Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-12 / 28. szám
Szovj et vendégek diadalútja hazánkban CEGLÉDEN — Az önök országában eddig eltöltött rövid idő alatt — találkozva a magyar dolgozókkal — irántunk, a Szovjetunió Képviselői iránt, mindenütt a legbarátibb érzelmek nyilvánultak meg. örömmel fejezzük ki elismerésünket és mély köszönetünket a szívből fakadó vendégszeretetért. Úgy érezzük, hogy a magyar dolgozók szívében a legmélyebb testvéri érzések élnek a szovjet nép iránt. Ez számunkra különösen értékes. A magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség önfeláldozó küzdelemben vivta ki azt a lehetőséget, hogy érdekeinek megfelelően építhesse szocialista államát. A magyar nép földesurak és kapitalisták nélkül, szocialista alapon építi országát — és nagy sikereket ért el. De őszintén meg kell mondanom, hogy az ország volt vezetői a múlt- oan súlyos hibákat és torzításokat köveitek el. A reakció Kihasználta ezeket a torzításokat. A népi demokratikus rend magyarországi ellenségei, külső imperialista erők támogatásával 1956 őszén ellenforradalmi lázadást szerveztek. A józan ész azt követelte, hogy segítsünk a Magyar Nép- Köztársaság munkásainak és dolgozóinak. De más dolog az, hogy gazdasági segítséget nyújtsunk: fémet, gabonát küldjünk, tanácsot adjunk, s megint más dolog, hogy csapatokat küldjünk. Nem remeg a kezünk, amikor vissza kell vernünk az ellenség támadását, de láttuk, hogy a magyar lakosság egy része öntudatának hiánya miatt az osztályel- ienség eszközévé vált. Amikor elhatároztuk, hogy teljesítjük a magyar dolgozók .’elhívását és segítségükre sietünk, jól tudtuk, hogy a munkásosztály minden ellensége, az imperialista világreakció, a saját céljainak megfelelően használja majd ki ezt a lépésünket. De hittük és meg voltunk győződve róla, hogy a magyar munkásosztály, minden magyar dolgozó és a világ összes országainak valamennyi haladó embere, végül is jól megért bennünket. De többet is tettünk ennél: nagy gazdasági segítséget nyújtottunk a Magyar Népköztársaságnak a fasiszta lázadás szétzúzása után, hogy gyorsabban helyrehozhassa az ellen- forradalmi összeesküvők okozta károkat. A Szovjetunió szenet, acélt, gabonát küldött Magyarországnak. De nemcsak a Szovjetunió segítette önzetlenül a magyar dolgozókat, hanem valamennyi szocialista ország is, mert a szocialista országok őszintén kívánták, hogy az az anyagi kár, amelyet az 1956. évi október—novemberi események idején a magyar népgazdaság elszenvedett, ne csökkentse erősen a magyar nép életszínvonalát. Ki ne látná világosan, hogy az 1848-as magyar forradalom és az imperialista reakciós erőktől támogatott 1956. október—novemberi ellenforradalmi fasiszta lázadás két tökéletesen különböző dolog. Jólesik nekünk, hogy itt tartózkodhattunk az önök városában, amely kiemelkedő szerepet játszott Magyarország történetében. Itt szólalt fel először Kossuth, a magyar nép dicső fia, amikor harcba hívta Magyarország népét a hazája függetlenségéért és szabadságáért. Lángoló beszédeiért, szabadságszeretetéért, a haza érdekeinek odaadó szolgálatáért szeretik és tiszÁ küldöttség találkozása a csepeli dolgozókkal A csepeli nagygyűlést Kiss Dezső elvtárs, a Csepeli Vasmű pártbizottságának első titkára nyitotta meg, majd Kádár elvtárs emelkedett szólásra. Mi a szocializmus, a népi hatalom népei vagyunk Mi a lényege harcunknak? A szocializmusért vagyunk és a népi hatalom erősítése mellett vagyunk. Ennek része, hogy tiszta elvet vallunk és azt teljes határozottsággal valljuk. A proletár nemzetköziség mellett vagyunk. Nekünk testvérünk a világ minden munkása, bármilyen nemzetiségű is, s ellenségünk, még ha magyarnak született is az, aki a reakció mellett és a népi hatalom ellen lép fel. Minket elvtársak, sok néppel a közös ügy köt össze és én a Szovjetunióban, azt hiszem, az önök nevében is mondhattam és az önök szívéből is szólhattam: nemzeti függetlenségünk, békénk, szocialista jövőnk egyik garanciája, hogy végig ki fogunk tartani a szovjet—magyar barátság mellett, akármiféle ellenség áskálódjék is. Ezután a hatalmas éljenzés közben N. Sz. Hruscsov emél- kedett szólásra. A népi hatalom Magyarországon és a többi szocialista országokban örökké létezni fog A világ összes munkásai testvérek. Az osztályszolidaritás szálai fűzik össze őket. A munkásoknak, a világproletári- átus hatalmas hadseregének nagy, történelmi hivatása, hogy az emberiséget elvezesse a kommunizmusba. A munkásosztály a néptömegek évszázados vágyainak kifejezője. Különösen megnő a munkás- osztály szerepe a hatalom kézbevétele után. Mi, önökkel együtt, tapasztalatból tudjuk, milyen hatalmas erőfeszítéseket követel az új szocialista élet építése, hiszen munkánkat állandóan akadályozzák a régi világ erői. Lenin, a dolgozók nagy vezére és tanítója, sokszor magyarázta, hogy a proletárdiktatúra: a proletáriátus és a dolgozók többi rétege, elsősorban a parasztság közötti osztályszövetség különleges formája. E szövetség célja a kizsákmányolok ellenállásának, a kapitalizmus visszaállítására irányuló törekvéseinek teljes elfojtása, hogy véglegesen kialakíthassuk és megszilárdíthassuk a szocialista társadalmi rendet. Nagygyűlés Tatabányán A szovjet párt és kormányküldöttség kedden Tatabányára látogatott, ahol Hruscsov és Kádár elvtárs mondott beszédet mintegy százezer ember előtt. Szilárdan megálljuk helyünket a szocializmust építő népek sorában megemlékeKódár elvtárs zett arról, milyen kimagasló eredményeket értek el bányászaink, s szívből gratulált termelési sikereikhez. Dolgozó népünk ismét egységes és erős. Hogy jól megálljuk helyünket és népünk a jövőben boldog legyen, hogy szocializmusban és békében élhessünk, az kell, hogy mint a szemünk fényét, úgy őrizzük a nép hatalmát, a Magyar Népköztársaságot. Az kell, hogy állhatatosan kitartsunk a proletár internacionalizmus zászlaja alatt, hogy együtt haladjunk a világ munkásaival, a szocializmust építő népekkel, különösképpen legjobb barátunkkal, szövetségesünkkel, a nagy szovjet néppel. A nagy eszméinkhez való hűséghez azonban az is hozzátartozik, hogy fogjuk meg a munkát, ahogy kell. Szerte a világon úgy ismerik a magyart, ha van kedve, tud jól dolgozni, jól mulatni, ha kell, jól verekedni. Határozzuk el, hogy a munkában és,a szocializmus ügyéért folyó harcban is megálljuk helyünket. Kádár elvtárs beszédét gyakran szakította meg a taps, az egyetértő közbekiáltások. Beszéde után szűnni nem akaró éljenzés fogadta a bejelentést, hogy Hruscsov elvtárs kíván szólni a megjelentekhez. Éljenek a bányászok, akik nehéz körülmények között hozzák felszínre a szenet Most, amikor megérkeztem Tatabányára, idejött hozzám egy öreg bányász, s elmondta, ő is ott harcolt a vörös hadsereg soraiban az ellenforradalmi hordák ellen. Bizonyára nem ő az egyetlen, s a magyar bányászok között sok olyan veterán van, aki elmondhatja ezt magáról. Ma már messze mögöttünk vannak az októberi forradalom napjai. Szovjet államunk ma már 40 éves. Már elmúltak azok az idők, amikor az imperialisták a Szovjetunió területére küldhették csapataiTürelemre, időre és kitartó munkára Tan szükség Hruscsov elvtárs a Tudományos Akadémián N. Sz. Hruscsov elvtárs, a -szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője és a küldöttség két tagja: A. A. Gromiko ss J. I. Gromov elvtársak szerdán a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén találkoztak a magyar értelmiség mintegy négyszáz kiváló képviselőjével. .Résztvettek a találkozón Kádár és Kállai elv- Tiársak is. Felejhetetlen marad ez a nap a találkozó összes résztvevői számára. Hruscsov elvtárs szavai olyan meleg, minden 'tartózkodást felolvasztó légkört teremtettek, amelyben megértésre talált minden igaz baráti szó. Olyan pontosan ki tudta mondani, mi él ma az értelmiségben, mi nyomja a elkiismeretét, milyen kérdésekre vár választ, hogyan mérlegeli helyzetét a hazában és a világban, mintha az emberek szívébe látna. . Türelemre, időre és kitartó munkára van szükség — mondotta — hogy megértessük az értelmiséggel a forradalmi változások értelmét és irányát”. Hosszasan beszélt a szovjet értelmiségről. Emlékeket, példákat mondott el, amelyekkel világossá tette, hogy a Szovjetunióban annak idején az átmeneti időszakban hasonló nehézségekkel kellett megbirkóznia a régi értelmiségnek, mint ma Magyarországon. Ezért ismeretesek előtte a mi intelligenciánk gondjai, ezért tudott nagy megértéssel beszélni ezekről a gondokról, nehézségekről. Nem kívülről, hidegen, ridegen, hanem úgy, mint aki alaposan ismeri a szocializmus és a kapitalizmus frontjai között vergődő, a maga útját kereső értelmiség benső tusakodását. „Segítenünk kell — mondotta Hruscsov elvtárs — ezeknek az embereknek a nehéz vívódások útját maximálisan megrövidíteni. El kell érni, hogy minél több ember, minél hamarább a mi szocialista nézeteinket fogadja el.” A szovjet értelmiség végtelenbe nyúló perspektívájáról, a tudományos képzés megjavításáról, az eddigi sikerekről elmondott példák nagy hatással voltak a magyar értelmiség legkiválóbb képviselőire. A felharsanó taps, amellyel akadémikusok, pedagógusok, gyári mérnökök, írók, színészek és pártoktatók, öregek és fiatalok fogadták ezt a beszédet azt bizonyítja, hogy meleg szeretettől fűtött szavai nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az értelmiség még- inkább összeforrjon saját népével, a szocializmust építő magyar dolgozók millióival, a magyar népi demokráciával. kát. Az imperialistáknak tud- niok kell: békében akarunk élni a világ minden népével. A Szovjetunió népe, munkásosztálya, parasztsága hatalmas politikai érettségről tett tanúbizonyságot a szocialista építés évtizedeiben. Ma már a Szovjetunió nem egyetlen-szocialista ország. — Ma már a Szovjetuniót nem kapitalista környezet veszi körül. 13 szocialista ország építi egységes akarattal az új világot. A mi táborunkban jelenleg egy milliárd ember él. Nincs mitől félnünk! Nem ijedünk meg az ellenségtől; aki megijed, aki csú- szik-mászik előtte, az csak gyík. Mi sasok vagyunk, akik repülni tudunk. Sztálinvárosban mondottam, hogy a jövőben úgy kellene intézni a dolgokat, hogy ne ismétlődhessék meg az, ami 1956 októberében történt, hogy ne kelljen a magyar néphatalom segítségére sietni ilyen nehéz helyzetben. Egynéhány burzsoá újságíró ez' félremagyarázta. Mint olvastam, valami olyasmit írtak, hogy ha mégegyszer ellenforradalom lesz Magyarországon, a szovjet hadsereg nem fog segíteni. Ezt én nem mondtam. Nem mondtam mindenekelőtt azért, mert szilárd meggyőződésem, hogy Magyarországon mégegyszer nem lehet ellenforradalom. Tudom, hogy a magyar munkásosztály mégegyszer nem fogja megengedni, hogy a párt volt vezetőinek torzításait kihasználják a nép hatalma ellen. Hruscsov elvtárs beszéde befejezéseként sok sikert kívánt a szocialista társadalom építésének munkájához, majd a bányász elvtársakhoz fordult. — Nagy felelősséggel tartoznak önök hazájuknak — mondotta — önök szenet bányásznak, szenet, amelyről Lenin azt mondta, hogy az ipar kenyere. Energia nélkül megáll az ipar, ipar nélkül pedig nem haladhatunk előre. Erre mindig emlékezzenek. Éljenek a bányászok, akik nehéz körülmények között hozzák fel a felszínre a szocialista ipar számára a szenet! A proletáriátus diktatúrája óriási alkotó feladatokat old meg. Ez a diktatúra az új, szocialista társadalmi rend megszilárdulásának, a szocialista gazdasági rendszer, a haladó kultúra megteremtésének és fejlesztésének, az ember életéhez és boldogságához szükséges javak tömeges növelésének eszköze. Ami a magyar munkás- osztály törzsét illeti, amelyik kijárta az osztályharc kemény iskoláját, az sohasem állhatott az ellen- forradalom oldalára, hanem forradalmi tetteivel bizonyította be a szocializmus és a proletár internacionalizmus iránti odaadását. Tudtuk, hogy nekünk még szemünkre hányhatják, hogy fegyveres erőinkkel állítólag „beavatkozunk” Magyarország belügyeibe. Mégis, 'internacionalista kötelességünkhöz híven, úgy döntöttünk, hogy egy szocialista ország, amelynek megvan az ereje és lehetősége, hogy segítséget nyújtson egy másik testvér országnak, ne álljon félre, ne szemlélje tétlenül, hogy a horthysták és egyéb ellenforradalmi söpredékek akasztják és agyonlövik a munkásokat, dolgozó parasztokat, kommunistákat. Mert, ha félre áll és semlegesen nézi a vérontást, nem nevezheti magát szocialistának és ennek az országnak a képviselői nem nevezhetik magukat kommunistáknak. A történelemben senki nem bocsátotta volna meg nekünk azt, hogy amikor Magyarországon a munkások vére folyt, mi félreálltunk és tétlenül szemléltük az eseményeket. A népi hatalom Magyar- országon, miként a többi szocialista országban, áll, létezik és létezni fog. Ez a hatalom örök időkre szól! Szívből kívánjuk, hogy gazdagodjék és erősödjék a magyar munkásoknak, az ország igazi gazdáinak osztályöntudata, legyenek kérlehetetlenek az ellenség mesterkedéseivel szemben és ilymódon állandóan erősödjék a munkásosztály és a magyar dolgozó parasztság testvéri szövetsége. Tatabányán telik Kossuthot Magyarország és a Szovjetunió dolgozói. De az az idő, amikor Kossuth élt, a burzsoá forradalmak időszaka volt. Most más korban élünk, a szocialista forradalmak idején, amikor a munkás- osztály harca folyik a nagytőke ellen. A lázadók okozta nagy károk ellenére a Magyar Népköz- társaság határozottan és magabiztosan halad a szocialista gazdaság fejlesztésének útján. Mindamellett önöknél is, nálunk is a Szovjetunióban és a többi szocialista országban is vannak nehézségek, amelyeket le kell gyűrnünk. Nem számíthatunk senki segítségére, saját magunkban kell bíznunk, saját munkánkban és tudományunkra kell támaszkodnunk. Szakadatlanul növelnünk kell a munka termelékenységét, erősítenünk kell a munkafegyelmet és minél kevesebb ráfordított munkával, minél több terméket kell előállítanunk. Csak a munka termelékenységének növelésével haladhatunk még gyorsabban, s vívhatunk ki újabb és újabb győzelmeket. Amikor segítettünk a magyar népnek, internacionalista kötelességünket teljesítettük Hruscsov elvtárs felszólalása Cegléden
