Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-12 / 28. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1958. Április 12. Film-ankétot- fartanak sím, smmmmMBH A Salgótarjáni Városi KISZ-bi- zottság és a Nóg­rádi megyei Mozi­üzemi Vállalat kö­zösen rendezi meg a népi demokrati­kus filmnapok al­kalmával a „Ber­lin, Schönhauser sarok ” című ke­let-német film ünnepi bemutató­ját A film a ket­tészakított Berlin fiataljainak életét mutatja be. A bemutató után vita lesz. amelyet Havas Péter, a fiógrád megyei KISZ-bi- zottság titkára ve­zet. A vagyonbiztosítás társadalmi ügy Szinte naponként lehet olvasni az újságokban, ren­dőri hírekben, hogy hol itt, hol ott pusztított a tűz, a fé­lelmetes vörös kakas. Útját csupasz, kormos falak, üsz­kös gerendák, kétségbeesett emberek jelzik. 1957-ben ha­zánkban több mint 2000 tü­zet okozott a gondatlanság. Ezek túlnyomó része elke­rülhetővé lett volna. Elsza­porodott a gyermekjátékból okozott tüzek száma. A múlt évben 1 300 tüzet oko­zott a felügyelet nélkül ha­gyott gyermekek játéka. A szülők könnyelműsége nem­csak vagyonukat, hanem gyakran kicsinyeik életét is veszélyeztetik. Igen, a tüzesetek bizonyos része megakadályozható, de nem mindig. Tűzkárok ezer, «lőre nem látott okból ke­letkezhetnek. Előfordul, hogy egy hibás kémény, egy kipattanó szikra miatt a tel utcasor leég és sok em­ber kicsiny háza, szivéhez nőtt holmija válik a tűz martalékává. Gyakran a vil­lámcsapás okoz tüzet. A tűzesetek sajnálatos nagy számát igazolják az Állami Biztosító megyei számadatai is. 1957-ben az I 932 000 forintot fizetett ki kártérítés címén, az összeg­ből több mint 800 000 forin­tot a tűzokozta károkért té­rített meg. Az Állami Biztosító az ol­csó díj mellet a kockázat körét is kiterjesztette. Ke­vesen tudják például, hogy ha a villámcsapás a gazda lovát, tehenét, sertését az is­tállóban, a legelőn vagy az úton elpusztítja, a biztosító a kárt megtéríti. Bár a biz­tosítás a tüzet nem akadá­lyozhatja meg. s minden kár mindig az egész népgazda­ság, az összesség kára is, a biztosítás fontos feladata mégis az, hogy az elemi csapások anyagi következ­ményeit elviselhetővé tegye. És az Állami Biztosító me­gyei adatai is ezt bizonyít­ják. 1957-ben például jég­kárért 314 500 forint, betöré­ses lopásért csaknem 114 000 forint, állatbiztosításért pe­dig több mint 330 000 fo­rintot fizetett ki. Jelentős az az összeg is, amelyet életbiztosítás és balesetbiz­tosítás címén fizetett ki a vállalat. E kettő összege egy év alatt majdnem meg­közelíti a 250 000 forintot. S hogy érdemes a va­gyont, az életet biztosítani, álljék itt néhány példa. A nógrádmegyeri Petőfi Tsz. istállóját a júniusi vihar összedöntötte. A kártérítés meghaladja a 91000 forin­tot. Emlékezetes a túrái utas­baleset is. Azért a 30 fil­lérért, amelyet az utasok a vasúti jegy váltásánál fizet­nek, megyénkben három utasnak fizettek ki 15-15 000 forintot a balesetért. Kálló községben a jég pusztított. A kárért a község lakóinak 56 000 forintot fizetett ki az Állami Biztosító. S így lehetne sorolni 1958- ban is. Az eddig kifizetett 182 000 forintból idős Szabó Miklós rimóci lakosnak tűz­kár címén 10 580 forintot téritett meg a biztosító. Kis- pál Aranka szurdokpüspöki lakos most kapta meg azt a 4 100 forintot, amelyet bal­esete után utalt ki a bizto­sitó vállalat. A vagyonbiztosítás társa­dalmi ügy. Patak községben 17 ház égett le, a kár hatal­mas. A leégett tizenhét ház közül csak négy volt bizto­sítva, tizenhárom gazdának nem fizethettek kártérítést, pedig az a 33 forint, amelyet az évi tűzbiztosításért fizet­ni kellene, ebben az esetben búsásan megtérült volna. A tavasz küszöbén állunk. Újabb természeti csapások­kal számolhatunk. Itt az ideje, hogy eleget tegyünk kötelességeinknek, védjük vagyonúnkat. Danyi Gyula: Ébred a falu Nemrégiben jelent meg a „Magvető“ gondozásában 15 fiatal költő 105 verse című verseskötet. A műben me­gyénk egyik tehetséges fia, Danyi Gyula is bemutat néhá­nyat versei közül. A kötetből való az alábbi vers. Ébred a falum, ablak nyílik, szobában asszony énekel. Kollos hívja gatyás csibéit, út csendjét szekér veri fel. S asszonyok^ kapálni jönnek, duzzad a mellük, reng, nehéz, ránézve karjuk se könnyebb, csak szoknyájuk lágy lebbenés. Mögöttük feszes arcú -férfi bányából igyekszik haza, mosakodni és ágyba térni — neki nappal van éjszaka... Szállnak rakodtan a méhek, a gyerek rongylabdát csinál: mozgásban nyer erőt az élet Csak az fárad cl, aki áll! (Danyi Gyula 1926-ban Nemti községben született. Szülei bá­nyászok, ő maga is éveken ke­resztül bányász volt, majd a debreceni egyetemen tanári diplomát szerzett. Versei Nyár elé címmel jelentek meg 1956- ban.) Értékes nyeremények a könyvsorsjátékon Ismét megrendezik a könyv- sorsjátékot, június 13-án, már hatodszor. Mint eddig mindég, most is nagyszerű nyeremény­tárgyakat sorsolnak ki a 10 forintos sorsjegyekre. A főbb nyeremények között van: kombinált szekrény, Pannónia motorkerékpár. Televíziós ké­szülék, háztartási gépek, rádi­ók, 18 napos Fekete-tenge­ri hajóút, 7 napos prágai uta­zás, — amelyet két személy repülőgéppel teheti majd meg, — ezen kívül még 5 500 érté­kes könyv és tárgynyeremény. A könyvsorsjáték érdekes­sége, hogy minden sorsjegy nyer. A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: Vízszintes: 1. Me­gyénk művészeti éle­tének nagy eseménye lesz (folyt. függ. 12., függ. 1. és vízsz. 24- ben). 13. Országos Mezőgazdasági Bizto­sító Intézet. 14. Ská­lahang. 15. Szín. 16. Ha megszólal, kezdő­dik az előadás. 18. Vágta. 21. Nem áll szilárdan. 23. YDG. 26. Papírra veté. 27. Kicsinyítő képző 28. Állat — németül. 29. Szórja. 31. Lágy fém. 32. Férfinév. 34. So­vány ló. 37. A virág­tartó. 39. í Európai nép. 40. Kutatja. 42. Ö — németül. 43. Ki­ejtve: német asztal. 45. Okozat szülője. 46. Klasszikus és 47. Idegen helyeslés. 49. Olaj — idegen nyel­ven. 51. Szolvákiai község. 53. Női név. 54. Híres magyar fel­találó. 56. Egyiptomi napisten. 57. Tanács — németül. 59. Vi­gyázó. 60. Szor-szer- ször németül. 61. De­rékszíj. 62. Víztartó edény. 63. Több szí­nű. 64. Háziállat. 66. Vissza: főzeléknö­vény. 67. Személyes névmás. 69. ...akna, nógrádi község. 70. Előd. 71. Szót he­lyettesít. 73. Görög betű. 74. Agy. 75. Hullatta könnyeit. 78. Mint vizsz. 56. sz. 80. A finom ital. 81. Nem megy el. 83. Szélesre nyílik. 84. Déli étkezés. 86. Me­nyecske jelzője le­het. 89. Szovjet táv­irati iroda. 91. Vízi állat. 93 Sapka el­lenző. 95. Majdnem após! 96. Ö — néme­tül. 97. Tejtermék. 99. Védelmez. 100. A sav teszi. 102. Sze­mélyes névmás. 103. Hangosan 'szól. 105. Zár. 107. Sokat fo­gunk neki tapsolni a bemutatókon. Függőleges: 2. Mint vízsz. 16. sz. 3. Re­meg mássalhangzói. VASÁRNAPI FEJTORO 1958. IV. 12. 4. ÁB. 5. Éke. 6. Pld. a réz. 7. Régi nép­törzs. 8. Kezdete. 9. Azonos betűk. 10. FLI. 11. Férfi bece­név. 17. Vagy — né­metül. 19. Hegyi ál­lat. 20. Nem igazi. 22. Csen. 24. Vonat megy rajta. 25. Női név. 28. Szélesre nyit. 30 Papír mértéke. 33. Kiejtve: ig németül. .35. Eredő. 36. Bemegy. 38. Férfi név. 40. Azonos betűk. 41. Ré- • gi fegyver. 44. Régi magyar szó. 45. Nagy­várad román neve. 48. Elszántság. 50. Sokszor ez is pénz. 52. Szovjet város. 55. Megegyezés. 58. Cím­zésrövidítés. 60. Mint vízsz. 100. sz. 65. OZI. 67. Bekerített terület. 68. így — latinul. 70. Előde. 72. Fémpén­zek. 74. Vendéglők asztalán van. 76. TAD. 77. Házikó. 79. Nem ez. 80. Végtelen autó! Német névelő. 83. Halott — néme­tül. 85. Mulatóhely. 87. Spanyol folyó. 88. DLV. 90. Ételízesítőt. 92. Keleti állam. 94. Veszélyben a király. 97. Azonos betűk. 98. ÖLJ. 100. Kínai név. 101. RAN. 103. Kéz mássalhangzói. 104. Távirati hang. 105. LZ. 106. Tara fele. Beküldendő: Vízsz. 1. (folyt. függ. 12., függ. 1. és vizsz. 24- ben), valamint a VASÁRNAPI FEJ­TÖRŐ szelvény ápri­lis 16-ig. Múltheti kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: Én őt dicsérem csak, az élet anyját, kinek nővére Szépség és Szabadság, s kinek világa most hajnalo­dig Könyvjutalmat nyertek: Menus Gá­bor Szurdokpüspöki, Kiss Irén Salgótar­ján, Mező Sándor Salgótarján. A köny­veket postán küldjük el! Helyreigazítás A Nógrádi Népújság feb­ruár 1-i számában „3 ember 3 sors” címmel közölt cikk Gömbiczki József és Havas Gyula esetében — sajnos té­ves információ következtében — nem állja meg a helyét. megfelelő felelősségrevonást szerkesztőség megtette. „Kamasxorsság“ Gondolatok egy könyv olvasása közben T ársaságokban, ankéto­kon, sajtóban, szakta­nácsokon — legutóbb legmagasabb szinten is — mind gyakrabban vissza­érő probléma a serdülő ifjú­ság nevelésének ügye. A kér­dés aktualitását az a sajnála­tos körülmény adja meg, hogy ifjúságunk fegyelme, kultu­ráltsága, etikai és morális magatartása ellen igen sok indokolt panasz hangzik el. Kétségtelen viszont, hogy nem közömbös a szocialista életfor­mát építő társadalom szem­pontjából, hogy a nemzet ge­rincévé felnövekvő mostani if­júság minő felkészültséggel kezd hozzá jövőbeni társada­lomalkotó, sőt társadalomveze­tő szerepéhez. A Nevelési Hónap részletes programjának megbeszélése­kor a Pedagógus Szakszerve­zet Területi Bizottságának ér­tekezletén jelen volt újságíró barátunk felhívta figyelmemet Hajós Elemérnek «Kamaszor­szág« című könyvére, mint amely éppen a serdülőkorú ifjúság bonyolult és sokrétű biológiai és pszihikai problé­máival foglalkozik, s a szak­ember hozzáértésével tár fel szülőt, pedagógust, sőt az egész társadalmat egyként érintő súlyos kérdéseket.:: Azóta elolvastam a könyvet, s bár annak elvi megállapítá­saival nem mindig és nem mindenben értek is egyet, azt mondhatom, hogy Makarenko könyveinek elolvasása óta alig vauiacú A volt részem a szakember ér­deklődését ennyire lekötni ké­pes mű élvezetében, mint a Kamaszország elolvasásakor. serdülőkor magatartá­sának sajátosságainál a szerző tiszta, logikus elemzését adja a ser­dülő korúak lelki válságának, annak a kettősségnek, ami kü­lönösen a fiúknál nyilvánul meg abban a mély meggyőző­désben, amely szerint ők már kész férfiak, olyan férfiak, akik méltók a tiszteletre és megbecsülésre, de ezt — s ez adja a fonák kettősségét — környezetük felnőtt tagjai többnyire nem veszik észre, hanem továbbra is gyermek­ként kezelik őket. Legtöbb esetben ez a kettősség okozza a serdülő és a család közötti kapcsolat meglazulását is. En­nek a lazulásnak megindítá­sát — a szerző szerint — he­lyesebb a családnak kezdemé­nyeznie, oly módon, hogy bi­zonyos fokú cselekvési sza­badságot a serdülő számára, s ezzel — hallgatólag — elismer­ni annak felnőtt voltát és fe­lelősséget saját cselekedetei­ért. — Ezzel nem értek egyet! Az úttörő szervezetet, a KISZ-t éppen azért hozta lét­re társadalmunk, hogy a túl­tengő önérzettel telt s magát inkább felnőttnek képzelő ser­dülő részére, — aki kényel­metlennek érzi a család gon­dolkodását, irányító szerepét — a lazuló családi kötelék helyett egy újabb köteléki erőt, a kollektivitásnak egy új formáját nyújtsa, amely ké­pes jó irányba terelni az ifjú felhalmozódott és duzzadó életenergiáját. Miért volna hát helyes ezt a jól bevált s a legjobb kollektív nevelő erőt jelentő családi köteléket éppen a legkritikusabb korszakban a családnak magának meglazí­tania? ég egy kérdés van, amelynek felvetéséi — a serdülő lelki és tes­ti beállítottságának megértése szempontjából he­lyesnek és szükségesnek lá­tok ugyan, de annak kezelési módszerét — a saját néhány évtizedes tapasztalatom sze­rint — nem tartom szeren­csésnek. Ez: a serdülő nemi érésének idején a felvilágosí­tás kérdése. Szerző szerint: «E probléma elől nem lehet kitérni, ennek is meg kell történnie a maga természetes, avatott módján.« Tapasztala­tom szerint ilyen felvilágosí­tásra csak nagyon ritkán van szükség a városi gyerekeknek, falusi serdülőknél pedig soha sem. Illyés Gyula írja a «•Puszták népe« című művé­ben, hogy a pusztai gyerek előtt az élet keletkezése és elmúlása szempontjából a fo­gamzás pillanatától a megha- lásig semmi ismeretlen, sem­mi misztikus nincs, hiszen minden ilyen jellegű biológiai effektus úgyszólván a szeme előtt játszódik le; De ugyan­így a szemük előtt folynak le ezek az életjelenségek az ál­latoknál is és a falusi gyerek ezt egészen természetesnek ta­lálja. Igen sok 6—7 éves kis­gyerektől hallottam a leg­természetesebben, a legmagá- tólérthetőbb hangon elhang­zani a kijelentést: «A Mari né- némnek kisbabája lesz«. Szükség van-e még ennek a gyereknek fevilágosításra, vagy szükséges-e ennél a gye­reknél a gólyamesét reális szemlélettel pótolni? Nem lesz-e káros a nála természe­tesen megszerzett és minden különös lelki emició nélkül megnyilvánuló ismereteket — szükségtelenül — bővíteni s felkelteni a kíváncsiságát, az érdeklődését olyasmi iránt, ami eddig egyáltalán nem volt nála problematikus? Ügy vé­lem, ennél a problémánál a kevesebb — több lesz ! Körül­belül ilyen elgondolások késztették a szerzőt, éppen a falusi serdülőket illetően a következők megírására: «A nemiség titkai őket kevésbé izgatják, mert az állatvilág­ban szerzett napi tapasztala­taik révén természetes úton, maguktól és már korán jön­nek rá a sejtelmek nyitjára«. A könyv legértékesebb, ter­jedelemben is legnagyobb ré­sze a családi nevelés kérdé­seivel, a családi élet konflik­tusainak a serdülőre gyakorolt hatásával foglalkozik. Roppant sok, és igen érdekes esetet so­rol fel nevelési tanácsadójá­ból. A felhozott példákat rög­tön elemzi és közli a segítés módját is. Nagyon érdekes a következő megjegyzése: «Ser­dülők és pedagógusok között sokkal közvetlenebb a han­gulat a nevelési tanácsadók­ban, mint az iskolai életben«. — Ezen nem is csodálkozom ! A nevelési tanácsadó körül­belül olyan jellegű intézmény a gyermek, vagy ifjú lelki életét illetően, mint a klinika a fiziológia szempontjából. És mint ahogy a klinikán csak úgy remélhető teljes gyógyu­lás, ha a patalógikus eset min­den körülményét őszintén el­mondjuk az orvosnak, épp fgy kell kitárulkoznia a serdülő­nek minden körülményre néz­ve és gátlástalanul, a nevelési tanácsadó lelki klinikáján. Sok-sok tipikus esetet sorol fel, s bár a nevelési hibák ki­javításához nyújtott tanácsai — éppen azok ad hominem jellegüknél fogva — nem szol­gálhatnak kész receptül, a serdülők nevelésével foglal­kozó szülők, nevelők, ifjúsági vezetők azokból rengeteget ta­nulhatnak, nevelő munkájuk során sokat felhasználhatnak annak tökéletesítése érdeké­ben. könyvet kötelező ol­vasmányként jelöl­ném ki minden híva­tásos nevelőnek; szü­lőknek pedig ajánlanám, hogy a mindennapi sajtó olvasása után a «Kamaszország« egy­ógy fejezetét is olvassák el. Meggyőződésem, hogy mire azt végigolvasnák, egyre ke­vesebbszer hangzanék el az: «ilyen a mai fiatalság« mon­dás s egyre többen és többen látnák be, hogy ezért a meg­állapításért s a mögötte fek­vő tényékért a felelősség jó- részben minket, felnőtteket, pedagógusokat, apákat, anyá­kat terhel egyenként és össze­sen. Balogh László Nőtincs j A \

Next

/
Oldalképek
Tartalom