Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-21 / 39. szám

1958. május 21. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Kétnapos an keton vitatták meg Salgótarján vízellátását A Salgótarjáni Városi Ta­nács rendezésében a Magyar Hidrológiai Társaság legki­válóbb vízügyi szakemberei és a város képviselői Salgó­tarjánban a megyei tanács dísztermében kétnapos anké­ten vitatták meg Salgótarján vízellátásának sürgős és fon­tos problémáját.' Az ankéten Gritz Arnold, a városi tanács VB. elnöke ismertette a vá­ros vízellátásával kapcsola­tos igényeket. Kifejtette, hogy a város jelenlegi vízter­melése egy nap alatt alig éri el az 1800 köbmétert. Ebből a mennyiségből az ipari üzemek, intézmé­nyek, mintegy ezer köb­métert használnak fel, így az egy nap, egy főre eső 110 literes normálszükséglet helyett alig 30 litert lehet egy lakosra biztosítani. Pedig Salgótarjánban 24 000 ember vízszükségletét kell kielégí­teni. A kétnapos ankéten elő­adás hangzott el: Salgótarján vízellátásának vízföldtani le­hetőségei, Dr. Vitális Sándor egyetemi tanár tolmácsolásá­ban. Salgótarján vízellátásá­nak jelenlegi helyzete és a fejlesztés elvi módozatai cím­mel Bartalos Sándor és Szig­ligeti Gyula tervező mérnö­kök előadásában; Salgótarján csatornázásának helyzete és a bányavízproblémák címmel Finály Lajos tanácsadó mér­nök; Nógrád megye vízgaz­dálkodási problémái Szakváry Jenő főmérnök; és Salgótarján felszíni vizeinek szennye­zettsége címmel Dr. Bolberitz Károly előadásában. A vitában számosán reszt­vettek. Hasznos javaálatok hangzottak el a város vízel­látási problémája megoldásá­ra. Ide tartozik a többi kö­zött: elsősorban a legszigorúbban fel kell lépni a vízpazarlás ellen. Szükséges a régi kutak felújítása, amely ugyan még nem oldja meg, csak javít a város víz­ellátásán. Ipari vizet kell biztosítani, de nem a város ivóvízéből. Ezért mint távlati terv hang­zott el az Ipoly vizének hasz­nosítása. Közelebbi terv, hogy Mátraszele előtt víztárolót építenek — ipari víz biztosí­tására. Ugyan itt a tároló mellett csőkutakat is létesí­tenek majd. Fel kell lépni a Tarján patak ipari szennye­zése ellen. Ha ezt elérik, ak­kor a patak vizét esetleg a MÁV használhatná fel, míg a MÁV kútjait is be lehetne kapcsolni a városi vízháló­zatba. Az ankét a vízellátás meg­javításának sürgősségét szab­ta meg. Dr. Vitális Sándor egyetemi tanár zárszavában azt Ígérte, hogy sürgősen és gyökeresen megváltoztatják Salgótarján Vízproblémáját. A tiribesi bányászok levele a Szovjetunióba „ ... Most készültünk el az április havi elszámolásokkal és máris értesítjük Önöket az eredményről.“ E szavakkal kezdik a tiribesi bányászok le­velüket, melyet most küldtek el a Szovjetunióba, verseny­társuknak, a donyeci medence Vetka Glubokaja bányaüzem­nek. A tiribesi bányászok szép sikerekről adhattak hírt távoli versenytársaiknak. Termelési tervüket 114.7 százalékra tel- tesítették. összüzemi teljesí ményük 93 kilogrammal nö­vekedett, önköltségcsökkentés révén 85 000 forint megtakarí­tást értek el áprilisban. A mennyiségi termelés mellett 88 kalóriával növelték szenük minőségét. Ezzel a tiribesi há­nyások pontszáma -(- 1135-re emelkedett. Mint levelükben írják a tiribesiek, szeretnék ebben a félévben az élüzem címet elnyerni és a bányász­napon szeretnék az élüzem avató ünnepséget megtartani, amelyre versenytársukat , a szovjet bányászokat is meghív­ják. Salgótarjáni üzemek a Budapesti Ipari Vásáron A pénteken megnyíló Bu­dapesti Ipari Vásáron me­gyénk gyárai is részt vesznek. A Salgótarjáni Tűzhelygyár például mintegy 15 négyzetmé­ternyi területen mutatja be gyártmányait: tűzhelyeket, kályhákat, mák- és kávédará­lót, különböző öntvényeket. — Elviszik a kiállításra nagysi­kerű új gyártmányukat, a héj­formázógépet is. A saját ter­veik alapján készített dekorá­ció szemlélteti majd a gyár 13 éves fejlődését. Az Acélárugyár szintén kü­lön fülkében mutatja be gyárt­mányait, azokat, amelyeket mind belföldre, mind külföld­re szállítanak. Cukrászdát építenek Karancskesziben 47 ezer fo­rintot fizettek a tagoknak vá­sárlási visszatérítés címén. A szövetkezet nyereségéből nem­csak ennyiben részesült a tag­ság, mert a fennmaradó pénzt is a falu érdekében használják * • fel. 235 ezer forintos költség­gel cukrászdát építenek. Készül az építőipar takarékossági Intézkedést terve Ha a megyei Építőipari Vállalat tevékenységét a ta­karékossági mozgalom érde­kében- a többi gyárakhoz vi­szonyítjuk — kétségtelen, hogy lemaradás tapasztalha­tó. A vállalat vezetői most azon dolgoznak, hogy minél előbb felzárkózzanak, s re­ális alapokon nyugvó takaré­kossági intézkedési tervet dolgozzanak ki. Fodor Gyula elvtárs, a vállalat főmérnöke a következőikben foglalta össze a feladatokat: — Az 1958. évi népgazdasá­gi terv alapján vállalatunk­ra háruló feladatok csak a rendelkezésünkre álló eszkö­zök gazdaságos, takarékos és eredményes felhasználása esetén hajthatók végre. — Idei építési feladataink vállalati gazdasági szempont­ból a tavalyinál lényegesen hátrányosabbak. 1957-ben a vállalat kapacitásának 70—80 százaléka Nagybátonyban és Salgótarjánban működött. idén 18 különféle város­ban és községben közel egyenletesen elosztva ter­melünk. Tavaly kilenc daruval az üzemben előregyártott vasbe­tonelemek tömegeit építettük be, idén — feladatainknak megfelelően — két daruval dolgozunk. — Ilyen feladatok mellett, tervünk a tavalyinál maga­sabb nyereség elérését írja elő. ’ Tervünk teljesítése te­hát önmagában is a legszi­gorúbb takarékosságot köve­teli meg. — Feladataink megismeré­se után a vállalat kidolgoz­ta azokat az intézkedéseket, amelyek az építésvezetőségek és más osztályok munkájának irányát meghatározzák. Ezek az intézkedések a három legfontosabb költségtényezőre: az anyag, a szállítás és mun­kabér területére vonatkoznak. — Az anyagtakarékosságot a gondosabb rakodás, szállí­tás, tárolás útján kívánjuk elsősorban megoldani. Hanya­gul, vagy ellenőrizhetetlen módon lerakott anyag átvé­telét megtiltjuk. — Az anyagtakarékosság, nem kevésbé jelentős terüle­te például a téglafelhaszná­lás csökkentése. Ha csak egy köbméter beépített téglánál a meg­engedett törési százalékot csökkentve 5 téglával ke­vesebbet használnának fel, akkor az a vállalat egy évi feladatát tekint­ve 10 családi ház tégla­szükségletével egyenlő megtakarítást eredmé­nyezne. — A fuvarok liberális iga­zolása sok kárt okozott a vállalatnak. Ennek rendsze­res ellenőrzése és a mulasz­tók felelőségrevonása útján a szállítási költségeket a re­ális értékre fogjuk szorítani. A gondos anyagkezeléssel együtt ezek az intézkedések az előzetes számítások sze­rint 200 000 forint értékű eredményt hoznak. A mun­kabérköltségek csökkentése nélkül is lehet takarékoskod­ni, ha a fizetett munkaidőt jobban kihasználjuk. A fe­gyelemlazulások, késések, hosszabb ebédidő, korai tá­vozás, a termeléshez viszonyí­tott munkabérben okoz túl­lépést. A munkaidő kihaszná­lásának 2 százalékos emelke­dése csupán rezsiben 100 009 forint körüli megtakarítást eredményezhet, emellett a termelékenység, a termelés emelkedése útján feladata­ink megoldásához vezet. In­tézkedéseink végrehajtásá­hoz a műszaki és gazdasági irányítókon kívül a vállalat összes dolgozójának és a tö­megszervezeteknek égyüttmű- ködése is nélkülözhetetlen. Mint megtudtuk, a mozgal­mi szervek is megfelelő in­tézkedéseket tesznek. A hét második felében például összeül az üzemi tanács, amely megvitat­ja és végsősoron jóvá­hagyja az intézkedési ter­vet, amely a dolgozók, az egyes munkahelyek vezetői által benyújtott javaslatok alapján készül. Valóraváltják a községfejlesztési tervet a szécsényi járásban A szécsényi járás községei­nek dolgozói a községfejlesz­tési alap megszavazásánál már megértették, hogy a köz­ség fejlesztésére fordítható az az összeg, amit így be kell fizetni. A járási átlag ezért 12.8 százalék. Nógrádsipek és Nógrádmegyer dolgozói egy­aránt 16 százalékos hozzájá­rulást szavaztak meg. Lema­radás csak Ipolytarnócon ta­pasztalható, ahol csak 10 szá­zalék a község fejlesztésére megszavazott mennyiség. Szécsénybein a községfej­lesztési hozzájárulás megsza­vazása után már megkezd­ték a pénz felhasználását. Parkosították a főutcát, bitu- menezik a hibás járdát, a Kossuth utcában, és megkezd­ték a Dózsa György út bur­kolását is. Felvételek a közép- és általános iskolák levelező tagozataira Mindazok részére, akik vagy beosztásuknál fogva, vagy egyéb ok miatt szüksé­gét érzik, hogy tovább tanul­janak, a megye területén az Nagy visszhangra talált a ménkesi bányászok felhívása Lapzártakor érkezett e hír, hogy valamennyi bányaüzem csatlakozott a ménikesiek ál­tal kezdeményezett béke­kongresszusi versenyhez. Szorospatak bányászai a termelési tervet 105 százalék­ra, összüzemá teljesítmény tervüket 103 százalékra tel­jesítik. Önköltségüket 2 szá­zalékkal csökkentik. A meg­engedett 3 százalékos pala- tairtalmat 2.9 százalékra csök­kentik. A salgói üzemegység bá­nyászai a havi terv 104 szá­zalékos és az összüzemi tel­jesítmény 102 százalékra való teljesítését vállalták. Az ön­költséget egy százalékkal, a megengedett palatartalmat 3 százalékkal csökkentik. A zagyvái üzemegységnél a csapatok is versenyre léptek. ——— Balga József csapata vállalta, hogy vágatát 20 százalékban már egyszer kirabolt bánya­fával biztosítja. Kovács Lász­ló Kossuth-díjas KlSZ-brigád- ja elővájási tervük 150 szá­zalékos teljesítését vállalta a versenyben. A kányási bányászok röp- gyűlésen beszélték meg csat­lakozásukat a ménkesiek ver­senyéhez. Vállalták havi ter­vük 110, összüzemi tervük 103 százalékos teljesítését. Hi újság az Erőműben ? Az elmúlt napokban kidol­gozták és termelési tanácsko­záson megvitatták a takaré­kossági intézkedési tervet. — Ebben kimondják, hogy amennyiben szükséges, az éves terven felül 10 millió kWó vil­lamosenergiát termelnek. Az energiatermelés teljes költsé­gének csökkentésével több, mint 400 ezer forintos megta­Tari kővel bélelik a téglaégető kemencéket rintjába került. A tari kőből készült kemence viszont elő­zetes számítások szerint leg­alább 20 évig, de egyes állí­tások alapján még ennél is hosszab ideig használható. A kő iránt nagy az érdeklődés a sütőipar részéről is, de al­kalmas építőipari elemek, kályha, tűzhelybetétek gyár­tására is. Ezért mind a tari kőbányát, mind a pásztói kő- feldolgzó üzemet — a sze­rény lehetőségek között is — tovább fejlesztik ebben az évben. Egy új fűrészgép be­szerzésével mintegy hatszoro­sára növelik az üzem terme­lését, amelyre az egyre sza­porodó megrendelések miatt nagy szükség van. kantást kívánnak elérni. En­nek' érdekében számos mű­szaki és szervezési intézkedést hajtanak végre. Ebben is első helyen szerepel a fajlagos ka­lória felhasználás csökkentése oly módon, hogy 1020 tonna, 4000 kalóriásnak megfelelő sze­net takarítsanak meg. Alapos vizsgálattal teszik majd lehe­tővé, hogy a múlt évihez vi­szonyítva mintegy 77 ezer kWó energiával kevesebbet hasz­náljanak fel önfogyasztásra. A műszaki intézkedéseken túl a feladat megvalósítása ér­dekében tovább szélesítik a munkaversenyt, a karbantartá­si munkáknál, a műszaki fel­adatterv végrehajtásánál fo­kozottabban alkalmazzák a premizálást. * A múlt hét végén szerelték fel az üzemben a televíziós vevőkészüléket. A pénteki kí­sérleti vétel várakozáson felül jól sikerült, annak ellenére, hogy magasabb hegyekkel kö­rülzárt völgyben fekszik az üzem. * Egymillió forintos költséggel tisztítják ki az Erőmű víztáro­lóját, a közismert vízválasz­tói tavat. Több hetes előkészü­let után hétfőn kezdte meg a munkát az 1. sz .Földgép Vál­lalat több, nagyteljesítményű géppel. A munkálatok során mintegy 20 ezer köbméter iszapot emelnek majd ki. 1958—59-es tanévben a kö­vetkező helyeken szervezünk középiskolái levelező tagoza­tot, valamint általános isko­lai esti (dolgozó) és levelező tagozatot: I Középiskolai levelező ta­gozatot: Általános Gimnázium Salgótarján, Közgazdasági Technikum Salgótarján, Álta­lános Gimnázium Balassa­gyarmat. Az Általános Gimnáziumba és Közgazdasági Technikum­ba felvehetők azok a dolgo­zók, akik 17. életévüket be­töltötték és az általános- iskolai, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. Férőhely esetén a háztartás­ban dolgozó nők is jelent­kezhetnek. Az Általános Gimnázium­ban a tanulók érettségi bizo­nyítványt szereznek. A Közgazdasági Technikum a képesített könyvelői, válla­lati tervezési és statisztikusi képesítés megszerzését bizto­sítja. Űj tanulók jelentkezése az 1958—59 iskolai évre május 15 és június 30. napja között történik. Jelentkezni lehet az illető iskolák igazgatójánál. II. Dolgozók általános is­koláját (esti tagozat) szerve­zünk: Balassagyarmat Bajcsy Zsilinszky úti Ált. iskola. Ér- sekvadkert Ált. iskola, Teres­ke Ált. iskola, Alsópetény Ált. iskola, Zagyvapálfalva Ált. iskola, Varsány Ált. is­kola, Nagylóc Ált. iskola. III. Általános iskolai leve­lező tagozatot: Salgótarján Sztahanov. úti Ált iskola, Kisterenye Ált. iskola, Szé- csény Ált. iskola, Pásztó II. sz. Ált. iskola, Rétság általá­nos iskola. Az általános iskolai tanfo­lyamokra azok a 15. életévü­ket betöltött dolgozók vehetők fel, akik nem végezték el az általános iskola VIII. osz­tályát, vagy annak megfelelő iskolát, de az elemi, vagy nép­iskolának legalább négy osz­tályát sikerrel elvégezték. Megyei Művelődésügyi Osztály nének gazdaságosan helyette síthetők hazai gyártás útján Ilyen gyártást megfelelő ANYAGI ÖSZTÖNZŐKKEL IS ELŐ KELL SEGÍTENI így például az 1958. évi nye reségrészesedési rendsze: alapjait már ennek figyelem bevételével állapították meg Nagyon fontos területe ; takarékosságnak a munkaidő vei, vagyis lényegében a mun­kabérrel való takarékoskodás Nem lehet a jövőben olya: bérfizetés, amely mögött nen áll reális teljesítmény. / párt és kormány takarékos sági intézkedései csak akko vezethetnek célhoz, ha el­érjük, hogy a takarékossás rendszeres, magától értetődi feladattá válik minden dől gozó, minden állampolgár éle tében. A gazdasági vezetőknek é minden dolgozónak, aki álla mi vagyont kezel, le kel vonni a tanulságot abból i bizalomból, amely az egyén takarékosság területén a pár és kormány-határozatok nyo mán megnyilvánul. Ugyani 1957. év végére a takarék betétek állománya elérte a addigi legmagasabb szintet 1958. évben pedig tovább lényeges emelkedést mutat. A vállalati és költségvetés gazdálkodásban a takarékos Ságnak éppen olyan tömeg mozgalommá kell válnia, aká anyaggal, energiával való ta karékosságról, a társadalm tulajdon kártevői elleni vé dekezésről, a gépek, a tér melőeszközök megóvásáról gondos kezeléséről, akár i munkafegyelem megszilárdító sáról, a munkaidő teljes ki használásáról van szó. Minden dolgozónak a taka rékosiság öntevékeny szerve zőjévé kell válni, meg ke] akadályozni a feleslege anyagfelhaszálást, az impro duktív munkát és a pazar lás minden formáját. Ami lyen mértékbe vérévé vált mindenkinek a takarékosság ugyanolyan mértékben járu hozzá nemcsak a sajátmag; hanem az egész nép jólétéhe; ► ► ; Mint arról már beszámol­junk, ebben az évben tovább ; növekszik a Megyei Építő- I anyagipari Vállalat feladata. ; Termelési tevékenységük kü­llőn érdekessége a tari kő ! kitermelése és feldolgozása.- Mint a lefolytatott elemzések ■ során kiderült, 1100 fokos hő­■ ség alatt teljesen megbízható i ez a kő s az élet legkülön- ; bözőbb területein hasznosít- ; ható. így például kísérletkép- • pen a mihálygergei téglagyár­iban az ebből a kőből készült ■ idomokkal bélelik ki a ke- I mencét. Ezt a munkát min- ; den gyárban minden évben í el kell végezni. A kemen­;; cék felújítása a vállalatnak évente mintegy félmillió fo­denkinek személyes érdeke és ahhoz minden egyes dolgozó hozzá is tud járulni. Fontos tudnunk, hogy a kormány milyen alapvető fel­adatok megoldását várja a takarékossági mozgalomtól. A legfontosabb feladat a szigorú állami fegyelem meg­valósítása. Annak, hogy a terv törvény a vezetőktől kezdve a mun­kapad mellett dolgozó mun­kásig, maradéktalanul érvé­nyesülnie kell. Különösen hangsúlyozni kell a vezetők felelősségét a ren­delkezésre álló anyagi eszkö­zeink tervszerű felhasználásá­ért, a közösség értékeinek megóvásáért. Csak így a közös felelős­ség alapján tudjuk biztosíta­ni, hogy beruházásaink ter­vezése, jóváhagyása és kivi­telezése során minden erőn­ket a legfontosabb közvetlen gazdasági céljaink elérésére összpontosítsuk. Olyat épít­sünk, amire feltétlenül szük­ség van, amitől gazdagabbak leszünk és meg kell akadá­lyozni erőforrásaink káros szétforgácsolását. Meg kell valósítani a régi és az új üzemi épületeink jobb kihasználását és a más célra épült, de használatba nem vett épületek termelési célokra való igénybevételét, mert ezáltal újabb beruházá­sokat takaríthatunk meg. Igen fontos feladatok je­lentkeznek az elosztás terü­letén takarékossági szempont­ból. Elsősorban a vállalati és kereskedelmi készletgazdálko­dásban. A bő választékot jó áruelosztás mellett indokolat­lan készlethalmozás nélkül is lehet biztosítani. Felül kell vizsgálni az iparban, hogy minden esetben indőkolt-e és hol van lehetőség — minőségi romlás és a termelési fela­datok csökkentése nélkül —• egyes importanyagok behoza­talának korlátozására. Igen fontos megvizsgálnunk azt is, hogy a tőkés államok­ból behozott anyagok, alkat­részek, gépek mennyiben len-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom