Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-16 / 29. szám
2 wSGfflD/ Népújság 1958. április 1«. A pártszervezet segítsége előre lendíti a munkát A tavaszi munka lázában ég a magyargéci Marx Károly Termelőszövetkezet tagsága. Egy kicsit belekontárkodott az idő tavaszi terveikbe. De azért még sem ijedtek meg, s nem hátrálták meg a nehézségek előtt. A pártszervezet miután megerősítette vezetőségét, legfőbb feladatának a tavaszi munkák időbeni elvégzéséhez nyújtandó hathatós támogatást tűzte célul. Sikerült, is a tervek egy részét időben végrehajtani. A magyargéci termelőszövetkezet büszkén jelentheti, végeztek a tavaszi kalászosok vetésével. A napokban, miután az idő kedvező, a férfiak vetik az ap- romagvakat, fejtrágyáznak, a női brigád pedig a gyümölcsösben dolgozik. Amit az idő elrontott, most szorgalmas munkával a tagok azt helyre akarják hozni. Mint egy jól olajozott gépezet. úgy megy a munka a magyargéci határban. A külső szemlélő egyértelműen megállapítja, jó a munkafegyelem, s a szorgalomban sincs hiány. Téved, aki azt gondolja, ez a munkafegyelem önállóan, minden komolyabb erőfeszítés nélkül jött létre. Nem lehet ezt állítani. Aki ezt állítja, figyelmen kívül hagyja a tényeket. Magyargécen a siker titka a mindig résen lévő vezetés, a pártszervezet és az intézőbizottság szilárd együttműködése, a kommunisták erős eltökéltsége kijavítani a régi hibákat, túllépni a munkát gátló akadályokon. Nem lenne helyes, ha egyértelműen kijelentenénk, minden sikerült a magyargéci termelőszövetkezet tagságának. Itt sern koronáz minden erőfeszítést siker, itt sem egyezik meg a szó mindenkor a tettel. A határozatok végrehajtása a magyargéci kommunistáknak sem nehézség nélküli. Ezzel szemben elmondható, A vas- és fémgyűjtés valamennyiünk fontos feladata Nem múlik el egyetlen nap sem, hogy acélból, vagy más fémből készült tárgy ne kerülne kezünkbe. Gondolunk-e azonban arra, hogy miként állítják elő azt a sok, sok tonna acélanyagot, amit mondjuk megyénk ipari üzemei naponta a különböző árúk elkészítéséhez felhasználnak? Ha csak az Acélárugyár Martin-kemencéjét említjük, példaként elmondhatjuk, hogy az egyszeri csapolás útján előállított acélmennyiség- ből 2 700 darab ásót lehetne készíteni. De nézzük, mit jelent népgazdaságunknak, ha csak egy tonna vashulladékot gyűjtünk is össze: ebből 12 darab tűzhelyet lehet készíteni: 100 darab csákány elkészítéséhez 320 kg vas, illetve acél szükséges. A hulladékfémek összegyűjtése már évek óta folyik hazánkban és megyénkben is. Az is igaz, hogy a fémhulladék állandóan képződik, így a jövőben is, tehát folyamata' san lehet e munkát végezni mind falun mind üzemben. Mátranovákon már seré-! nyen megkezdték a munkát.! A kommunista fiatalok mel-l let a KISZ-en kívüliek is be-! kapcsolódtak a munkába és! egyetlen nap alatt 40 mázsa! fémet gyűjtöttek. A Tűzhely-! gyárban 31 fiatal két óra alatt 100 mázsa vashulladékot gyűjtött. Máshol is eredményesen' megindult a munka. A KISZ üzemi, valamint falusi szervezetei, az úttörők s1 munkából tekintélyes részt vállaljanak. Április hónapban a KISZ-szervezetek indítsanak mozgalmat az üzem, valamint a község tisztaságáért is e fémgyűjtési kampány keretén belül. Az üzemi KISZ- szervezetek mindenhol gyűjtsék össze a gyár területén szerte-szét heverő vashulladékot és szállítsák azt a rendeltetési helyére, és május 1-e tiszteletére pedig seperjék ki az üzemeket. A bányaüzemi KlSZ-szerve- zetek, a KISZ-tagok és a KISZ-en kívüliek mozgósításával nagyon sokat tehetnek e mozgalom keretén belül a bányák külszínén tapasztalható áldatlan állapotok megszüntetése érdekében. Hasonló a helyzet a bányák mélyén is. Ezen állapotokal csak társadalmi összefogással lehet felszámolni. A KISZ-szervezetek kezdeményezzék a munkát és legyenek élenjárói e tevékenységnek. A MÉH a hulladékfémeket a rongy- és papírhulladéko megyénkben egyrészt közvetlenül, másrészt pedig a föld művesszövetkezetek útján vá sárolja fel. A kovácsvas kilogrammjáért 12 fillért, öntvényekért 20, gépiöntvényekért pedig 30 fillért fizet. A vörösréz és bronz kilogrammját 6 forintért, a sárgarézét 4, az ólomét 3,20, az alumíniumét 2,50 forintért, a horganyét 2,20 forintért veszi át. A MÉH ezenkívül a papír kilogramját 50 fillérért, a rongy kilogramját 80 fillérért veszi meg. E munkába is kapcsolódjanak be KISZ alapszervezeteink, mert e munka végzésére szinte minden területen lehetőség van. Sok kicsi sokra megy, — fillérből lesz a forint — jó közmondások ezek, megszívlelhetjük és a lehetőséghez mérten kiszesek, fiatalok sokat tehetünk e feladat elvégzése érdekében, annális inkább, mert a takarékossági mozgalmukba mindez bele is illik. Bozó Ernő jó úton jár a termelőszövetkezet pártszervezete. A tavaszra már a tél folyamán készültek. A kommunisták minden főbb munka kezdeményezői, motorjai. A párt- taggyűléseken állandóan napirenden szerepelnek a legfontosabb tennivalók. Javaslatokat tesznek az intézőbizottságnak, s a közgyűléseken megtárgyalják, s általában támogatják a kommunisták javaslatait. Támogatják, mert az a nagyközösség érdekeit szolgálja. A tél folyamán általában a községi pártszervezet és a tsz pártszervezete közös taggyűléseket tartott. Itt a falusi alapszervezet kommunistái megismerkedtek a termelőszövetkezet problémáival, s a szövetkezetiek pedig a község ügyeivel. Érdemes röviden megvizsgálni, milyen kérdésekkel foglalkoztak a kommunisták taggyűléseiken. Javasolták a brigádok összeállítását. A női brigádot a párttitkár, Géczy Józsefné vezeti, a férfi brigádot Sándor Lajos, aki szintén kommunista. E javaslatuk helyesnek bizonyult, mert a brigádok eddig jól megállták helyüket. Javaslataik között szerepel a munkaegység hígítás megszüntetése is. Sajnos ez nem mindig jár sikerrel. E téren sok tennivaló vár a pártszervezetre, mert nem elég elvben megegyezni, szükséges a gyakorlati végrehajtás is. Megtárgyalták az éves terv módosítását is, de a végrehajtásra már nem volt erejük. .Jelenleg legnagyobb feladatuknak a munkafegyelem megszilárdítását tartják. Szeretnék elérni, hogy a munkát legkésőbb reggel hét órakor felvegyék a brigádok. A vezetőség és a kommunisták példamutatásán múlik e feladat végrehajtása. A napokban vizsgáznak a szövetkezet kommunistái a szövetkezeti tagsági, .1 együtt. Ha sikerül a jövőben a párt- szervezet határozatait maradéktalanul végrehajtani, sike rés lesz a tavaszi kampány is, amelynek sikerétől egész évi munkájuk függ. Kata János II párttagság elméleti képzettségének további emeléséért A salgótarjáni járási propagandisták tanácskozása A salgótarjáni bányakaszinó nagytermében péníeken reggel közel 100 propagandista gyűlt össze, hogy megbeszéljék az 1957/58-as pártoktatási év tapasztalatait, s megfelelő következtetéseket vonjanak le az új pártoktátási év előkészítésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan. A propagandista tanácskozást Ozsvárt Lőrinc elvtárs, a pártbizottság munkatársa nyitotta meg. Megemlékezett az oktatási évben elhunyt Soproni Elemér elvtársról, aki mint idős kommunista lelkesen végezte propagandista munkáját és nevelte a mozgalom számára a fiatalokat. A tanácskozás egy perces néma felállással adózott Soproni elvtárs emlékének. A járás propaganda munkájának egyéves mérlegéről tájékoztató vitaindító előadást Szabó István a pártbizottság agit.-prop. osztály vezetője tartott. Bevezetőjében foglalkozott az elméleti munka helyzetével, fontosságával a párt életében és munkájában. Különösen kiemelte azokat a feladatokat, amelyeket a Politikai Bizottság 1957 június 5-i határozata megszabott, majd azt, hogy a járásban hogyan sikerült végrehajtani e feladatokat mind szervezeti, mind tartalmi vonatkozásban. A salgótarjáni járásban 2.300 fő vett részt szervezett pártoktatásban, amely a párttagság 35 százaléka (ezen kívül van még az önálló tanulók száma.) A járásban tömegtanfolyam az „időszerű kérdések” tanfolyama volt, 1 660 fő vett részt a foglalkozásokon. Ez a tanfolyam betöltötte a feladatát, megfelelőek voltak a témák és a foglalkozások módszerei is. Az előadások után rendezett vitákon szabadon és bátran mondták el a hallgatók véleményüket és megjegyzésüket. A marxizmus-leninizmus című tanfolyamra történt kiválogatásnál számos pártszervezet a maximalizmusra törekedett, nem magyarázták meg megfelelően a tanfolyam célját, s ennek következtében olyan elvtársak is résztvettek ezen a tanfolyamon, akik nem voltak képesek az itt folyó anyagokat elsajátítani. Az előadó megállapította, hogy a pártoktatási évben a szervezeti eredmények mellett jelentős előrehaladás mutatkozik a pártoktatás tartalmi fejlődésében is. A legvitatottabb kérdések a következők voltak: osztályharc a proletárdiktatúra időszakában, az ellenforradalmi esemenyek jellegének értékelése. Megállapította, hogy az ellenforradalom kitörésének négy okának összefüggésében való megértése nehézséget okozott több szemináriumi foglalkozáson. Ugyancsak vitatottak voltak azok a foglalkozások, amelyek a társadalmi tulajdon védelmének kérdéseivel foglalkoztak, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekkel stb. A propagandista szemináriumok munkájának értékelésénél elmondotta, hogy a propagandisták 80-85 százaléka megoldotta feladatát, különösen jól bevált az, hogy számos műszaki értelmiségi és pedagógus kapcsolódott be a propaganda munkába. Az előadó, de maguk a propagandisták is elmondották, hogy helyes a témák előtti felkészítők megtartása, azonban kérik, hogy a folyó anyagok mellett sokkal több elvi, ideológiai vitát rendezzen a járási bizottság a propagandista szemináriumokon. Bírálta az előadó a propagandisták munkájának hibáit is, például rámutatott, hogy a propagandisták mintegy 20 százaléka rendszeresén távolmaradt a propagandista szemináriumokról, számos propagandista felkészületlenül ment el a foglalkozásokra és vezette le a szemináriumi foglalkozásokat. Az' előadás végén Szabó elv- tars foglalkozott a pártoktatási év befejezésével kapcsolatos feladatokkal, majd az új pártoktatási év előkészítéséről beszélt. A bevezető előadás után vita következett. A vitában 14 propagandista elvtárs vett részt. A hozzászólók reálisan, nyíltan és őszintén elmondták észrevételeiket tanfolyamaik munkájáról, a járási, de a megyei pártbizottság munkájáról, segítségéről és ezzel sok segítséget adtak a felsőbb szerveknek is munkájuk jobb megszervezéséhez. Számos propagandista például Foltánés Nyitrai elvtársak, de mások is. bírálták az alapszervezetek munkáját, hogy nem megfelelő alapossággal végezték el a kiválogatást és nem adtak elég segítséget a propagandisták munkájához, menetközben nem törődtek azzal, hogy a hallgatók eljárnak-e a foglalkozásokra. Kiss elvtárs helyesen állapította meg, hogy a legnagyobb lemorzsolódás a bányászoknál mutatkozott és ebből megfelelő elvi következtetést vont le. Csaknem minden felszólaló jogosan kifogásolta, hogy a különböző területen dolgozó funkcionáriusok tanulási fegyelme laza és bírálta a járási bizottságot, hogy nem vonta megfelelően felelősségre azokat az elvtársakat, akik elhanyagolják ideológiai képzésüket. Számos propagandista bírálta a járási pártbizottságot azért, mert a közvetlen segítség adás a propagandisták munkájához nem volt kielégítő. Zentai elvtárs elmondotta, hogy hogyan foglalkozott a gyenge felkészültségű hallgatókkal, amelynek eredménye, hogy ők lettek a legjobb hallgatói. Toronyi elvtárs nagyon helyesen arra hívta fel a tanácskozás figyelmét, hogy az elért eredményeknek nem szabad elbizakodottságot szülniök. Figyelembe kell vennünk, hogy a mi pártunkban most a legjobb elvtársak foglalnak helyet, azonban marxista-leninista felkészültségük soknak igen alacsony. A felmerült kérdésekre Szabó elvtárs válaszolt, majd a tanácskozás végén 30 propagandistának nyújtotta át a járási pártbizottság értékes könyvjutalmát, eredményes munkájuk elismeréséül. >l>iDSbe>»gDecHPSD \A nagybátonyi hányás% fiatalokról ahogyan a párttitkár látja rüljön. Ki beszélhetne erről nekik többet és meggyőzőbben, mint azok a munkásból lett vállalatvezetők, szakszervezeti funkcionáriusok, akik a dolgozók iránti hűségükért és a dolgozók bizalmából lettek azzá, amik. Beszélgessenek el velük a felszabadulás előtti „szanált“ napokról, a munka- nélküliségről, az üzemi egészségvédelem majdnem teljes hiányáról, a tömegnyomorról, a „magyar betegségről“, a hazánkban addig dühöngő tüdő- vészről, mely több áldozatot követelt a munkások és a parasztok körében, mint az ösz- szes háborúk együttvéve. A szocializmust építő haza iránti szeretetüket azzal is mélyíthetjük, ha kollektív kirándulásokat szervezünk részükre, amelyeken megismerhetik szép városainkat, gyönyörű tájainkat. Hiszen hazánk bővelkedik a természeti szépségekben. A szálló gondnokai legyenek igazi nevelők körükben és minden igyekezetük arra irányuljon, hogy a szállók szobái ne csak tiszták, melegek, hanem virágosak, függö- nyösek, szőnyegesek, egyszóval otthoniasak legyenek. — Ha egyik-másik szálló anyagi lehetőséget kap berendezési tárgyainak, bútorzatának felújítására, vagy méginkább bővítésére, kérdezzük meg annak lakóit, hogy hová, mit szeretnének. Ez minden bizonnyal fokozni fogja felelősségüket a berendezés megóvása érdekében. A BÁNYATRÖSZT különösen sokat tehet még anyagi téren is a területén lakó bányászfiatalok nevelése érdekében. Ez megmutatkozott akkor, amikor az általános iskolák úttörő csapatainak lehetővé tet.tem — rendre rámutattak ezekre a visszahúzó jelenségekre és a szervezettség erejével kérték azok megszüntetését. Egyik szállónkban például nem volt elég víz a tisztálkodáshoz, a kultúrszoba nem volt megfelelően berendezve, de fűtéséről sem gondoskodtak úgy, hogy az lehetővé tette volna az állandó ottartózkodást. Erre pedig nagy szükség volt, hiszen az ifjak csak itt találkozhattak egymással zavartalanul, cserélhették ki véleményeiket, ismerhették és szerethették meg egymást igazán. Ma már ezek a problémák is megoldódtak és a kultúrszo- bában folyóiratok, könyvek, sakk, dominó és egyéb szórakoztató játékok állanak rendelkezésükre. A bányászklubban terített asztalokhoz ülhetnek, zenét hallgathatnak, tavasz eljöttén röplabdapálya, sportpálya várja őket. Örülnek, hogy az egyes üzemek között is lesz labdarúgóverseny, ez nekik is lehetőséget ad az állandó edzésre, sportolásra. — Az új tekepályán szórakozásból, vagy akár versenyszerűen is tekézhetnek és kedvükre válogathatnak a község három mozijának műsorában. — A klub előtti kerthelyiségben ellenőrzés mellett táncolhatnak, . szórakozhatnak. Azért mon- - dóm azt, hogy ellenőrzés mellett, mert községünkben min- . den kultúrotthon igazgató komolyan harcol a nyugati őrület, a „jampizós“ ellen. Köz- i hasznú és amellett vidám szó- i rakozást jelent számukra a Honvédelmi Sportszövetség által vezetett motoros tanfolyam, vitorlázó repülés, fényképezés, amit szívesen látogatnak. — Ezek mind-mind pozitívumok .életükben. Mosx NÉZZÜK, mik a hiányosságok. Az üzemek, a szakszervezet, a tröszt, de a pártszervezet részéről is keveset látogatják őket. Ezt gyűléseiken többször szóvá is tették. Ezeknek a szerveknek sem lehet közömbös, hogy dolgozóik milyen körülmények között élnek szállóikban, második otthonukban. Ezenkívül rengeteg probléma is merülhet fel, melyek megismerése az üzemek vezetősége részéről is hasznos és szükséges. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ha az üzemek vezetői többet foglalkoznak a fiatalokkal, ez a termelésben is jótékonyan megmutatkozik, hiszen jobb kedvvel végzi munkáját az, aki állandóan érzi a vele való törődést. Az általam elképzelt közös megbeszéléseknek erkölcsi, fegyelmi szempontból is óriási lehet a jelentősége. Soha se szűnjön meg a múlt és jelen összehasonlítása előttük, hiszen ezek a fiatalok már a népi demokráciában nőttek fel és nagyon természetesnek ta- talál j ák azt, ami van és ezt csak úgy tudják kellőképpen értékelni, ha azt is világosan látják; mi volt a múltban, hogy mi mindennek kellett itt történnie ahhoz, hogy a tőkések igájában nyögő dolgozó az ápo- rodottszagú, nedves lakás mélyéről a korszerű, egészséges lakás világosságába, az emberi méltóság magaslatára kete nem kevesebb, mint líl darab csapat-, raj- és örsizászló beszerzését, amely egy-egy nyilvános ünnepély alkalmával igazán impozánssá teszi az sgyébként eredményesen, jól lolgozó csapatok felvonulását és állandó műsort adó szereplését. Az iskolavezetés kérésének is eleget teszek akkor, amikor mindezért a tröszt felé köszönetünket nyilvánítom. Megjegyzem, nemcsak az üzemek, hanem minden tömegszervezet, de ezen túlmenően minden felnőtt felelőssége is igen nagy a jövő nemzedék nevelésének kérdésében. Nem tagadhatom el, hogy a mi szállóinkból is eléggé sokan disszidáltak az ellenforradalom során az imperialista országokba azért, mert ezekkel az ifjakkal nem foglalkoztunk úgy, mint ahogyan a „legfőbb érték“ ezt megérdemelné. Nos, ha mi hallgattunk, nem hallgattak a szocializmus ellenségei, nem hallgatott az Amerika Hangja — és Szabad Európa- féle rádiók sokasága és tévútra vezette azokat, akik a mi hibánkból nem voltak eléggé felvértezettek ezen rádiók lélekmérgező hatásával szemben. Érthető tehát, ha napjainkban a sajtó is sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Meg kell hallanunk az idők szavát, hogv soha többé ne folyjon könny a hiszékenységük miatt a nyugat kilátástalan útvesztőiben vergődő fiatalok és a hűtlenül itthonhagyott szülők bánatos arcán. Ezért akarjuk bányavárosunkban megerősíteni a tömegszervezetet, hogy mindegyik szerv érezze megtisztelő feladatának az ifjúsággal való állandó foglalkozást. OLÁH JÁNOS párttitkár í A í ^ PÁRT HATÁROZATA í kimondj a, hogy az ifjúság nevelésének kérdését társadalmi 5üggyé kell tennünk. Ifjúságunk jelentős része KISZ-tag, $ így ezekkel a szervezeten beliül is foglalkozhatunk. Az IMTH-iskolán belül válogatott á nevelőgárda végzi el ezt a fel- 3 adatot. Szép eredményeikről áén itt nem kívánok szólni, de tt Szükséges, hogy röviden tag- slaljam, milyen jelenségek mu- ? tatkoznak a KISZ fiatalok éledtében. d A megalakulás pillanatában £40 tagja volt a n agybátonyi gbányavárosi KlSZ-szervezet- §nek és ma már 80 főt számlál, fi Ezek a szervezett fiatalok gmind a termelésben, mind a § társadalmi munkák végzéséiben jó példát mutatnak azok- Önak akik ma még nem talál- "ták meg az utat a szervezet «.felé. Komoly erőfeszítéseket »tesznek a szállók külső és beleső rendjének, tisztaságának »megőrzésében. Állandó, követ- »kezetes harcot folytatnak a ^munkából való hiányzások el- Wlen. Kölcsönösen vigyáznak »egymásra, hogy senki ne lengyen rabjává a túlzott alkohol- fifogy osztásnak. Keresetüket »megbecsülik és úgy ruházkod- ünak, ahogyan az egy öntuda- gtos emberhez illő. 2 Mindezek ellenére is akadt 5 fejlődésüket gátló néhány je- Q len.ség, amit nem szabad észtre nem vennünk, vagy véka Salá rejtenünk. Az önmaguk- 2kal való komoly törődés műié tatkozott meg akkor, amikor a ^szállógv üléseken — amelyeken -magam is sokszor részt vet-
