Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-15 / 13. szám

1958. február 15. NÓGRÁDI Népújság Találkozás a képviselővel w OLT EGY IDŐ, amikor a gyűlésekről minden különö­sebb nehézség nélkül adhatott tudósítást az újságíró. Köny- jnyű volt, hiszen az előadó már előre leírta, szépen ki­javította beszédét, s még vé­get sem érhetett az előadás, a róla készült kézirat már „nyomdakész“ állapotban volt. Viszont kiderült, hogy az elő­adó nem mindig arról szólott, ami a hallgatóságot érdekelte. E. ZEK A GONDOLATOK jutottak eszembe, amikor Kristóf István elvtárssal, az Elnöki Tanács titkárával, me­gyénk országgyűlési képvise­lőjével járom a Salgótarjáni Tűzhelygyár üzemrészeit, A képviselő első útja az öntödébe vezet. Figyelmesen megvizsgál mindent, érdeklő­dik a bérek, a munkaviszo­nyok iránt, meg arról, melyik dolgozónak van családja. Jó­ízű nevetés kíséri több üzem­ben megállapításait, amikor látja, hogy sok a nőtlen fia­talember, a pártában lévő leány. Megkérdezi, hogyan vannak megelégedve a gyár­vezetéssel, milyen kívánságuk, panaszuk van a dolgozóknak. Hosszasan időzik a homokelő­készítő üzemben. Bizony itt rosszak a munkaviszonyok, sűrű gőz, por, huzat rontja az egészséget. A lakatosműhelyben élénk vita kerekedik. A fiatalok sze­retnének más, e szakma te­kintetében fejlettebb gyárba látogatni. Kiderül, hogy aki kéri, már érdemeket szerzett a gyárban. Rövid tanácskozás az igazgatóval, ami után el­dől, hogy a tapasztalatcserére van lehetőség, megállapodik a képviselő, meg az ifjúmunkás: elviszik azokat, akik azt mun­kájukkal kiérdemelték. Á TÖBB MINT kétórás gyárlátogatás során szerzett tapasztalatok, meg az orszá­gos feladatokból gyűjti az­után össze mondanivalóját Kristóf elvtárs a munkásgyű­lésre. Még délelőtt megjegyezte valaki, hogy nehéz lesz össze­hozni a dolgozókat, mert sok a vidéki, de főleg azért, mert fizetés is van. És bizony a kultúrteremben jó négyszázan szorongtak egymás mellett, ■soknak szék sem jutott. Fél- •ötkor indulásra kellett fel­kérni a vidéki dolgozókat, hogy az autóbusz visszaérjen az éjjeli műszak munkásaival. De a helybeliek még akkor is maradtak vagy 150-en ... Nagy figyelem, időnként tetszésnyilvánítás kíséri az előadó szavait, amikor arról beszél, hogy a kormány 1957- ben maradéktalanul megol­dotta célkitűzéseit. Alapot te­remtett a további fejlődéshez, a népjólét szilárdításához, majd emeléséhez ... Kimutat­ja, hogy itthon is és a világ­ban is hogy növekednek a szocializmus erői, mert mel­lettük az igazság, s az erő. A mélységes felelősségérzetet éb­reszti fel a hallgatóságban, amikor utal arra, hogy milyen nnyagi lehetőségek állanak az •ország rendelkezésére, s ebből mire telik s mit nem va­gyunk képesek ebben az év­ben megvalósítani. Nincs előre elkészített be­széd a kezében, még beszéd­vázlat sem. Kötetlenül, na­gyon őszintén érinti mégis a gyűlést érdeklő kérdéseket. Elismerőleg szól arról, hogy a gyár termékei jó hírnevet sze­reztek maguknak a háziasszo­nyok között. Jók a munkások kereseti lehetőségei is, s kü­lönösen az öntőcsarnok kor­szerű munkakörülményeket biztosít a dolgozóknak. Egy­öntetű a helyeslés, amikor ki­jelenti: a homokelőkészítőben pontos és felelősségteljes szá­mítások alapján készítsenek tervet a munkakörülmények megváltoztatására. Amikor a hallgatóság sorai­ból egymás után kérdéseket intéznek a képviselőhöz, vá­laszait mindvégig az a gon­dolat hatja át, hogy az egyéni helyzetet mindig a szocializ­mus építésével összefüggés­ben kell megvizsgálni. így jár el, amikor a nyugdíjjal kap­csolatban elmondja, hogy már eddig is élenjárunk nemzet­közi vonatkozásban. A kor­mány azonban nem tartja elégségesnek a mostani álla­potot, s amint lehetőség lesz rá, tovább javítja a helyzetet. Azután az ifjúság neveléséről folyik hosszabb vita, majd a lakáshelyzetről beszélgetnek el a dolgozók Kristóf elvtárs­sal. Az idő halad előre, s senki sem türelmetlen, jóformán mindenki együtt lélekzik, él a gyűléssel. /V EM VOLT KÖNNYŰ az újságíró dolga, hogy végig­kísérje figyelmesen az egész­napos látogatást. De módszer­beli tapasztalatokban annyit adott, hogy csak sajnálni le­het, amikor néhány gazdasági és mozgalmi vezetőnk — akik görcsösen ragaszkodnak a régi stílushoz — nem volt jelen. A képviselői beszámoló — amelyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezett — új színnel gazdagította me­gyénk ‘ társadalmi, politikai életét. —hg— Hékés életünk záloga Mód Aladár konzultációi- tártáíl- Salgótárjánban Salgótarjában február Xl-én este hat órakor a TTIT klub­termében Mód Aladár elvtárs honzultációs előadást tartott történelmi és filozófiai kérdé­sekről. A mintegy két és fél­óráig tartó megbeszélésen főleg pártmunkások, orvosok, peda­gógusok, mérnökök vettek részt. Számos kérdést intéztek Mód elvtárshoz, amelyre min­den esetben részletes és ki­elégítő választ adott. Elnöki értekezlet Kétségen Szombaton a községi VB-el- nökök részére értekezletet tart < a járási tanács Rétságon- AzJ értekezleten a tsz-ek gazdaságii megerősítésével, fejlesztésével < kapcsolatos tudnivalókat és J tennivalókat ismertetik a VB-| elnökök előtt. j Korszerűbb munkával a magasabb lermésáHagért Elkészült az éves termelési terv a karancskeszi Szabad­ság Termelőszövetkezetben — írja levelében Veress György. Különös gondot fordítottak a szálastakarmányok — lucerna, vöröshere, baltacím — terüle­tének növelésére. Még a ta­vasz jötte előtt megjavítják gépeiket, megtisztítják a vető­magot és biztosítják a szük­séges műtrágyamennyiséget is. Fokozatosan hengerezik, fogasolják és a gyengén Közösen vetnek a vanyarci juhtenyésztők Juhtenyésztő szakcsoport alakult a napokban Vanyar- con. Egyelőre 13-an foglalkoz­nak a 175 állattal. De e szá­mok előreláthatóan emelkedni fognak, hiszen a községben igen régi múltra tekint vissza a juhtenyésztés és a szervező munka folyik. Tervük az, hogy 5 holdon takarmányt vetnek Az olcsóbb szénért­Az olcsóbb széntermelés meg­valósítására életrevaló kezde­ményezés született Kossuth- lejtősön. A KISZ-brigád fiatal­jai vállalták, a bányában el­fekvő fa és egyéb más anya­gok felkeresését és azokat a termelés céljaira felhasznál­ják. közösen, s így az állatok ete­tése nem okoz gondot. Megalakult az MSZBT salgótarjáni városi elnöksége is Megalakult az MSZBT salgótarjáni városi elnöksége. Az elnökség tagjai egyhangú­lag Keil Józsefet, a Vegyes­ipari Vállalat igazgatóját vá­lasztották elnökké. Sólyomi Józsefet, a városi hangos hír­adó vezetőjét pedig titkárrá. Az elnökség tervei között szerepel, hogy minden üzem­nél. vállalatnál és hivatalban megalakítják a baráti körö­ket. Munkatervet készítenek a jelentősebb évfordulók megünneplésére. Például a magyar—szovjet barátsági, Érdemes szövetkezeti tagnak lenni. (Tudósítónktól.) — Bárdossy Károlyné, négy­ezer forint! — hangzoki Nyéki elvtárs, a Balassagyarmati Szabó KTSZ elnökének hang­ja a KTSZ közgyűlésén. Igen, Bárdossy Károlyné szabásznő négyezer forint jutalékot ka­pott a legutóbbi közgyűlésen a KTSZ 1957. évi jövedelmé­ből. A munkatársai is öröm­Magyar-szovjet mezőgazdasági napokra készülnek A MSZBT agrártudományi szakosztálya, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület, a Haza­fias Népfront és a MEDOSZ magyar-szovjet mezőgazdasági napokat rendez március 3— 15-ig. A mezőgazdasági napok sikere érdekében közreműkö­dik a Magyar Tudományos Akadémia, a Földművelésügyi Minisztérium, a 'Művelődés- ügyi Minisztérium, a TTIT és a SZÖVOSZ­A magyar-szovjet mező- gazdasági napok program­jában budapesti és vidéki rendezvények szerepelnek. Budapesten kétnapos ta­nácskozás lesz 250 mező­gazdasági szakember rész­vételével. Megyénkből 12 szakember vesz részt ezen a tanácskozáson, akik a megye több községében, állami gazdaságában számol­nak majd be az ott hallottak­ról. Vidéken minden megyé­ben egész napos ankét lesz március 8 és 15-e kö­zött. Megyénkben Balassa­gyarmaton tartják, ahol a központi előadó a talaj- védelemről tart előadást. Megyénkben február 12-én megalakult a megyei előké­szítő bizottság, amely a köz­pont javaslata alapján kidol­gozta a megyei programot. mel értesültek erről. A név és az összeg elhangzása után szinte dörrenésszerűen tört fel a taps. Ezen a közgyűlésen a többi KTSZ-tagok is nagy összege­ket kaptak jutalékként: 117 ezer forintot osztottak szét, egy-egy szövetkezeti tagra 1.500 forint jutott. Az egy szövetkezeti tagra eső jutalék is igazolja, hogy a Balassagyarmati Szabó KTSZ az elmúlt évben kiváló eredményeket ért el. A KTSZ, amely 1950 október 1-én alakult, azóta több ok­levelet, dicséretet kapott jó munkájáért. Bár több mini százezer forint kárt okozott az ellenforradalom, mégis biza­lommal, lelkesedéssel, szorga­lommal végezték a munkáju­kat a szövetkezet dolgozói. S szorgalmukat siker koronázta. Az önkormányzatot, a szö­vetkezeti demokráciát, a kol­lektív vezetést érvényre jut­tatva, több, mint 9.5 millió forint térin,elési értéket értek el az 1957-es évben, ez 3 mil­lióval több, mint 1956-ban volt. Ez a különbözet abból ered HIRDKSiÍH a Nógrádi Népújságban l T* I 1 ÍZ ÉVVEL EZELŐTT 1948 február 18-án írták alá Magyarország és a Szovjet­unió között a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási egyezményt. A ma­gyar történelem még nem jegyzett fel ilyen egyezményt, melyet az élet, a haza, a nép, a jövő érdeke követelt, előké­szített, melyért két nép eny- nyit harcolt volna. A magyar —szovjet barátság nem tíz évre, hanem hosszú múltra tekint vissza. Ez a barátság |nem frázisok, nem ünnepélyes I * kijelentések közepette szüle­tett. Ez a barátság igazi harc­ban, megpróbáltatásokban, az egymáson való segítés nagy­szerű megnyilvánulásaként született. Nem csupán hivata­los államférfiak egyengették útját, hanem az igazságtalan ♦ rabló háborúban elcsigázott ♦ egyszerű munkás-paraszt ka- ♦ tonák, népük jövőjéért aggódó ♦ értelmiségiek, ők rakták le ♦ alapjait már az első világ- ♦ háború lövészárkaiban, hadi- ♦ fogolytáborokban. I E barátságot nem va'ami külső erő, nem kényszerűség, nem a történelmi tehetetlen­ség — ellenkezőleg — a vilá­got átalakító forradalmi vál­tozás alakította ki, amelyben ?az elnyomottak évezredes jálma vált valóra. Amikor a ? világon először vívta ki egy Xnép szabadságát. E barátság ♦ alapjait már akkor a közös ♦ eszme, a közös cél, közös har- ♦ cok, egy igazságos, emberibb ♦ társadalom felépítésének vá- ♦ gya képezte. Ezért indult ro- ♦ hamra a Volgánál, hullatta • vérét az Amurnál a magyar •hadifogoly. Ezért ontották im- zmár kétszer hazánk földjére ívérüket a szovjet nép fiai. ♦ A dicsőséges Tanácsköztár- ♦ saság bukása után ezért nyil­vánította a magyar uralkodó ♦ osztály a legnagyobb bűnnek $e barátságot. Negyedszázadon * át a legvadabb üldözés, bör- ♦ tön és terror volt azok osz- ♦ tályrésze, akik hirdetni, érezni, t emlékükben megőrizni merték ♦ a közös küzdelem és cél em- $ lékeit. A magyar—szovjet ba- ♦ rátság kezdettől fogva vád ivóit a kizsákmányolás, a há- [ ború ellen. Ezért akarta az {ellenforradalom két ízben is ♦ megsemmisíteni ezt a barát- [ ságot. | A Szovjetunió baráti segít­ségének sok becsületes, hazá­jához hű magyar köszönheti ♦ életét. Akik népünk meg- ♦ becsüléséért, hazánk és az ♦ emberiség haladásáért harcol­jak. t A í BARÁTSÁGHOZ, a ♦ kölcsönös segítséghez fűzött [remény valósággá vált 1945- ► ben. Népünk valóra válthatta ► évezredes álmait, melyért tör­ténelmünk során legjobbjaink ► olyan sokat áldoztak. Amelyért poly sokszor sikertelenül „itten ► hordozták a szabadság véres ► zászlaját“. Mert végbemehe­ESTI FÉNYBEN MOSZKVA A BÉKE VÁROSA hogy több árut készítettek: csak férfiingből 14.252 darab­bal készült több, mint 1956- ban. A közgyűlésen — a jutalé-: kok kiosztása után — a sző-, vetkezeti tagok egymás között: vacsora közben beszélgetve', kifejezték: érdemes szövetke-i zeti tagnak lenni! tett volna-e a Szovjetunió fel­szabadítása nélkül hazánkban ilyen rövid idő alatt az a mélyreható gazdasági, társa­dalmi változás, melyben a föld a paraszté, a gyár a munkásé lett? Mi tette lehetővé, hogy annyi hánykódás után népünk a haladás, a béke, a felemel­kedés útjára léphetett és meg­becsülést szerezhetett magá­nak? Mi tette lehetővé, hogy 1956 októberének következmé­nyeként a parasztság egy ré­sze nem lett újra napszámos, nincstelen cseléd? Mi biztosí­totta, hogy az értelmiség min­den függőségtől szabadon éljen és alkosson? És ki segítette népünket abban, hogy meg­őrizze függetlenségét, szabad­ságát, a munkásosztály és a dolgozók hatalmát? Mi aka­dályozta meg az imperialistá­kat, a régi földesurakat, tőké­seket, a politikai kalandoro­kat abban, hogy hazánkat ne taszítsák a katasztrófába? Ki akadályozta meg, hogy Ma­gyarország ne váljon egy há­borús ugródeszkává és népünk elkerülhesse az ezzel járó sú­lyos szenvedéseket? Ki segí­tett népünknek, hogy úrrá legyen az ellenforradalom okozta súlyos nehézségeken? Miért nem lett infláció és munkanélküliség? Minek kö­szönhető, hogy hazánkban to­vábbra is a szocializmus épül­het? Ma már tíz- és százez­rek felelik rá: A magyar— szovjet barátság és kölcsönös segítség! \ SZOVJET—MAGYAR BARÁTSÁG sok próbát állt ki. Megszületése óta mindkét nép boldogulására, javára és a világ népeinek üdvére. Mert a magyar—szovjet barátság nem csupán e két nép ügye, hanem a nemzetközi munkás- mozgalom, a béke ügye is. Nyugodtan mondhatjuk, hogy aki a magyar—szovjet barát­ság ellen lép fel, nemcsak hazánk és népünk ellen for­dul, de egyben a béke, a ha­ladás ellen lép fel. Aki ezt teszi, a háború, a gyarmati rendszer fenntartását akarja, az semmibeveszi azokat az ál­dozatokat, amelyeket az el­nyomott népek hoznak szabad­ságuk, függetlenségük kivívá­sa érdekében. Minden magyar hazafinak, aki népünk felemelkedését, a békét akarja, támogatnia kell a magyar—szovjet barátságot. Hiszen a magyar földben ha­zánk és népünk szabadságá­ért elesett szovjet hősök pi­hennek, az Októberi Szocia­lista Forradalom és egyben a magyar szabadságért elesett magyaroknak a szovjet föld adott örök pihenőt. Nem tép­heti szét az ellenség azt a barátságot, melyet az egyszerű milliók hoztak létre, melyet hősök vére áztatott, melyből népünk felemelkedése, igaz­sága és jövőnk táplálkozik. Batta István telelő vetéseket fejtrá­gyázzák. Mihelyt pedig annyira meg­szikkad a föld, hogy a mun­kálatok megindulhatnak, simí- tóznak, fogasolnak. A kapásokat pedig olyan sortávolságra készülnek vetnie hogy a növényápolást és a be­takarítást gép végezhessej majd. így legalább 20 száza-; lékkai magasabb lesz a tér-; mésátlag, mint az elmúlt esz-; tendőben. ; együttműködési és kölcsönös? segélynyújtási egyezmény alá-? írásának 10. évfordulója, at Vörös Hadsereg és flotta nap-| ja stb. megünneplésére él-? ménybeszámolókat szerveznek.? Hogy ezeket a feladatokai* jól meg tudják oldani, az el-t nökséget — amely jelenlegi tizenkét tagból áll — kibőví-| tik huszonöt tagra. í Munkájuk során nagy súlyt? helyeznek a Hazafias Nép-X fronttal, a KISZ-szel, a Nő-i tanáccsal és más szervekkel ? való szoros együttműködésre.?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom