Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-16 / 29. szám
% NÓGRÁDI Néputs'őy 1958. április 16. Nevelési tanácsadó A Tdrsadalum és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat pedagógiai szakosztálya és a Pedagógus Szakszervezet cikksorozatot indít a gyermeknevelésről. Célunk ezzel az, hogy egyrészt néhány hasznos tanácsot nyújtsunk a szülőknek gyermekeik neveléséhez, másrészi ismertetni fogunk néhány olyan pedagógiai alapelvet, melyeknek ismerete szinte nélkülözhetetlen, ha tudatosan akarjuk befolyásolni gyermekeink fejlődését. Kedves olvasóink, kísérjék figyelemmel a cikkeket. Mondják el véleményüket, és írják meg azt, miről szeretnének olvasni a gyermekneveléssel kapcsolatban. Az első alkalommal az ovodáskorúak kérdésével foglalkozunk. Iskoláskorra való előkészítés az óvodában r A Hamunk végnélküli gon- *”*• doskodását tükrözi —, szülők és gyermekekről egyaránt mai óvodai rendszerünk. Ez a gondoskodás könnyíti meg a dolgozó anyák helyzetét. Nyugodtan dolgozhatnak munkahelyeiken, mert ezalatt az idő alatt gyermekeiknek szerető, hozzáértő nevelők pótolják a családi otthon melegét. Nézzük talán egyszerű számadatokkal a salgótarjáni óvodák helyzetét. Városunkban 11 óvoda működik. Ezekben az óvodákban mintegy 400 gyermek elhelyezése vált lehetővé. 12z a dolgozó anyák megkönnyítésén kívül azt jelenti, hogy ennyi gyermeket készítenek elő az óvódák a már sokkal komolyabb iskolai életre. Kísérjük végig figyelemmel egy óvodába bekerült gyermek életét, napirendjét, munkáját, játékát 3—6 éves korig. Szeptemberben óvodai évnyitáskor, majdnem minden új gyermek szemében ott csillog a könny, amikor az óvónénik anyukától, vagy nagymamától elveszik őket, hogy teljesen idegen, számukra akkor még ismeretlen környezetben éljék napjaikat. Sok szeretetre, türelemre van szükség, amíg ezek a kis vadócok megtalálják itt a helyüket, amíg az önzésből közös játék lesz, amíg a sírásból nevetés, s amíg együtt éneklik apró dalocskáikat, amíg elfelejtik szeptemberi könnyeiket. Itt a kiscsoportban tanulják meg, hogyan lehet közösen élni, közösen dolgozni, itt fognak kezükbe először ceruzát, s szokják ineg azt, hogy a rövid 10—15 perces foglalkozások alatt hogyan kell viselkedni. A követelmények a kiscsoportban még egészen primitívek, s ezek az évvége felé mindig nagyobbodnak. A kiscsoportos gyermekek egy év múlva kerülnek át a középső csoportba. Ebbe a csoportba átkerülő gyermekek ismerik az óvoda rendjét, közösségi szokásokat. Ennél a csoportnál már napi két foglalkozást veszünk, ami tartalmában és célkitűzéseiben is komolyabb. Hosszabb ideig veszi igénybe a gyermekek figyelmét és kötelezi őket arra, hogy a napirend szerint meghatározott dolgokkal foglalkozzanak. Sokat változik a foglalkozások lényege daltanításnál, anyanyelvi nev.elésnél, testnevelésnél és az ábrázoló foglakozásnál. Az utóbbi foglalkozáson belül különösen a rajzolásnál és a festésnél. Például rajzolásnál meghatározott formákat ábrázolnak: gyöngysor. kerítés, füvesrét stb. ■J? estésnél, ecset fogásmód- jának technikája, ecset- nyomok. Évvégére elérik azt, hogy önállóan tudnak meghatározott formákat festeni. Az előző évben elsajátított ismeretanyag szolgál alapul, hogy az utána következő év (illetve nagycsoport) komolyabb formában és közvetlenebbül előkészítse őket az előttük álló nagyobb feladatra az iskolára. Például a gyermekek szókincse, beszédkészsége olyan mértékben fejlődjék, hogy gondolataikat, érzéseiket folyamatosan, összefüggően tudják közölni. Itt sajátítják el szavak és mondatok megfelelő hangsúlyozását, hogy kellő tagoltsággal beszéljenek. Az irodalom iránti szeretetük és igényességük növekedését koruknak megfelelő elbeszélések, mesék, versek ismertetésén keresztül fejlesztjük. A versek tanulásánál értelmes, szépen hangsúlyozott beszédre törekszünk. A z iskolás korra való elő- készületnek még több tényezője van a felsoroltakon kívül. így a zenei nevelés is. Mire elérik a nagycsoportos kort, addigra ritmusérzékük, zenei hallásuk is rendkívül sokat fejlődik. Helyes tempóra tudnak járni, hangszereiket ismerik: dob, cintányér, háromszög stb. Sok szép népi játékot tanulnak, amely népi hagyományaink értékes képviselői. A zenei anyanyelv alapjait itt az óvodában rakjuk le. Ábrázoló foglalkozásnál sok követelmény van: rajz, festés, mintázás, kézimunka. A gyermekek megfigyelőképésségeit kézügyességeit, a kitartó munkára nevelés alapjait ezen a foglalkozáson belül rakjuk le A tervszerű munka eredményeként el akarjuk érni, hogy népművészeti munkák megfigyelése alapján tudjanak egyenes és körbe futó díszítősort tervezni, az azonos elemeket megközelítően egyenlő nagyságra rajzolni és festeni. Természetesen akkor, amikor különbséget tesznek vékony és vastagvonal között, az arányokat ismerik, alkalmazni tudják a sorakozást stb. Megtanulnak saját és egymás munkájáról véleményt mondani. Az iskola előkészítése tehát annyit jelent, hogy olyan alapokat akarunk teremteni, amelyekre építhet a tanító és amelyek könnyebbé, eredményesebbé, örömtelibbé teszik a gyermek iskolai munkáját, fi ok-sok gonddal és terv- ^ szerűséggel előkészített gyermekek örömmel, büszkén és egyben a rájukváró fokozott feladatok tudatában lépik át az iskola küszöbét. Gritz Arnoldné vezető óvónő körzeti felügyelő Hétről-hétre 50—60 asszony jön össze a kézimunkaszakkör foglalkozásaira Kistcrenye bányatelepen. A Nőtanács munkáját dicséri az a tény, hogy az asszonyok nem érzik hiábavalóan eltöl- töttnek ezt az időt, mert minden percét hasznosan töltik el. Sok értékes vita segíti a nőket abban, hogy egy-egy politikai, társadalmi, családi gyermek- nevelési kérdést tisztábban lássanak, okosabban éljenek mint eddig. Az utóbbi hetekben az Országos Nőtanács által kiadott pedagógiai előadás anyagából tartanak vitákat. Elhatározták, hogy tavasz- szal, nyáron sem szüntetik be a rendszeres Heti összejöveteleiket. Kiosztották a nyereségrészesedést a gépállomásokon Április 3-án osztották ki az eredményesen dolgozó gépállomásokon a nyereségrészesedést. Az erdőkürti, a kistere- nyei, a tolmácsi és az érsekvadkerti gépállomások dolgozói között 366 ezer forintot osztottak ki. Nagy László, a kisterenyei gépállomás traktorosa 4.262 forintot, Kiss cs. József 3 425 forintot kapott. Néhány tavaszi tanács Az édesanyák többsége abban a tévhitben él, hogy ha gyermeke nyilvánvaló betegségben nem szenved, akkor tökéletesen egészséges. Ez nem minden esetben áll fenn, mert a teherbíróképesség nem egyforma a gyermekeknél sem. Van, aki a betegséggel szemben ellenálló, könnyebben leír üzdi azt és van, aki kis ártalom hatására is súlyosan megbetegszik. Ugyanis mondhatnánk, hogy az egyik egyensúlyi állapota szilárd, a másiké meglehetősen labilis. Ennek az állapotnak a kialakulásában szerepelhet örökletes tényező is, de többségében a táplálás és gondozás a döntő. Ha e kettő helyes, ellenálló a gyermek, ha nem helyes betegségre hajlamos. Különösen nehéz ebből a szempontból a tél, elsősorban a mesterségesen táplált csecsemőknél. Nagy könnyebbséget hoz a tavasz, mert akkor jobban rendelkezésre állanak azok a táplálékok, amelyek a jó, szilárd egyensúlyi állapot fenntartásához szükségesek. Ugyanakkor a szabad levegőn is többet lehet a csecsemőt tartani, ami szintén szükséges a normális fejlődéshez. Jó fejlődés tehát egyenlő: helyes táplálás és helyes gondozás. Az egészen fiatal csecsemő számára a leghelyesebb táplálás, két-három hónapos korig, az anyatej. Itt is szükséges azonban, hogy az anya célszerűen, vegyesen táplálkozzék, s étrendjében a fő tápanyagokon kívül, ásványi só és vitamin legyen. E kettő fő forrása a főzelék és nyersgyümölcs. Mivel az ásványi só jórésze vízben oldható, helytelen az a szokás, hogy a főzelékről a főzővizet leöntik. Előzőleg kell megmosni és annyi vízben főzni, amennyi az étel elkészítéséhez egyébként is kell. Főzött főzelék nem pótolja a nyers gyümölcsöt, mert a főzés a „C” vitamin tartalmat tönkreteszi s ezért nem pótolja a télire eltett befőzött gyümölcs sem, mert azt is hővel tartósítják. Mikor és mit adjunk gyümölcsként a gyermekeknek? Legcélszerűbb az almareszelék és a citrom-narancs leve. Anyatejes táplálás mellett hat hetes kortól kezdve két-három kávéskanál citrom, vagy narancslé naponta, vagy nyolctíz kávéskanál hámozott, reszelt alma levével együtt — persze fokozatosan érjük el ezt a mennyiséget. Mesterséges táplálásnál citromlevet bármilyen fiatal korban adnunk kell, s ha ez nincs, úgy tablettäs „C” vitamint kell adnunk, mert az elengedhetetlen tejforralás, vagy tápszer főzés megsemmisíti a „C” vitamint. Mikor cs milyen főzeléket adjunk a kicsinyeknek? Anyatejes táplálásnál elég ezt öt hónapos korban elkezdeni, mesterséges táplálásnál már a negyedik hónapban feltétlenül. Legalkalmasabb erre a célra az egész évben beszerezhető sárgarépa. Igen jók még, de nem mindég beszerezhetők a következők: zöldborsó, spenót — féléves koron túl pedig karfiol, kelkáposzta, zöldbab, saláta, sóska (ez utóbbi angolkóros csecsemőknek nem való, mert meszet von el a szervezettől). A készítés sablonos módja: enyhén sózott vízben főzés, a hozzáadott rántással negyedórái forralás, passzírozás, tejjel való fele- resztés. A levegőhöz fokozatosan kell szoktatni, s főleg nem ott kell a babát sétáltatni. ahol a legtöbb felnőtt korzózik, mert tömegben a baba a felnőttektől könnyen fertőződhet. Melegebb idő esetén, séta után feltétlen kínáljuk meg néhány kanál teával. Mikor a levegő már jó meleg, megkezdhetjük a napoztatást is. Itt is néhány perccel kell elkezdenünk és soha sem a tűző napon, ahol könnyen túlhevül- het a labilis hőszabályozású csecsemő, hanem szélvédett, félárnyékos helyen. Utána minden esetben teáztatnunk kell. A napozásnak igen nagy jelentősége van a szervezet „D” vitamin ellátásában, mert az a napfény hatására képződik az emberi bőrben, s a napfény a képző sugarakat legbővebben tavasszal tartalmazza. A napfény ne egyszerre érje a gyermek testét, hanem felváltva, különböző testrészein. Röviden még annyit, hogy tavasszal a változékony időjárás és a szervezet vitaminszegénysége miatt meglévő fokozott fogékonyság következtében igen sok náthás, huru- tos felnőtt van, akiknek enyhe betegsége komoly szövődményes betegség forrása lehet csecsemőknél, s ezért az ilyen felnőttek kerüljék a csecsemővel való közeli érintkezést. dr. Karászi Benő gyermekgyógyász főorvos Apák napja Nem egy ízben hangzottak el férfi ajkakról azok a félig vicces, de félig komoly szavak, hogy nők és anyák napja van, de lehetne már egyszer apák napja is. Nos, a nők végre meghallgatták panaszos hangjukat, s országszerte mozgalom indult férfiak, apák napjának tartására. Megyénk nőtanácsa első ízben áprilisban tartotta meg ezt az ünnepet. Tizedikén délután szépen megterített asztalok, finom uzsonna várta a megyei tanács férfi dolgozóit a tanács kultúrtermében rendezett férfiak napján. Az ünnepi beszéA Fekete-erdőtől, a Fekete-tengerig Napjainkban nyolc nemzet tekinti magáénak a Dunát. Nyolc ország partjait mossa a folyó, nyolc ország földjét termékenyíti meg. Ezek az országok gyönyörű színes filmet készítettek közösen a Dunáról, a dunamenti népek életéről. A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat közösen rendezik meg a film bemutatóját a népi demokratikus filmnapok utolsó napján, április 16-án a salgótarjáni Novem bér 7. filmszinházban. A NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA Fényképpályázatot hirdet AUGUSZTUS 20-A TISZTELETÉRE det — mely a család, a házasság és gyermeknevelés problémáit fejtegette — Kaszás Jó- zsefné, a tanács dolgozója mondotta el. Az elvtársnő remek- be-sikerült előadása nagy tetszést keltett a megjelent hallgatóság előtt. A műsoron aktuális szavalatokkal és zene- számokkal szórakoztatták a dolgozókat. A résztvevő 160 férfi vendég: nőtlenek, férjek, apák és agglegények, egy-egy kedves kis ajándékot, egy-egy háztartási eszközt kaptak a nőktől, néhánysoros csipkelődő versikével ellátva, melyek nagy derültséget keltettek a férfiak körében. E hó 27-én déletőtt 10 órai kezdettel a városi kultúrház nagytermében, tartanak apák- napi ünnepséget budapesti előadóval. Reméljük, hogy az elismerésre méltó kezdeményezés sok pártfogóra talál, s a következő évek folyamán ismét ünnepelni fogjuk a férfiak napját is. A Nógrádi Népújság Szerkesztősége és a Hazafias Népfront megyei bizottsága a Magyar Népköztársaság Alkotmánya megalkotásának közeledő évfordulója alkalmából április 15-i kezdettel fényképpályázatot hirdet. A fényképpályázat témája felszabadult, megváltozott életünknek, tizenhárom év alkotásainak, a teremtő munkának, a művelődő, szórakozó dolgozók mindennapi munkájának, a nógrádi tájnak bemutatása. Előnyben részesülnek azok a képkompozíciók, amelyek régi és új életünket egymás mellé állítva mutatják be. Elbírálásra azok a képek kerülnek, amelyek legalább levelezőlap nagyságúak, névvel, megfelelő magyarázó szöveggel vannak ellátva. A pályázat 1958. augusztus 20-án zárul, s az erre a célra létrehozott bíráló bizottság a Nógrádi Népújság 1958. augusztus 27-én megjelenő számában hirdeti ki az eredményt. A legjobb tíz pályamű jutalomban részesül. I. díj: 500 forint 11. „ 300 IH. „ 200 IV. „ 100 A V.—X. 1 helyezést elérő képék készítői részesülnek. tárgyjutalomban A beérkezett képek legjobbjait a Nógrádi Népújság folyamatosan közli, a Hazafias Népfront megyei bizottsága pedig augusztus 20-án és az ezt követő hetekben fényképkiállítást rendez Salgótarjánban és a járási székhelyeken. A bíráló bizottság más lapokban, folyóiratokban már megjelent, kiállításokon részt- vett és díjazott, vagy hivatásos fényképészek által készített képet nem vesz figyelembe. A képek 1958. április 15- től folyamatosan küldhetők a Népújság címére (Salgótarján, Városi tanács-köz.) Egy pályázó több képpel is résztvehet. A beérkezett pályaműveket vissza nem küldjük. a nógrádi népújság szerkesztősége A Hazafias Népfront megyei bizottsága Parkosítás és jelszavak Salgótarján most éli a várossá élés izgalmait. Éppen ezért a városlakók örülnek minden új színnek, amely felnőttesebbé teszi fiatal képét, örülnek a parkosításnak, annak, hogy szépen rendbe tették a Bartók Béla és Bajcsy Zsilinszky úti házak előtti kerítéseket. Elégedetten nyugtázzák azt is, hogy nagy nemzeti ünnepünket köszöntő jelszavakat a Bartók Béla és a Sztahánov úton egyszerű, de ízléses táblákra festették. Amennyire helyes és ésszerű megoldás ez, annyira elítélendő az a hanyag felelőtlenség, ahogyan a jelszavakat a táblára festették. Nemcsak nyelvtani zagyvaságokkal és hibákkal találkozunk itt, de nem ritkán politikai sületlenségekkel is. Az egyik táblán például ez áll: „Éljen a kommunista ifjúságunk.“ Helyes, éljenek, ezt mondjuk mi is, de mi legyen a többiekkel? Azok ne éljenek? Helyesebb, ha egyszerűen azt írjuk: „Éljen a Kommunista Ifjúsági Szövetség!“ így másképp hangzik. Egyébként is birtokos személyrag előtt teljesen fölösleges a határozott névelő használata. A feliratok pontatlansága, frázisossága és felületessége nem ritka jelenség. Az Acélárugyárban nemrégiben azt olvastuk, hogy „Küzdj a tűzvész ellen, ezzel is a békét véded.“ Nincs szükség az efajta „átpolitizálásra.“ Tartózkodnunk kell a gyakori felkiáltójelektől is. A fentiekből levonhatunk egy tanulságot: nagyobb gonddal és felelősséggel kell megfogalmaznunk a nyilvánosság elé kerülő jelszavakat. Erdőtűz pusztított a Vadaskertben Alig három napja, hogy a hőmérő higanyszála felemelkedett és a várvavárt tavasz most már — reméljük végérvényesen — megérkezett, máris a dolgozók százai keresik fel a város környéki hegyek és erdők tisztalevegőjű, mindinkább zöldbeboruló ösvényeit. Csak három napja és máris hol itt, hol ott szennyezi sárgás, füstös tömeg az erdő tiszta levegőjét, pusztítja erdőink árnyatadó fáit és okoz kárt újra, meg újra népgazdaságunknak. Csak három napja, hogy tavaszt írhatunk, de a salgótarjáni tűzoltók máris öt esetben — legutóbb hétfőn délelőtt a Vadaskertbe és Tarra lettek riasztva erdőtűzhöz. Kik a felelősek azért, hogy erdőink árnyatadó fáinak nagyrésze évről-évre a tűz martalékává lesz? Valameny- nyien, akik napi, vagy heti munkánk után azért keressük fel az erdőt, hogy annak friss, ózondús levegőjében fáradalmainkat kipihenjük, közben gondatlanul annak pusztulását okozzuk. Védjük az erdőt a tűzkár ellen! Mikor az erdőt járjuk és tőle fáradalmaink pihenését várjuk, ne törjünk gondatlanul életére, ne okozzunk felbecsülhetetlen károkat népgazdaságunknak. Ne dobjunk el égő cigarettavéget, ne rakjunk tüzet az erdő közvetlen közelében. Ügyeljünk gyermekeinkre, védjük az erdőt. Az erdőtüzek megakadályozása valamennyiünk közös érdeke.
