Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-07 / 35. szám
1958. május 7. NÓGRÁDI KÉPÚJSÁG 3 Néhány időszerű feladatunk a gyáriparban Mint arról már korábban beszámoltunk, az elmúlt héten a gyárüzemek » vezetőinek értekezletet tartottak a megyei pártbizottságon. Az alábbiakban részleteket közlünk Alias János elvtársnak, a párt- bizottság másodtitkárának a tanácskozáson elhangzott beszédéből. Az 1958 évi tervfeladatok ^kitűzésekor a párt- és a kormány figyelembe vette a ■gyors politikai és gazdasági konszolidáció eredményeit 'egyrészt, másrészt célul tűzte ki azt a feladatot, hogy 1958- 'óam a gazdasági egyensúlyt saját belső erőforrások biztosítsák. Ez az 1958 évi terv -alapja és célkitűzése. A megye minisztériumi ipari üzemei is a fentieknek megfelelően kapták meg 1958 évi tervüket. Az 1957 évi tényleges teljesítéshez viszonyítva az Acélárugyár 9—10 százalékkal, a Vasötvözetgyár 18—20 százalékkal kapott magasabb tervet 'Kisebb arányú az emelkedés a Salgótarjáni Üveggyárban, a Zagyvapálfalvi Bányagép- • gyárban. Üzemeink jelentős export-feladatot is kaptak. 1958 I. negyedévben — annak ellenére, hogy a terv- számokat most sem kapták meg üzemeink kellő időben, a terv még most sincs mindenütt megrendeléssel leterhelve —, teljesítette tervét (a Vasötvözetgyár és az Erőmű kivételiével) valamennyi vállalat. A tervtúlteljesítés ellenére csak a Tűzhelygyár és a Bányagépgyár ért el magasabb termelési értéket az elmúlt év IV. negyedévéhez viszonyítva. Javult az elmúlt 'évhez viszonyítva a termelés tervszerűsége is. Általános visszatérő probléma van a termelés minőségével: időszakról, időszakra hol csökken, hol emelkedik a selejt. A Tűzhelygyárban az elmúlt •»év IV. negyedévében 6,9 százalékról 6.5 százalékra csőkéként a selejt. Ezzel szemben az Acélárugyárban és a Salgótarjáni Üveggyárban "emelkedés volt az I. negyedévben. A Tűzhelygyár és a Bányagépgyár az elmúlt év IV. negyedévéhez képest alacsonyabb munkáslétszámmal, következésképpen magasabb termelékenységgel ért el emelkedést. Éppen, hogy emelkedett a termelékenység az Acélárugyárban. Ezzel szemében a többi üzemben alacsonyabb termelékenységgel dolgoztak. A tervezett költségszintet az Acélárugyár 0,2 százalékkal, az Erőmű 1 KW ■óra villamosenergia fajlagos 'összköltségét 1.53 fillérrel túllépte, 1957 IV. negyedévéhez képest emelkedett a termelés költsége az Acélárugyárban, .ai Tűzhelygyárban, a 'Vasötvözetgyárban stb. Egyes üzemeknél, rinnt például a 'Zagyvapálfalvi Üveggyárban, az Acélárugyárban és az Erő- 'műnél magasabb a termelés költsége, mint 1956 I. negyedévben. A magasabb költség adódik többek között a 'még jelenleg is fennálló magas bérhányadokból!. Továbbra is célkitűzés az, fhogy olyan szintre kell emelni u termelékenységet, hogy a bérhányadot lecsök- kenfcük az ellenforradalom előtti szintre, ugyanakkor ez ne járjon a kereset csökkenésével. Jelenleg is az a helyzet, hogy az átlagkereset 20 —40 százalékkal magasabb, mint az ellenforradalom előtt, a termelékenység pedig csak 10—20 százalékkal emelke- deibb Különösen aránytalan az emelkedés — összevetve a termelékenység emelkedését a bérek emelkedésével — az építőiparban, a Tűzhelygyárban és a Vasötvözetgyárban. A vállalati önállóságnak nem kis szerepe van a gazdasági konszolidációban, elmúlt évi eredményeink eléréséiben. Nem szemlélhetjük közömbösen azonban, hogy az önállóság növekedése itt-ott ellentmondások forrásává vált. Mint minden kérdésnek, úgy a vállalati önállóságnak is két oldala van: először biztosítani kell az önállóság előfeltételeit, másodszor élni kell tudni az adott önállósággal. Jelenleg ott van az ellentmondás, hogy egyes vezetők „félnek” élni az önállósággal. Több felelősségvállalásra, nagyobb kezdeményezésre és eredményesebb hozzáértésre van szükség ahhoz, hogy a kapott önállóságot anyagiakban, eredményekben realizálhassuk. Különösen növelni kell a felelősséget egy-egy új módszer, intézkedés bevezetésénél. A vállalati önállóság viszont nem csupán az igazgatók önállósága, érvényesülnie kell a vezetők valameny- nyi posztján. A vállalaton belül az önállóságnak a vezetők közötti legszorosabb együttműködésen kell alapulnia. A párt- és a kormány felfedte a beruházásokban jelentkező hiányosságokat. A rendelkezésre álló szűkös beruházási eszközöket nem használják fel elég hatékonyan, takarékosan. A kapacitás növelése érdekében új beruházást eszközölnek akkor is, ha a meglévő kapacitások jobb kihasználása feleslegessé tette volna. Másrészt gyakran előfordul, hogy gépek hevernek kihasználatlanul. A beruházási feladat, műszaki terv, rossz helykijelölés és alapos gazdasági számítás hiánya miatt a beruházások költségét a megvalósítás során sokszor jelentősen a tervezett fölé emelik. Emelkedett a befejezetlen beruházások állománya is. Rengeteg kár és nehézség származik a beruházások összehangolatlanságából. Nincs biztosítva esetenként az egész objektum valamennyi tartozékánál a beruházás összege. A beruházásokkal és általában az állóeszközökkel kapcsolatos problémák három lényeges dologra vezethetők vissza: 1. Mind a népgazdasági, mind a vállalati beruházásokat nélkülözik a szilárd távlati fejlesztési tervek. Ez számtalan anarhiikus jelenségben tükröződik. 2. A beruházás nincs összekapcsolva a beruházó és kivitelező vállalatok anyagi érdekeltségével és anyagi felelősségével. E hiányosságok felszámolása új módszereket és új intézkedéseket követel meg. A tartalékok gyakorlati feltárását a tervezésnél kell kezdeni. Szükséges vállalati szinten is távlati terv készítése. Koncentrálni kell a beruházásokat, érvényesíteni kell a döntő láncszem elvét. Legnagyobbfokú gazdaságosságot kell érvényesíteni gazdaságossági számítások készítésével. Tapasztalható, hogy köz- gazdasági ismeretek hiánya miatt nincs kellő együttműködés a főkönyvelőségek és a műszakiak között, nincs megfelelő összhang a vállalati részlettervek között, ha a műszaki intézkedési tervben anyagfelhasználás csökkentést, vagy termelékenységet emelő intézkedés van előirányozva, az nem jelentkezik az anyag-, illetve a munkaügy tervében. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknek műszakilag megalapozott kapacitásnormák, anyagnormák és munkanormák ki vannak dolgozva, jó- részben adott a lehetőség a takarékos gazdálkodásra Ismeretes, hogy alapanyagaink jórésze importanyag, így az ezzel való tákarékosság a legfontosabb követelmény. Takarékosság az importanyagokkal a tervezésnél kezdődik és folytatódik a szállításnál, raktározásnál, felhasználásnál. E téren van eredmény. Helyettesítő hazai anyagokat használnak fel, kivételes módon raktározzák stb. Kevés az olyan eredmény azonban, hogy az importanyag fajlagos fel- használását és kihozatali százalékát műszaki fejlesztéssel javítanák. A Minisztertanácsnak hetekkel ezelőtt megjelent a takarékosságról szóló határozata. Tapasztalatunk az, hogy az intézkedések kidolgozását vontatottság jellemzi. Itt késlekedésnek helye nincs. Készítsük el a takarékos- sági intézkedési tervet, amely már kézzel fogha- tóan forintban kimutatható feladatokat tartalmazzon. A gazdasági vezetés intézkedési terve alapján a párt-, a tömegszervezetek, közülük elsősorban a szakszervezet dolgozzon ki a dolgozókat e feladatokra mozgósító végrehajtási és ellenőrzési tervet. Nem lehetne hamarább ? A múlt évben a tiribe- si bányászok gazdag ajándékot kaptak — egy kvarcoló berendezést. Azóta az üzem bányászai kiszállás után fénykezelést kapnak, így pótolják számukra az elveszett napfényt. A bányászok legnagyobb bánatára most a kvarcolás megszűnt, csak infravörös sugárzást kapnak. A megszűnés oka a kvarc♦ lámpa kiégése. Sajnos, ♦ mint mondják a tiri♦ besiek egy hónapra le- ♦ { mondhatnak a kvarco♦ lásról, mert annyi időre ♦ van szükség az új lám♦ pa beszerzéséhez. Va- { jón nem lehetne az egy hónapos beszerzési időt felére, vagy negyedére csökkenteni? Ezt kérdezik a tiribesi bányászok és szerkesztőségünk is. ÚJÍTOK Az újító mozgalom az Acélárugyárban egyre jobban terjed a dolgozók között. A munkáshétköznapokon számtalan újítás születik, mely növeli a termelékeny séget * csökkenti az önköltséget és könyebbé teszi a munkát. A közelmúltban újabb két jelentős újítás született. Miről tárgyal a bányász-szakszervezet? Elnökségi ülésen tárgyalja meg a bányász-szakszervezet az elmúlt termelési tanácskozások eredményességét, s hiányosságait. Ugyancsak az elnökségi ülés foglalkozik a bányavidék munkásszállóinak helyzetével. Százezer forint céljutalom Az elmúlt hónapban a tröszt célfeladatokat szabott meg az üzemek számára, figyelembe véve az aknák sajátos körülményeit. A célfeladatokat az üzemek dolgozói sikeresen hajtották végre s a kiváló eredményt elérők között 100.000 forint jutalmat osztottak ki. A rúdvas darabolása igen megerőltető munkát jelentett a dolgozóknak. Szűcs Mihály újító elkészítette az automatikus darabolót. Az újítás jelentős termelékenység növekedést eredményez. Képünkön az újító ellenőrzi a daraboló munkáját. A gyár termékeinek elszállítása igen gondos munkát kíván. Eddig a csomagolok kezét nem egyszer felsértette a megerősítésre szolgáló fémszalag.. Nickel Géza< Schréter Pál, Angyal Gyula és Laus Gusztáv újítása most megoldotta a fontos problémát. A sorjamen- tes hasítógép elkészült s Laus Gusztáv már az utolsó ellenőrzéseket végzi. Tíz éves az újítómozgalom A felszabadulás utáni idők harca gazdasági életünk helyreállításáért nagy önfeláldozó munkát igényelt az ország dolgozóitól. Az odaadó lelkes munkán kívül sok ötletre és kezdeményezésre volt szükség az ország vérkeringésének megindításához. A dolgozók — mivel részesei voltak a hatalomnak, kifogyhatatlan leleményességüket a termelő munka megindításának, az újjáépítésnek a szolgálatába állították. Már 1945 nyarán megjelentek a munkaverseny, a kezdeményező készség előfutárai: A verseny tömegméreteket azonban csak 1948 után öltött, amikor a bányák, gyárak, üzemek, a dolgozók tulajdonába kerültek és ennek következtében a dolgozók munkához való viszonya is megváltozott. Tíz évvel ezelőtt született meg a nép államában az újító mozgalom. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél az első három év adatai nem állnak rendelkezésünkre. A további hét év alatt azonban 4693 újítási javaslatot nyújtottak be, melyből 2115 került bevezetésre. Hét év alatt a benyújtott újításokból származó gazdasági megtakarítás meghaladta a 25 millió forintot. Ez idő alatt az újítóknak díjként több mint 1 millió forint került kifizetésre. A számok azt bizonyítják, hogy az újító mozgalom 10 esztendeje eredményes volt. Az újító mozgalom tíz éves évfordulóján joggal várhatjuk, hogy ha számszerűen kisebb méretű, de gazdasági, műszaki és erkölcsi szempontból magasabb szintre került mozgalom ténylegesen nagyobb gazdasági eredményt biztosítson mint eddig. Ondrék László Nógrádi Szénbányászati Tröszt újítási főeladó Újszerű versenykezdeményezés Romhányi Sándor és Tor- ják Gyula Margit-tárói aknász újszerű versenyt kezdeményezett. Mindkét aknász számára a fatelepen külön helyet biztosítottak, ahol körleteikből az elfekvő anyagokat összegyűjtik. A kezdeményezés az elmúlt hónap műszaki értekezlete után született meg. S hogy milyen eredményes, azt bizonyítja az a több köbméter bányafa, amelyet azóta a felszínre szállítottak. Jó tenne, ha e hasznos kezdeményezést a szénmedence többi bányaüzeménél is alkalmaznák műszaki középkádereink. Egy év alatt 180 ezer forint megtakarítás A salgótarjáni Szolgáltató Vállalat fizikai és ftiűszaki dolgozói együttesen harcolnak a gazdaságos termelésért. A közelmúltban a vállalatnál felülvizsgálták a munkaköröket. A vizsgálat során megállapították, hogy a gép- kocsikísérői munkakört hét fővel csökkenthetik úgy, hogy az nem megy a munka rovására. A létszámcsökkentés egy év alatt 180.000 forintos megtakarítást eredményez. Havi tízezer forintos megtakarítás Ménkesen Az elmúlt gazdasági évben a ménkesi bányászok rendszeresen nem teljesítették mennyiségi tervüket. Január végén az üzemvezetőség a tömegszervezetekkel karöltve a lemaradó csapatok részére ankétot szervezett. Az ankét után a ménkesiek folyamatosan teljesítették mennyiségi tervüket. Most komoly harcot indítottak az önköltség csökkentésére. Az elfekvő anyagok felhasználásával, az anyagnorma szigorú megtartásával igen szép eredményt értek el. Egy tonna szén termelési költségét 40 fillérrel csökkentették, ami egy hónap alatt 10 000 forint megtakarítást eredményez. Egyre több csapafvezetö végzi a robbantösf Az Országos Bányaműszaki Felügyelőség lehetővé tette nem sújtóléges bányában a csapatvezetőknek a robban- tási teendők elvégzését. Ä rendelet megjelenése óta egyre több bányában számolják fel a lőmesteri munkakört. — Margittárón, Mátranovákon, Rónán és a'nagybátonyi bányavidék egyes üzemeiben már a csapatvezetők robbantanak. A lőmesteri intézmény megszűnése jelentős mértékben hozzájárult az improduktív létszám csökkenéséhez. Csaknem 30 000 virág kerül tereire, utcáira Üdvözölhető az a törekvés, amely a salgótarjáni városi tanács részéről tapasztalható: virágossá kell tenni Salgótarjánt. Ezért az idén is egyre több dísznövény, virág kerül ki a város tereire, járdaszegélyeire. A városi kertészetben ezen dolgoznak most a munkások, kertészek. Ügy tervezik, hogy az idén már csaknem 30.000 virágot, köztük dáliákat, petóniákat, muskátlikat ültetnek ki a terekre. Salgótarján egyik szépsége lesz a Fő-tér. Csak csupán a Fő térre mintegy 5.000 különböző virágot, díszcserjét ültetnek majd ki, s ha a tervek sikerülnek, június végén gyönyörű park ékesíti a város Fő terét.
