Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-05 / 18. szám

1958. március 5 NÓGRÁDI Népújság 5 általános tétlenség A patak mellett húzódó gyü­mölcsösben mindössze egy ember dolgozik. De az ő fái el is ütnek a többitől. A kertekben a gyü­mölcsfák nagy részéhez talán évek óta nem nyúllak. Az utcákon nagy tócsákban álló vizet pár ka­pavágással levezethetnék, ha az utak mentén lennének árkok- De azok sincsenek, mert még az ön­magától létrejövő útmenti árkot nem találták fel. Ilyenkor, amikor az emberek ennyire ráérnek, nem ártana, ha a tanács az egész falu érdekében javasolná, hogy mindenki ássa meg háza előtt az útmenti árko­kat, s az úttestről vezesse le a fi­iét, ha már egyáltalán nem talál munkát a ház körül. (-a-s) XXXiOCOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOCXXXXXXXXJOOOOOOOOOCXXXTOOCCGOOOeX.­Feladatunkról , A félévi érte­sítő különösen a VIII. osz­tályosok körében keltett nagy érdeklődést, hiszen ők utol­jára ülnek az iskola padjai­ban, f Azok közül, akik tovább ta­nulnak, sokan vallják azt, hogy egyre több iskolázott em­berre van szüksége fejlődő országunknak. Egyik fiú, akivel elbeszél­gettem, azt mondta, hogy ha elvégzi a Mezőgazdasági Akadémiát, visszamegy föld­munkára. Többen arra kíván­ják felhasználni, hogy kivált­ságos helyzetbe kerüljenek másokkal szemben. Munkánk: ezeket a fiatalo­kat felvilágosítani Szenográdi Ferenc, Ipolytarnóc a Sziráki Állami Gazdaságban Nem ette meg a farkas a telet. Űjra havazott, de a Szi- róki Állami Gazdaságot ez nem zavarja a tavaszi készü­lődésben. Egymást érik a fo­gtok, hordják a szőlőbe a trá­gyát. A 67 holdra csaknem 100 vagonnal hordanak ki, s így a terület harmada lesz megtrá­gyázva: Most már a vége felé járnak ezzel a munkával. Za­vartalanul kezdhetik a nyi­tást, a metszést, természetesen ha rákerül majd a sor. Előkészítették a vetőmagot is. A jó gazda módjára tisz­tították, csávázták, s most a sok-sok aprómag zsákban várja az időt, hogy benn a puha földben életre keljen, szárba szökkenjen. De hát az még jó időbe telik. Sok nap kell még addig is, míg az árpa, zab, borsó, kukorica meg a többi növény bekerül a földbe, mert több mint 400 hold veté­sük van. Ebbe még nincs be­leszámítva a 250 hold here fe- lülvetés. A pillangósokra még feb­ruárban kiszórták a műtrá­gyát. Készen várják a gépek is a munka megindulását. Négy szerelő dolgozott a télen, hogy ne legyen majd fennakadás. El is készültek a traktorok, zetorok javításával. jóval idő előtt. A kultivátorok tárcsák, vetőigépek is rendben vannak már. — Mi már elkészültünk, — mondja az agronómus — most már az idő a soros. De amint tapasztaljuk, nem nagyon igyekszik, mert az újság, rádió fagyot jelez . . . De azért csak márciust írunk már. V-né Élénk munka Kisterenyén (Tudósítónktól.) A Kisterenyei Állami Gaz- ri®ság nem várja tétlenül a ta­vasz ébredését. Szorgos munka folyik a gépjavítóműhelyek­ben. Javítják a munkagépeket, traktorokat, vontatókat. Bár a kormos traktorokra nem sok munka vár, — mivel az őszi mélyszántásokat időben elvé­gezték — nagyrészük mégis megjavítva áll már. Kijavítot­tak ezenkívül 9 darab traktor­ekét. 4 tárcsát, valamennyi fogatos vetőgépet, boronákat. hengereket, kultivátorokat. Rendelkezésre áll a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmag is, a bükköny kivételével. De nem hanyagolják el a talaj­erő pótlását sem. Izraelből nyers foszfát érkezett, mellyel a szarvasba rakott szerves trá­gyát javítják majd. De nem takarékoskodnak a szuperfosz­fáttal sem. Katasztrális hol­danként 150—200 kilogram­mot szórnak ki. Kevés azonban a munkaerő. A szükséges idénymunkás lét­szám szerződésileg nincs biz­tosítva. Gátolja a munkások szerződtetését az alacsony munkabér, meg az is. hogy a közeli bányák, építkezések el­vonják az embereket. Dicsérni lehet a kettes számú üzem­egység vezetőjét, mert az idénymunkásokat már leszer ződtették. Az egész gazdaságban ne zseg a munka. Harcra készül­nek a tavaszi munkák időbeni elvégzéséért, a magasabb ter­mésátlagért. JCüzdeLmej úi iwlt — A varsányi Dózsa Tsz. életéből — figyelték látástól vakulásig dolgozó paraszt a régi sorsot juttatja szünkbe. Ez a sors vádol, s fi­gyelmeztet. Amikor a munkás- osztály kizsákmányolástól mente­sen, új módon dolgozik, nem en­gedhetjük meg, hogy a dolgozó parasztság továbbra is régi mó­don gondolkodjon, s gazdálkod­jon. Ma már van járhatóbb út is, mégis görcsösen ragaszkodnak a égihez, a keskeny nadrágszíj parcellákhoz. Nehezen érti ineg dolgozó pa­rasztságunk, hogy itt egy új vi­lág van születőben, egy új, eddig előttünk ismeretlen falusi élet­forma, amely megszabadítja őket az elmaradt paraszti munkával járó terhektől, szenvedésektől. Ez az út a kizsákmányolástól mentes, közös munkán, tulajdonon lapuló nagyüzemi, a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás­Nem állíthatjuk, hogy problé­máktól, buktatóktól mentes ez az út. A termelőszövetkezeti mozga­lom eddig is követett el, meg ez­után is fog elkövetni hibákat. En­nek ellenére véleményünk az, hogy ez a legjárhatóbb út falun a szocializmushoz­Nemcsak egyesek véleménye ez, hanem mindenkié, akik már évek óta járják ezt az utat. A varsányi Dózsa Termelőszö­vetkezet küzdelmes útja is ezt bi­zonyítja. Az első időkhen nagy lendü­lettel indult a munka. Amikor há­rom kis vetőgépet összekapcsol­tak és úgy vetettek, kimentek nézni még az egyéniek is- Ennek rövidesen híre ment a környéken. Ettől az időtől kezdve minden lépésüket. A rimóci elvtársak, amikor a varsányiakat meglátogatták, úgy határoztak, hogy ők is alakítanak szövetkezetét a faluban. Egyre vonzóbbá vált a szövet­kezet. Csoportosan léptek be új tagok, száz holdakkal növekedett a közös vagyon. A felső szervek látva azt, hogy júl megy a mun­ka ,elárasztoták a tsz-t állatokkal anélkül, hogy meggyőződtek vol­na arról, biztosított-e a takar­mány alap? De még más hibát is követtek el. Az alapító tagok jó részét kiemelték és elvitték más munkakörbe. Ezután a vezetésbe a tagság nemtörődömsége folytán olyan emberek kerültek, akik erőszak­kal akartak célt elérni, s ezzel nem az előrehaladás ügyét szol­gálták, hanem az ellenkezőjét­mostani elnök, Kiss Vince véleménye szerint egyesek osak átjáróháznak tekintették a szövetkezetét. Csak azért léptek be, hogy megszerezzék az építke­zési anyagokat a saját ház építé­séhez. Az anyagokat kölcsönbe széjjelhordták ahelyett, hogy gaz­dasági épületeket építettek volna- Igv népszerű lett a volt vezető­ség, a soha vissza nem adom kölcsönök miatt. Előfordult olyan káros dolog is, hogy az elnök egy személyben pénztáros és raktáros is volt. — Természetes, az ellenőrzés így el­maradt. Felborult a rend, amely a munkafegyelem felbomlásához vezetett­Ismét lehet jelentkezni a Szécsényi Mezőgazdasági Technikumba Nógrád megyében Szécsény- ben nyitja meg újra kapuit a már hatéves múlttal rendel­kező mezőgazdasági techni­kum. Az elmúlt két tanévben a szécsényi technikum sem vett fel elsőosztályosokat, de az 1958/59-es tanévben ismét lehetővé válik, hogy azok a fiúk, akik érdeklődnek a me­zőgazdasági tudományok iránt, megyénkben szerezhessenek ilyen képesítést. — Anyukám azt mondta, hogy a pufajkásoktól . . . azok rossz emberek. — Honnan tudja az1 anyád? — kérdezte Molnár szinte önmagától és n rugkapáló gyermeket, igyekezett megvigasz­talni simogatásával és a legközelebbi őrszoba felé indult vele. — Mondta — makacskodott a gyermek — és apu is, aki harcolt puskával ellenük. És a ruszkik ellen is . . . nagyon fázom . . . olyan éhes vagyok . . . Molnár szelíden lezárta kezével a kislány száját és betakarta köpenyével a didergő testet. — Fázol kislányom? No, akkor máshová megyünk. Nem az őrszobára. És éhes is vagy kis aranyom? ... — Molnár útirányt változtatva hazafelé irányította sietős lépteit, vi­gyázva arra, hogy a himbálódzó géppisztollyal meg ne üsse a szorosan hozzásimuló kis gyermektestet. IAZAÉRVE amikor belépett az ajtón, így szólt. — Asszonykám, nézd vendéget hoztam . . . Sárika ő is. Felesége könnyes szemmel megértőén nézett rá. Amikor elolvasták a kislánytól kapott levelet megtudták abból, hogy a gyermek mostoha anyja és édesapja nyugatra mentek, disszidáltak. Cinikus hang kiolvasható a levél soraiból és többek között az is hogy „ . . . gyermekük még lehet”. Ször- nyülködve és irtózva gondoltak a gyermek szüleire, akik oly könnyen el tudták hagyni egyetlen gyermeküket. De min­dent megértettek. Nem vártak mást az ellenforradalmárok­tól. Hiszen az ő gyermeküket sem kímélték. A fiatalasszony kedves, szelíd hangon mondta a férjének, megértő, meleg pillantással. örülök a kis vendégnek — és az ölébe vette a kislányt. — Már azon törtem a fejem, hogy kifogja megenni azt a sok bonbont és csokoládés süteményt amit csináltam . . . — Bonbont? Mi az — álmélkodott a kis Sári. A fiatalasszony szemét elborították a könnyek. — Mindjárt megismered kislányom. Csak egy kicsit megmosdatlak. És jó meleg ruhácskát kapsz. — És bemenve a másik szobába nagy és hosszú sóhajjal elővette meghalj kislányának ruháit, < melvbe felöltöztette a csodálkozó kis­lányt. Égy félóra múlva könnyes szemmel nézték új lányukat és örömmel látták, hogy az gyorsan tünteti el a csokoládés bon­bonokat és utána még egy pohár tejszínhab is lecsúszott a kis torkán. GYERMEK aztán elálmosodott a hosszú sírás után, majd szipogva az őt csillapító Molnár bácsi ölébe ült, má­sik kezével pedig a néni kezét fogta, azt a kezet, amely any- nyi sok jóval traktálta és amely annyiszor simogatta seöszke buksi fejét rövid ismeretségük óta. Röviddel később az asz- szony megszólalt. — Leszaladok a bátyámhoz. Ö két karácsonyfát szer­zett. Elkérem tőlük az egyiket — és már sietett is. A férj átvéve a szunnyadozó gyermeket és még a fele­sége a szomszéd szobában repeső szívvel díszítette a kará­csonyfát, ő addig beszélt a gyermekhez, amit a felesége is hallott a másik szobában. Néha, meg-meg állt a karácsonyfa díszítésében. — Tudod Sárikám — hatotta az asszony a férje hangját -— a jó gyermekek kapnak karácsonyfát, a rosszak pedig nem . . . két nagy szarvas húzza a fenyőfát és a télapó megtudja, hogy hol vannak jó gyermekek, meglátja a jó gyermekeket és azt mondja: „nini, itt is egy jó kislány, kis Sári és amikor a kis Sári alszik, a kéményen leengedi a jó télapó a fenyőfát az asztalra teszi, tele pakolva azt min­den jóval, sok szép csillogó ajándékkal. — Az olyanok is kapnak, mint én, mert én még nem kaptam soha karácsonyfát és anyu nem is volt az én anyum — panaszkodott kis szájával sírás hangon a kislány. — Az én igazi anyum az égben van... ezt a szomszéd néni mondta, ami­kor a nem igazi anyu megvert és én hozzájuk szaladtam na­gyon sokszor. Molnár még szorosabban szorította magához hozzásimuló gyermektestet és apró csókokkal lezárta repesi szempilláját. — Hát persze te is kapsz karácsonyfát, csak éppen a rossz gyermekek nem kapnak... Majd meglátod ha felébredsz, hogy te is kapsz... Majd meglátod... És a te anyukád nem halt meg a jó télapó bácsi megtalálta neked az anyukát is és apukát is és azok mi vagyunk, drága kislányom., — mondta a hozzási­muló kislánynak a férfi, — De miért sírsz bácsi?... apukám?... kérdezi a kislány — A néni... anyukám hol van? miért nem jön vissza? kérdezte a csillogószemű kislány erősen hozzásimulva Molnárhoz. Ä szomszéd szobában állt a fenyőfa az ajándékokkal és várta a másnapot. Várta, hogy csillogó színes csodá­it felfedje kis szöszke Sárinak, akire most már az „igazi anyu­kája és apukája” vigyáz, akik őrködnek álma felett és meg tud­ják becsülni a legdrágább kincset, a gyermeket, még a más gyermekét is — „igazi édesanya” módjára. A lámpát eloltva sokáig hallgatták a köztük alvó gyermek­testnek a ritmikus mozgását és szivüket elöntötte az édes, bús öröm. / László Géza Tehát azok a munkás- és parasztfiatalok, akik a mezőgazdasági pályán akarnak működni, a nyolc általános iskola elvégzése után jelentkezzenek a szécsényi mezőgazdasági technikumban felvételre. Az iskola biztosítja a jó ta­nulás tárgyi feltételeit, jól felszerelt szertárak, közel 3000 kötetes könyvtár, korszerűen berendezett tangazdaság, szín­vonalas oktatófilmek állnak a szakmai és általános műve­lődés szolgálatában. A tanuló ifjúság szórakozási és játék- lehetőségei is megvannak: röp­labda, asztali-tenisz, futball, sakk, különféle kirándulások, stb. A jól felszerelt, szép kert­tel rendelkező diákotthon pedig kellemes pihenést nyújt. Leány tanulók csak bejáróként iratkozhat­nak be. A mezőgazdasági technikum tanulmányi ideje négy év. Ennek sikeres elvégzése után, középiskolai érettségit ad az iskola, s aki tovább akar ta­nulni, az egyetemeken is foly­tathatja tanulmányait. Aki pedig dolgozni akar. az iskola elvégzése után állami gazda­ságainkban, termelőszövetke­zeteinkben mint technikus, vagy agronómus helyezkedhe- tik el. Dr. Darlda Mihály bel­gyógyász szakorvos már­cius 1-től hétfőn, szerdán és pénteken délután 6-tól 8-ig rendel lakásán. Salgó­tarján. Rákóczl-út 88. sz. Telefon: 10—92. SZŐLŐT csemege- és borfajtákat, rózsát, bokorrózsa-futó- rózsát, nagy választékban, elsőrendű minőségben, szakszerű csomagolásban szállít SZÁLKÁI KERTE­SZET, Debrecen, Széchenyi út 100. Telefon: 48—57. V tsz-tagok már nem a tsz mel­lett, hanem ellene agitáltak, merít a munkaegység értéke ahg érts­él a 8—10 forintot. 1953-ban a tagok nagyrésze ki­lépett. Még a megmaradt tagok is az ellenségre hallgattak. Az ál­latgondozók elhagyták munkahe­lyüket, s kezdték lopni a közös vagyont. A tejet, az abrakot is ellopták. Az elnök is elhagyta munkahe­lyét, s így mindenki azt csinált egy hónapig, amit akart. A tag­ság nagyrésze más munkát kez­dett vállalni­A pártbizottság és a járási ta­nács közgyűlésre hívta össze a tagokat. Ezen a közgyűlésen vá­lasztották meg elnöknek a más munkakörben dolgozó mai elnö­köt. összeszedték a kommunistá­kat, akik elhatározták, hogy új vezetőségválasztást javasolnak Meg is választotta a tagság ezt a ezetőséget. Kijelölték a brigád­vezetőket, a pénztárost, a raktá­rost, mindenkinek pontosan kiad­ták a munkát, s meghatározták ki miért felelős. gy fokozatosan javult a mun­ka, s kevesebb fáradsággal emelkedett a termelés színvonala, s az állati hozamok is növeked­tek. Az intézőbizottság állandóan résen volt* A jelentkező lazasá­gok ellen azonnal felléptek. A tag­ság látta, helyes a vezetőség in­tézkedése, ezért egyre jobban tá­mogatták, mert látták, ezek az intézkedések a felemelkedést szolgálják. Az ellenforradalom már egysé­ges tagságot talált, amely meg­védte a közös vagyont. Ezután már tervszerűbben dol­goztak. Többször és jobban ka­páltak, mint az egyéniek. Gabo­nafélékből is többet termeltek az egyénieknél. Őszi búzából a tsz 82 egyéniek 11, őszi árpá­ból a tsz 17,5, az egyéniek 13,5 mázsát termeltek­Tovább növelték a közös gaz­dálkodás alapjait. 1957-ben 57 ezer forintért vásároltak egy Ze- tort, beállítottak egy darálót Épí­tettek új irodát, raktárt, s az is­tálló építéséhez 120 ezer forinttal járultak hozzá a munkán kívül. A munkaegység értéke majd­nem 33 forint, lett. Ehhez még hozzá kell számolni a háztáji gaz­daság jövedelmét. Látjuk, a tervszerű munkának meglett az eredménye. Javult a gazdasági helyzet, a munkafegye­lem, az életszínvonal. Megerősí­tették a munkaegység-rendszert is, s azt a helyi viszonyokra al­kalmazták. Hibák itt is mutatkoz­tak. Nem mindig írták be ponto­san, vagy nem jól mérték fel az elvégzett munkát. Az egyéni kapzsiság a munka­egység hígításhoz vezetett. — Ez azért következhetett be, mert a munkaegységet beíró egyén min­den beírt 100 munkaegység utó» kapott hármat. így érdekelve volt munkaegység hígításban- V, rendszert meg kellett változtat!». Ezentúl naponta, az elvégzett munka alapján írták be a munka- egységet- Mióta ezt bevezették, erősödött a tagság bizalma a ve,- zetőkben, s tovább javult a mun­kafegyelem is. S ok küzdelmen mentek ke-. resztül a szövetkezetiek Var- sánvban, míg mai eredményeik-- hez eljutottak. Értékelve az dl­múlt évek munkáját, megállapít? hatjuk, elkerülhető lett volna esi a küzdelmes út, ha a vezetésből^ a tsz-ből nem viszik el a legjobb munkaerőket, s a felsőbb szervek nem eszközölnek a tagság erejét meghaladó beruházásokat, akkor a kezdeti felemelkedés után nem süllyedhetett volna mélypontra a szövetkezet gazdasága. Látjuk, nem volt helyes a tagság felhígí­tása, s a földterület túlzott növe­lése, a vezetés erélytelensége E hibák elkerülhetők. Az ezután alakuló szövetkezetek már köny- nvebb helyzetben lesznek. Tanul­hatnak az eddigi tsz-ek küzdel­mes út jóból, s munkájukat úgy szervezhetik, hogy az említett hi­bák elkerülhetők legyenek, s az agrotechnika helyes felhasználá­sával, kevesebb fáradsággal na­gyobb eredményt érhessenek ef. Kata J. — Kiss F,. Télvégi napok járnak, sárosak a béri utcák• A házak előtt, az úttesten hatalmas tócsákban áll a wiz. Ahol kövezett az utca, ott még hagyján, csak bokáig ér a sár. Ellenben máshol jobb róla nem is beszélni. Úgy látszik az embe­rek belenyugodtak már ebbe. Gu­micsizmában járják a sártengert, mert itt ez a viselet. Ahogy végignéz az ember a fa­luban, azonnal megállapíthatja, általános tédenség uralkodik. Az emberek az utcán ácsorognak, a szövetkezet előtt, a hídon a kor­látot támasztják. Hogy változatos­ság legyen a dologban, egyik kor­láttól a másikig mennek. Úgy néz ki, a bériek nem ta­lálnak sem a ház körül, sem azon kívül munkát. Pedig ha akarná­nak, tudnának mit csinálni még tv végén is•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom