Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-08 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Mondják meg a világnak, hogy őrködöm... NÚGRÍDI AS MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 19. SZÁM ÄBA: 60 FILLÉR 1958 .március 8. Nőnapi köszöntő Ma az egész világon: a távoli Északon, a Déli-Sarkon, forró égövön. az ázsiai tundrákon éopen úgy. mint a mi hegybe­szorult kis falvainkban szoros láncot fonnak a lányok, asz- szonyok: a nők. Hangjuk messze hangzó. Bíztatást ad a jószándékú millióknak, meg­álljt parancsol, ahol a ferde szándék, a háborús gondolat ragadja magával a békétlen, rossz szándékú embereket. Ma, március 8-án a nők nemzetközi napjára emléke­zünk. Közel 50 esztendeje évről- é.vre ismétlődik ez az ünnep. És ahogy ismétlődik, úgy lesz egyre nagyobb, egyre erősebb, egyre jelentősebb. Nem az üres ünneplési kedv szülte ezt a napot, hanem az életért való ragaszkodás. A gyerekek hol­napjáért való aggódás, a békés életért való ragaszkodás. Asz- szonyok, lányok küzdelme ele­venedik meg ezen a napon. Nőké, akik négy évtizeddel ez­előtt még erejüket nem is is­merve. csupán azért emelték fel szavukat a New-York-i felhőkarcolók árnyékában ki - semmizve. hogy ha életet ad­tak. az életet fel is tudják tar­tani. Bérharc volt még akkor, negyvenezer asszony bér­harca. Tehát nem az üres ünneplés, hanem harc szülötteként lépett be ez a nap a világ történe­tébe. És soha nem süllyedt az üres ünneplésbe. Nem, pedig igyekeztek élét csorbítani. A világ minden táján az asszo­nyoknak még a gondolatát is el akarták hessegetni a meg­emlékezéstől. De mind hiába. Mert az első megmozdulástól néhány esztendőre a földteke egy másik darabján, nagy Oroszországban lángra lobbant egv szikra és a már New- Yorkban szunnyadó tüzet is táplálva szélesedett és bevilá­gította az asszonyok előtt is az utat: a békességhez, a jólét­hez. az emberséghez vezetőt, így lett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom az asszo­nyok éltető ereje is. Azóta már nagy erő lett a nők ereje. A világ formálásába beleszóló erő. És nem csupán a diplomáciai asztalnál, vagy a parlamenti szavazatoknál. Nem. ettől nagyobb erő lett. Olyan erő. amely Franciaor­szágban azt a lányt saját el­szántságából odaláncolta a sínekre, hogy megállítsa a Vietnámba fegyvereket szállító vonatot. Olyan erő lett. amely Nyugat-Németországban az asszonyok ezreit vitte tüntetni az atomtámaszpontok ellen. Olyan erő, amely szembe ál­lítja az asszonyokat minden­nel, ami pusztító, amely életet rabol. Ma a nők békéért dolgozó mozgalma nagy erőket képvi­sel. Ez a harc a világ külön­böző pontján más-más formá­ban nyilvánul meg Máskép a kapitalista világban, más­kép a szocialista világban. A kapitalista országokban az asz- szpnyok még ma is olyan vi­szonyok között élnek, mint a négy évtizeddel ezelőtt népük­ért tüntetésre induló new- yorki asszonyok. Lehet, hogy amaz* eltakarja elnyomorításu­kat. kiszolgáltatottságukat, de végeredményben életük nem változott. Harcukat ma is létük­ért, egy jobb sorsért vívják. De a békéért folyó harcuk megegyezik a világ minden asszonyának harcával. Hiszen ugyan úgy dobog szívük gyer­mekeikért. férjeikért, kedve­seikért, mint a mi asszo­nyoknak. És itt találkozik a világ asszonyainak küzdelme. A mi asszonyaink harca, melynek győzelme épülő, szé­pülő hazánk, a nők egyenjogú­sága. az egyre műveltebb gye­rekek növekedése, ez ott lebeg előttük példaként akár Washingtonban, akár Kalkut­tában, a Belga-Kongóban, vagy a világ bármelyik táján. Mi tudjuk; háborúban, a pusztításban ilyenről nem be­szélhetünk. Ök is tudják: ilyen életet tűzni célul nem tűzhet- nek.Tudja az egész világ egy­szerű asszonya, a háború min­dent elpusztíthat, fel perzsel­het. Ezért találkozik a világ asszonyainak gondolata a vi­lágbéke fenntartásában. De a világbékét nem elég csupán óhajtani. Azért nap. mint nap meg kell dolgozni. Nem akarunk ünneprontók lenni a nők nemzetközi nap­ján. amikor azt mondjuk, ne feledjük soha 1956 október 23-át. Nem feledhetjük a ma­gyar ellenforradalmat, de nem feledhetjük Port-Szaidot sem. Mindkét helyen a háború for­gószele pusztított, méghozzá szörnyű módon, embereket el­ragadva az életből. De azt sem feledhetjük, hogy van a világ­nak még számos helye, ahol ez a pusztító forgószél még ma is felülkerekedett és még ma sem tudták elfojtani. Figyel­meztető ez, nagy figyelmez­tető. Most is. 1958. március 8-án, a nők nemzetközi nap­ján. Az igaz. hogy nálunk már azóta az országon ejtett sebek begyógyultak, de a szívekben ejtett sebek csak nehezen fog­nak begyógyulni és azért még sokat, nagyon sokat kell cse­lekedni. Cselekednünk kell, mert megrázó volt látni 1956. október 23-án a megürült bol­tok előtt tolongó asszonyokat. A gyermekét kétségbeesetten kereső anyát, a holnap bizony­talanságától rettegő leányt, de mindenkit, aki aggódott az or­szág sorsáért. Nem ünneprontás akar len­ni e fájdalomtól terhes napok idézése. De nem volna harcos hagyományához hű március 8-a. a nők nemzetközi napja, ha csak az élet napos oldalát látnánk és figyelmenkívül hagynánk az árnyékot. Ma már nálunk kibontako­zott a szép, békés élet lehető­sége. Cselekedjünk érte. hogy gazdagodjék, cselekedjünk a családi tűzhely mellett, a mun­kapadnál, az íróasztalnál és mindenütt, ahol élet van. Cse­lekedjünk úgy. hogy a világ rosszabbik felén küzdő jószán- dékú emberek meríthessenek belőle. Március 8-a a nők nagy összefogásának napja tavasz- szal a téli dermedtségéből éb­redő természettel köszönti az emberiséget. És ahogy a tavasz után a gazdag termés követ­kezik. ez a nap is. ha a világ minden asszonya, lánya össze­fog. fogadalmat tesz, hozza meg az emberiség legdrágább gyümölcsét: a világbékét! Vietnami vendégek megyénkben A napokban igen kedves vendégek látogattak el me­gyénkbe, a demokratikus Viet­nam magyarországi nagykövet­ségének szóvivője, Huang van Lói és a nagykövetség harmad­titkára, Cao anh Kiét. Salgótarjánban ez alkalom­mal a November 7. filmszín­házban vetítésre került a „Vietnam” című dokumentum film, mely a vietnami nép hősi harcát ismertette a francia agresszorok elleni nyolc éves háború napjaiból. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban és Üveggyárban tett láto­gatás után vendégeink Benczur- falván megismerkedtek Szabó István szobrászművész alkotá­saival, majd Nógvád megye nevezetességeinek megtekin­tése után visszatértek Buda­pestre. MI ASSZONYOK NEM C5UPÁN A JÁTSZÓ GYERMEKEKET LATJUK, AZOKAT IS, AKIK NEM ÉLTÉK TÜL A HÁBORÚT HANEM VOOOO-OOOOOOOOOCKXÍOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOO-CXXXVPOOOOOOC KHKKKKKXKKKKKy Párt- és tömegszervezetek köszöntője a Nemzetközi Nőnapon KEDVES ELVTÁRSNŰK, DOLGOZÓ ASSZONYOK ÉS LEÁNYOK! Ezen a napon az egész világon megemlé­keznek a dolgozó nőkről: gyermeküket féltő édesanyákról, a holnap asszonyairól: fiatal leányokról. Ma az egész világ haladó embe­risége köszönt benneteket. Köszöntőnkben emlékezni kell azokra az időkre, amikor az elnyomatás legsötétebb éveiben is a haladas mellett álltatok, amikor tevékenyen támogattátok a munkásosztály felszabadulásának harcát. Emlékezni kell arra a megfeszített munkára, amelyet az új társadalmi rendünk, a szocialista Magyar- ország megteremtéséért végeztetek és végez­tek ma is. Emlékezni kell az eile, forrada­lom napjaira is. amikor az öntudatos dol­gozó nők elsők között álltak a párt, a forra­dalmi my.nkás-paraszt kormány mellé. Büszkék vagyunk Rátok, magyar anyák, dolgozó asszonyok, fiatal leányok. Ma az egész világ szeme az asszonyok, a nők felé fordul. S mint eddig, ezután is meg kell vívni azt a harcot, amelyet a nők a világ békéjének megteremtéséért folytatnak. Ennek a harcnak az asszonyok, édesanyák, dolgozó nők és leányok legyenek az első katonái. Lehet-e felemelöbb érzés, mint a világ asszonyaival közösen harcolni a gyer­mekek mosolyáért? Eletet, a boldogabb jövőt jelenti e szó, hogy: béke! A gyermekkacaj, a meleg családi otthon, az emberi fejlődés, a tudomány követeli e szót: világbékét. Har­coljatok érte. Mi segítünk ebben a harcban. Köszöntőnkben azt kérjük a nők nagy táborától, hogy végezzék a jövőben még nagyobb becsülettel, lelkesedéssel és felelős­séggel munkájukat a gyárakban, bányákban, üzemekben és hivatalokban, iskolákban és a családi házban. Segítsék még jobban elő azoknak a nagy céloknak megvalósítását, amelyek mindannyiunk boldogulását szolgál­ják. A Nemzetközi Nőnapon kívánunk vala­mennyiüknek nagyon sok boldogságot és a munkához jó egészséget. A Magyar Szocialista Munkás Párt Megyei Bizottsága, A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Kommunista Ifjúsági Szövetség Megyei Bizottsága, A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Megyei Elnöksége A legfontosabb feladat a tsz-ek fejlesztése, szilárdítása Megyénk képviselőjének látogatása Nógrádmegyeren Régen várt kedves vendéget fogadtak kedden délután a nógrádmegyeriek. Termelőszö­vetkezeti tagok, egyénileg dol­gozó parasztok, sőt még a környező falvak termelőszö­vetkezeteinek elnökei is eljöt­tek a községbe, hogy elbeszél­gessenek Kristóf István elv­társsal, az Elnöki Tanács tit­kárával, megyénk országgyű­lési képviselőjével. Az ünnepélyes fogadtatás után azonnal kötetlen, baráti beszélgetés kezdődött a kép­viselő és a parasztok között. Elsősorban is a nagyüzemi gazdálkodásról folyt a szó. Elek Dezső elvtárs, a nóerád- megyeri Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke vázolta a tsz munkáját, eredményét, tervét. Arról számolt be, hogy a nagyüzemi gazdálko­dással már megteremtet­ték azt a lehetőséget, hogy készpénz előleget adjanak a tagoknak. Az új terveket helyesnek ta­lálta Kristóf elvtárs. Szép is az, hiszen ténykedésük orra irányul, hogy minél többet adjanak az* államnak, többet adjanak a tagoknak. Ezért ké­szítik már a második tanya- központ tervét, ezért létesíte­nek bognár- és kovácsműhelyt s ezért szeretnék a környező falvak tartalékterületeit is nagyüzemi módra megmű­velni. És Kristóf elvtárs nemcsak a beszélgetésből, hanem a sze­mélyes tapasztalatokból is ar­ról győződhetett meg, hogy a nógrádmegyeriek arra töreked­nek, hogy fejlesszék a nagy­üzemi gazdálkodást. Megtekin­tette a szarvasmarhaállo­mányt, a magtárat, a kertésze­tet. Amerre járt a képviselő, mindenütt szeretettel fogad­ták. Az utcán állították meg az emberek, s kértek tanácsot a mezőgazdaság fellendítésé­hez. Lakóházakhoz is meg­hívták. Géczi G. Imrénél, a ta­nács mezőgazdasági állandó bizottsága elnökénél is baráti beszélgetés folyt. Géczi G. Imre boldogan mutatta: ho­gyan fejlődött, hogyan gyara­podott gazdasága az elmúlt 12 esztendő alatt. Az óra mutatója kedden na­gyon gyorsan haladt a nóg­rádmegyeriek számára. Az a többórás beszélgetés, amelyet Kristóf elvtárssal folytattak, bizony rövidnek bizonyult. Ezért is gyűltek összes este több mint kétszázan a kultúr- otthonban, hogy még ott is hallják képviselőjük beszédét. A gyűlésen Kristóf elvtárs elsősorban a külpolitikai hely­zetről szólt, de kifejtette a kormány álláspontját is, mely szerint most a legfontosabb fel­adat, a termelőszövetkeze­tek fejlesztése és megszi­lárdítása. Ezért kell har­colni a nógrádmegyeriek- nek és más községek ter­melőszövetkezeti tagjai­nak is. A hasznos gyűlés után Kris­tóf elvtárs még hosszú ideig beszélgetett a falu lakóival. Számtalan ember fordult hozzá egyéni panaszával, s kérte, hogy segítsen. Késő este volt már, amikor Kristóf elvtárs elbúcsúzott a falu dolgozóitól. Azt ígérte, hogy ha korábban nem is, de a termelőszövetkezet zár­számadására ismét ott lesz a fa­luban. fi Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közleménye A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztása után megtartotta első ülését. A bi­zottság munkájának sikeres végzéséhez az szükséges, hogy minél nagyobb számban vonja be munkájába a becsületes dolgozókat. A népi ellenőrzés feladata, hogy a dolgozók támogatásá­val segítséget nyújtson az ál­lami szerveknek az állami és állampolgári fegyelem megszi­lárdításában. a nép vagyoná­nak védelmében, a visszaélé­sek leleplezésében. A közérdekű bejelentésekkel tudomására hozott, vagy vizs­gálatai során megállapított té­nyek alapján harcoljon —sze­mélyekre és az általuk betöl­tött állásra tekintet nélkül — az ellenséges, a korrupt és bürokrata elemek leleplezé­séért és eltávolításáért. Közre­működjék a feltárt hibák megszüntetésében, javaslatot tegyen egyes személyek fele­lősségre vonására. Mindezek útján közremű­ködjék a népi demokratikus állam további erősítésében. írásban tett bejelentéseiket a következő címre küldjék: Nógrád megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság Elnöksége: Sal­gótarján, Megyei Tanács épü­lete. Személyes bejelentést: min­den héten hétfői nap reggel V órától a megyei tanács épüle­tében. Nógrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság Elnöksége Terjed a Kossuth-lejtősi fiatalok kezdeményezése Nyitott szemmel Járnak a szorospatakiak is A Kossuth-lejtősi KISZ fia­talok „filléres mozgalma” a bányák fiataljai között nagy visszhangra talált. A szoros­pataki fiatalok KISZ-gyűlésen jelentették be csatlakozásukat az anyagtakarékossági moz­galomhoz. A vezetőség javas­latával a jelenlévők valameny- nyien egyetértettek. „Üzemünk területén járjunk nyitott szem­mel, ne hagyjunk értékes anyagokat elheverni.” A Szeptember 6. akna fia­taljai vállalták az elfekvő anyagok összegyűjtését. íme példa a sok közül. Egy új csúzdacsavar értéke 75 forint. Egy hónap alatt több darab csavar válik használhatatlan­ná. ha a menete elromlik. A műhelyben dolgozó kiszesek vállalták a csúzdacsavarok új menettel való ellátását. Ha egy hónap alatt csak 25 darab csa­vart tesznek újra üzemké­pessé, már akkor is 1800 fo­rint megtakarítás válik lehe­tővé. Ugyanez a helyzet a bá­nyában elfekvő csúzdateknők ■ nél, bányafáknál. Az üzem fiataljai elhatároz­ták, hogy egy bizottságot hoz­nak létre, amely negyedéven­ként értékeli az összegyűjtött anyagok népgazdasági értékét. A szorospatakiak a „filléres mozgalomban” szeretnék meg­előzni a Kossuth-lejtősi kezde­ményező fiatalokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom