Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)

1958-01-18 / 5. szám

1958. január 18. NÓGRÁDI Népújság 5 Mi a válasza Nyugatnak Bulganyin levelére? A Süddeutsche Zeitung a kö­zelmúltban bonni U. P. jelen­tést közöl, amely szerint Ade­nauer január második felében egy sor kérdéssel válaszol Bul- ganyin levelére. Mint ismere­tes, Bulganyin a párizsi MATO-értekezlet előtt hosz- szabb levelet írt a nyugati kor­mányfőkhöz, amelyben a töb­bi között középeurópai atom­mentes sáv létesítését és az idegen csapatoknak mindkét Németországból való kivoná­sát javasolta. i. A szövetségi kormány körei­ből nyert értesülések szerint Adenauer válasza ismét hang­súlyozni fogja a bonni politika békés céljait, de nem tartal­maz újabb javaslatokat. Azt mondják, Adenauernak az a véleménye, hogy a Szovjetuni­ónak először válaszolnia kell a NATO leszerelési javasla­taira. másrészt meg kell ma­gyaráznia Bulganyin javasla­tait. Különös érdeklődéssel vet­ték tudomásul. Bulganyin utalását a szovjet csapa­toknak az NDK-ból és a varsói tagállamokból való kivonulására vonatkozóan, ha a nyugati hatalmak kiürítik az NSZK-t és a többi NATO-államot- A bonni külügyminisztéri­umban rámutatnak arra, hogy Bulganyin levele gyakorlatilag az első hivatalos szovjet ok­mány, amelyben a Vörös Had­sereg csapatainak visszavonu­lását ajánlják a Szovjetunió határai mögé. Felmerül a kér­dés. vajon a levélben javasolt nyugati ellenszolgáltatás ma­gában foglalja-e az európai és afrikai amerikai támaszpontok feladását, vagy csupán a Szö­vetségi Köztársaság területén lévő támaszpontok kiürítését? Adenauer ezenkívül kérdést intéz majd Bulganyinhoz a le­szerelést, a német újraegyesí­tést, az általános egyhülést és az atomfegyvereket illetően. De magyarázatra szorul Bul­ganyin ama megjegyzése is, hogy a Szovjetunió kész minden lehetőséget kihasználni, amely a Szövetségi Köztár­sasághoz való közeledést egyetértést szolgálja. Mint mondják. Adenauer nem tér ki a Rapacki-tervre Bonni politikai körök véle­ménye szerint az új német­szovjet levélváltás hetekig, sőt hónapokig elhúzódhatik. Nem tartják kizártnak, hogy a levél­váltást — ha sikeresen végző­dik — az Adenauer és neves szovjet vezetők — esetleg Bul­ganyin vagy Hruscsov talál­kozója követi. * Félix Gaillard frania minisz­terelnök az U. S News and World Reportnak adott nyilat­kozatában síkraszáll a Szovjet­unió és a nyugati államok kül­ügyminisztereinek értekezlete mellett, egy későbbi, legmaga­sabb szinten tartandó értekez­let előkészítéseként — írja a Die Tat január 11-i számában. A francia miniszterelnök abból indul ki. „lényeges, hogy a nyugati nemzetek mindenkor kinyilvánítsák készségüket a leszerelési tárgyalásokra”. Hozzáfűzte, „az erős és ügyes orosz propaganda láttán, sohasem A műsorpolitikáról Hozzászólás a Nógrádi Népújság „Eleven pezsgő kulturéletet' és az „Egységes vezetést a kulturéletben" című cikkéhez szabad azt a látszatot kel­tenünk. mintha mi nem ép­pen úgy kívánnánk a le­szerelést. mint a Szovjet­unió”. Bár jelenleg semmi jel sem mutat arra, hogy a Szovjet­unió megváltoztatja a légiel­lenőrzési tervekkel szemben elfoglalt negatív álláspontját, Gaillard kívánatosnak tartja az értekezletet a legmagasabb szinten, „azzal a feltétellel, hogy ezt az értekezletet alapo­san és gondosan előkészítik, nehogy mindkét oldal számára csupán propaganda célokat szolgáljon.” Ami a rakétatámaszpon­toknak Franciaországban leendő létesítését Illeti, Franciaország még nem döntött véglegesen, de azok felhasználására vonat­kozó bizonyos feltételek mel­lett, hozzájárul majd. A dön­tést ebben a kérdésben nem szabad függővé tenni egy Ke­let-Nyugat között létrejövő tárgyalástól, mert „a nyugati védelmi szervezet különálló szükségesség”. Az atommentes sáv létesíté- Jsére vonatkozó lengyel javas­ltat Gaillard szerint „rendkívül ^veszélyes gondolat, mert Euró- !oa atom-leszerelése az ameri- jkaiakat arra kényszerítené. Ihopy visszavonuljanak orszá- Igukba. Mielőtt kifejtenénk vélemé­nyünket, engedjék meg. hogy tisztázzuk a cikkben használt MOKÉP szót. A MOKÉP egy országos szerv, amely a 19 me­gyei moziüzemi vállalatot és a szakszervezeti filmszínházakat kölcsöndíj ellenében látja el filmmel. Ez a MOKÉP. A Moziüzemi Vállalat, amivel a cikk MOKÉP cím alatt foglal­kozik. egy megyei szerv, amely hivatott a megye film-műsor- politikáiának az irányítására, a filmszínházak műszaki kar­bantartására. egyszóval üze­meltetésére- így tehát a fogal­mak tisztázása után szeretnénk a cikkben felvetettekre elmon­dani véleményünket. Először is nagyon helyesnek tartjuk a magunk részéről azt. hogy Salgótarjánban, ahol a kulturális irányítás több rész­re szakad, egy városi műsor- politikai bizottság létrehozását, amelyben minden érdekelt szerv képviseltetné magát és egyúttal végrehajtaná a párt és a tanács irányítását. A város kultúrrendezvényein a legnagyobb tömeget a film­színházak látogatói képviselik. Tehát nem közömbös, hogy ez a havi 50—60 ezer ember mi­lyen filmeket lát. milyen irány­ban fejlődik kulturális ízlése. Azonban a filmszínházak mű­sorpolitikájának az irányítása is több részre szakad Salgó­tarjánban. Jgy a működő film­színházak közül egyedül a No­vember 7 filmszínház műsorát irányítja a Megyei Moziüzemi Vállalat. A többi filmszínhá­zakét az Országos Szakszerve­zeti Filmközpontnál állítják össze. Hát hogy is ismerheti ez az országos szerv a salgótar­jáni kulturális programot, vagy éppen a konkrét városra alkal­mazható helyi irányelveket. így tehát a cikk szerint (a cikk írója) a November 7 film­színháztól várja, hogy helyes műsorpolitikát folytasson. Ha Megnézzük az elmúlt eszten­dőt és annak műsorpolitiká­ját, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy bár voltak hibák a műsorpolitikában, azonban lényegében a városi filmszín­ház betöltötte hivatását, és az ellenforradalom után nemcsak Salgótarjánban, de elmondhatjuk az egész ország­ban először rendezett „népi de­mokratikus filmnapokat” és először tűzött műsorára szov­jet filmeket a filmszínház. És azóta is minden törekvése a vállalatnak az. hogy a ió mű­vészi. eszmei mondanivalójuk­ban gazdag filmek sikerrel menjenek a filmszínházban. S éppen ez az ellentmondója an­nak, amit sajnálatos a cikk írója a Moziüzemi Vállalat „.üzlethálózatának” egy jó pontjaként jelöl meg. Mind­annyiunk előtt világos és is­mert tény. mint ahogy azt az „eleven pezsgő kultúréletet” című cikk is feltárja, nem egyezik a művészi, eszmei mondanivaló a közönség ízlése sok esetben. Már pedig ha mink arra törekszünk, hogy minél több művészi és szá­munkra fontos eszmei mon­danivalóval rendelkező filmek kerüljenek a filmszínház mű­sorára. nem az*üzletet. hanem a közönség szórakoztatását, a közönség nevelését tűzzük ki célul. A cikk azt állítja szószerint: „Nincs kezünkben az irányí­tás lehetősége és így nem tud­juk kihasználni g filmben rejlő nagy tömegnevelésű le­hetőségeket.” Sajnálatos ez a megállapítás. És nem értjük azt. hogy miért nem tudják ki­használni a filmben rejlő nagy tömegnevelésű lehetőségeket? Hát nézzük a dolgot sorjában. Amennyiben a városi tanács kezelésében lenne a filmszín­ház több „tömegnevelésű” fil­meket tűznének műsorra? Mert ha igen. akkor hogy tel­jesítenék azt, amit a cikk to­vábbi részében tárgyal, hogy a 30 ezer forint nyereségből fe­dezné a város egyéb nem jö­vedelmező kultúrrendezvényei- nek költségeit is­A többéves tapasztalat az és ezt máról-holnapra nem is le­het megszüntetni, hogy az ilyen filmeknek a látogatott­sága a legnagyobb propaganda és szervezés mellett is kisebb mint egy könnyebb úgy mond limonádé filmnek. Tehát itt már ellentétbe is kerül a cikk és nem 30 ezer forint nyereség, hanem talán éppen ennyi rá­fizetés lenne. Azonban térjünk vissza a jelenlegi helyzetre és ne essünk jóslatokba. A Me­gyei Moziüzemi Vállalat, me­ROSSZ RÁ1UK NÉZNI... Bajban vannak a baglyasi férfiak: nincs fodrász! Igaz, volt egy, de azt magához szó­lította az „Űr”. Van ennek már egy fél éve is. Azóta nyak­ban göndörödik a férfiak és a fiúk haja. Biz'isten rossz rájuk nézni... Akinek pénze és ideje van Tarjánban könnyít terhén, — húsz csengő forint ellenében. Mert ugye 4.60 a busz költség oda és vissza, 3.60 a nyiratko- zás, aztán egy kis borravaló... No meg ha az ember a város­ban van lehörpint egy-két fél­decit is a kihalófélben lévő fodrászok egészségére, a har­madikat meg azért engedi le a torkán, hogy legyen bátor­sága végig hallgatni felesége szidalmait a fél délután eltöl­tése miatt. Szóval drága mulatság ez a tarjáni kirándulás. így nem csoda, ha nem is annyira a férfiak, hanem inkább az asz- szonyok kérik, sürgetik a vá­rosi tanácstól az „istencsapás­nak” beillő baj orvoslását. Va­lószínű, hogy a „csapás” meg- szüntetőjének maradandó em­lékművet állít a hálás baglyasi nép. (G—L) A GONDNOK KARTONJAI A munkásszál­lókról nem egy­szer adtunk hírt lapunk olvasói­nak, de hát így is van ez rend­jén. A családi háztól elkerült dolgozók lelnek ott, a munkahely közelében otthont. Már hetekkel előbb érleltem a gondolatot ma­gamban. Szálló­ról írok, de nem arról, hogy mi­lyen panaszok vannak. Arra vol­tam kiváncsi, ho­gyan törődnek a dolgozókkal. Mit tesznek, ha valaki nem megy mű­szakba, vagy iszik. A nagybátonyi 104/2. legényszál- lót kerestem fel. Midőn elmond­tam Nagy Jenő gondnok elvtárs­nak, mire vagyok kiváncsi, nem szólt. Leültünk egy nagy tábla elé, amelyen fehér­betűs kartonok je­lezték a szobák lakóinak nevét A gondnok beszélni kezdett. — A 12-es szo­bában négy „ló­kötő“ lakik. Mind a négy vájárta­nuló volt. Az is­kolában erősen fogták őket és most nagy sza­badságot élvez­nek. Megisszák, amit lehet. Bár különösebb baj egyikkel sincs. Fizetésükből még szép ruhára is te­lik. — A 13-as szo­bában Bárczi Sa­nyi jól kereső vá­jár. Most vett egy motorkerékpárt, 14 ezer forintért. Bódi Jancsi a szo­ba másik lakója, nagyon különös ember. Nem iszik, nem öltözik és pénzét mégsem látni. — Burján Jós­ka a 14-es szobá­ban lakik. Meg­rögzött alkoholis­ta. Most felszólí­tottuk, vagy meg­változik, vagy nem lakhat tovább a szállóban. A fi­gyelmeztető szó használt. Január 1-töl fizetését a szálló gondnok­sága kezeli. így 15-én már nagy­kabátot veszünk számára, fenn­maradó pénzét pe­dig takarékba tesszük­— Három gya­korló vájár lakik a 15-ös szobában. Az egyik a kis Szarvas. Jól keres és egyszerre öl­tözködésben sze­rette volna maga mögött hagyni az összes jampece- ket. Persze az okos szó használt, Szavas is meg­változott. — Szalánki 250 köbcentis motort vett a 16-os szo­bában. Laczkó Bercinek, a szoba másik lakójának már megvan a motorkerékpárja. — A 17-es szo­bában négy fut­ballista lakik. Nincs velük sem­mi baj, hacsak az nem, hogy kulcs­ra zárják mindig az ajtót. Hogy miért? Ne lássa senki, hogy elfe­lejtettek meg­ágyazni. — A 18-as szo­ba lakói a két Ferron-testvér. Házat akarnak építeni otthon, fa­lujukban. Most minden pénzüket a házépítésre for­dítják. Megfogad­ták, hogy olyat építenek, amilyen még nincs a fa­lujukban és utá­na mindketten megnősülnek. — „Atomvájá­rok“ lakják a 21- es szobát. Korcs- máros és Farkas most jöttek vissza az uránium-bá­nyából. Szima a harmadik szoba­társ, aki most szeretne egyszerre szépen öltözni. Eddig alig vásá­rolt ruhát, most meg minden pén­zét arra költi. — A 23-as szo­bában lakik Se­bestyén Feri. Fe­riről meg lehetne mintázni a becsü­letesség, a sze­rénység szobrát. Nemrég végezte el a vájáriskolát. Azóta minden pénzét félrerakta- Most az üzemtől kért lakást, ame­lyet 10 ezer fo­rintért bútorral berendezett. Az új év első nap­jaiban idős édes­anyját Nagybá- tonyba hozza. ... és lehetne még írni tovább a szobák lakóinak tulajdonságait, jel­lemét. A szálló­gondnok pergő nyelvvel beszél tovább. Bevallom, kelle­mesen csalódtam. Nem gondoltam arra, hogy egy szállóban, ahol 86 dolgozó lakik, így gondjukat viselik. Igaz, a szállóban nemcsak a gond­nok végzi egyedül a felvilágosító munkát. Még az elmúlt év tava­szán történt, hogy a szállógondnok összehívta az ott­lakó kommunistá­kat és azóta min­den munkát kö­zösen végeznek. Mondják is ma gyakorta a szál­lóban, ahány kom­munista, annyi gondnok- Ez a titka a jó ered­ményeknek. Nem a pana­szokról akartam írni, de most mégis megteszem. A 104/2-es szálló lakói kérik, hogy részükre a bánya­üzem egy garázst építsen. Ugyanis annyi már a mo­torkerékpár, hogy nem tudják hová tenni. H. A. Megalakult Baglyasalján ■ a MSZBT helyi sservesete Kétszázöt taggal a minap alakult meg Baglyasalján a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság helyi szervezete. A szer­vezőmunkából igen nagy részt vállaltak magukra az MSZT korábbi aktivistái, a Szovjet­unióval való barátság őszinte hívei. Különösen eredményes munkát végzett Szigetvári Károly és Váradi Gézáné. A szervezet elnökének Jánosi Pétert választották. Hétezer háromszáz új teig a megye földművesszövet-kezeteiben Az elmúlt évben a földmű­vesszövetkezeti tagok több mint 1 200 000 forint részjegyet fizettek be. Ezzel a meglévő részjegyalapot a megye terü­letén közel 75 százalékkal nö­velték. Más területen is szép ered­ményeket értek el földműves­szövetkezeteink. A vezetőségek és a tagság jórésze nagy súlyt helyezett új tagok szervezé­sére. Ennek eredményeként megyénkben az elmúlt évben több mint 7300 új tag lépett be a földművesszövetkezetbe. gyei vállalat, amely nemcsak; a salgótarjáni November 7; filmszínházat üzemelteti, ha-; nem az egész megye mozijai-; nak gondjaival, bajaival tö-j rődve irányítja a megye mű-j sorpolitikáját. így tehát ez a többletbevétel,; ami minden bizonnyal a salgó-i tarjáni November 7 filmszín-; házban meg van még egy né-| hány ilyen menetelő mozival,; mint a salgótarjáni egy egész; megyére kerül felosztásra,; figyelembevéve a helyi adott-; Ságokat. Nyilván a jövő per-; spektivája. hogy a filmszínhá­zak a tanácsok kezelésébe ke-j rülnek. Azonban addig sok; számottevő kérdést kell meg-j oldani. Addig, amíg a Novem-j bér 7 filmszínház nyereséggel; működik, a megye számos; filmszínházba ráfizetéssel, defi-j cittel. Hát most helyes lenne: az, hogy itt Salgótarjánban: napról-napra olyan rendez-; vényt tartsunk, amiből nincs; bevétel, (hisz ezt fedezi a; mozi). Ugyanakkor a megye; számos filmszínházának kapu-; .iát be kellene zárni, mivel aj bevétele nem fedezi a költsé-j geket? Lehet rajta vitatkozni.; De azt hisszük a szocialista kul-j túra fejlesztése olyan szűk-; séges, vagy talán szükségesebb; egy faluban, ahol talán egye-j dűl a filmszínház jelenti a kul-[ túrát, mint Salgótarjánban; „ráfizetéses kultúrrendezvénytí tartani”. összegezve nagyon helyes.; hogy végre a megyei sajtó isj helyt adott a Salgótarjánban; lévő áldatlan kulturális álla-! pótnak, amely .gyors, sürgős! intézkedésekre vár. És talán azj első lépés a városi műsorpoli-j tikai bizottság megalakítása; Ezt magunk részéről már több-j szőr kifejtettük és ezért a to-; vábbiakban is harcolunk- Ami; a filmszínházak, tanácsok ke­zelésébe való leadását illeti- ez a törekvés helyes. Azonban vállalatunknak míg ez megtör­ténik, el kell érnie azt. hogy minden filmszínház fenn tudja saját bevételéből magát tar­tani és akkor nem lesz akadály egyik filmszínháznak sem, hogy a helyi tanács kezelésé­be kerüljön. Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat Vezetősége I — ..... ... ■■■"- 1 ■ ■ ■" hí rek k nagyvilágból Moszkva: A Szovjetszkaja jRosszija című lap csütörtökön jbelgorodi jelentés alapján ár­iról számolt be, hogy a hohlovi [kórházban V. Zsmurkova asz- [szony hét kiló tíz dekás [gyermeknek adott életet. Anya lés gyermeke jól érzi magát s ;a szülés után kilenc nappal [már el is hagyta a kórházat. Az [ifjú Zsmurkov valószínűleg az [utóbbi évek legnagyobb test­isúlyú újszülöttje, í Prága: Az olomouci egyetem [sebészeti klinikáján bemutat- jták a Csehszlovákiában elő- [állított mesterséges szív pro­totípusát. A készülék 30—60 [percig képes a szív és a tüdő [funkcióját helyettesíteni mi- [alatt a sebészek a beteg szívet ioperáliák. A vérkeringés gyor- jsosága és a vérnyomás szükség iszerint szabályozható. | A bemutatón a készülék ti­zennyolc órán át hibátlanul [működött. A mesterséges szí- |vet egyelőre kísérleti állato­ikon próbálják ki a gyakorlat­iban. | Petrouaviovszk: A Kamcsat- |ka félsziget délnyugati részénél, |az Ohocki-tenger partján egy Ibedugaszolt palackot találtak, |amelyet egy orosz hidrográfiai lexpedició dobott a Csendes- |óceánba 1915 augusztus 10-én |.,Ohock” nevű hajójáról. | A palackban talált írás el- Imondja, hogy a palackot az [[északi szélesség 54 fok 43 per­lőén és a keleti hosszúság 143 |fok 47 percén, vagyis a Szaha- |lin-szigetek északi sarka köze­liében dobták a tengerbe. | Athén: A csütörtöki lapok |Szalonikiben élő hetven poli- . |tikai és közéleti személyiség . |tiltakozó nyilatkozatát közli az |ellen, hogy rakétatámaszpon- ! |tokat építsenek Görögország­ban. | Kairó: Egyiptom csütörtökön |nemzeti ünnep gyanánt ülte |az alkotmány kihirdetésének [[második évfordulóját. A nem­zetgyűlés rendkívüli ülést tart. |amelyen Nasszer elnök beszél |és átveszi azt a kitüntetést. 1 |amelyet az országnak tett szol- 1 |gálataiért a nemzetgyűlés adó- 1 [[mányozott neki. Az ünnepség- 1 |re meghívták az összes külföldi ' | diplomáciai képviseletek ve- ’ “vetőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom