Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)
1958-02-01 / 9. szám
1938. február 1. NÓGRÁDI Népu/sóq 5 MUNKÁBAN A DOMBASZ-KOMBÁJN MUNKA KÖZBEN A KANÄSZ mint megálltunk Benczúr Gyula, a festőmű- Ü vészét nagy mesterének § egykori hajléka előtt, a H gondolatok egész serege §| viharzott át rajtam. = Úgy érzetem, hogy a § magyar művészet egyik Ü történelmi forrásánál 1 vagyunk. Forrásnál, g amely hajdan, a festé- g szét, ma a szobrászat p egyik speciális formájáig nak remekeit ontja bő- 1 séggel magából. Benczúr Gyula műtermében nagyszerű irányban folyik a művészi munka. A művészet történetében egyedülálló nagy alkotás készül most itt. A mester. Szabó István, a szénbányászat történetének. a bányászember gazdasági és társadalmi harcának alapos ismerője. A művészet történetében egyedülálló, nagy alkotás készül most Szabó István vésői nyomán. Pista bácsi a szocialista, realista művészet tehetséges művelője, a szénbányászat történelmét formálja meg 1753-tól napjainkig. És éppen ez benne az egyedülálló! Bányászokról szól a mondanivalója, azokról az emberekről, akik a természetben és a társadalomban egyaránt a legnagyobb erőfeszítéssel vívták harcukat a fejlődés és a saját életük fenntartása érdekében. = Ezt a múltat jeleníti, 1 ezt a jelent örökíti a mi g Pista bácsink! g Nyolc álló esztendeje gt készül a bányászat törli ténetét felelevenítő al- g kotás, amely 18 méter g domborműből és 35 da- g rab különböző körplasz- g tikából áll. Ezek azok a g tények, amiket már hal- g lőttünk Pista bácsiról, g Aki ettől többet akar g tudni, kerüljön beljebb H a faragás mesterének g „műhelyébe”. g Pista bácsit éppen g elemében találjuk. Miközben ott a terem közepén ingujjra vetkőzve körül-körüljár egy munka alatt álló körplasztikán, önfeledten fütyü- részik. hogy „kiállók a kapujába”. No tessék! Maga is elmosolyodott, hogy ilyen észrevétlenül megleptük. Amit ezután elmondunk, azokat már mind Pista bácsitól tudtuk meg. Valamikor a kilenc- száztizes évek eleién a kisterenyei báró magtárának falára húzta az első vonalakat. Más rajzeszköz híján, persze faszénnel. A báró intézője akkor elmarasztalta a „művészt”. Körülbelül ezekkel a szavakkal adta ki az utasítást: Nesze itt ez a pénz. vegyél rajta papírost, meg ceruzát, de meg ne lássam, hogy mégegyszer összefirkálod a magtár falát! Később már íev alak"1f a vélemény : Ezzel a Pista gyerekkel komolyabban kellene foglalkozni, talán még műasztalos is lehet belőle. Nos. hát igaz. azóta sok víz lefolyt a Dunán. A Pista gyerekből István lett. azután Pista bácsi, majd nagyapa. S most itt vagyunk a műtermében és saját szemünkkel láthatjuk, hogy Szabó István művész, visszavonhatatlan művész, nagytehetségű művész lett. Művei kiállták a műértők kritikáját. Alkotásai megjelentek a kiállításokon, s nemcsak az ország legkülönbözőbb bánya városaiban, de a határainkon túl is megtalálhatók az egyszerű embereket ábrázoló faragásai. Sok műve van Csehszlovákiában, de Kínába, az Amerikai Egyesült Államokba és a Szovjetunióba is eljutott Pista bácsi alkotása. Lehet-e hát tagadni hogy alkotásvágya, művészi hajlamával párosulva szétfeszítette a művészélet szűk kereteit TÍIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIUlllllllllllllllllllllllllllHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinilllllllll is? Joggal büszke e megmásíthatatlan tényekre. e ami min- f M M den eddigi PJ sikerétől többet jelent számára, az most a közeli napok eseménye lesz. Nem régen ugyanis vendégek jelentek meg a mester műtermében. Makrisz Agamennon világhírű szobrászművész és Luzsica Lajos, a műcsarnok igazgatója. Megtekintették a munkáit és közölték vele. hogy a közeli napokban kiállítást rendeznek a bányászat történelméről szóló alkotásaiból. A kiállítás AZ IFJÜ BÄNYÄSZ anyagát ezenkívül eljut- tattják az ország minden bányavidékére. Ez az esemény a művészek számára a legtöbbet jelenti. Gyönyörködve nézegessük Szabó István munkáit, s Ö lelkesedve beszél minden művéről. Látni, hogy szívét lelkét bele adta. munkaközben külön-külön átélte minden darabját. — Ez itt a bányásztörténelem kezdetét jelentő dombormű. Azt ábrázolja. mikor a mesebeli pásztor tüzet rak és a földből kibújt szénréteg meggyűlik és így felfedezi a szenet — magyarázza. — Ez meg — mutat egy hosszú domborműre —, nagyon érdekes története van. Nagy bajuszának simogatása közben elmerülten nézi egy sereg vándorlót ábrázoló művét, s így beszélt. — Ez itt egy cipész mester, aki Leobenben élt és ott a bányászok bakancsait javítgatta. Arrafelé akkor nagy munkanélküliség volt. Az ezernyolcszázas évek vége felé aztán kapott egy levelet salgótarjáni rokonaitól, amiben megírták neki. hogy itt Salgótarjánban új bányát nyitnak és szükség lenne a bányászra. Ez a cipész mester összegyűjtött 14 bányászcsaládot és mint a dombormű mutatja, gyalog indultak el szegényes felszereléseikkel Salgótarjánban. Ezt mesélte el —, de azért a hitelesség kedvéért még a vésőkkel teli asztalról előkeresett egy könyvet és hozzáteszi: — Itt ebben a könyvben is meg van írva ez az eset. ista' bácsi tehát könyveket forgat, emberektől érdeklődik, keresi, kutatja a bányászok élettét, múltjukat, jelenüket. Ezenkívül nagyon sok az olyan műve, amelyhez személyes élménye fűződik. Itt van például az egyik körplasztika. amely azt mutatja be. hogy a bányászok valamikor 15—20 kilométerről fagvos. hideg. szeles időben gyalog jártak a bányába. Szinte fázik az ember. amikor ránéz erre a == műre. Igaz művészi mó- §| dón van érzékeltetve, = hogy a bányászok kalap- = ját a szél torzítja el, Ü kissé féloldalt dűlve, ne- g hézkes léptekkel halad- §§ nak céljuk felé. Ü Ez nagyon tetszett M Makrisz Agamennonnak H is — mondja a mester g mosolyogva. Azt mondta, s hogy ebben van a ..szak- = ráment”. De itt egy másik kör- |§ plasztika, amely ugyan- f= csak személyes tapasz- = talatra épült. Ez azt ábrázolja, amint két csendőr vasraverve kísér egy bányászt. S bár a művön szinte érezni lehet a bányász arcáról a keserűséget, fájdalmat, a művész még hozzá teszi. — Ez azt ábrázolja, amikor a bányászok már nem bírták a kukoricakenyéren nem tudtak menni a bányába, hanem kiszökdöstek az erdőbe. A csendőrök azonban mindjárt előrángatták őket. aztán így megbilincselve hajtották végig a falun. Mesterművek. igazi mesterművek. Amit a múltból ábrázolt, azon ott is van annak az íze. ott a múlt bénító kolon- ca. A vén meztelen fák életet sugároznak. Hej. ha még élne a kisterenyei báró volt intézője, méltán elcsodálkozna, hogy hova fejlődött a Pista gyerek. Ö ly szerényen, g§ oly nesztele M nül készül- g nek ezek a jg nagyszerű alkotások, s §§ az egész Benczúr hajlék |§ maga egy nagy csönd, |j De meg vagyunk róla W győződve, hogy amint |§ ezek az alkotások elin- = dúlnak a kiállítás irá- || nyába, egyúttal hódító g útra indulnak s hangjuk §§ egy igaz nagy történe- ü lem hangjává nőnek. Orosz Béla. Ü FRONTFEJTÉS
