a nagyabb takarmánytermő, elsősorban pillangós takar­mánytermő területet kell biz- tosítaniok. M ég mindig vannak olyan termelőszövetke- zeteimk az igaz, ahol kenyérgabonából 5, sőt 5 ki­logrammnál többet osztanak munkaegységenként. Ez tör- téntik például a keszegi Dó­zsa Termelőszövetkezetben és Ecsegen is. Azonban az ér­sekvadkerti Tartós Béke Ter­melőszövetkezet tagjai már úgy határoztak, hogy az idei .gazdasági évben 100 holdra csökkentik búzatermő terüle­tüket, azi elirmí|lt esztendei 135 holddal szemben. Igaz, így nem jut kenyérgaboná­ból 6 kilogramm munkaegysé­genként, mint tavaly, s nem lesz olyan család, amely több mint 100 mázsa gabonát sze- kerez haza az évvégi zárszá­madáskor. Azonban a család egész esztendei kenyérszük­ségletét mindenki megkapja, mert a terméshozam emelé­sét is célul tűzték ki a terü­let csökkentése mellett. A 35 holdat pedig, amit ilyen for­mán nyertek takarmány nö­vényekkel vetik be, mert te­heneket vásárolnak és új •sertéstörzsük is lesz. Hogy lesz bőven takarmányuk, ál­latokkal kalkulálnak, mert a tenyészállat nevelés, hizlalás, s az állati termékek mindig jó pénzt hoz. A dejtári József Attila Ter­melőszövetkezetben már kor­szerű, nagyüzemi állatte­nyésztés folyik. Éppen ezért •a tagok legfőbb gondja a pil­langós növények vetésterüle­tének növelése. Úgy is terve­zik, hogy az 1958-as gazdasá­gi évben valamennyi feltéte­lét megteremtik a gazdaság belterjességének. A szántó te­rület 37 százalékán pillangós­33 sz. Autó- közlekedési Vállalat azonnali belépéssel, megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket keres felvételre növényeket termelnek. Bizto­sítják a vetésszerkezet kiala­kításával a zöld futószalagot is, hogy az állatok kora ta­vasztól késő őszig fehérjében dús, zöld takarmányt kapja­nak. Ilyen formán az állatok csak télen kerülnek istálló­zásra. A párt- és a tanács közös határozata megszabja, hogy termelőszövetkezeteink szán­tó területének 15.8 százalékán pillangós növényeket, vörös­herét, és lucernát kell ter­melniük. Ezt az előirányzatot termelőszövetkezeteink 17.8 százalékra teljesítették. Ha pedig az egyéb évelős pillan­gósokat, valamint az egy­nyári pillangós növényeket is beszámítjuk termelőszövetke­zeteink szántóterületük 1.9 százalékát vetették be e inö- vényféleségekkel, mág az egyénileg dolgozó parasztok­nál az arány 19 százalék. A fejlett növénytermelés elmaradhatatlan tarto­zéka a talajerő visz- szapótlás. A tsz-ek állatállo­mánya ma már biztosítja, hogy öt évenként a szántóte­rület valamennyi holdjára 160 mázsa istállótrágyát te­rítsenek. Varsányban példá­ul a Dózsa Termelőszövetke­zet úgy tervezi, hogy három évenként szántóföldjük hol­danként 200 mázsa istálló- trágyát kap. Idén a trágyá­zandó terület 10 százalékára hordtak ki istállótrágyát me­gyénk termelőszövetkezetei. Nem hagyható figyelmen kí­vül ez a tény, hiszen terme­lőszövetkezeteink látva az őszi trágyázás jelentőségét, így tavasszal csak a trágya ke­vesebbik részét terítik szét. A nagyobb munkát őszre hagyják. Feltétlenül meg kell ismer­kedniük a nagyüzemi gazda­ságoknak, így termelőszövet­kezeteinknek is a zöldtrágyázás jelentőségével, mely nagyban pótolja a talajból kivett táp­anyagot. Somoskőn a III. Pártkongresszus Termelőszö­vetkezet abból a 70 mázsa keserű csillgafürt magból igé­nyelt vetésre, amely a terme­lőszövetkezetek rendelkezé­sére állt. Máshol a tsz-ek hú­zódtak a csillagfürt vetésé­től, ezért jórészt azt a tarta­lék területeken vetették el. Mindezek ellenére már az 1959-es gazdasági évben a 300 katasztrális hold zöldtrá­gyázandó területet a termelő- szövetkezetek vetik be. Meg kell említeni a műtrá­gya felhasználást is, melyben igen szép eredményt értek el termelőszövetkezeteink. Ma már csaknem valameny- nyi termelőszövetkezet él a műtrágya termésfokozó ha­tásával. Az elmúlt esztendő­ben például katasztrális hol­danként 35 kilogrammot használtak fel. Az idén ez a szám egy mázsára emelke­dett. Több mint 4000 mázsa nitrogén 7360 mázsa foszfor és 1129 mázsa káli műtrá­gyára jelentették be igényü­ket az idén a balassagyar­mati Műtrágya és Növény­védőszer Értékesítő Vállalat­hoz. Ez a mennyiség figye­lembe véve az elmúlt eszten­dőről maradt készleteket is, biztosítja, hogy valamennyi holdra ki kerül a 100 kilo­gramm műtrágya. A kistere- nyei Vörös Október Termelő- szövetkezetben ezt majdnem megduplázták. Ott ugyanis 180 kilogramm foszfor- és nitrogén műtrágyát szórtak ki a tavasszal, hogy serkent­sék a visszamaradt növények fejlődését, pótolják a talaj­erőt is. Í gy- néz ki röviden átte­kintve termelőszövetke­zeteink növénytermelése. Kétségtelen, van még kíván­ni való munkájuk után, azon­ban az idei tavasz alapos munkája az őszön feltétlenül a nagyüzemek egyre eredmé­nyesebb gazdálkodásáról be­szél. S ez a termelőszövetke­zetek feladata; magasabb ter­méshozamokkal bebizonyítani, a fejlett agrotechnika, a kor­szerű nagyüzemi talajműve­lés, meghozza az eredményt. Vincze Istvánná Mezőgazdasági fcórtika ELSŐNEK VETETT EL Bogár János cserhátsurányi termelő hét katasztrális hold földön gazdálkodik. Területé­ből két és fél holdra leszer­ződött a Mezőmag Vállalattal aprómagtermésre. Egy holdon tavaszbükkönyt, a többin szarvaskerepet, bíborherét és kölest is termel. A talajelő­készítést időben elvégezte, s az egyéni termelők közül a községben elsők között vég­zett a vetéssel is. Egy literrel emelkedik az istállóátlag A Pest és Nógrád megyei állami gazdaságoknál a kiste- henészetek versenyében a za- barj állami gazdaság tört az élre. A 34 tehénnel rendelke­ző tehenészetben az istállóát­lag 12, a fejési átlag 14.1 liter volt a múlt hónapban. Május­ban a zöldtakarmányozás be­vezetése után a tervek szerint egy literrel emelkedik az is­tállóátlag. — Annál is inkább figyelemre méltó a zabariak teljesítménye, mert tehenésze­tük a kisigényű borzderes faj­tából áll. Megkezdték az egyelést és kapálást Befejezték 30 kh területen az ikersorosan vetett borsó kapálását a zabari állami gazdaságban. A borsó kapá­lással egyidőben fogtak a mák sarabolásához is, amelyet hat holdon elvégeztek, s megkezd­ték a kapálást és az egyelést. Sok múlik a javító brigádon is — A Karancskeszi Állami Gazdaságban — A pár nappal ezelőtt virág­ba borult fák eldobták ékessé­güket, s haragos zölddé vált leveleikkel integetnek a ma­gasban továbbszálló felhők után. A mező megtelt szorgal­masan dolgozó emberek tarka sokaságával. Forrón tűző nap­sugár barnítja a férfiak edzett bőrét, rózsapirosra varázsolja az asszonyok, lányok fehér, pu­hatapintású karjait. Minden épkézláb ember a határban szorgoskodik. Üres a Karancs­keszi utca. Az állami gazdaság portája előtt pöfögő gépre lesz figyel­mes az ember. Az udvaron ócs­ka vasak, selejt-gépek össze­visszasága. Hátul rozsdás trak­torok, idomtalan elevátorok között tárcsák sorakoznak a zöldellő fűben. A nagy, gyor­san összeállított színben lánc­talpas traktor áll. ügy lát­szik, semmi munkája sincs. Ahogy így nézelődöm az ál­lami gazdaság udvarán, szinte meglep, hogy senki nem kér­dezi meg, tulajdonképpen mit is akarok? — De nem sokáig élvezhetem ezt az érdektelen figyelmen kívül hagyást, mert egyszerre csak azt veszem ész­re, hogy egy zömök, olajosru­hás ember jön felém. — Ami­kor közeire ér, kíváncsi tekin­tettel néz rám. Köszön és ezt mondja: — Kérem az elvtárs iratait. Meglepett ez a határozott hang. őszintén bevallom, erre vártam. Kíváncsi voltam, med­dig tűrik ezt a csellengést a gazdaság udvarán. Úgy látszik van tekintélye a papíroknak, mert a komoly arcú férfi — Szöllős Sävßor — elmosolyodik és kezet nyújt. — Figyeljük már egy ideje a műhelyből az elvtársat, mert hát semmi keresnivalója nincs az idegennek a mi portánkon — mondja nevetve. Nem védekezésként, de meg­jegyezte: „Ezek a mi selejt- gépeink. A jók, azok kint van­nak a határban és dolgoznak“. Idejében végeztek a vetési munkálatokkal, jelenleg a nö­vényápolási munkák előtt áll­nak, de már nem is előtte, ha­nem a munkák elején. Természetes a gardaság ud­varán a pezsgő életből alig lát valamit az ember, mégis érezni, köze van a jó munká­hoz ennek a néhány gépjavító szakmunkásnak is. A kovácsműhely ajtaja nyit­va áll. Élénken cseng az üllőn a kalapács, vörösen izzik a vas és úgy formálódik, ahogy Sebestyén József kovácsmester akarja. Ilyen nagy gazdaság­ban állandóan van munkája a kovácsnak, mert mindig eltö­rik, vagy elkopik egy-két al­katrész. Nagyon szorgalmasan dolgozik, közben állandóan zsörtölődik. Nem bír belenyu­godni egy könnyen, ha tönkre megy valami. — Szerinte job­ban kellene kímélni az alkat­részeket, a szerszámokat, a gépeket. Teljesen igaza van Sebes­tyén bácsinak. A takarékosság nemcsak az üzem vezetőire, hanem a traktorosokra, s von­tató vezetőkre, de még a fo- gatosokra is vonatkozik. Közben megérkezik egy von­tató valahonnan a határból. A vezető ingujjába törli izzadt homlokát. Leszáll a gépről és a műhely felé igyekszik. Né­hány szó, ketten máris a gép körül szorgoskodnak. A hozzá­A mezőgazdasági termelés fellendítéséért — Versenyfelhívás — A rétsági járás földműves­szövetkezeti központja minden igyekezetével azon van, hogy támogassa a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt agrártéziseinek megvalósítását, a termelés fel­lendítését, a mezőgazdaság korszerűsítésének döntő eszkö­zét. a szövetkezést, különösen a termelésre való szövetkezést. Ennek érdekében a rétsági járás földművesszövetkezeti központja versenyre hívja megyénk járási központjait. Vállalja, hogy a dolgozó pa­rasztok vetőmagigényét bizto­sítja. Ezenkívül az átlagosan használt katasztrális holdan­ként 25 kg-os műtrágya mennyiséget 40 kg-ra emelik, miután szakelőadásokon ma­gyarázzák meg a műtrágya termésfokozó hatását. A járás két községében talajjavítási társulást szerveznek. A járás területén elhanyagolt vízle­vezető árkok tisztítására és karbantartására vízgazdálko­dási társulásokat hoznak lét­re, megmagyarázva a terme­lőknek a savanyúszéna és édes rétiszéna közötti táp­anyag különbözetet. Mindezeken kívül teljesítik a gépi- és talajmunka, vala­mint a magfogásos területek szerződéskötési tervét. Jól halad a növényápolás A szécsényi járás termelő­szövetkezetei végeztek a cu­korrépa sarabolásával. az egyénileg gazdálkodók is jó munkát végeztek. A 271 kh szerződött cukorrépa 70 szá­zalékát már megsarabolták. A növényápolásban a termelő- szövetkezetek közül a legjobb eredményt a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc és a ludányhalá- szi Alkotmány Termelőszövet­kezet érte el. E két termelő- szövetkezet jó eredményeinek titka abban van, hogy ^ősszel gondosan előkészítették a ta­lajt, s tavasszal időben földbe­Jelentkezik a burgonyabogár! Megjelent a burgonyabogár egyénk területén is. Na- ■obb gócokra bukkantak Hu- rag, Örhalom és Patvarc ha- rában. A növényvédő állo- ás gépeivel azonnal kivo- ílt a területre és megkezdték fertőzött gócok megsemmisí- sét. A szécsényi járásban Szé- ény és Pősténpuszta határé­in a burgonyabogár kisebb rületeken jelentkezik. A dol- izó parasztság kézi porozóval egkezdte a bogár irtását. Hogy a védekezést időben egkezdhessék, elkezdték napokban a megye egész te­leién a burgonyabogár ké­sést. A munkába bekapcso­ltak a községi tanácsok, a ezőgazdászok, a termelőszö- tkezeti tagok, egyénileg gaz- ilkodók, sőt a nagyobb isko- s gyerekek is. Ahol nagyobb cokban jelentkezik a burgo- abogár, azok a községek kér- k a növényvédő állomás gyors segítségét, de kezdjék meg a veszedelmes kártevők irtását kézi porozókkal is.-------------­te tték a magot. A termelőszövetkezetek he­lyesen fogták fel a kormány felhívását, s csak nemesített kukorica vetőmagot vetettek. A nógrádmegyeri Petőfi Tsz 20, a magyargéci Marx Károly Tsz 10 és a varsányi Dózsa Tsz 7 kh területen termel rövid tenyészidejű Red-king kukori­cát. A járás további 9 termelő- szövetkezetében hibrid vető­mag előállításával foglalkoz­nak. Feltűnő azonban, hogy az egyénileg gazdálkodók gör­csösen ragaszkodnak a régi kukoricafajták termesztéséhez, így alig cseréltek vetőmagot. Nagylóc község négy mázsa kukorica vetőmagot igényelt, s alig tudtak két mászát kicse­rélni. Rimóc és Varsány közsé­gekben egyáltalán nem cseré1- tek vetőmagot, pedig érdemes lenne, mert a termést 25—30 százalékkal emelni tudnák. Megalakult a Hegyei Tűzvédelmi Bizottság Mint minden évben, a mező­gazdasági munkák dandárjára az idén is megalakult a Megyei Tűzvédelmi’ Bizottság. Fel­adata az, hogy segítse a tűzol­tóság munkáját és elősegítse a tűzrendészeti feladatok vég­rehajtását. A gyakorlat igazol­ja, hogy amikor a tűzvédelmi bizottság aktív munkát fej ki, lényegesen csökken elsősorban a mezőgazdasági tűzesetek száma. Ezt igazolják az 1954 és az 1957-es viszonyszámok is. Míg 1954-ben 12 esetben vo­nultak ki a tűzoltók mezőgaz­dasági tűzesethez, addig 1957- ben a tűzvédelmi bizottság munkája eredményeképpen ez a szám éppen a felére csök­kent. A Megyei Tűzvédelmi Bi­zottság megalakulása után a járási, városi és községi tűzvé­delmi bizottságok megalakítá­sára kerül sor. Alsópctény községben két- szoba konyha kamrás ház eladó 22 ezerért. Cím: Buda­pest, IV. kér. Ságvári u. 8. Mészáros. Könyvjóváírással átveszünk állami vállalattól hitelesített nagymérleget (mázsa). Cím: MEZÖMAG Kirendeltség. Ba­lassagyarmat. Menyasszonyi koszorú fá­tyolkülönlegességek készítője Kovácsné, Budapest, Garay utca 45. (Garai térnél.) értő munkás hamarosan meg­találja a hibát. Az ügyes ke­zek gyorsan dolgoznak, úgy, hogy néhány perc múlva nagy porfelhőt maga mögött hagy­va, kigördülhet a vontató a gazdaság kapuján. Aztán meg­tudjuk azt is, kik azok a von­tatóvezetők, akiknek a gépé­vel a legkevesebb baj van. — így került a jegyzetembe Szedlár József és Bócsó And­rás neve. Az ő gépeik óramű pontossággal járnak. Mi a tit­ka ennek? Azt is elárulják: lelkiismeretesen, gondosan ke­zelik gépeiket. A műhely előtt egy gumike­rekes vontató áll. Valami ba­ja lehet, mert többen is vizs­gálják. Szöllős Sándor kalau­zol és magyarázza: — Kisebb javításokat kell eszközölni a gépen, különben komolyabb baj nincs vele. Nem akarta elmondani Szöl­lős elvtárs, mert ez titok, amit ezen a gépen csinálnak. Ami­kor faggatni kezdem, mégis ! csak elmondja: — Fekete Lajos szerelő és munkatársai kísérleteznek ez­zel a GS 35-ös vontatóval. — Kezdett érdekelni a dolog, — közelebb mentünk az olajos masinához. Szöllős elvtárs elkezdte a lendkereket forgatni. Elől a porlasztónál ködalakú kifúvás volt tapasztalható. — Látta? — kérdi huncut mosollyal. — Nem tudtam el­képzelni, mit kellett volna lát­nom. — Újra forgatja a lend­kereket és sokat sejtetően mondja: — Figyelje a porlasztót. — Egyszerre csak újra megjelent a ködalakú kifúvás. Amikor meggyőződött arról, hogy most már láttam, elmagyarázza: ez Fekete Lajos újítása. Zetor porlasztót szerelt fel a régi he­lyére, s így öt lóerővel erősebb és emellett zajtalanabb is lesz a gép. ( — Ez igazán derék dolog — állapítom meg —, de már hal­lottam erről, a gépállomáson is alkalmazták, csak talán más formában. Fekete Lajos, közepes nagy­ságú ember, lelkesen mondja: ,ügy látszik, beválik az újítás. Alkalmazni fogjuk a többi vontatón is. — A vonta­tóval kapcsolatban törik a fe­jüket mások is. Megpróbálnak egy nagyobb sárkányát felsze­relni, hogy a vezetőt a kerék ne hányja tele sárral. Készülnek a késő tavaszi és nyári munkákra is. A fűkaszá­ló és a kapáló gépek jó álla­potban indulhatnak munkába. Nem éri őket készületlenül az aratás sem. Megszervezték a keresztberakást, hogy a kévé­be kötött gabona ne marad­jon sokáig a földön. Mi van az arató- és cséplőgépekkel? Már megjavítva várják a munka kezdetét. Szándékosan hagytam utol­jára Fekete Lajos és társai nagyszerű újítását, a takar­mányrakodógépet. Igaz, még titok, alig tudott róla valaki a mai napig. Selejt-elevátorból készítik és úgy tervezik, hogy Zetor húzza, s hidraulikus kar­ral működtetik. Fekete Lajos, Szöllős Sán­dor, Kitler Ferenc és Pál La­jos azt is kiszámították, mi­lyen megtakarítást eredmé­nyez majd ez a gép a gazda­ságnak. ügy tervezik, és ez sikerül is —, hogy 10 katasztrális hol­don 3000 forint megtakarítást jelent a rakodásoknál. Ha a gazdaság több száz holdas ta­karmány földjeit számításba vesszük, rájövünk, nem is olyan kevés összeg ez. Sikerült a lelkes szerelőgár­da terve, mert segítette őket ebben a gazdasági vezetés, meg a karancskeszi gépállomás is. Egyszerű, szorgalmas embe­reket ismertünk meg ezen a tavaszi napon, ök nem a me­zőn dolgoznak, még sem lehet azt mondani, távol vannak a mező éltető zsongásától. Kezük munkája nyomán szebb lesz a határ, s könnyítenek a tűző napon dolgozók fáradtságos munkáján. KATA JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom