Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)
1958-01-25 / 7. szám
1*58. január 25. NÓGRÁDI NéouisÓq 3 Á kilépett tsz-tagokkal való foglalkozás a szécsényi járásban A párt és a kormány halá- íorottan állást foglal a szövetkezés elvének gyakorlati végrehajtása mellett a fokozatosság és önkéntesség betartásával a mezőgazdaságban is. Ez érdeke a munkásosztálynak, tie főleg a dolgozó parasztságnak, mert számukra kulturáltabb termelést, fölemelkedésük. többletük egyedüli helyes útját jelenti. A járás tsz-ei ma már elért eredményeikkel bizonyítják, hogy a nagyüzemi földművelés fölényben áll a kisparcellás gazdálkodással •szemben. A termelőszövetkezeti gazdálkodást éppen ezért továbbra is fejleszteni kell. mindenekelőtt a meglévő *s*-ek politikai, gazdasági és szervezeti szilárdságuk állandó fokozásával, amelv oem zárja ki az úi tsz. vagy alacsonyabb társulási formák létrejöttét. A meglévő tsz-ek további erősítése igen sokoldalú fel- -adat elé állítja az ezzel foglalkozó különböző párt-, állami- és társadalmi szerveket. Ezek közül a feladatok közül a kitépett tsz-tagokkal való eredményes foglalkozás nagyban hozzájárul a meglévő tsz-ek számszerű fejlesztéséhez, erősítéséhez, a meglévő tsz-ek munkaerejének gazdaságukhoz mérten való biztosításához, ami összefügg a belterjes gazdálkodás megvalósításával, az árútermelés állandó emelésével. Járásunk területén a tsz- tagokkal való beszélgetés alapján azt tapasztaltuk, hogy a jelenlegi gazdasági adottságuk hoz mérten szükséges lenne néhány dolgos kéz. Kik állnak legközelebb a nagyüzemi gazdálkodáshoz? Azok a gazdák, akik már voltak termelőszövetkezetben, de különböző okok miatt kiléptek, akiknek volt alkalmuk a gyakorlatban is megismerkedni a nagyüzemi gazdálkodással, annak előnyeivel és hatott rájuk a közösségi szellem, a kollektív munka előnyei, szépségei. Igaz az a közmondás, hogy csoportosan. vidám nóta mellett még a munka is könnyebb. A kitépett tsz-tagok azért is közelebb állnak a tsz-ekhez, mert vonzza vissza őket a tsz-ek vagyona, melynek gyarapításához az ő munkájuk is hozzájárult. Járásunk területén lévő tsz- •ekből az ellenforradalmi események következtében 161 tag lépett ki. amely magában foglalja a feloszlott tsz tagjait is. ütek a dolgozó parasztok, vagyis földműveléssel foglalkozók, hozzáfogtak az egyéni gazdálkodáshoz. Azonban jelenleg is állandóan figyelemmel kísérik a működő tsz-ek munkáját, s a mezőgazdasági kampány munkák idején szívesen segítenek a tsz-eknek- "Természetesen megfelelő ellenszolgáltatás mellett. Az a tapasztalat, hogy sok kilépett tag szívesen visz- «zamenne a tsz-ekbe. ha valaki hívná őket. ha elősegítenék az illetékes tsz vezetőség tagjai, vagy a községekben lévő párt-, állami- és társadalmi szervek. Meg kell mondani őszintén, hogy a kilépett tsz-tagokkal váló foglalkozást helyenként korainak tartják. Ez azonban vonatkozik az egész tsz-moz- Salom továbbfejlesztéséért folytatott céltudatos, politikai ■evelő munkára is. Nem kívánjuk tovább folytatni a tsz-szervezésben korábban elkövetett hibákat, de nem mondhatunk le a nagyüzemi gazdálkodás napról-napra való magyarázásról A falu élete azt igazolja, hogy nem elég erről csak az értekezleteken beszélni. Fel kell keresni személy szerint főleg a kilépett tsz-tagokat, akikkel elbeszélgetve elősegítjük a nagyüzemi gazdálkodáshoz való közeledésüket. Az igaz, hogy ezzel a kérdéssel nem könnyű eredményesen foglalkozni, mert ez jó politikai felkészültséget nagy hozzáértést követel. Pártszervezeteink sokéves tapasztalatokkal rendelkeznek. A hiba az, hogy ezt kevésbé használják fel a dolgozó parasztság felemelkedése érdekében. Járásunk területén a Piliny községben lévő tsz-ből körülbelül 40 tag lépett ki az ellen- forradalom káros hatásaként. A járási szerveknek is feltűnt ez a példátlanul álló. nagyarányú kilépés. A párthatározatok értelmében több kilépővel elbeszélgettünk, főleg a kilépés okáról. Az volt a véleményük, hogy nem szívesen hagyták ott a tsz-t. Nem volt szándékuk kilépni, azonban nem tudják, hogy miért, kizárták őket. E kérdés pontos tisztázása érdekében egy közös megbeszélésre jöttek össze a kilépett tsz-tagok, ahol a járástól kint lévő elvtársaknak sok kérdést tettek fel. Megállapítást nyert, hogy a, községben lévő tsz-t újjászervezték azon elv alapján. hogy a továbbiakban csakis szilárd tsz-tagokkal akarnak dolgozniAz erre a célra megalakult szervező bizottságnak ezt az elvét a gyakorlatban helytelenül hajtották végre, mert kialakult olyan nézet is. hogy az idősebbek akarják megalakítani a tsz-t. kihagyva a fiatalokat. Lényegében verseny indult. és jelenleg az a helyzet, hogy az alapító becsületes és idősebb elvtársak, tsz-tagok kimaradtak a tsz-ből és a tsz vezetősége azóta sem tett olyan intézkedést, hogy a becsületes kilépett tagok visszakerüljenek a tsz-be. Megjegyezzük, hogy vegyék figyelembe azok a kilépett tsz- tagok, — akik kijelentették, hogy amíg a jelenlegi tsz-elnök ott lesz. nem mennek vissza —. hogy az ellenség nem nyiltan támad. Az ellenségnek célja, hogy ne maradjanak meg a tsz- ekben a szakemberek. Természetesen az elnök meglévő hibáit mi is elítéljük. A kilépett tsz-tagokkal való eredményes foglalkozás megköveteli a párt alapszervektől, hogy javítsák meg az ezirányú politikai munkát. Ismertessék az érvényben Jévő rendeleteket, különösen ami idevonatkozik, hogy az a kilépett tsz-tag, aki 1958 március 31-ig vissza lép a tsz-be, felfüggesztik a kilépéskor ráeső tartozását, amennyiben van. Úgy gondoljuk, itt van az ideje, hogy a községi tanácsok többet tegyenek az ezirányú feladatok végrehajtásában. Erezzenek nagyobb felelősséget a szocializmus építésének e jelentős területén. A tsz pártszervezetek legyenek területük gazdái, a tsz által elért eredményeket bátran tudatosítsák, amely legyen őszinte és meggyőző. (Az elért eredményekhez se hozzá ne tegyenek, de el se hallgassanak belőle. Egyszóval: a valóságnak megfelelően beszéljenek. Az agitációs módszereket úgy alakítsák ki, hogy a tsz-en belül és az egyéni gazdák felé történő agitációjukná! a párt agrárpolitikája kifejezésre jusson és ez a gazdasági eredményeknél is éreztesse hatását. Szmolnik Lajos ALAPOS TERV A KISZ megyei bizottsága megkezdte egy évre szóló akcióprogramjának kidolgozását. A programtervezetet előzőleg nagyszámú KlSZ-aktivis- tának. gazdasági és pártvezetőnek küldték meg azzal: mondjon véleményt elképzelésükről. hogy az egy évre szóló akcióprogram valóban gondos, alapos legyen. A tervezetről több mint háromszázan mondták el kritikai véleményüket. Az eszerint elkészült tervet szerdán tárgyalta a megyei KISZ-bizottság. A szécsényi járási tanács a KISZ munkáját tárgyalja A Szécsényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szombaton beszámol a tanácsülésnek munkájáról. Azonkívül a tanácsülés megtárgyalja a járási Kommunista Ifjúsági Szövet ség munkáját. Megvizsgálja hogy melyik területen kell az ifjúság munkájához a tanács részéről segítséget adni. A tanácsülés elé nagy érdeklődéssel tekintenek a szécsényi járás fiataljai. Résztvesznek az ülésen a járás valamennyi községének KISZ-titkárai. azonkívül a Végrehajtó Bizottság meghívott a tanácsülésre több kiváló munkát végző KISZ- fiatalt. Az ÉMASZ-hoz A karancsberévyi dolgozók sehogy sem tudják megérteni, miért kell az ő falujukban éjjel sötétben botorkálni, mert az éjjeli világítás teljesen hiányzik az utcán, holott nappal többnyire égnek az utcai lámpák. Arra kérik az ÉMÁSZ-t, vizsgálja ki, náluk miért van olyan fordított világ, hogy nappali világítás van éjszakai világítás helyett. A szénmedencében állandóan növekedik a korszerűen biztosított vágatszelvények hossza. Az elmúlt évben 23.9 kilométer hosszú vágatszelvényt biztosítottak korszerű biztosítási anyagokkal. (TH-gyűrű. Moll-vasácsolat. betonidom kő). A biztosítási anyagok előnye, hogy élettartamuk hosszabb. mint a bányafáé. Képünkön egy TH-gyűrű (vasácsolat) utolsó munkálatait végzik <vwwvaa/w\/ww\amaaaa/w\aaaaaaaa/wwwwwwwww\aaa/www\A Uj helyijárat Salgótarjánban A 33. sz. Autóközlekedési Vállalat a Baglyasalja—Zagyvaróna között közlekedő helyi járat túlzsúfoltságára való tekintettel új járat beindításával kívánja megkönnyíteni az utazást a dolgozók számára. Az új járat menetrendjének megállapításánál figyelembe szeretnék venni az utazóközönség jogos igényeit, ezért kérik, hogy ilyen irányú javaslataikat szóban, vagy írásban közöljék a vállalat forgalmi osztályával. g(XXXXXXXXXXXXXXXXXX30000CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXXXOOOOOOOOOO(XXXXXXXXXXXXXXXXXX}OOOŰOOOOCXXX300QaOOOCXXXXXX Mindannyiunk felelőssége G yűléseken, értekezleteken és még inkább az öntudatos munkások egymás közötti beszélgetésükkor leggyakoribb téma a társadalmi tulajdon dézsmálása, a nép- vagyon hűtlen kezelése, annak eltulajdonítása. Az öntudatos munkások felháborodottan ítélik el ezt a „Csáki szalmája“ felfogást és egyre határozottabban követelik a népi rend effajta vámszedőinek legszigorúbb megbüntetését- A munkásosztály nagyobbik részét kitevő öntudatos munkások tiltakozására azért is fel kell figyelnünk, mert nem egyedi jelenségre irányítja a közvélemény figyelmét, hanem — szembe kell néznünk a tényekkel — úgy látszik, nemhogy csökkenő, de egyre szélesebb körben ható káros, rendünkkel szembeni erkölcsi bizalmat kikezdő rákfenére. A józan tiltakozás azt is mutatja, mennyire idegen az effajta szemlélet az öntudatos munkásosztálytól — megvetik az üzemi tolvajokat, elhatárolják magukat tőlük. A társadalmi tulajdonnal szembeni „liberális“ felfogás nyilvánvalóan a tőkés rendtől kapott „örökség“. Bár ehhez hozzá kell tenni: a tőkés tulajdonának megvoltak a maguk hűséges őrei (felügyelők, mesterek stb.), akik mind saját magukét védték, az úr tulajdonát. A proletárok nyomorúsága ekkor szinte megkövetelte, hogy „kiegészítsék“ nagyon szűkös és nagyon bizonytalan kis fizetésüket. A tőkés megvámolása teljesen más erkölcsi elbírálás alá esik, mint az, amikor — önmagunkat lopjuk meg. A fel- szabadulás előtt erkölcsi felmentést kaphatott — a mai lopás ezerszer bűn, a szűkebi: közösség, a bánya, az üzem, í kereskedelmi vállalattal — éí az egész társadalommal szemben. Lapunk korábbi számaibar szóltunk: már az üzemi szarkákról — érdemes megnézni mi lett az írások utoeiete Megdöbbentő, hogy egyes gazdasági vezetők vaiosaggai s tolvajok palástolóivá lesznek olyan szemermetien okoskodással, hogy nem akarják kompromittaini az üzemet (as esetek nyilvánosságra hozatalával), meg az illető majc úgyis megfizeti az okozott kárt tenát minek az a nagy felhajtás. Nincs semmiféle magyarázat a toivajiásra — aki lop a népi demokrácia ellen eme: kezet! A legszigorúbb büntetést érdemli, de a vezető is aki mentegetni igyekszik ezeket! H a az egyszerű dolgozóktól megköveteljük — és meg kell követelnünk — a társadalmi tulajdon védelmét és tiszteletbentartását, akkor még fokozottabban áll ez a különböző beosztásban dolgozó vezetőkre- A legutóbbi vizsgálatok megállapították, nagyon súlyos mulasztások vannak egyes vezetők részéről is. Nem egyszerűen a társadalmi tulajdon eltulajdonításáról van szó! A Salgótarjáni Tatarozó- és Építő Vállalat például 1957- ben közel százezer forint értékű vállalati anyagot — egyébként hiánycikkek! — adott el magánosoknak, nem egyszer olyanoknak is, akik nem építenek! és azok még a mai napig is 35 ezer forinttal tartoznak a vállalatnak. A Balassagyarmati Városgazdálkodási Vállalat bo3 londdá tette — önmagát (vagy a talán mégsem?). Szállítási esz- s közei számára saját garázst- épített, de „ügy tett“, mintha kisiparosnak adta volna ki a 3 munkát, hogy ezzel a kiadást . 6.379 forinttal meghosszabbítsa — nem hinnénk, hogy ’’ önzetlenül. A Salgótarjáni " Vendéglátó Vállalat egyszerű j mulasztása 20 ezer forintba került az 1956/57-es év- ben. Az egyszemélyes ital- c boltok vezetőinek a ren- z delkezés szerint szerződést- kell kötniök a vállalattal, — 1 hogy anyagi felelősségüket ezzel is igazolják. Ez nem tör- tént meg. A 7-es és a 14-es- számú bolt vezetőjével nem i, kötötték meg a szerződést- Az 1 ellenőrzés során kiderült, hogy- a két boltnak — csodák eso- dájára — 20 ezer forint hiá- nya van. Nem ritkán előfordul olyan különös eset is, hogy , egyes személyek hibájából, a , vállalatnak büntetést kell fi- ’ zetnie — a vállalat fizeti is, s anélkül, hogy a baj elkövető- 3 jét felelősségre vonná. Más- ’ hol a leltározásnál tapasztalt " hiányt tudottnak veszik, — " és nem szorgalmazzák annak befizetését; megint máshol 1 egy nullát eltévesztenek a ^ prémiumfizetésnél, 1.700 forint helyett 13 ezret fizetnek ki. Vagy „helytelen“ könyve- 3 lés miatt 7.700 forint helyett 17 ezret; olyan is előfordul, 5 hogy az ellenforradalom alatt ” kifizetett túlfizetést „elíelej- t tették“ mindmáig levonni. Soroljuk tovább? Sajnos, • „anyag“ még van éppen ele- 1 gendő. i Mit akarunk ezek nyilvá- 1 nosságra hozatalával? — kér- 1 dezhetnék olvasóink. Azt, hogy a közvélemény figyelmét- felhívjuk ezekre a káros, előre- ■ haladásunkat gátló jelenségekre. hogy elmondják véleményüket ezekről, azt, hogy segítsük az olyan közhangulat kialakítását, amely megveti, kiközösíti maga közül a társadalmi tulajdon megdézsmá- lóit. L enin egyhelyütt arról beszélt, hogy a szocializmus olyan egyszerűvé teszi az állam vezetését, hogy az egyszerű parasztasszony is eligazodjék benne. Természetes, hogy ennek napjainkban való megvalósítása rendkívül körülményes lenne, de nem is ezt kell megragadnunk az okos útmutatásból, hanem azt, el kell érni (és meg kell teremtenünk a feltételét — ilyennek indul a most szerveződő üzemi tanács), hogy az egyszerű dolgozó ember is teljes betekintést nyerjen a gazdasági irányításba- És ez nemcsak jog de kötelesség is. Felelős kötelesség. Amikor mi a népi ellenőrzés kiterjesztéséről beszélünk, azt is mondjuk: így lesz teljes a munkásoknak a hatalomban való részvétele. Az amerikai légkörű gyanusítgatás és megfigyelés rendszerét nem vezethetjük be. de igenis el kell érni, hogy a becsületes munkások szemmel tartsák és közösítsék ki maguk közül az üzemi tolvajokat, a szarkákat, de úgy, hogy örökre elmenjen a kedvük ettől. A termelési értekezletek és különösen a munkásdemokrácia új intézményei az üzemi tanácsok minden bizonnyal lényeges fordulatot hoznak ezen a téren. Természetesen nem csodaszer ez sem. A lopás, illetve a vezetők helyzetével és a kapott bizalommal való visszaélés megakadályo- íásának egyik legfőbb biztosítója az állandó és rendszeres ellenőrzés. Amikor ellenőrzésről beszélünk, akárhányszor csak a munkások ellenőrzésére gondolnak. Pedig nyilvánvalóan nemcsak erről van szó. A dolgozóknak igényelniük kell a vállalat, az üzem munkájáról nem általában az ismertetést, de a konkrét, alapos, a részletekre is kiterjedő beszámolót. Rendkívül nagy felelősség hárul a társadalmi tulajdon védelme tekintetében a párt- szervezetekre. Ez megköveteli ellenőrző munkájuk állandó javítását. M int nagyon fontos dolgot kell kezelnünk a leleplezett tolvajok és a társadalom bármely más helyén dolgozó károkozóknak legszigorúbb megbüntetését. Az ugyanis a tapasztalat, hogy akárhány esetben a tettes barátai, ismerősei, bennfentes cimborái (akiknek közük van az illetőhöz, akárcsak úgyis, hogy elmulasztották a megfelelő el- enőrzést), mindent elkövetnek, hogy az ügyet suba alatt intézzék el. hogy ne verjenek nagy port a dolog körül. Olyan erkölcstelen megjegyzéssel teszik mindezt, hogy „csak nagyobb baj ne történjen“, meg: .több is veszett Mohácsnál“. Es itt nem egyszer a tettes múltjára hivatkoznak. Érthe- :etlen logika. Egyszer és min- lenkorra ki kell jelenteni, hogy senkit nem menthet fel mai iűnei alól munkásmozgalmi núltja, korábbi magatartása. \ népvagyon védelménél nem ehetünk liberálisak Túrái Laios
