Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)
1958-02-26 / 16. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1958. február 26. Együtt az ifjúság tömegével a szocialista Magyarországért — Ülést tartott a KISZ Nógrád megyei bizottsága — A Kommunista Ifjúsági Szövetség Nógrád megyei bizottsága pénteken ülést tartott. Napirendjén két témával foglalkoztak. Megvitatták á megyei végrehajtó bizottság eddig végzett munkáját és élénk vitát folytattak a megyei KISZ-bizottság egyéves akcióprogramja felett. Alakítsunk ki ifjúsági kommunista közösséget Havasi Péter elvtárs, a KISZ megyebizottság titkára a végrehajtó bizottság eddig végzett munkájáról számolt be. Elmondotta, hogy a KISZ- szervezetek munkájának tartalmát a KISZ I. országos értekezlet határozatai szabták meg. — A KISZ munkája az országos értekezlet óta kettő, de lényegében egy célnak van alávetve — mondotta. — Számunkra a legfontosabb, hogy a célok megvalósítása erdeiében igyekezzünk mindent megtenni, hogy az alapszervezeti életet előbbre vigyük és szilárd kommunista ifjúsági közösséget alakítsunk ki az •.lapszervezetekben. Mindezt természetesen nem azért kell tenni, hogy a KISZ-tagok jól érezzék ■agukat ebben a szövetségben, hanem azért, hogy a KISZ tömegbefolyása növekedjék, hogy harcoljanak és megvalósítsák szövetségünk fontos jelszavát: „együtt az ifjúság tömegével a szocialista Magyarországért!” Havas elvtárs ezután az alapszervezetek munkáját értékelte. Külön foglalkozott az üzemi, a falusi és a közép- iskolás KISZ-szervezetek eddig végzett munkájával. Leszögezte, hogy kevés alapszervezetben van meg jelenleg a kommunista légkör, kevés az olyan alapszervezet, amelyre el lehetne mondani, hogy ifjú kommunista közösség. Márpedig fontos, hogy az ifjú kommunisták a közösség kialakításán dolgozzanak. Egyik legfontosabb feladatnak az „együtt“ jelszó kialakítását szabta meg Havas elvtárs beszámolójában. El kell érni, hogy a falusi fiatalok — de az üzemekben is — közös munkát vállaljanak. A közhasznú munkában eggyé ková- csolódik az ifjúság. Példákat mondott erre. Többek között: üzemeknél a tevékenység elsősorban a gazdaságilag fontos anyagok felkutatására, összegyűjtésére, falun főként a községfejlesztési tervek megvalósulására irányuljon. A munkaakciók végzése során minél több KISZ-en kívüli fiatalt is be kell vonni a munkába. Az ifjú kommunista közösségek kialakításáért sokat kell tenni. Lényege azonban két pontban van: a közös munkában, a közös tanulásban és művelődésben. Ez a két feltétel erősíti és szilárdítja, ez alakítja ki az ifjú kommunista közösséget. Felhívta a megyebizottság tagjainak figyelmét azokra a jelenségekre, amelyek a KISZ- szervezetek kulturális munkájában, mint hiányosságok je- keznek. A KISZ nagyon ■set tett eddig azért, hogy úrcsoportok szocialista-realista műveket tűzzenek műsorukra. Bejelentette, hogy megalakultak a lánytanácsok is. amelyek eddig kielégítő munkát végeztek. Végül foglalkozott a KISZ megyei, járási és alapszervezeti vezetőinek irányító munkájával. Itt hibának mondotta, hogy nem foglalkoztatják kellőképpen a KlSZ-aktí- vákat, nem látogatják a falusi alapszervezeteket, pedig a végrehajtó bizottság irányító munkája éppen az alapszervezetek tevékenységében jelentkezik. — A jövőben arra kell tö" rekedni, hogy kevesebb határozatot hozzunk, s ezzel erősítsük a határozattok végrehajtásának ellenőrzését. Mozgósítsuk a fiatalokat a közös társadalmi munkára A beszámolót élénk vita követte. Nemcsak a megyei végrehajtó bizottság beszámolóját, hanem a KlSZ-bizott- ság egyéves akcióprogramját is megvitatták. Elsősorban akörül vitatkoztak, hogy hogyan lehet megvalósítani a KISZ I. országos értekezletén hozott határozatokat, hogyan lehetne megvalósítani „együtt az ifjúság tömegével a szocialista Magyarországért“ jelszót, és hogyan, milyen módszerekkel lehet az ifjúsági kommunista közösségeket kialakítani. Ennek természetesen több módjáról beszéltek a hozzászólók. Borbély Sándor elvtárs, a KISZ Központi Vezetőségének tagja például arról beszélt, hogy mozgósítsuk a fiatalokat a közös társadalmi munkára s így nagyobb lelkiismerettel és szorgalommal tudnak majd dolgozni a faluban élő KISZ- szervezet tagjai is. Meg kell oldani, hogy a községfejlesztési tervek végrehajtásában elsősorban a fiatalok vállaljanak munkát. A megyében sok község rendezetlen, a falu sok helyen elég piszkos, az utak nincsenek karbantartva. A falusi KISZ-szervezeteknek legyen feladata, hogy tagjai szépítsék, építsék községeiket. A fa’usi KISZ-szervezetek erősítéséhez tartozik, hogy segítsük ezeket az alapszervezeteket. Hogy hogyan? Ügy, hogy mondjuk az acélárugyári KISZ-szervezet fiataljai járjanak a faluban, kezdjék nevelni őket, mint KlSZ-tago- kat. szénmedencében dolgozó bányász fiatalok is foglalkozzanak a saját falujuk ifjúságának nevelésével. Ehhez a témához szó11 Színbej István elvtárs is. Fontosnak tartotta a falusi alapszervezetek megerősítését. A földművesszövetkezetek bizonyos összegű nyereségrészesedést fizetnek az alapszervezeteknek. Ezzel megteremtik egy-egy alapszer vezet anyagi bázisát, úgy, hogy a részükre járó pénzösszegen vagy az otthont díszítik, vagy rádiót, könyveket s egyéb felszereléseket vásárolnak. Az anyagi bázis megteremtésén túl azonban fontos, hogy a falu ifjúságát a közösségre, a közös munkára neveljék. Éppen az ifjúságnak kell a közös gazdálkodás zászlóvivőjének lenni. Szlabej elvtárs foglalkozott azzal is — s azt javasolta, vegyék be az akció- programba is —, hogy valamit tenni kell azért: a falusi fiatalokat elsősorban a mezőgazdaságban foglalkoztassák. A KISZ-szervezetekre ezen a téren is komoly feladat vár. A hozzászólásokból kiderült, hogy főleg a falusi KISZszervezetekben tapasztalható a szektás nézet. Erről Horváth József elvtárs. a balassagyarmati járási KISZ-bizottság titkára beszélt. a szülői szeretetre való buzdítás. Az ifjúság politikai nevelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy ebben az évben ünnepeljük a kommunista párt 40. évfordulóját, s azért a KISZ-fszervezeteinknek úgy kell foglalkozni a falusi, üzemi és középiskolás fiatalokkal, hogy azok közül éppen politikai fejlettségüknél fogva javasolhassanak a kommunisták pártjába. A KISZ megyei bizottságának ülése fontos feladatként szabta meg az úttörőmozgalom segítését is. Ezért fontos, hogy a jövőben még több kiszistát küldjünk az úttörőcsapatokhoz, hogy az elkövetkezendő időben úgy a falun, mint a városban eredményesebb munkát végezzenek az úttörő csapatok, jobb legyen a fiatalok politikai továbbképzése. A kiszisták előtt példák állnak Ezt hangsúlyozta Lengyel T. István elvtárs is, aki mint öreg veterán vesz részt a KISZ megyebizottság munkájában. Arra van szükség, hogy a ma fiataljai a KIMSZ és az öreg kommunista veteránok hagyományaira építsék fel munkájukat és vegyék át azt a lendületet, amelyet a szocializmus megteremtésért, az új társadalmi rend kialakításáért elődeink fejtettek ki. A megyebizottság tagjai elfogadták a KISZ-bizottság egyéves akcióprogramját, az elhangzott javaslatokat hasznosítják, s azt megküldik a KISZ-alapszervezeteknek, pártszervezeteknek, tömegszervezeteknek és gazdasági vezetőknek, hogy az akció- program megvalósítását valamennyien segítsék elő. Az akcióprogram ismertetéI sére lapunk legközelebbi számaiban visszatérünk. Néhány sorban a káliéi pártszervezet munkájáról A párttagság összetételének állandó javítása a falusi párt- szervezetek hatékonysága növelésének egyik legfőbb felté- ele. Kállo község pártszervezete úgy szervezi munkáját hogy a tagság összetétele javuljon (alkalmazottak terhére dolgozó parasztokat vegyenek fel a pártba), hogy javítani tudják a községben folyó politikai munkát is. A pártvezetőség jelenleg két dolgozó paraszt — Komár Lajos 5 holdas és Nagy István 9 holdas egyénileg gazdálkodó — felvételével foglalkozik. A dolgozó parasztok a pártszervezetnek irántuk megnyilvánuló érdeklődését és bizalmát nagyon lényegbeli változásként értékelik. A pártszervezet javuló munkáját igazolja az a tény is, hogy az utóbbi időben részletesebben foglalkozik a különböző mezőgazdasági társulások kérdésével és e munkának már érlelődnek gyümölcsei. — Igen jól halad a gyümölcstermelő és a földművelő szakcsoport szervezése is. Mint nagyon helyes kezdeményezést, érdemes megemlíteni, hogy a pártszervezet szabad pártnapokon is részletesen foglalkozik a szakcsoportok kérdésével. * A pártszervezet gonddal foglalkozik az ifjúság irányításának, az ifjúság kommunista nevelésének kérdésével is. A helyi KISZ-szervezet javuló munkája igazolja, hogy nem hiábavaló munka ez. (A KISZ- szervezet az úttörőket segíti most: színjátszó csoportjának egy előadása bevételét az úttörőknek ajánlja fel, hogy az kiegészíthesse zenekarának hiányos felszerelését.) * A pártszervezet vezetői nagyon szeretnék, ha a község' más szerveivel együtt, közös erőfeszítésükkel sikerülne megvalósítani tervüket: cserelátogatást szeretnének szervezni csehszlovák és a kállói úttörők között. A szülők is támogatják ezt az életrevaló kezdeményezést. Mit tegyen a fiatalasszony ? Újabb válasz K. Lajosnénak A „Mit tegyen a fiatalasz- szony“ címmel indított vitához már eddig is több értékes hozzászólás érkezett. Most egy fiatal lány véleményét közöljük. SZ. MARIÁNAK Salgótarjánból szintén az a véleménye, mint az eddigi hozzászólóknak, hogy K. Lajosnak nagyon helytelen a felfogása és ezt a véleményét a következőkkel indokolja: „Fiataloknak szükségük van a szórakozásra és hol szórakozhatnak a legtisztább légkörben, a legjobb társaságban, mint a KISZ-ben. Ha egy fialalasz- szony művészi tehetséggel rendelkezik és fellép a KISZ rendezvényein — jól szerepel —, vajon nem joggal lehet-e büszke a férj, ügyes kis feleségére. Ha a fiatalasszony eljár a kézimunka szakkörre és ott a sok egyéb okos dolog mellett egy jó étel-, vagy süteményreceptet kap nőtársaitól, lehet, hogy éppen az lesz férje kedvenc étele. Emellett a szakkörökön beszélgetés közben sok mindent tanulhatnak egymástól, amely csak hasznára válhat a fiatal, a háztartási teendőkben még sokszor járatlan házasoknak. Különben azt hiszem, elfogadható indokot nem is tud mondani ez a fiatal férj, amiért „nem szívesen veszi“, ha az asszonyka eljár a KISZ-be, hiszen arról van szó, hogy együtt járjanak továbbra is, úgy, mint amikor még nem házasodtak össze.“ Sok olyan jelenség mutatkozik az alapszervezetekben, hogy a tagfelvételnél nagyobb politikai követel* menyeket támasztanak a fiatalok elé, mint a párt- szervezeteknél. ■ \A tiépi ellenőrzésről Az „együtt11 jelszó megvalósítására is hangzottak el komoly javaslatok. Az Acélárugyárban például olyan ifjúsági brigádokat szerveznek, amelyeknek tagjai nemcsak KISZ-tagok lehetnek. Sőt! Van olyan KISZ brigád is már, ahol csak a brigádvezető tagja az ifjúsági szervezetnek. Társadalmi munkákat is szerveznek — és ez nagyon hasznos —, amelybe bevonják a szervezten kívülálló fiatalokat is. Így például többek között úgynevezett fenyvesültetési programot dolgoznak ki. Az így elvégzett társadalmi munka meghaladja a 100 ezer forint értéket. Agitálnak az anyagtakarékosság mellett is. Egyedül a fémhulladék összegyűjtésénél évente mintegy két és fél millió forintot takaríthatnak meg a népgazdaságnak. Ez azonban csak úgy lesz elérhető, ha a kiszesek s a KISZ-en kívüli fiatalok együtt do’goznak a költsége^ csökkentéséért. Üdvözölhető a KISZ me gyebizottságának az a megnyilvánulása, amelyben elítéli elsősorban a falusi KlSZ-szer- vezetek káros műsorpolitikáját. Ezért meg kell magya rázni, nemfcsak a KISZ, hanem a különböző tömegszerleverése után sem történt lényeges változás a társadalmi tulajdon védelmében. A legutóbbi időkben itt, Nógrád megyében is súlyos százezreket kitevő értékeket herdáltak el a társadalom vámszedői és nagyon sok esetben hiányzik még ma is a társadalmi tulajdon, a nép vagyonának megfelelő ápolása és gondos karbantartása. Előfordulnak nap mint nap apró" nak tűnő üzemi lopások, némely helyen nem is csak előfordul, hanem már kezd tömegjelenséggé válni, de az is gyakori, hogy a leltárhiányok egy-egy alkalommal 50—C0 ezer forint, vagy még ennél is nagyobb hiányokról adnak számot és azzal is gyakran lehet találkozni, hogy felelőtlen emberek törik-zúzzák a nép vagyonát képező téglát, gépkocsit, üzemi berendezést, stb. Mindezeknek a kártoko- zóknak ezidáig nem sikerült gátat állítani. A rendőrség és az igazságügyi szervek ereje kevés ahhoz, hogy a társadalmi tulajdon védelmét megfe" lelően tudja biztosítani és nem is az a fő feladat, hogy már bekövetkezett kár értékéről tegyünk számvetést és büntessük meg a kár okozóját, hanem a fő feladat az, hogy előzzük meg megfelelő intézkedésekkel és a dolgozó tömegekre támaszkodó népi ellenőrző munkával, hogy egyáltalán ne keletkezhessen kár a társadalmi tulajdonban. Szólni kell a gazdasági vezetők felelősségéről is és meg kell nézni, mennyire biztosították a reájuk bízott értékek védelmét. Meg kell mondani, hogy igen sok esetben az ellenőrzés hiánya nagy mértékben nemcsak hozzájárul, hanem mintegy elősegítője a társadalmi tulajdon herdálá* sának, rongálásának. Áll ez különösen a kereskedelem és főleg a földművesszövetkezetek vonalán, ahol a ritkán előforduló ellenőrzések sok esetben már csak megállapítani tudják a hiányt, de nem jobo a helyzet a termelő vállalatoknál sem. A TÁRSADALMI TULAJDON fokozott védelmét mutatja az állami szervek részéről az az intézkedés is, hogy a jövőben a társadalmi tulajdonban okozott súlyosabb kár okáért azok elkövetőit a megyei bírósági tanácsok, rendkívül súlyos esetekben pedig a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa fogja felelősségre vonni. Az állami vonalon az illetékes szervek az eddiginél fokozottabban biztosítsák a társadalmi tulajdon védelmét, de fontos az is, hogy a gazdasági ellenőrzés szigorúbb legyen és szükség van arra is, hogy maguk a dolgozó tömegek is sokkal jobban kapcsolódjanak be a társadalmi tulajdon védelmébe. A munkahelyükön és az élet minden területén tartsák kötelességüknek a társadalmi tulajdon védelmét és ha a legkisebb jelét is látják annak, hogy valaki el akarja tulajdonítani, vagy meg akarja A sajtóból és a rádióból nár ismeretes, hogy az or szággyűlés a közelmúltban ;örvényt alkotott a népi ellenérzésről, a népi ellenőrző, rendszerének megteremtéséről. A törvény értelmébei létre kell hozni a népi ellen őrzés központi szervét, vala mint ennek megfelelően i megyei járási, városi szerve két. Ismeretes, hogy a népi el lenőrzés központi szervét a: elnöki tanács már megválasz tóttá és február hónapban vá lasztják meg a megyei taná csők a népi ellenőrzés megye bizottságát, március és ápri lis hónapban pedig a járási é városi népi ellenőrző szerve két fogják megválasztani. MI TETTE SZÜKSÉGESS] A NÉPI ELLENŐRZÉS RENDSZERÉNEK létrehozását? Az ellenforradalom alal és az ezt követő időben rend kívül elszaporodott a társé dalmi tulajdon, a nép vagyc Inának a herdálása, rongálás lés gondatlan kezelése. Nag jkárok származtak abból, hog |a társadalmi tulajdont a me| llazult ellenőrzés és a szocíe [lista erkölcsi normák mes [lazulása miatt herdálták < j rongálták. A keletkezett k: |rok súlyos terhet jelentene I [az államra és a dolgozó népi I ! egyaránt. Az ellenforradalo: R I ----------------------------------Me gjelent a Gazdasági politikai tájékoztató januá számában. szervezeieunci. ■ ■ Egyes helyeken például olyan' határozatokat hozott a tag-! gyűlés, hogy aki nem nevezi! magát fiatal kommunistának,! az nem lehet KISZ-tag. Pedig! a fiatalok csakis a KISZ-beni ' válhatnak kommunistákká. vezetéknek is, hogy a kultu-J rális nevelő munka nem hi-8 vatott arra, hogy egyszerű,! anyagi célokat szolgáljon. Egy\ színdarabot — amint erről! Gálfi Árpád elvtárs is beszélt! — csők azért eljátszani, hogyl forintot hozzon haza, mindent nevelő hatás nélkül, nem he-a lyénvaló. De helytelen az olyan ■ színművek játszása is, amely-1 nek semmi eszmei és politi-j kai mondanivalója nincs. ; ■ ■ Változtatni kell a KISZ- I szervezetek kultúrcsoport- [ jainak műsorpolitikáján. ] Ehhez már eddig is megadták] a segítséget, hiszen az utóbbi] években csaknem 40 ezer példányszámban bocsátottak műsorfüzetet a színjátszó csoportok számára. Az elhangzott javaslatokat be kell dolgozni a KISZ-bizott ság egyéves akcióprogramjába, de úgy, hogy az tartalmában legyen gazdag és mód- ■ szerében legyen színes. Ezt pedig nevelő munkán keresztül kell eljuttatni az ifjúsághoz. Itt három fő kérdésre1 • 'enne szó — mint ahogyan i erről Hegedűs László elvtárs beszélt. Legyen meg benne a hazafiság, a proletár nemzetköziségre, a munkára való- nevelés, a társadalom idős- tagjainak megbecsülésére és
