Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-16 / 29. szám

2 wSGfflD/ Népújság 1958. április 1«. A pártszervezet segítsége előre lendíti a munkát A tavaszi munka lázában ég a magyargéci Marx Károly Termelőszövetkezet tagsága. Egy kicsit belekontárkodott az idő tavaszi terveikbe. De azért még sem ijedtek meg, s nem hátrálták meg a nehézségek előtt. A pártszervezet miután meg­erősítette vezetőségét, legfőbb feladatának a ta­vaszi munkák időbeni el­végzéséhez nyújtandó hat­hatós támogatást tűzte célul. Sikerült, is a tervek egy részét időben végrehajtani. A ma­gyargéci termelőszövetkezet büszkén jelentheti, végeztek a tavaszi kalászosok vetésével. A napokban, miután az idő kedvező, a férfiak vetik az ap- romagvakat, fejtrágyáznak, a női brigád pedig a gyümöl­csösben dolgozik. Amit az idő elrontott, most szorgalmas munkával a tagok azt helyre akarják hozni. Mint egy jól olajozott gé­pezet. úgy megy a munka a magyargéci határban. A külső szemlélő egyértel­műen megállapítja, jó a mun­kafegyelem, s a szorgalomban sincs hiány. Téved, aki azt gondolja, ez a munkafegyelem önállóan, minden komolyabb erőfeszítés nélkül jött létre. Nem lehet ezt állítani. Aki ezt állítja, figyelmen kívül hagy­ja a tényeket. Magyargécen a siker titka a mindig résen lévő vezetés, a pártszervezet és az intézőbi­zottság szilárd együttműködé­se, a kommunisták erős eltö­kéltsége kijavítani a régi hi­bákat, túllépni a munkát gátló akadályokon. Nem lenne helyes, ha egyér­telműen kijelentenénk, min­den sikerült a magyargéci ter­melőszövetkezet tagságának. Itt sern koronáz minden erő­feszítést siker, itt sem egyezik meg a szó mindenkor a tettel. A határozatok végrehajtá­sa a magyargéci kommu­nistáknak sem nehézség nélküli. Ezzel szemben elmondható, A vas- és fémgyűjtés valamennyiünk fontos feladata Nem múlik el egyetlen nap sem, hogy acélból, vagy más fémből készült tárgy ne kerül­ne kezünkbe. Gondolunk-e azonban arra, hogy miként állítják elő azt a sok, sok tonna acélanyagot, amit mondjuk megyénk ipari üzemei naponta a különböző árúk elkészítéséhez felhasz­nálnak? Ha csak az Acéláru­gyár Martin-kemencéjét em­lítjük, példaként elmondhat­juk, hogy az egyszeri csapolás útján előállított acélmennyiség- ből 2 700 darab ásót lehet­ne készíteni. De nézzük, mit jelent népgaz­daságunknak, ha csak egy tonna vashulladékot gyűjtünk is össze: ebből 12 darab tűzhe­lyet lehet készíteni: 100 da­rab csákány elkészítéséhez 320 kg vas, illetve acél szük­séges. A hulladékfémek összegyűj­tése már évek óta folyik ha­zánkban és megyénkben is. Az is igaz, hogy a fémhulla­dék állandóan képződik, így a jövőben is, tehát folyamata' san lehet e munkát végezni mind falun mind üzemben. Mátranovákon már seré-! nyen megkezdték a munkát.! A kommunista fiatalok mel-l let a KISZ-en kívüliek is be-! kapcsolódtak a munkába és! egyetlen nap alatt 40 mázsa! fémet gyűjtöttek. A Tűzhely-! gyárban 31 fiatal két óra alatt 100 mázsa vashulladékot gyűj­tött. Máshol is eredményesen' megindult a munka. A KISZ üzemi, valamint fa­lusi szervezetei, az úttörők s1 munkából tekintélyes részt vállaljanak. Április hónapban a KISZ-szervezetek indítsa­nak mozgalmat az üzem, va­lamint a község tisztaságáért is e fémgyűjtési kampány ke­retén belül. Az üzemi KISZ- szervezetek mindenhol gyűjt­sék össze a gyár területén szerte-szét heverő vashulladé­kot és szállítsák azt a rendel­tetési helyére, és május 1-e tiszteletére pe­dig seperjék ki az üzeme­ket. A bányaüzemi KlSZ-szerve- zetek, a KISZ-tagok és a KISZ-en kívüliek mozgósítá­sával nagyon sokat tehetnek e mozgalom keretén belül a bá­nyák külszínén tapasztalható áldatlan állapotok megszünte­tése érdekében. Hasonló a helyzet a bányák mélyén is. Ezen állapotokal csak társadalmi összefogással lehet felszámolni. A KISZ-szervezetek kez­deményezzék a munkát és legyenek élenjárói e tevé­kenységnek. A MÉH a hulladékfémeket a rongy- és papírhulladéko megyénkben egyrészt közvet­lenül, másrészt pedig a föld művesszövetkezetek útján vá sárolja fel. A kovácsvas kilo­grammjáért 12 fillért, öntvé­nyekért 20, gépiöntvényekért pedig 30 fillért fizet. A vörös­réz és bronz kilogrammját 6 forintért, a sárgarézét 4, az ólomét 3,20, az alumíniumét 2,50 forintért, a horganyét 2,20 forintért veszi át. A MÉH ezenkívül a papír kilogramját 50 fillérért, a rongy kilogramját 80 fillérért veszi meg. E munkába is kap­csolódjanak be KISZ alapszer­vezeteink, mert e munka vég­zésére szinte minden terüle­ten lehetőség van. Sok kicsi sokra megy, — fillérből lesz a forint — jó közmondások ezek, megszív­lelhetjük és a lehetőséghez mérten kiszesek, fiatalok sokat tehetünk e feladat elvégzése érdeké­ben, annális inkább, mert a taka­rékossági mozgalmukba mind­ez bele is illik. Bozó Ernő jó úton jár a termelőszövetke­zet pártszervezete. A tavaszra már a tél folya­mán készültek. A kommunis­ták minden főbb munka kez­deményezői, motorjai. A párt- taggyűléseken állandóan na­pirenden szerepelnek a leg­fontosabb tennivalók. Javas­latokat tesznek az intézőbizott­ságnak, s a közgyűléseken megtárgyalják, s általában tá­mogatják a kommunisták ja­vaslatait. Támogatják, mert az a nagyközösség érdekeit szolgálja. A tél folyamán általában a községi pártszervezet és a tsz pártszervezete közös taggyű­léseket tartott. Itt a falusi alapszervezet kommunistái megismerkedtek a termelőszö­vetkezet problémáival, s a szövetkezetiek pedig a község ügyeivel. Érdemes röviden megvizs­gálni, milyen kérdésekkel fog­lalkoztak a kommunisták tag­gyűléseiken. Javasolták a bri­gádok összeállítását. A női brigádot a párttitkár, Géczy Józsefné vezeti, a férfi brigá­dot Sándor Lajos, aki szintén kommunista. E javaslatuk he­lyesnek bizonyult, mert a bri­gádok eddig jól megállták he­lyüket. Javaslataik között szerepel a munkaegység hígítás megszün­tetése is. Sajnos ez nem min­dig jár sikerrel. E téren sok tennivaló vár a pártszervezet­re, mert nem elég elvben meg­egyezni, szükséges a gya­korlati végrehajtás is. Megtárgyalták az éves terv módosítását is, de a végrehaj­tásra már nem volt erejük. .Jelenleg legnagyobb felada­tuknak a munkafegyelem megszilárdítását tartják. Sze­retnék elérni, hogy a munkát legkésőbb reggel hét órakor felvegyék a brigádok. A veze­tőség és a kommunisták pél­damutatásán múlik e feladat végrehajtása. A napokban vizsgáznak a szövetkezet kommunistái a szövetkezeti tagsági, .1 együtt. Ha sikerül a jövőben a párt- szervezet határozatait mara­déktalanul végrehajtani, sike rés lesz a tavaszi kampány is, amelynek sikerétől egész évi munkájuk függ. Kata János II párttagság elméleti képzettségének további emeléséért A salgótarjáni járási propagandisták tanácskozása A salgótarjáni bányakaszinó nagytermében péníeken reg­gel közel 100 propagandista gyűlt össze, hogy megbeszéljék az 1957/58-as pártoktatási év tapasztalatait, s megfelelő kö­vetkeztetéseket vonjanak le az új pártoktátási év előkészíté­sével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan. A propagandista tanácsko­zást Ozsvárt Lőrinc elvtárs, a pártbizottság munkatársa nyi­totta meg. Megemlékezett az oktatási évben elhunyt Sopro­ni Elemér elvtársról, aki mint idős kommunista lelkesen vé­gezte propagandista munkáját és nevelte a mozgalom számá­ra a fiatalokat. A tanácskozás egy perces néma felállással adózott Soproni elvtárs emlékének. A járás propaganda munká­jának egyéves mérlegéről tá­jékoztató vitaindító előadást Szabó István a pártbizottság agit.-prop. osztály vezetője tar­tott. Bevezetőjében foglalko­zott az elméleti munka hely­zetével, fontosságával a párt életében és munkájában. Kü­lönösen kiemelte azokat a fel­adatokat, amelyeket a Politi­kai Bizottság 1957 június 5-i határozata megszabott, majd azt, hogy a járásban hogyan sikerült végrehajtani e fel­adatokat mind szervezeti, mind tartalmi vonatkozásban. A salgótarjáni járásban 2.300 fő vett részt szerve­zett pártoktatásban, amely a párttagság 35 százaléka (ezen kívül van még az önálló tanulók száma.) A járásban tömegtanfolyam az „időszerű kérdések” tanfo­lyama volt, 1 660 fő vett részt a foglalkozásokon. Ez a tan­folyam betöltötte a feladatát, megfelelőek voltak a témák és a foglalkozások módszerei is. Az előadások után rendezett vitákon szabadon és bátran mondták el a hallgatók véle­ményüket és megjegyzésüket. A marxizmus-leninizmus című tanfolyamra történt kiváloga­tásnál számos pártszervezet a maximalizmusra törekedett, nem magyarázták meg meg­felelően a tanfolyam célját, s ennek következtében olyan elvtársak is résztvettek ezen a tanfolyamon, akik nem vol­tak képesek az itt folyó anya­gokat elsajátítani. Az előadó megállapította, hogy a pártoktatási évben a szervezeti eredmények mellett jelentős előrehaladás mutatko­zik a pártoktatás tartalmi fej­lődésében is. A legvitatottabb kérdések a következők voltak: osztályharc a proletárdiktatúra időszakában, az ellenforradal­mi esemenyek jellegének ér­tékelése. Megállapította, hogy az ellenforradalom kitörésé­nek négy okának összefüggé­sében való megértése nehéz­séget okozott több szeminári­umi foglalkozáson. Ugyancsak vitatottak voltak azok a fog­lalkozások, amelyek a társa­dalmi tulajdon védelmének kérdéseivel foglalkoztak, vala­mint az időszerű nemzetközi kérdésekkel stb. A propagandista szemináriu­mok munkájának értékelésé­nél elmondotta, hogy a propagandisták 80-85 százaléka megoldotta fela­datát, különösen jól bevált az, hogy számos műszaki értelmiségi és pedagógus kapcsolódott be a propa­ganda munkába. Az előadó, de maguk a propa­gandisták is elmondották, hogy helyes a témák előtti fel­készítők megtartása, azonban kérik, hogy a folyó anyagok mellett sokkal több elvi, ide­ológiai vitát rendezzen a járá­si bizottság a propagandista szemináriumokon. Bírálta az előadó a propagandisták mun­kájának hibáit is, például rá­mutatott, hogy a propagandis­ták mintegy 20 százaléka rendszeresén távolmaradt a propagandista szemináriumok­ról, számos propagandista fel­készületlenül ment el a foglal­kozásokra és vezette le a szemináriumi foglalkozásokat. Az' előadás végén Szabó elv- tars foglalkozott a pártoktatá­si év befejezésével kapcsola­tos feladatokkal, majd az új pártoktatási év előkészítésé­ről beszélt. A bevezető előadás után vi­ta következett. A vitában 14 propagandista elvtárs vett részt. A hozzászólók reálisan, nyíltan és őszintén elmondták észrevételeiket tanfolyamaik munkájáról, a járási, de a me­gyei pártbizottság munkájá­ról, segítségéről és ezzel sok segítséget adtak a felsőbb szerveknek is munkájuk jobb megszervezéséhez. Számos propagandista például Foltánés Nyitrai elvtársak, de mások is. bírálták az alapszervezetek munkáját, hogy nem megfele­lő alapossággal végezték el a kiválogatást és nem adtak elég segítséget a propagandis­ták munkájához, menetközben nem törőd­tek azzal, hogy a hallga­tók eljárnak-e a foglalko­zásokra. Kiss elvtárs helyesen állapí­totta meg, hogy a legnagyobb lemorzsolódás a bányászoknál mutatkozott és ebből megfe­lelő elvi következtetést vont le. Csaknem minden felszóla­ló jogosan kifogásolta, hogy a különböző területen dolgozó funkcionáriusok tanulási fe­gyelme laza és bírálta a járási bizottságot, hogy nem vonta megfelelően felelősségre azo­kat az elvtársakat, akik elha­nyagolják ideológiai képzésü­ket. Számos propagandista bí­rálta a járási pártbizottságot azért, mert a közvetlen segít­ség adás a propagandisták munkájához nem volt kielégí­tő. Zentai elvtárs elmondotta, hogy hogyan foglalkozott a gyenge felkészültségű hallga­tókkal, amelynek eredménye, hogy ők lettek a legjobb hall­gatói. Toronyi elvtárs nagyon helyesen arra hívta fel a ta­nácskozás figyelmét, hogy az elért eredményeknek nem szabad elbizakodott­ságot szülniök. Figyelembe kell vennünk, hogy a mi pártunkban most a legjobb elvtársak foglalnak helyet, azonban marxista-le­ninista felkészültségük sok­nak igen alacsony. A felmerült kérdésekre Szabó elvtárs válaszolt, majd a tanácskozás végén 30 propa­gandistának nyújtotta át a já­rási pártbizottság értékes könyvjutalmát, eredményes munkájuk elismeréséül. >l>iDSbe>»gDecHPSD \A nagybátonyi hányás% fiatalokról ahogyan a párttitkár látja rüljön. Ki beszélhetne erről nekik többet és meggyőzőb­ben, mint azok a munkásból lett vállalatvezetők, szakszer­vezeti funkcionáriusok, akik a dolgozók iránti hűségükért és a dolgozók bizalmából lettek azzá, amik. Beszélgessenek el velük a felszabadulás előtti „szanált“ napokról, a munka- nélküliségről, az üzemi egész­ségvédelem majdnem teljes hiányáról, a tömegnyomorról, a „magyar betegségről“, a ha­zánkban addig dühöngő tüdő- vészről, mely több áldozatot követelt a munkások és a pa­rasztok körében, mint az ösz- szes háborúk együttvéve. A szocializmust építő haza iránti szeretetüket azzal is mé­lyíthetjük, ha kollektív kirán­dulásokat szervezünk részük­re, amelyeken megismerhetik szép városainkat, gyönyörű tá­jainkat. Hiszen hazánk bővel­kedik a természeti szépségek­ben. A szálló gondnokai le­gyenek igazi nevelők körük­ben és minden igyekezetük ar­ra irányuljon, hogy a szállók szobái ne csak tiszták, mele­gek, hanem virágosak, függö- nyösek, szőnyegesek, egyszóval otthoniasak legyenek. — Ha egyik-másik szálló anyagi le­hetőséget kap berendezési tár­gyainak, bútorzatának felújí­tására, vagy méginkább bőví­tésére, kérdezzük meg annak lakóit, hogy hová, mit szeret­nének. Ez minden bizonnyal fokozni fogja felelősségüket a berendezés megóvása érdeké­ben. A BÁNYATRÖSZT külö­nösen sokat tehet még anyagi téren is a területén lakó bá­nyászfiatalok nevelése érdeké­ben. Ez megmutatkozott akkor, amikor az általános iskolák út­törő csapatainak lehetővé tet.­tem — rendre rámutattak ezekre a visszahúzó jelensé­gekre és a szervezettség ere­jével kérték azok megszünte­tését. Egyik szállónkban pél­dául nem volt elég víz a tisz­tálkodáshoz, a kultúrszoba nem volt megfelelően beren­dezve, de fűtéséről sem gon­doskodtak úgy, hogy az lehe­tővé tette volna az állandó ottartózkodást. Erre pedig nagy szükség volt, hiszen az ifjak csak itt találkozhattak egymással zavartalanul, cse­rélhették ki véleményeiket, is­merhették és szerethették meg egymást igazán. Ma már ezek a problémák is megoldódtak és a kultúrszo- bában folyóiratok, könyvek, sakk, dominó és egyéb szóra­koztató játékok állanak ren­delkezésükre. A bányászklub­ban terített asztalokhoz ül­hetnek, zenét hallgathatnak, tavasz eljöttén röplabdapálya, sportpálya várja őket. Örül­nek, hogy az egyes üzemek kö­zött is lesz labdarúgóverseny, ez nekik is lehetőséget ad az állandó edzésre, sportolásra. — Az új tekepályán szórakozás­ból, vagy akár versenyszerűen is tekézhetnek és kedvükre vá­logathatnak a község három mozijának műsorában. — A klub előtti kerthelyiségben el­lenőrzés mellett táncolhatnak, . szórakozhatnak. Azért mon- - dóm azt, hogy ellenőrzés mel­lett, mert községünkben min- . den kultúrotthon igazgató ko­molyan harcol a nyugati őrü­let, a „jampizós“ ellen. Köz- i hasznú és amellett vidám szó- i rakozást jelent számukra a Honvédelmi Sportszövetség ál­tal vezetett motoros tanfolyam, vitorlázó repülés, fényképezés, amit szívesen látogatnak. — Ezek mind-mind pozitívumok .életükben. Mosx NÉZZÜK, mik a hiányosságok. Az üzemek, a szakszervezet, a tröszt, de a pártszervezet részéről is keve­set látogatják őket. Ezt gyűlé­seiken többször szóvá is tették. Ezeknek a szerveknek sem le­het közömbös, hogy dolgozóik milyen körülmények között él­nek szállóikban, második ott­honukban. Ezenkívül rengeteg probléma is merülhet fel, me­lyek megismerése az üzemek vezetősége részéről is hasznos és szükséges. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ha az üze­mek vezetői többet foglalkoz­nak a fiatalokkal, ez a terme­lésben is jótékonyan megmu­tatkozik, hiszen jobb kedvvel végzi munkáját az, aki állan­dóan érzi a vele való törődést. Az általam elképzelt közös megbeszéléseknek erkölcsi, fe­gyelmi szempontból is óriási lehet a jelentősége. Soha se szűnjön meg a múlt és jelen összehasonlítása előttük, hi­szen ezek a fiatalok már a né­pi demokráciában nőttek fel és nagyon természetesnek ta- talál j ák azt, ami van és ezt csak úgy tudják kellőképpen érté­kelni, ha azt is világosan lát­ják; mi volt a múltban, hogy mi mindennek kellett itt tör­ténnie ahhoz, hogy a tőkések igájában nyögő dolgozó az ápo- rodottszagú, nedves lakás mé­lyéről a korszerű, egészséges lakás világosságába, az embe­ri méltóság magaslatára ke­te nem kevesebb, mint líl da­rab csapat-, raj- és örsizászló beszerzését, amely egy-egy nyilvános ünnepély alkalmá­val igazán impozánssá teszi az sgyébként eredményesen, jól lolgozó csapatok felvonulását és állandó műsort adó szerep­lését. Az iskolavezetés kérésé­nek is eleget teszek akkor, amikor mindezért a tröszt felé köszönetünket nyilvánítom. Megjegyzem, nemcsak az üzemek, hanem minden tö­megszervezet, de ezen túlme­nően minden felnőtt felelős­sége is igen nagy a jövő nem­zedék nevelésének kérdésében. Nem tagadhatom el, hogy a mi szállóinkból is eléggé sokan disszidáltak az ellenforrada­lom során az imperialista or­szágokba azért, mert ezekkel az ifjakkal nem foglalkoztunk úgy, mint ahogyan a „legfőbb érték“ ezt megérdemelné. Nos, ha mi hallgattunk, nem hall­gattak a szocializmus ellensé­gei, nem hallgatott az Amerika Hangja — és Szabad Európa- féle rádiók sokasága és tév­útra vezette azokat, akik a mi hibánkból nem voltak eléggé felvértezettek ezen rádiók lé­lekmérgező hatásával szemben. Érthető tehát, ha napjainkban a sajtó is sokat foglalkozik ez­zel a kérdéssel. Meg kell hal­lanunk az idők szavát, hogv soha többé ne folyjon könny a hiszékenységük miatt a nyu­gat kilátástalan útvesztőiben vergődő fiatalok és a hűtlenül itthonhagyott szülők bánatos arcán. Ezért akarjuk bányavá­rosunkban megerősíteni a tö­megszervezetet, hogy mind­egyik szerv érezze megtisz­telő feladatának az ifjúsággal való állandó foglalkozást. OLÁH JÁNOS párttitkár í A í ^ PÁRT HATÁROZATA í kimondj a, hogy az ifjúság ne­velésének kérdését társadalmi 5üggyé kell tennünk. Ifjúsá­gunk jelentős része KISZ-tag, $ így ezekkel a szervezeten be­liül is foglalkozhatunk. Az IMTH-iskolán belül válogatott á nevelőgárda végzi el ezt a fel- 3 adatot. Szép eredményeikről áén itt nem kívánok szólni, de tt Szükséges, hogy röviden tag- slaljam, milyen jelenségek mu- ? tatkoznak a KISZ fiatalok éle­dtében. d A megalakulás pillanatában £40 tagja volt a n agybátonyi gbányavárosi KlSZ-szervezet- §nek és ma már 80 főt számlál, fi Ezek a szervezett fiatalok gmind a termelésben, mind a § társadalmi munkák végzésé­iben jó példát mutatnak azok- Önak akik ma még nem talál- "ták meg az utat a szervezet «.felé. Komoly erőfeszítéseket »tesznek a szállók külső és bel­eső rendjének, tisztaságának »megőrzésében. Állandó, követ- »kezetes harcot folytatnak a ^munkából való hiányzások el- Wlen. Kölcsönösen vigyáznak »egymásra, hogy senki ne le­ngyen rabjává a túlzott alkohol- fifogy osztásnak. Keresetüket »megbecsülik és úgy ruházkod- ünak, ahogyan az egy öntuda- gtos emberhez illő. 2 Mindezek ellenére is akadt 5 fejlődésüket gátló néhány je- Q len.ség, amit nem szabad ész­tre nem vennünk, vagy véka Salá rejtenünk. Az önmaguk- 2kal való komoly törődés mű­ié tatkozott meg akkor, amikor a ^szállógv üléseken — amelyeken -magam is sokszor részt vet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom