Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-05 / 18. szám

i9S*. március 5 NÓGRÁDI Népújság 3 Dolgozóinkat társadalmi tulajdon védelmére neveljük Április 4-re, felszabadulásunk 13. évfordulójára készülve önkén­telenül is visszagondol az ember, hol is kezdtük és hol tartunk ma. A párt vezetésével, a kommunis­ták személyes példamutatásával dolgozó népünk sok sikert, hatal­mas eredményeket ért el hazánk újjáépítésében, majd továbbfej­lesztésében. Történt egy és más ebben az országban; a nép vette kezébe sorsának irányítását, a iermelőeszközök a nép tulajdo­nába mentek át, államosítottuk a gyárakat, bankokat, bányákat. A dolgozók nagy TÖBBSÉGE FELELŐSSÉGET ÉRZETT ÉS ÉREZ aia is a köztulajdonért, min­denért, ami ebben az országban a nép vagyonának számít. Tizennégy éve mesterkedik a külföldi és belföldi reakció el­vesztett pozícióinak visszaszerzé­séért. 1956 októberében a magyar nép, a szocialista világtábor ellen elkövetett merénylet óriási káro­kat okozott a magyar nép szá­mára. Az ellenforradalom okozta erkölcsi fellazulás egyenes követ­kezményeként leginkább a társa­dalmi tulajdont sértő cselekmé­nyek szaporodtak el országszerte és így a Salgótarjáni Acélárugyár­ban is. Igaz, hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselek­mények elkövetői gyárunk dolgo­zóinak összlétszámúhoz viszo­nyítva elenyésző kisebbségben vannak. Ue az általuk okozott anyagi, és méginkább erkölcsi kár rendkívül nagy. Vannak gyá­runkban olyanok, akik a dologia­kul élethez szokott egykori úri osztály leszármazottjai, akik ha nem is nyíltan, de burkoltan ösz­tönzik a nem eléggé öntudatos dolgozókat a népvagyon megkáro­sítására- Sajnos, de valóság, hogy önnek esetenként párttagok, ve­zető gazdasági funkcionáriusok is engednek- Az 1957-es évben Í75 ilyen lopást követtek el a maguk- -ól megfeledkezett dolgozók, ame­lyet rendészeti osztályunk fel tu­dott deríteni s a kár összege: 313 604 forint volt. Ezek a dolgo­zók, akarva, akaratlanul az ellen­séges célki tűzéseket segítették elő. Vem is beszélve arról, hogy a be­csületes dolgozók, saját munkás­társaik zsebéből egy év alatt 110 forintot tulajdonítottak el: az általuk okozott kár a nyereség­visszatérítésnél két napi munka­bér értékével csökkentette az ösz- szeget- Itt még szükséges meg­említeni, ha a felderített lopások összeg« ilyen magas, mennyi lehet az az összeg, amelyet napjainkig «ein lehetett felderíteni. A sok lopás közül említésre méltó az a bűnszövetkezet, amely a rezsi-raktárból 10 080 forint ér­tékű görgős láncot tulajdonított eL Egy másik a technológiai osz­tály készletraktárából 5 000 forint értékű műszert és optikai lencsét lopott el. Találkozunk azzal is, hogy egy-egv dolgozó a reábízott gépet hanyag, nemtörődöm mó­don kezeli, amelyből súlyos ká­rok származnak- Ez nemcsak köz­vetve, de közvetlenül is kihat dol­gozóink anyagi helyzetére, a vál­lalat jövedelmezőségének rombo­lására- Nem sikerült még eléggé a szocialista tulajdon megvédésére, a munkaeszközök szocialista meg­őrzésére nevelni dolgozóink egy részét. A HANYAGSÁG «következtében vállalatunknak évente több százezrekre rúgó kára származik. így történhetett meg olyan eset, mint a GSZ. B. üzem­ben, amikor Tölgyesi Sándor, a présgépbe meleg anyag helyett hideg anyagot tett be. A gép »első hengertengelye eltörött, új­bóli elkészítése 17 908 forintba ke­rült A kazánháznál a közelmúlt­ban Vas János kazánőr a tápvíz- pótlást elmulasztotta, s így a gőz­kazán csövei meglazultak, meg­folyósodtak, s az így okozott kár 2 400 forint- Horváth Pál, volt «villanyszerelő a galvanikus hor­ganyzó transzformátorának javí­tása közben hanyagságból 1 165 forint értékű kárt okozott­Hogyan védik a társadalmi tu­lajdont a vezetők? Vezetőink egy részénél is elő­fordult, hogy nemtörődömség, ha­nyagság, olcsó népszerűséghajhá- szás következtében súlyosan vé­tettek és elősegítették a nép va­gyonának herdálását. Sok esetben előfordult — különösen a mű­vezetőknél —, hogy elég humá­nusan bántak a társadabni tulaj­don ellen vétőkkel szemben. Ha látták, hogy valamelyik dolgozó dézsmálja vagy pazarolja a társa­dalmi tulajdont, inkább elfordí­tották a fejüket, nehogy szem­tanúi legyenek- Egyes esetekben ők maguk is a társadabni tulaj­don ellen vétettek. Például Fleischer Sándor ácsműhelyi cso­portvezető, Nagy István ács, Ma­joros Béla összejátszottak és a vállalattól hivatalos papíron két köbméter deszkát loptak ki, 978,68 forint értékben. A fiatalok között lazult meg legjobban az ellenforradalom után a társadalmi tulajdon iránt érzett tisztelet. Ezt bizonyítja az is, hogy az elkövetett bűncselekmé­nyeket 50—60 százalékban fiatal­korúak követik el. GYÁRUNK KISZ SZERVE­ZETÉNEK ezen a téren komoly erőfeszítése­ket kell tennie, s politikai, fel- világosító munkával a fiatalok vi­szonyát meg kell változtatni a társadalmi tulajdonhoz. Igaz, és őszintén meg kell mondanunk, hogy vállalatunk pártbizottsága, üzemi pártszerve­zeteink nagy többsége a társa­dalmi tulajdon fokozottabb védé­séhez csak a Lenin Kohászati Művek felhívása után kezdett hozzá. A pártbizottság januárban kommunista aktívaértekezletet szervezett, ahol a megjelent 200 kommunista egyöntetű álláspontja az volt, hogy minden erővel har­colni fognak a társadalmi tulaj­don megvédéséért. Az aktívaérte­kezlet határozatát taggyűléseken megtárgyalták, ahol szintén ha­sonló határozatok születtek. A taggyűléseket követően műszakon­ként röpgyűléseken ismertettük a dolgozók között a kommunisták álláspontját a társadalmi tulajdon megvédésével kapcsolatban. A műszaki vezetők részére előadás­sorozatot tartottak. Agitációs háló­zatunk is behatóan foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével- Népnevelő értekezleteken, fali­újságokon és hangos híradón ke­resztül ismertettük a közvagyon megvédésének jelentőségét- ' Agitációs munkánkban feleleve­nítettük, hogy A KAPITALIZMUS IDEJÉN kel telitett fűrészporral szórják fel- A külföldről drága pénzen be­hozott kokszot, nyersvasat, téglát, sokszor drága samottéglát is be­tapossák a sárba, mintha az nem is a nép vagyona volna. Az ed­dig- végzett nevelő, fel-világosító munkának már tapasztalható az eredménye. Az üzemek vezetői nagyobb gondot fordítanak a tár­sadalmi tulajdon védelmére, mint tették ezt 1957 elején. 1957 ne­gyedik negyedévéhez viszonyítva 55—60 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. Ennek egyik oka az is, hogy 1957 de­cembere óta vállalatunknál mű­ködik a társadalmi bíróság és a nagy nyilvánosság előtt tárgyalja az elkövetett bűncselekményeket. A jövőre vonatkozóan főfel,ada­tunknak azt tartjuk, hogy MEGELŐZZÜK a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményeket és ezt további ne­velő, felvilágosító munkával, s a kommunisák, s nem utolsó sor­ban a vezetők példamutató ma­gatartásával kívánjuk elérni. Olyan esetekben, amikor a nevelő munka dacára a kommunisták vétenek a társadalmi tulajdon ellen, szigorúan járunk el, mint ahogy ezt tettük a februári tag­gyűlésen is, ahol a társadalmi tulajdon ellen vétő párttagokat fegyelmi büntetésben részesítet­tük, illetve kizártuk a pártból. Párttagságunk a becsületes dolgo­zók helyeslik a kommunista at. tiva határozatát, hogy szemé­lyekre való tekintet nélkül, szigo­rúan büntessük meg azokat, ak;k nem értik meg a követelménye­ket. Arra fogunk törekedni hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban olyan légkört teremtsünk, amely­ben aljas bűncselekménynek szá­mít a társadalmi tulajdon meg­károsítása, a nép vagyonának herdálása. Ehhez kérjük minden becsületes dolgozónak a támoga­tását. Tóth Pál a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának titkára­VITA a burzsoázia rákényszerítette az embereket a kapitalista tulajdon szentségének féltő tiszteletére. Karatur vagy b'abinyi volt .gyár- igazgatók, ha megláttak egy da­rab vasat, csavart, szeget, téglát, '-agy kokszot eldobva, akkor az illetékes művezetőkkel vetették fel. Most pedig „annyira gazda­gok vagyunk”, hogy a gyár belső területét a sikosság ellen szögek­Csábi Imre. a Salgótarjáni Üveggyár pártbizottságának titkára: Az újonnan alakult szerv valóban a nép bizalmát élvezi, s bírja az illetékes szervek helyes támogatását is, mert nem a sztrájkot, hanem a szocializmus építését tűzte ki célul. A mi üzemi tanácsunk Érdemes takarékoskodni A Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár mint a dolgozók ön­kéntes egyesülése, már négy éves múltra tekint vissza. A Salgótarjáni Üveggyárban az elsők között alakult meg 62 fővel. Amikor február végén elérkezett a zárszámadás ideje a Kölcsönös Segítő Takarék - pénztár már 137 tagnak közel 110 000 forintot fizetett vissza a kamatokkal együtt. A Köl­csönös Segítő Takarékpénztár az elmúlt befizetési időszak alatt 156 esetben közel 150 000 forint összegben segítette ki taoiait kölcsön formájában. A rendszeres takarékoskodásnak tehát meg volt az eredménye. Az Üveggyár dolgozói mind nagyobb és nagyobb számban teszik magukévá a takarékos­ság gondolatát. E gondolat népszerűsítéséhez az üzemben igen jól működő Kölcsönös Segítő Takarékpénztár a leg­jobb propagandista. Az új be­fizetési időszak március ele­jével kezdődik és a jelenlegi létszám már megközelíti a 400 főt, a dolgozók által vállalt havi befizetési összeg meg­haladja a 30 000 forintot. A Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár előnyös és kényelmes takarékossági lehetőséget nyújt. Előnyös, mert a meg­takarítások után a legmaga­sabb, törvényesen engedélye­zett betéti kamatot kapják a tagok. Kényelmes, mert a KST a dolgozó munkahelyén mű­ködik. Megyénk területén Kölcsö­nös Segítő Takarékpénztárak száma 73, a tagok száma közel 7 000 főt tesz ki. A havonta vállalt befizetési összeg meg­közelíti a 400 000 forintot. Javítsuk a verseny nyilvánosságát Közel 2000 vagon szén terven felül februárban A nógrádi bányászok február hónapban igen szép eredményt értek el. Terven felül 19 300 tonna szenet küldtek a fel­színre. A jó eredmények el­éréséhez nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy minden üzem 100 százalékra teljesí­tette tervét. A legjobb ered­ményt a mizserfai bányászok érték el. Havi tervüket 113,4 százalékra teljesítették s ezzel egyidejűleg 5 900 tonna szenet küldtek terven felül a fel­színre. Sikeresen zárult az ezüstkalászos gazda­tanfolyam Őrhalomban A hosszú téli estéken me­gyénk dolgozó parasztjai közül csaknem ötszázan vettek részt huszonöt csoportban az ezüst- kalászos gazdatanfolyamon ahol elsajátították a mai kor­szerű mezőgazdálkodás alap- elveit. A gazdatanfolyamok most a befejezéshez közeled­nek, s mindenütt megkezdik a záróvizsgákat. Megyénkben elsőnek kedden este Örhalom- ban tartották meg a záróvizs­gát, ahol huszonnégyen már a második évben vettek részt az oktatásban. A sikeresen zárult ezüstka­lászos gazdatanfolyam hall­gatóinak jelvényt és oklevelet adtak át Orhalomban. Takarékos tsz tagok Takarékosan élnek az érsek­vadkerti Dimitrov Tsz tagjai. Múlt évi jövedelmükből 72 000 forintot takarékba tettek. Idős Maglódi József betétköny­vébe például 12 500 forintot jegyeztek be. Idős Saját Jó- zsefék meg 8 000 forintot tet­tek félre az elmúlt évi része­sedésből. Ellenek a juhok Ellenek a mesterségesen megtermékenyített birkák a Sziráki Állami Gazdaságban. Mintegy 500 törzs anyát ter­mékenyítettek meg ilyen mó­don. Az ellés simán megy vég­be, szépek, fejlettek a bárá­nyok. A február 10-én megin­dult ellések 20 százaléka iker bárány. Ma f már megszokott jelen­ség, hogy a termelésben élen­járó dolgozókat megjutalmaz­zák nevüket versenytáblára írják, ügy hiszem, nem kell külön bizonyítanom, hogy a dolgozók zöme részt vesz a munkaversenyben harcol a jobb eredmények eléréséért. A mai versenymozgalom men­tes a bürokráciától. Nem a mi­nisztérium vagy egyéb más felsőbb szerv utasítására indul meg egy-egy versenyszakasz. S hogy ez mennyivel jobb. úgy hiszem nem fér hozzá két­ség. Ezt bizonyítja Csúz Sán­dor Kossuth lejtési vájár ver­senyfelhívása is. A műszakiak valamennyien örülnek a dolgozók versenyé­nek, de hát hogyisne. Nem küzd az üzem lemaradással, s ami nem közömbös, prémiu­mot is kapnak. A csapaton dolgozóknak biztosítják a mű­szaki feltételeket s ezzel úgy hisszük teljesítették törvényes kötelességüket. Az azonban már egy eléggé vitatott kér­dés kihez tartozik a verseny értékelése, eredményeinek nyilvántartása. S itt kezdődik meg a sok munkára, vagy el­foglaltságra való hivatkozás. Persze végül is elkészítik, mert a tröszt utasítása. Ter­mészetesen az ilyen értékelés­nek a kárát az egyszerű dol­gozó látja. Lehet, hogy öt hó­napon keresztül teljesítette a a kiváló szintet s eredményét látja. Ám a hatodik hónap­ban nem látja, hogy egy-két tized százalék miatt még sem lesz kiváló dolgozó. Pedig ha lelkiismeretesen közöl­nék az elért eredményét. akkor még tudna javítani Ez jár eszembe, a bányaüze­mek versenynyilvónosságát vizsgálva. Az elmúlt évben a kazán bányaüzemet lapunk hasáb­jain megbíráltuk, mivel az üzemben versenynyilvánosság nem volt. Azóta az üzem vezetősége a szurdoki irodánál egy nagyon szép versenytáblát állított fel. Sőt, hogy avatatlan kéz nehogy változást eszközöljön, a táb­lát nagy lakatokkal lezárták s egy drótkerítéssel el is hatá­rolták. Kezdetben naponta ki­írták az eredményt a dolgo­zók örömére, később azonban kifogások merültek fel. Ugy­látszik könnyebb a bányász­nak megrakni egy csille sze­net, mint a versenyesnek az eredményt kiírni. Persze nem csoda, mert a versenyes félti a cipőjét s a tábla körül sár van. S így bizonyos jeles ünnep, amikor a szép táblára eredmény kerül. Eddig mindig úgy tudtára, hogy egy bányaüzem akkor teljesíti tervét, ha a csapatok zöme 100 százalékot teljesít. Kisterenyén azonban nem így van. Például a csigakúti lejt- aknában 15 csapat dolgozik szénfejtésen. A csapatok kö­zött nem ritka a 60—70 szá­zalékot teljesítők száma. Mindössze kót csapat teljesí­tett 100 százalékot. S most jön a nem mindennapi esemény. A bányaüzem a csapatok kis teljesítménye ellenére is 136,7 százalékos eredménnyel büsz­kélkedhet. Ugyan így néz ki a pócsházi bánya eredménye is. Vajon mit szól ehhez az egyszerű bányász? Nem tud­juk. Hiszen ilyen esettel még mi sem találkoztunk. Tizek után azon sem csodálkozunk, ha a terenyci bányászok nem nézegetik a verseny­táblát. Vajon nem lenne egyszerűbb a sok tábla közül csak egy. s azt lelkiismeretesen kezel­nék? A két rossz üzem után öröm olyat látni, ahol jó. ele­ven versenymozgalom alakul ki. Mátranovákon nincs lela­katolva. körülkerítve a tábla és a dolgozók mégsem tesznek kárt benne. Itt mindig a friss eredmények vannak. Megta­lálható a KISZ-brigádokt61 kezdve a szorospataki-mizser- fai párosversenyig minden. Vajon miért lehet ezt Mátra­novákon megcsinálni miért nem lehet Kazáron és Kiste­renyén? Három bányaüzem verseny- nyilvánosságát néztük meg. Mint láttuk, sok a tennivaló még ezen a területen. Legfőbb ideje lenne már tisztázni, hogy a trösztnek, vagy a dol­gozóknak fontos-e az ered­mény értékelés. S még egyet, úgy hiszem, tisztázni kell: nem a dolgozók vannak a ver- senyesért, hanem fordítva. — tob — s Hogyan dolgozzon b az üzemi tanács ? munkájában több párttag is részt vesz. Ezek a kommunis­ták szívvel-lélekkel állnak pártunk és kormányunk poli­tikája mellett. Véleményem szerint ezt a tanács többi tag­jai is magukévá teszik. To­vábbiakban jó munkát csak akkor tud majd kifejteni a tanács. • ha tevékenysége a dolgozókkal való helyes kap­csolaton alapul. A párt és a kormány irányvonalát csak úgy tudjuk megtartani, ha rendszeresen megjelennek a tanácstagok részére tartott értekezleteken foglalkoznak a termelés napi problémáival. Ugyanakkor a tanácskozáso­kon elhangzott véleményeket és határozatokat a legrövidebb úton és érthető módon tuda­tosítják a dolgozókkal. Pél­dául röpgyűléseken. egyéni beszélgetéseken. Varga Sándor, a Salgó tar jani Üveggyár szakszervezeti bi­zottságának elnöke: Már az első ülés alkalmával igen aktívak voltak a tanács tanács tagjai. Hozzászólásaik­kal, jó javaslataikkal segítet­ték az üzem munkáját. Az egy hónapos munkának máris vannak eredményei. Az első ülésen hozott határozatokat a megszabott időre végrehaj­tott3. Például a termelékeny­ség növelését olyan módon. hogy az ne a fizikai erő növe­lésével, hanem a meglévő gé­pek jobb kihasználásával, a kész és félkész áruk veszte­ségmentes szállításával, táro­lásával történjen. Ennek meg­valósítására egy öttagú bizott­ság alakult. Mindjárt java- solta is, hogy a szállító ládá­kat ne rakják szinten felül üveggel, továbbá javasolták a szállító eszközök és szállítási útvonalak tervszerű, fokozot­tabb karbantartását. Az üzemi tanács tagjai részt vesznek egyes üzemek átszervezésében is. Ez történt a csomagolásnál és még több helyen. Pontos, hogy az üzemi ta­nács a jövőben állandóan na­pirenden tartsa a helyes anyagfelhasználást, a nyers­anyagok és készáruk jobb tá­rolását, a szocialista tulajdon védelmét. Komoly segítséget várok az üzemi tanács tagjai­tól, a csökkentett beruházási összegek helyes felhasználásá­nál. Igen alaposan és körül­tekintően, valóban a dolgozók szociális körülményeinek javí­tását. a termelés növelését szolgálják a felhasznált forin­tok. Segítséget kérek az üzemi tanácstól, hogy fokozottabban foglalkozzon a fiatal dolgozók­kal mint szakmai, mind maga­tartásbeli vonatkozásban. Megjutalmazták a legjobb KISZ export brigádokat Szombaton délután a salgó­tarjáni Tűzhelygyár kultúr- otthonának klub helyiségébe« gyűltek össze megyénk leg­jobb KISZ-export brigádjai­nak tagjai. Az elmúlt negyed­év munkáját értékelve 12 export brigád több mint ’ 106 tagját jutalmazták meg mint­egy 5000 forint értékű juta­lomtárggyal. A jutalmazottak között vannak Ruzsnyák Nán­dor acélárugyári szegcsoma­goló, Kiss Andor tűzhelygyári kulcsformázó, és Kollár János üveggyári kehelyfúvó export­brigádjának tagjai. Jövedelmező tejüzem Kétszáz liter tejet dolgoz fel naponta a dejtári József Attila Termelőszövetkezet tej­üzeme. Az ősz óta működő üzem szép jövedelemhez jut­tatja a tagokat, hiszen min­den liter feldolgozott tejért 4 forintot kapnak. Piacban nincs hiány. A tejszint leg­több esetben a balassagyar­mati kórház veszi át. A vajat a város vendéglőinek szállít­ják. A fölözött tejnek a sertések nevelésénél veszik, hasznát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom