Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-01 / 9. szám

2

NÜGRÄDI Népújság

1958. február 1.

A REVIZIONIZMUS ELLEN

— Hozzászólás „A revizionizmus jelentkezése és az ellene folytatandó harc" c. cikkhez

T

oldaléknak szántam ezt a cikket, mert az utóbbi időben két tanulmány már jelent meg a revizionizmusról. Ezek a cikkek a revizionizmus keletkezését, hatását, legyőz- hetőségét tárgyalták. A kisebb jelentőségű gondolatoktól eltekintve, a cikkek általános mondanivaló javai egyeiéneK, ezért inkább a revizionizmus elleni harc fontos feltételére és annak felismerésére szeretném irányítani ezen írásomat. Nem látszanak nagy dolgoknak, minden nap találkoztunk veie, néha-néha le-lecsaputik, de azért a jelenlegi időszakban csak megmarad a revizionizmus mint a legveszélyesebb eszmei irányzat a szocializmus ellen. Mint már előttem sokan megmondták, a revizionizmus burzsoá eszmei irányzat, mely főhadállásait a párton belülre helyezi az oda beíészkelődött renegát, vagy kispolgári elemek személyében. Mint minden szép szavakba burkolt elméletnek, a párton kívül is a hasonló beállítottságú emberekből akadnak követői.

Miért nem lehet a marxizmust revízió alá vetni?

A jelen írást megelőző cikkek már bizonyították, hogy a revizionizmus célja a tőkés társadalom stabilizálása, vagy annak visszaállítása a már nem tőkés társadalmakban. Eszköze: elméletileg bebizonyítani, hogy a marxizmus és főként annak legfontosabb törvénye az osztály harc elmélete és gyakorlata elavult. Egy dogmát,' mely bizonyítékok nélkül emberi elképzelésre épült, tudományosan teljesen meg lehet semmisíteni, de sem természeti, sem társadalmi törvényeket semmilyen eszmei áramlat nem tud megszüntetni. A marxizmus társadalomtudomány, melynek nem tételei (dogmái) vannak hanem a társadalmi fejlődés törvényeit foglalja magauau. Ezek a törvények a megváltozott körülmények hatására válthatják egymást, de maguk a törvények az adott körülmények között léteznek és semmiféle eszmei irányzat, így a revizionizmus sem szüntetheti meg.

Miért veszélyes a revizionizmus?

A revizionizmus tudománytalan volta miatt pusztulásra van kárhoztatva, de egy-egy időszakban aránylag nagy tömegbázist képes maga körül kiáramlani a megtévesztő szólamaival és tevékenységév ex. (Ilyenek például az osztály- haté helyett az osztálybelié hirdetése, a párt szerepének lebecsülése, munkásvezetők lejáratása, a kapitalista módon értelmezett szabadság és a polgári sajtószabadság követelése, a nemzeti'érzések túlhaj- szolása, a polgári erkölcs ma- gasabbrendűségének hirdetése, stb.)

Ha csak rövid időre is, de passzivitásra tudja kényszeríteni a tömegek egy részét, vagy reakciójával komoly szocialista erőket tud lekötni és így nem kétséges, hogy ez a szocializmus építésének lassításához vezet. Az pedig nem közömbös, hogy mennyi időt vesz igénybe a szocializmus építése. Tehát a revizionizmus produktív munkája a szocializmus építésének ütemében tükröződik. Ahhoz viszont hogy a revizionizmust legyőzzük, minden tárgyi feltétel rendelkezésünkre áll, csak helyesen kell harcolni a revizionizmus végleges megszüntetéséért. Az nem kétséges tehát, hogy megsemmisít- hető-e a revizionizmus, de az előbbiek alapján az már nem lényegtelen, hogy mikor.

A revizionizmus megsemmisítéséhez tudni kell, hogy milyen fegyverek vannak a kezünkben és fel kell ismerni azt az ellenfelet, melyet le akarunk győzni. A fegyverekről szólva a marxiz- *ius-leninizmus társadalomtörvényei, azok az elméleti szput- nyikok, melyeknek realitása a társadalmi jelenségek legbonyolultabb formáinál biztosan vágnak utat a fejlődés felé. Most aztán az a kérdés, hogy megfelelőképpen tanultuk-e

meg ennek a fegyvernek a' forgatását. A válasz itt igen bizonytalanná válik, hiszen az ellenforradalom feltárta, hogy egy pár évvel ezelőtt is tanultuk ugyan a marxizmus törvényeit, de mivel nem mindig a körülményeknek megfelelően alkalmaztuk, azok dogmává fakultak, melyet a revizionisták felismertek. így vált lehetségessé, hogy támadásuk fő erőit ezek ellen a gyenge pontok ellen irányították. .Nemzetközi viszonylatban ez úgy nyilvánult meg, hogy a revizionizmus támadása azokban az országokban volt a legélesebb, ahol a marxizmus ilyenfajta helytelen alkalmazása erre lehetőséget adott — köztük nálunk is. Tehát nemcsak ismerni kell a marxizmus törvényeit, hanem ismerni kell hatásterületét is.

z igazi marxisták az ellenforradalom idején is felismerték a helyes utat és a legdöntőbb kérdésben, a hatalom kérdésében a marxizmushoz híven léptek fel. A hatalom a kezünkben van, de a hatalom megtartása bonyolultabb cselekvést követel a marxistáktól. Az élet sokoldalú és minden ágát ismerni kell ahhoz, hogy a szocialista formálást végre tudjuk hajtani. A probléma most az, hogy bizonyos fokig önelégültség tapasztalható a marxista ideológiai képzés terén. Érdekes lenne megnézni, hogy a marxista klasszikus művek hová tűntek egyes házi könyvtárakból. vagy a meglévők milyen sűrűn forognak a kézben. Igaz, ezt nehezen lehet ellenőrizni, de azt már igen, hogy a különböző közkönyvtárakban ezek a művek milyen mértékben vannak forgalomban. Vagy nézzük meg az ideológiái oktatást, hányán járnak rendszeresen a foglalkozásokra és azok, akik eljárnak, hogyan készülnek fel. Eredménykén1 valószínűleg tapasztalnánk hogy a revizionizmus itt is érezteti hatását az ideológiai oktatás lebecsülésével, hiszen az elmélet lebecsülése vagy s kényelmesség a revizionista nézetek gátlástalan fellendü esét segíti elő. Itt kell megemlíteni a könyvkiadás és könyvértékesítésénél tapasz falható ezen témával kapcso 'atos rendellenességeket. Az elismerésre méltó fejlődés hogy könyvkereskedéseink polcait sokrétű művek töltik

meg es majdnem elmondhatjuk, hogy nálunk „virágzik minden virág“, néha még az értéktelen gyom virágait is megtaláljuk, ezzel szemben igen félénk a politikai könyvek kiadása és népszerűsítése. Ilyen körülmények között nehéz lesz felismerni a revizio- nizmust, mint ellenfelet. An- nális inkább, mert még a vezető beosztású embereket, vagy szakembereket is megtéveszti az egyes revizionista tételek talmi csillogása. Vegyünk egy példát: jelenünk egyik égető problémája ifjúságunk viselkedésének problémája. A kérdés megoldására a nőtanácstól kezdve a különböző sajtóterméken kérésztől a rádióig, vitákat kezdeményeztek. Ezeket a vitákat üdvözölni lehet; de azt a sok összehasonlítást a múlt rendszer ifjúságával és annak kulturált magatartásával csak igen megszűrve lehet vitára bocsátani. Arról van itt szó, hogy a mi ifjúsági szervezeteinket sokszor tüntetik fel úgy, hogy túl száraz programmal rendelkeznek és nem fejezik ki a fiatalok életkori sajátosságait, helyébe a múlt ifjúsági szervezeteinek állítólagos haladó eszméit próbálják állítani.

indjárt világosság derül a különbségre, ha véleményt kérünk a múltban legnagyobb ifjúsági egyesület volt tagjaitól, hogy milyen volt a kulturális nevelés a leventéknél. (Azért ezektől, mert a többi ifjúsági szervezetek csak az osztályrétegeződé- seket tüntetik fel). Nyilván a mai munkásifiúságnak sokkal színesebb és sokkal nagyobb lehetőségekkel rendelkező ifjúsági szervezete van. Látni kell, hogy ezeknél a vitáknál nemcsak a mai fiatalság problémáját vitatják, hanem a két rendszer van itt sok esetben szembeállítva. Akkor mondhatjuk el, hogy ezekben az összehasonlításokban a marxizmus győzött, ha az alapvető nevelő módszereinket megtartjuk azoknak revíziója ellen. Hasonló nagy viták folynak napjainkban a felnőtt emberek viselkedéséről is. (Iszákosság. lopás, családi élet, stb.) Ezeken a területeken is nagyon sok tennivalónk van, de vajon tényleg annyira szégyenkeznünk kell a múlttal szemben. Ha mérlegre tennénk azért a mai ember oldalára állna a mérleg karja. Aki pern hisz, nézze meg a Friss Újság bármelyik háború előtti számát. A tanulság ezekből a vitákból, hogy meg kell találni a segíteni akarást és el kell választani azoktól az elméletektől, amelyek bármi formában a múltat akarja népszerűsíteni. Ezek a példák kiragadott példák, csak annak bizonyítására említettem meg, hogy az élet minden területén fellelhetők a revizionizmus vagy az annak segítő reakciós elméletek. A reakciós elméletek ma a revizionizmust támogatják, mint fő támadási formát, mert ennek csapásai a párt egységét érik. Védekezés ellene a maximális felkészülés elméleti vonalon és állandóan visszaverni ezen támadásokat a társadalmi élet minden vonalán.

Szabó Aladár

TÉLI KIRÁNDULÁS

rYyYVWVVTYYYYYVYWWYVYYWVYWVWYVWVVTVYVYWWWWVWVVYVYYYVTVWVVV ■ttvtVYYYYYYYYYWYYYYYYY

. /Ilatftjai' Sajtó rfőapjára

^Tizenhat esztendővel e zelőtt az egész fasiszta rendőr- ■* szervezetet kétségbeesett mozgásba hozta, hogy valahol titkosan, egészen primitív eszközökkel elkészült az első Szabad Nép. Látszatra kicsiny, igénytelen volt a lap. De kicsi lapjairól emberi nagyság, kommunista hősiesség sugárzott. Hirdette, hogy a Kommunista Párt él, a pártot nem lehet elpusztítani.

A rendőrkopók egész hadát mozgósították a lap készítőinek felderítésére, annyira féltek, rettegtek tőlük.

Nagyon nehéz körülmények között készült akkor a kommunista sajtó és súlyos áldozatokat követelt ez a munka, hiszen a lap irányítóit, Rózsa Ferencet és Schőn- herz Zoltánt meggyilkolták. A lap többi munkatársait bebörtönözték. De tehettek bármit, szavuk túlélte a gyilkosokat, ott maradt az emberi szívekben, forralta a vért és a tömegeket szembefordította az ország pusztítóival.

Mint új hajnalt hasítóra emlékezünk vissza az akkor megjelent Szabad Népre, s megjelenésének első napját, február 1-ét a magyar sajtó napjaként ünnepeljük.

Ma már felnőtt a sajtó munkásainak új nemzedéke is. Igaz, hogy ennek az új nemzedéknek megvan a maga erénye, de még nem men tes a hibáktól sem. Legfőbb erénye ennek a nemzedéknek, hogy a munkásosztály, a parasztság soraiból nőtt fel.

IV’em kétséges, ez az újonnan felnövekedett újságíró nemzedék sem mentes még a burzsoá, kispolgári mételytől, ami bizony az októberi ellenforradalom idején megnyilvánult. Voltak az újságírók között, akik teljes egészében átálltak az ellenforradalom táborához. Voltak, akik megrettenve félrehúzódtak. Voltak, akik elvesztve józan ítélőképességükét, dobálódtak az ellen- forradalom és a forradalmi erők között. De végső soron az az újságíró, aki a munkásosztályhoz tartozónak érezte magát, megtalálta az utat és harcolt megtartani a munkásosztály hatalmát, megőrizni a kommunista sajtó tisztaságát.

A magyar sajtó napja a sajtó munkásai számára számvetés szokot lenni. Számvetés arról, hogy a sajtó köré tömörült dolgozók ellátták-e megfelelően a munkásosztálytól, a párttól kapott megbízatásokat?

Mi országos viszonylatban a legkisebb sajtó egységek közé tartozunk. De ez cseppet sem kicsinyíti, hogy munkánk során — az érdemek mellett — bizony követtünk el hibákat is. Sokat elszakadva az élettől ítéltünk meg helyzeteket. El kell fogadnunk azt az országgyűlésen elhangzott megállapítást, hogy nagyobb felelősséggel, hivatásunk iránti nagyobb tisztelettel kell dolgoznunk.

Nagyobb felelősséggel kell dolgozni, mert ezt hagyta ránk az a tizenhat esztendővel ezelőtt, nagyon nehéz körülmények között megjelent Szabad Nép.

Megtiszteltetésnek vesszük azt a megbízatást, amivel a munkásosztály, a párt minket megbízott. ígérjük, a legbecsületesebb munkát. De kérünk is! Megértést, megbecsülést. Munkánkhoz támogatást. Lehet, hogy munka közben meg-megbotlunk, de akkor ne lökjenek még rajtunk, hanem segítsenek az egyensúlyt megtalálni. Kitől kérjük ezt? JVIinden becsületes embertől.

Nagyon sokrétű a sajtó" munkája. Sok a sajtóval szembeni követelmény. És ez helyes is. Mert amíg ez így van. érezzük, nem vagyunk magunkra hagyatva. Tanulni fogunk, kommunista újságíróvá lenni, mert van kitől tanulni. Marx, Engels, Lenin örök tanítóink lesznek. De tanulunk Kossuthtól és Táncsicstól is. Előttünk lesz mindig Sshőhh erz Zoltán, Rózsa Ferenc kommunista újságíró példája.

f gérhetjük, őrködni fogunk a munkáshatalom felett ■* és erőnkhöz mérten védeni fogjuk a nép hatalmát, segíteni nagy munkáját. Mert szószólói voltunk, vagyunk és leszünk a szocializmus és a béke nagy ügyének.

YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYT

’“ZIKORA GYULA a régi

bányásznemzedékhez tartozik. Gyerekkorától járta a föld mélyét s élete csak 1945 után változott meg. Az elsők között tagja az MKP-nek s ezen túl a vasárnapokat falun tölti. Vitte a párt felvilágosító szavát a falvak népéhez. Vállalta a fáradságot, s nem egyszer munkája a kis család rovására ment.

Az élet múlandó, nem mindig húszéves az ember. Ez a baja most Czikora elvtársnak is. Megöregedett szervezetén érződik a gyermekkori munka átkos hajszája. Még nem érte el az ötven évet, de orvosi vélemény szerint nem dolgozhat többé a föld mélyén. A külszínen talál az egykori vájár, lőmester, aknász, beosztást, de nem sokáig. Havi 700 forinttal nyugdíjba kerül. A tizenhatéves és nyolcéves kislánynak ruha, s élelem kell. A négytagú család nehéz helyzetbe került. A feleség is kénytelen munkába járni. Katalin-bánya- üzemben gépkezelő, havi 1 500 forintért. Az asszony beteges, nem bírja a munkát. Nem egyszer hosszú hetekig táppénzes.

i A Czikora-család életét a küzdelem jellemzi. A tizenhatéves kislány nem tud munkába állni, s ruha egyre több kell. S most úgy néz ki, egyszerre sikerül a nehéz helyzetből kilábalniok- Már készül a terv, mit vesznek, ha az apa a vájáriskolához kerül. Czikora elvtárs is örül, hisz a szakmában eltöltött többévtizedes tapasztalatát tovább adhatja. A vájáriskolát felkeresi volt üzemének párttitkára, üb-elnöke, s javasolják Czikora elvtársat az intézet oktatójának. A szépen felépített terv mégis összedőlt, mint egy kártyavár. Dénes elvtárs, az iskola igazgatója elutasította. mondván — nincs pedagógiai képesítése.

Üjabb félév telt el. Cziko- ránét a bányából kihelyezték. A legényszállóban dolgozik havi 700 forintért, A családnak most már a mindennapi kenyér beszerzése is nehéz. A család jövedelme 1.400 forint. S a reménytelen helyzetben újra megjelenik a fénysugár. Pedagógiai képesítés nélkül is felveszik a vájáriskolához, oktató vájárnak- Mindez január elején történt. Ám újabb akadályba ütközik. Várni kell 21 napot, míg erkölcsi bizonyítványa megérkezik. De hát ami igaz, az igaz. Nem mindegy. ki neveli a jövő bányásznemzedékét Czikora elvtársnak nincsen takargatni valója, s biztos megkapja az erkölcsi bizonyítványt. így február elején — hacsak addig nem történik valami — munkába állhat.

H

AVASI GYULÁT a felszabadulás utáni években Ho- mokterenyén látni, mint a falu kántortanítóját. A falu nem nagy, így a benne lakók hamar megismerik egymást. Ez alól Havasi sem kivétel. A tanult ember észjárásával hamar észrevette, többet ér a párthoz való dörgölődzés, mint a paphoz. Nosza, nem volt rest a fiatalok élére állni. Szervezett színjátszókört, zenészekkel foglalkozott. Ügy látszik azonban, a mézes beszéd a tisztelendő úrnál maradt.

A fiatalok szívesen mentek a színjátszókor próbáira. Később aztán a lelkes gárda száma egyre csökkent. Nagy Árpád kislánya egy este azt mondta: — Apu, többet nem megyek próbára. Ügy beszél velünk Havasi tanító bácsi, mint a kutyákkal.

Havasi szereti az italt, erről az oldaláról is hamar megismerte a falu népe. Mátra- novákon az egyik alkalommal már jól a pohár fenekére nézett. A kocsmahelyiségben

szerényen húzódott meg a falon Lenin, Sztálin, Rákosi elvtárs képe. Az ittas ember szeme a képekre tévedt. Néhány pillanat, s az előkerülő légpuskát egymás után hagyják el a sörétek s a képek egyre lyukasabbá válnak.

A falu népe nem sajnálta tanítóját. A felháborodás jellemezte nemcsak Homoktere- nyét, de Mátranovákot is. Az igazságszolgáltatás megtörtént. Havasit rövid időre lezárták, majd ezután a bányába került fizikai munkára. Homok- terenyén az emberek megnyugodtak s nem egy elmondta — bányába való Havasi. nem a katedrára ...

Néhány év múlva Havasi Nagybátonyba került, ahol szintén a bányában dolgozott. S lehet, hogy „pedagógus képesítése“ miatt, a vájáriskola nevelője lett.

Az erkölcsi bizonyítványról szóló rendelet január 1-én lépett életbe. Havasitól még egyelőre nem kéri senki. Ám lehet, hogy pár hónap múlva eljön az ideje, de addig megmételyezi a fiatal bányászó- , kát, s könnyűszerrel felveszi a szép fizetést.

EMBICZKI JÓZSEF jegáltatás, de Gembiczkinek úgylátszik azonban akadt támogatója s csodák csodájára semmi baja sem történt. Sőt mi több, „kiemelkedő teljesítményéért“ magasabb beosztásba, főellenőrnek nevezték ki.

Az idő azonban haladt s nemsoká Gembiczki újra italboltvezető lett, igaz, nem Mátranovákon, hanem Kis- terenyén.

A faluban rövid idő alatt tekintélyes ember lett Gembiczki. No. persze ebben sokat segített egy-egy féldeci. Bár nem egyszer környékezte veszély jó állását de szerencséje volt, mindig felül maradt. Ma már Gembiczkit sérthetetlenség övezi. Igaz, nem is rest kijelenteni. — Majd én elintézem — s intézkedését több pé’da igazolja.

De térjünk vissza a képlövöldözésre. Elkövetett tettéért mikor felel a képgya- lázó? Nem védjük mi Havasi Gyulát sem, de furcsa, hogy csak ő érzi ma is ennek utóhatását.

Az italboltvezetőnek is szükséges az erkölcsi bizonyítvány. Talán most már Gembiczki József sem tudja viselt dolgát e’intézni 1—2 deci pálinkával.

len eg a venuégialó vai.alat egyik kisterenyei italboltjának a vezetője. Túlságosan sokat nem lehet megtudni viselt dolgairól. Néhány évvel ezelőtt Mátranovákon volt ital- tooitvezető. Ama bizonyos képlövöldözéshez ivócimborá iának, Havasinak ő aján’otta fel légpuskáját, s utána a sőrétekkel ő sem fukarkodott. Havasit elérte az igazságszolH

ÁROM EMBER, három

sors. íme a példa. Mit tesz a jó összeköttetés, a protekció. Az erkölcsi bizonyítvány bevezetése nagy segítség munkánkban. Lehetőség nyílik a protekció felszámolására é* nem a pálinka, hanem a feddhetetlen élet dönti el: kinek- kinek hol a helyeHortobágyi András