Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-01 / 17. szám

bíÖGRADI Népújság 1958. március 1. Kíméletlenül harcoljunk a szektánság minden megnyilvánulása A közelmúltban számos cikk jelent meg a Nógrádi Népújság hasábjain, amelyben a cikkírók bírálat alá vettek a revizionizmust és a dogma- tizmust. A reakciós elméletek csak akkor helyezhetők teljes megvilágításba, ha tárgyalá­sukat és az ellenük folytatott harcot összekapcsoljuk a szek- tarianizmussal és az ellene folytatott harccal. Marx még 1868-ban bírálat alá vette a Lassalle-féle Egy­letet. Felhívta a figyelmet arra, hogy addig, amíg a XIX. század derekáig a mun­kás szekták haladó jellegűek voltak, mert ilyen, vagy olyan ideológiai elképzelések mellett a forradalmi munkásmozga­lom kiinduló pontjait képez­ték — de a XIX. század má­sodik felében „... a fejlődés­nek új szakasza kezdődött és a szekta-mozgalom megérett arra, hogy feloldódjék az osz­tálymozgalomban és minden ..hithűségnek“ véget vessen“. (Marx.) Marx szavaiból világosan láthatjuk, hogy addig, amíg a munkásosztály önálló törté­nelmi mozgalomra nem volt elég érett, történelmileg jogo­sultak voltak a szekták, de mihelyt a munkásosztály moz­galma éretté vált, a munkás szekták minden formája reak­ciós jelleget öltött. „S ily módon a munkások elszigetelt gazdasági mozgal­mából mindenütt létrejön egy politikai mozga’om, vagyis az osztály mozgalma, hogy érde­keit általános formába öltöz­tesse, olyan formába, amely­nek általános társadalmi kényszerként ható ereje van.“ (Marx.) Mint ismeretes, az 1840-es években kibontakozott a mun­kásmozgalom általános íarea a proletariátus diktatúrájáért. Ezen a ta'ajon született meg a proletariátus egységes for­radalmi elmélete, a marxiz­mus. Marx és Engels általánosí­tották a nemzetközi munkás- mozga’om eddigi eredményeit és ennek alapián kidolgozták azokat az általános alapelve­ket, amelyek alapján a kapi­talizmus viszonyai között egyes országok proletariátusa nemzeti sajátosságainak fi­gyelembe vételével eljuthat a szocialista társadalomba. Marx idejében a tudomá­nyos szocializmus elmélete az egész világon elterjedt és a nemzetközi munkásmozgalom gyakorlatának vezérfonala volt — mert helyesen tükrözte a társadalmi viszonyokat, a mozgalom szükségleteit — de az akkori történelmi viszonyok még nem értek meg arra, hogy az elmélet valósággá váljék. A nemzetközi munkásmoz- lom fejlődésének újabb jelen­tős állomása az I. világháború időszaka volt. A történelmi vi­szonyok megváltoztak. Az im­perialista rablóháborúba testet öltött és a végsőkig kiélező­dött a kapitalizmus imperia­lista szakaszának valamennyi ellentmondása. Az imperializ­mus általános válságba vergő­dött. A munkásmozgalom előtt konkrét lehetőséggé vált a ha­talom megragadása abban az országban, ahol az imperializ­mus ellentmondásai a legele­mibb erővel törtek felszínre. Ilyen ország volt Oroszország és Magyarország. Az új történelmi viszonyok között Marx egyes tételei (pél­dául: kapita1 izmusból a szo­cializmusba való átmenti par- lamentális köztársasági for­mája, vagy az a tétel hogy a szocialista forradalomnak a legfejlettebb tőkés országok­ban egyszerre kell végbe men­nie) elavulták. R z új történelmi viszonyok­nak megfe'e'ően Lenin to­vább fejlesztette Marx—En­gels tanításait, amit a történe­lem napjainkban fényesen iga­zolt. Azonban a szektariánusok nem így cselekedtek. Kautzky és a többiek mereven ragasz­kodtak a fent érintett marxi tanításhoz, amelyek már nem fejezték ki a munkásmozga­lom új, történelmi viszonyok között jelentkező szükségle­teit. Az ő számukra az elmé­let elvesztette történetiségét — a vezérfonal szerepét. Ma­guk közé gyűjtötték követőik szűk körét és szektává fajul­Se ide, £e adu ? Egyik nagyüzemünk hivatali alapszervezetének taggyűlésén különös jelenségnek lehettünk tanúi. Tagfelveteli elbírálás került az alapszervezet kom­munistái elé. A megjelent párttagok mintegy egyharmad része a felvétel ellen, kisebb része mellette szavazott, míg a nagy többség tartózkodott a szavazástól. Az alapszervezet vezetősége — minthogy a le­adott szavazatok többségében az elutasítás mellett foglaltak állást — nem adott helyt a felvétel kérelmezőnek. De ez a döntés egyáltalán nem nyug­tatta meg a vezetőséget, sőt a gyár pártbizottságát sem. A fő probléma nem az volt, s va­lóban nem is az, hogy kik sza­vaztak a felvétel mellett, vagy ellene- Elsősorban az, hogy a nagy többség távol tartotta ma­gát a kötelező állásfoglalástól. Milyen tanulságokkal szol­gált az ilyen eset? Mindenekelőtt azzal, s ezt a tények igazolják, hogy a párt­vezetőség a javaslat előter­jesztésére nem készült fel ala­posan, nem volt képes min den részletében indokolni a tagfelvételi kérelem elutasítá­sának, vagy jóváhagyásának szükségességét. A pártvezető­ségnek ez a fellépése megin­gatta az amúgysem egész szi­lárd, határozott hivatali párt- szervezet tagságának egy ré­szét. De tanulság az is, hogy a tak. Ezek a munkásmozgalom kerekkotoive vauak, reakciós szerepet töltöttek oe. Az jel­lemző rajuk, nogy az eimeiet „mszekegy szamukra, hogy szorosan összetartanak es intrikamak.“ (Marx.) A szektariánizmus a felsza­badulás után nazánkban is fel­ütötte a fejét. Milyen megnyilvánulásai voltak és vannak? Például. 194a után egyesek úgy gondolták, hogy „semmi szükség nincs a nepfroni-pou- tiKára, hogy mindjárt Létre keit hozni a proletárdiktatú­rátMasok úgy-vélték, hogy „az értelmiséget ki keit zárni a szocializmus építéséből.“ A szektassagnak meg súlyo­sabb megnynvanuiása mutat-. kozott meg Rákosi Mátyás gyakorlataoan, aboan, hogy az ő irányvonala és közvetlen K-ovetoi í&jeKezneK a Sok 101- raaaimi tapasztalattal rendel­kező idős megans kommunis­tákat leireaiiuani. Bizalmatlanok voltak a tö- megeknez, lebecsültek és a sa­ját szektájuknak akarták alá­vetni a munkásmozgalmat, a szocializmus építését. Ezek a szektás megnyilvá­nulások, figyelmen kívül hagyták a tömegek konkrét ér­dekeit s végül is magukra ma­radtak hirdetői is. A szektariánizmus ellen ne­künk is kíméletlenül har­colnunk kell, mert ellenkező esetben súlyos károkat okoz­hat a dolgozó nép ügyének, a szocializmus építésének. Gutter József Ülésezik a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról-) a tanácsvezetőkön és pe­dagógusokon kívül kapja­nak helyet és szerepet a bíróság és rendőrség meg­bízottjai a tömegszerveze­tek képviselői. TARTALMI MUNKA TERÜLETÉN: Az ifjúság részére a KIMSZ haladó hagyományaira épülő, Nógrád megyei vonatkozásokat tartalmazó előadássorozatokat kell a KISZ irányításával és a TTIT segítségével kidolgoz­tatni és tartani. A régi, ille­gális kommunisták, továbbá a szocializmus építésének gya korlátában tevékenyen közre­működő tapasztalt elvtársak tartsanak élménybeszámoló­kat a fiataloknak, összehason­lítva a múlt ifjúsági helyze­tét a jelennel. Az ifjúság világ­nézeti, különösen hazafias nevelésével kapcsolatos kér­désekben vitaesteken kell fog­lalkozni. Le kell leplezni a helyte­len, revizionista nézeteket, a szűklátókörű vizsgálódá­sokat, a nacionalista, so­viniszta megnyilvánulá­sokat. Az ifjúság egészségügyi, kul­túrájának fejlesztése, erköl­csének javítása, a betegségek megelőzése, családi életre való előkészítése érdekében az orvosok tartsanak előadá­sokat. A falusi fiatalok ré­szére az agronómusok tartsa­nak a nagyüzemi gazdálkodás-------------­A nőHncsi nőmozgalom pártban nem lehet helyt adni semmiféle magyarázattal, úgynevezett semleges álláspont elfoglalásának. Igaz, hogy a szervezeti szabályzat lehetővé teszi a szavazástól való tar­tózkodást, vagy a párttagnak joga van véleményét saját magának megtartani. De az ilyen jelenség sem egyes párttagok, de különösen nem egészséges párttagok egész cso­portjának esetében. Nem kétséges, hogy az elő­fordult esetért elmarasztalható ennek az alapszervezetnek a vezetősége is. Azonban nem kevésbé felelős a párttagság összessége, s minden egyes párttag személy szerint is, Nyilván az alapszervezet kom­munistái között szép számmal vannak olyanok, akik nagy­szerűen megtanulták, hogy a politikai életben semleges ál­láspont, légüres tér nincs. A szavazástól, az állásfoglalástól való tartózkodás is — véle- ménynyilvántás. S a történel­mi tapasztalatok bizonyítják, hogy az ilyen esetek, csend­ben meghúzódni nem hasz­nos, hanem egyenesen káros s párt számára­Remélhető, hogy mind az alapszervezet tagsága és veze­tősége, mind a párbizottság le­vonja majd a megfelelő tanul­ságokat, elejét véve annak hogy a jövőben ilyen se fehér, se fekete, se ide, se oda nézet uralkodhassék el. Az elmúlt évben megalakult községünkben a földműves­szövetkezeti nőbizottság. A vezetőség akkor elhatározta, hogy összefogja az asszonyb- kat és lányokat, s megindítja a községben a szabó-varró tanfolyamot. A kezdeménye­zés nagyon tetszett a község ben és a tanfolyamnak 57 hallgatója lett. Hetenként kétszer, hétfőn és csütörtö­kön rendszeresen eljártak és sok hasznosat tanultak. Még a kezdetén elhatároz­ták az asszonyok, hogy a far­sangban rendeznek egy bált és ennek bevételéből a gyer­mekváros kis lakóinak készí­tenek ruhákat, vagy a kész­pénzt küldik el. A lelkes ter- vezgetésnek meg is lett az eredménye. Bár a bál sikere kétes volt, mivel nem vasár­napon rendezték és egyesek ellenpropagandát fejtettek ki, ezzel is szerették volna a szé­pen fejlődő mozgalmat le­törni, az mégis reggel fél hé­tig tartott és mindenki na­gyon jól érezte magát. Igen örvendetes, hogy a különböző szervezetek egyre jobban ösz- szefognak, látják, hogy a kő zös célt csak közös erőfeszíté­sekkel tudják megvalósítani Az összefogás egyik példája az is, hogy az asszonyok bevétel egy részét a község­ben most alakult KlSZ-szer- vezet anyagi megsegítésére adják. A tanfolyam nagyon jól si került és ebben nagy része van Szegner Pálnénak, a nő- tanács elnökének, akit szeret nek az asszonyok és szívesen hallgatnak a szavára. A mun­kája azonban csak azért tu­dott ilyen eredményes lenni, mert a pártszervezettel az élen az összes szervezetek sőt a járási szervek is segít­ségére voltak. így sikerült el­érni, amire községünkben még nem volt példa, hogy külön­böző felfogású asszonyokat ilyen nagy számban és ilyen hosszú időn keresztül békésén össze lehessen fogni. Gyurkovtes István MSZMP vez. tag, Nőtincs Komolyan vették a gépjavítást az erdekürti gépállomáson Az erdőkürti gépállomáson még két-három traktor javítá­sával kell elkészülni, hogy az­tán jelenthessék, befejezték a téli gépjavítást. Különösebb 1 roblémajuk nem akadt a tél folyamán, mert a gépjavítási tervet úgy lebontották, hogy mindig tudták az emberek mi a teendőjük. Ha meg a szak­emberek lemaradást észleltek, mindig megfelelő számú dol­gozót mozgósítottak, akik az­tán orvosolták a bajt. De kel­lenek is a megjavított gépek hiszen a szerződések alapján legalább 16 000 holdat kell megmunkálniok a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek­nél és egyéni gazdáknál. Szaporodik a juh-állomány Karancskesziben 33 tenyészkos, 630 öreg anya, 600 szopós bárány, 782 válasz­tott bárány, 14 éven felüli kos, 530 éven felüli jerke, 477 éven felüli ürü, 10 vezérürü alkot­ja a Karancskeszi Állami Gaz­daság juhállományát. Az álla­tokat sikeresen átteleltették, mert a juhok nemcsak jó kon­dícióban vannak, de a gyapjú minősége is kitűnőnek ígérke­zik. Jelenleg 1000 juh ellik. Ezek között 630 öreg anya van, 370 pedig első alkalommal bárá­előnyeit, gyakorlati példákkal bizonyító, meggyőző előadáso­kat és teremtsenek lehetőséget mintaparcellákon folyó kísér­letek végzésére. Segíteni kell népi hagyományok — tánc, ének népdal mondókák stb, összegyűjtését, azoknak kul­túrműsorok, seregszemlékben való felszínre hozását. Foko­zott gondot kell fordítani a műemlékek megismerésére és védelmére. A sport-moz­galmat úgy kell támogatni, hogy ebben a tömegsport elő • térbe kerüljön. TERMELÉSI TERÜLETEN: Az ifjúsági brigádokat — tapasztalatok és újítások át­adásával — több és jobb ter­melésre kell serkenteni, ré­szükre megfelelő munkahelyet kell biztosítani. Megfelelő gon­dot kell fordítani az egészsé­ges, ifjúságra jellemző ver­senymozgalom kibontakozta­tására. Biztosítani kell fiatal­jaink részére azt is, hogy na­gyobb arányú társadalmi munkákat kezdeményezzenek és végezzenek. Salgótarján határának például gyümölcsö- sítése, ifjúsági tábor létreho­zása Hasznos és Tar községek határában, a Mátrában. MUNKAVÉDELMI, fiRDEK- VÉDELMI ÉS EGYÉB TERÜLETEN: Az ifjúság munkavédelmé­vel kapcsolatos rendeletek és intézkedések végrehajtását üzemekben és kisiparosoknál egyaránt ellenőriznünk kell. Az esetleges visszaélésekkel szemben — túlmunka, nem megengedett éjjeli munka, tanulásból való visszatartás — a legerélyesebben kell eljárni. Gondoskodniok kell a fiatalok munkában való elhelyezésé­ről. Keresettel is járó tanfo­lyamokat kell indítani. Gon­doskodjanak az üzemek meg­felelő ifjúsági otthonokról. A fiatal házasok részére bizto­sítsák a tanácsok az építendő új lakások 20 százalékát. Te­remtsenek részükre lehetősé­get az OTP segítségével kis­lakások építésére. nyozik. A 400 katasztrális hold sa­ját legelőjük kevésnek bizo­nyult, így erdei „egeiöt vesz nek igénybe. Ez úgy történik, hogy a környező erdészetekkel szerződést kötnek. Tudniillik területük még nem engedi meg, hogy zöld takarmány fu­tószalagot létesítsenek Ka- rancskesziben, amely vala­mennyi állattenyésztési ág takarmány szükségletét bizto­sítaná. A kezdő házasok részére az állam bútorok, berende­zések céjából biztosíts«« néhány évre szóló hitelt, bizonyos előtakarékosság után. ifinél több fiatal részére le-- íetőséget kell találni a ked­vezményes és ingyenes bel­földi és külföldi üdülésre, ta­nulmányi utakon való részvé- elre. Biztosítani kell az ifjú­ság szerepét az egyes taná­csokban és végrehajtóbizott- ; ágokban úgy, hogy azokba íz őket képviselőket be kell választani. Be kell vonni az fjúságot a község és városfej­lesztési feladatok kidolgozásá­ba és megvalósításába. Jakab Imre elvtárs beszá­molója után határozati javas­latot terjesztett a megyei ta­nács ülése elé. Ebben java­solta egy ideiglenes bizottság létrehozását, amelynek fel­adata az előterjesztett terv alapján kidolgozni azokat az intézkedéseket, amelyeket a szakigazgatási szerveknek vég­re kell hajtani. A tanácsülés az ifjúság helyzetéről szóló beszámolót elfogadta, s arról élénk vitát kezdett. Ezután került sor a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ki­lenc tagjának megválasztására. Az előterjesztést Cser Gyula elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke tette meg. A kilenc tagú bizottságot a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. A végrehajtó bizottság beje­lentései, a tanácstagok kérdé­sei és bejelentései után a me­gyei tanácsülés pénteki sza­kasza végétért. Ma, szombaton reggel a ta­nácsülés tovább folytatja mun­káját. Tóth Béla elvtárs, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a mező- gazdaság helyzete, a termelő- szövetkezetek fejlesztése és megszilárdítása, valamint a belterjes gazdálkodásra való áttérés címmel tart beszámo­lót. ©000Q©Q©0©Q©©©©©©0©0 Egy tanácstag levele a választók érdekében A Minisztertanács rendelkezése alapján a községi ta- nácstagoknak is el kell sajátítani az államigazgatás alapvető tudnivalóit, meg kell ismemiök a tanácstagok jo­gait és kötelességeit. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében résztvegyen a tanács egész működésében. A törvény betűje azonban csak akkor telik meg élettel, ha a tanácstag teljes egészében megismeri kötelességeit és jogait s minden alka­lommal él is azzal. Ez a törvény bátorít most arra, hogy egy-két hibára fölhívjam felsőbb szerveink figyelmét, amely ezidáig nem intéződött el a helyi párt, tanácsi és hazafias népfront-szer­vezet közös összefogása ellenére sem. A Nógrádmarcali Állatforgalmi Vállalat patvarci tele- •‘®- pén a majorban és annak környékén lakó gazdák maholnap nem tudnak hová menni ivóvízért. Az állataikat nem itathatják az ott lévő kútnál arra hivatkozva, hogy a majorban lévő hizlalt szarvasmarha állományt megfertőz­hetik. El is húzták a kúttól az itatóvájút. Ugyanakkor a vál­lalat alkalmazottai úgy itatnak, hogy a trágyától szennye­zett lábbelivel a kút szélére állva húzzák a vizet és az el- csorgott víz a szennyezett lábbelit lemosva kerül vissza a kútba. Ezek szerint az állatokat féltik a fertőzéstől, de az embereket nem. Ezenkívül nem tartják be a tűzrendésze ti követelmé­nyek legalapvetőbb szabályait sem. Csak kicsin múlott az elmúlt nyáron is, hogy a majorban és annak környékén lakó emberek, állatok, állami és egyéb vagyontárgyak nem lettek a tűz martalékává. A keletkezett tüzet ugyanis sike­rült idejében eloltani. Az itt lakóknak, különösen az édesanyáknak sok ke­serűséget, bosszúságot okoz a viselkedésük. A vontatókkal, traktorokkal szabálytalanul közlekednek a major udvarain, a játszó gyerekek élete nincsen tőlük biztonságban. A másik hiányosság, amiről írni szeretnék, hogy közsé- günknek öt hónapja nincsen védőnője. Ennek hát­rányát különösen most a téli időszakban nagyon éreztük, nőtt a csecsemőmegbetegedések száma. Leszenyiczki János Patvarc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom