Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)
1957-12-31 / 104. szám
4 NÓGRÁDI Népújság 1957. december 3í. Az üzemi demokrácia) szélesítésének úftjánj A közelmúltban jelent meg a forradalmi munkás- /E paraszt kormány és a Szakszervezetek Országié JL gos Szövetsége Elnökségének közös határozata az üzemi tanácsok létrehozásáról. Abból az alapvető tételből kiindulva, hogy a szocializmust eredmé- »resen építeni csak a munkásosztály, a dolgozó tömegek »lnyomó többségének aktív támogatásával és közreműködésével lehet, a párt és a kormány a szakszervezetek fontos feladatának tekinti az üzemi demokrácia továbbfejlesztését. Az üzemi demokrácia szélesítése — szögezi le a határozat — „a dolgozóknak, mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségnek, a gazdasági építőmunka irányításába való fokozottabb bevonása azt * célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkötó kezdeményezésének kibontakoztatását a szocializmus építésében meggyorsítva a szocialista gazdaság fejlesztését, hozzájáruljon a népjólét további emeléséhez és mindezek következté Itcn tovább erősítse a néphatalmat, a proletárdiktatúra álla mát“. Ma, közel két hónappal a halározat megjelenése után szükségesnek látszik, ha vázlatosan is összegezzük az eddigi lapasztalatokat és tanulságokat vonjunk le a további munkához. Ismeretes, hogy az üzemi demokrácia szélesítése nem nőst és nem is az ellenforradalom után vetődött fel nálunk. Uár 1953. júniusában szorgalmazta ezt a párt Központi Vezetősége, sajnos azonban, a pártvezetésben jelentkező revizionista és szektás hibák miatt a helyes határozat nem valósulhatott meg. Üjból 1956. nyarán került a kérdés napirendre és a párt helyes határozata nyomán megkezdődött a hibák következetesebb kijavítása. Ezt a folyamatot törte azonban derékba az ellenforradalom kirobbantása. Az ellenforradalom létrehozta az úgynevezett „munkás- tanácsokat", amelyeket saját képére formált ki. Ahogy tisztult az emberek gondolkodása, ahogy létrejött a politikai és Gazdasági konszolidáció, úgy szűnt meg minden létalapja a munkástanácsok működésének. Ezeket a rosszemlékű szer-, veket a munkások egyáltalán nem siratják vissza. Ugyan akkor azonban súlyos hiba lenne nem látni, hogy a dolgozó tömegekben megvan az óhaj, amely szerint jobban részt kívánnak venni a termelés irányításában és ellenőrzésében. Ennek az óhajnak tett eleget kormányzatunk, amikor döntést hozott az üzemi tanácsok létrehozásáról. , Az üzemi munkások zöme éppen ezért helyésléssel fogadta a SZOT és r kormány határozatát és bizakodással, várakozással tekint tz üzemi tanácsok működése eléUgyanakkor azt is el kell mondani, hogy sokan kétkedve." bizalmatlanul fogadták a határozat megjelenését. Érdemes megnézni, mi az oka ennek a bizalmatlanságnak. Egyrészt még mindig kísért a munkástanácsok rossz emléke, elsősorban az üzemi funkcionáriusok és aktivisták között, mert hiszen legtöbb helyen ők bírálgatják a határozatot. Igaz az, hogy igen sok jó elvtársunknak, igazgatónak •árttitkárnak, szakszervezeti bizottsági elnöknek megkeserítette az életét a munkástanács. Ebből következik, hogy egyes elvtársak még a nevét sem szívlelik és sokan el sem tudják képzelni — és ez már nagy hiba —. hogy az üzemi tanácsok elvileg és gyakorlatilag is egyaránt különbözni fognak a rosszemlékű munkástanácsoktól és kévések lesznek arra, hogy a munkásosztály érdekének megfelelően dolgozzanak. Világosan látni kell, hogy nem a név és nem a forma elsősorban a döntő, hanem a tartalom és a cél, amilyen érdekeket az üzemi tanács szolgál. A z ellenkezés másik oka abban keresendő, hogy /■ sok elvtársunk fél az újtól, ragaszkodik a régi- / JL hez, a megszokotthoz és — beszéljünk őszintén — a kényelmesebb vezetési formához. És ha valaki abból ki akarja billenteni, egyszerűen megsértődik. Ez nagyon rossz dolog és a jövő eredményes munkája érdekében szóvá kell tenni. Ezek az elvtársak szavakban feltétlen helyeslik az üzemi demokrácia szélesítését, de a gyakorlatban különböző kifogásokra hivatkoznak. Az igazgatók például azt mondják, hogy az üzemi tanácsok létrehozása csorbítja egyszemélyes vezetésüket, hatáskörüket. A szakszervezeti bizottsági elnökök, hogy úgyis nagyon sok bizottság működik, még több lesz az értekezlet. A párttitkár elvtársak, hogy eddig is megoldotta a feladatot a pártszer vezet, a szakszervezet és az üzemvezetőség jó együttműködése. Tehát látjuk, kifogás van bőven. Szeretném megemlíteni, hogy a legnagyobb ellenállást a bányaüzemeknél tapasztaltuk. Ezt igazolja az a tény is, hogy azon az értekezleten, amit a közelmúltban a tröszt- bizottság tartott az igazgatóknak és szakszervezeti bizottsági elnököknek, nem az előre kézbesített végrehajtási ütemterv felett folyt a vita, hanem azon, kell-e egyáltalán üzemi tanács. És ebben a prímet elsősorban az igazgatók vitték. Azóta persze már valamit változott a helyzet, egy sor elvtárs feladta álláspontját, belátta annak helytelenségét. Ennek ellenére az előkészíő munka nem halad kielégítően. Igaz, hogy a határozat a végső határidőt 1958. március 31-ével szabta meg, de az is igaz, hogy egy sor fontos üzemben már január első felében létre kell hozni az üzemi tanácsokat. Ilyen üzemek: Mizserfa. Róna. Zagyvapálfalvi Bányagépgyár és Üveggyár. Salgótarjáni Üveggyár, az Erőmű, Vasötvözetgyár és még több más üzem. Az a tapasztalat, hogy ennek a feladatnak a végrehajtása legtöbb helyen még csak az üzemi bizottságokig jutott el, igen sok helyen még az aktivistákat egyáltalán nem tájékoztatták e fontos határozat végrehajtásáról. Ebből következik, hogy a munkások zöme, akik elsősorban érdekeltek az üzemi demokrácia kiszélesítésében, nem ismerik részletében a határozatot. Arra van tehát szükség, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok és pártszervezetek sürgősen kezdjék meg az előkészítő munkát, adjanak részletes, mindenre kiterjedő tájékoztatást a bizalmiaknak és a munkásoknak az üzemi tanácsokkal kapcsolatos problémákról. Ehhez termész«t«6en arra van szükség, ho»- a területi íiBottságok nagyobb felelősséggel ás lelkiismerettel törődünk e feladat régrehajfásával. Az eddigieknél következetesebben kísérjék figyelemmel és követeljék meg a határozatok végrehajtását, tartózkodjanak többet az üzemekben, közvetlenül is segítsék a szakszervezeti bizottságokat e nagyjelentőségű feladat megvalósításában. Erre most igen nagy szükség van, mert nem utolsó sorban a jó előkészítő munkán nagymértékben múlik, milyen lesz és hogyan dolgozik majd a létrehozott üzemi tanácsai határozatnak az a fontos megállapítása, hogy /■ az üzemi tanácsok közvetlen a szakszervezetek JL -L irányítása alatt tnűködnek, azt jelenti, hogy a szakszervezetek jogköre megnőtt, de ezzel megnőtt a felelősség és a feladat is. Nem kétséges, hogy nálunk, Nógrádbaa is kinevelődött az a tapasztalt szakszervezet i SIKERSTATISZTIKA KULTŰRCSOPORTOK NAGYOROSZIBAN az idén hatalmas lendületet a tánc és operett zenekar, vett a kultúrmunka. Gazdag Hasznos ismereteket terjesztő programmal és jó eredménynyel működik a népfőiskola, amelynek keretében történelmi, irodalmi, földrajzi és fizikai alapismereteket sajátítanak el a dolgozók. Ugyancsak TTIT előadásokat is beindítottak az idén. Férfi-női népi tánccsoportjuk is sikerrel szerepelt. Eddig főleg operetteket tanultak be a színjátszók!, de jövő évi tervüket már komosikerrel működik a háziipari lyabb igények alapján készí- tanfolyam is. Üjjászerveződött tettékCZINKE FERENC rajztanár és festőművész egy- személyben. Szerelmese a művészetnek, iskolájában is mindent elkövet, hogy tanítványai művészetértő emberekké váljanak. Iskolai munkája mellett a festőművészetnek él. Az 1957-es évi megyei képzőművészeti kiállításon képei megérdemelt nagy sikert arattak. Meg kell emlékeznünk eredményekben gazdag szervező munkájáról is. Fáradthatatlan, örökké tűzben égő szervezője a megyei képzőművészeti életnek. Egyetértésben társaival ez évben már sikeresen szerepeltek egy képzőművészeti kiállítás keretében. Az 1957. évben munkáját siker koronázta. Szeretnéiík, ha a következő évben ezek a sikerek gyarapodnának és ismét az elismerés hangján emlékezhetnénk meg róla és a többi képzőművész társairól. A BALASSAGYARMATI járási kultúrházban az idén a gyermekszakkör újjászervezésével új élet született. A gyerekek hírneve a várostó! távolabbra is eljut, sok helyre kaptak meghívást vendég- szereplésre. így üdvözölhettük mi is e kiváló szakkör szereplőit több ízben városunkban, a gyerek szereplők a népitánc hagyományok ápolását a régi tánc kultúra megőrzését és felelevenítését tűzték ki célul Munkájuk eredménnyel járt: megszerezték a Népművészeti Intézet elismerését. Azért is érdemes figyelemmel kísérni c kultúrház munkáját, mert az idei nyáron új gazdát kapott, új igazgatót és új vezetőséget. Ezzel, mondhatni egycsapásra fordulat állt be a kultúrház életében. A régi csak szórakozást célul tűző műsorokat igényes, komoly darabok váltották fel. A pártbizottság maga is támogatja az előző vezetés hibájából anyagi gondokkal küszködő kultúrott- hont. A kultúrház jövő évi terve: a' kulturáJOBBÁGYIBAN ralis tanács, (amely vállalati vezetőkből, szakemberekből és a KISZ képviselőiből áll) bevonásával igazi, művelődési lehetőséget biztosítani a szórakozni vágyó gyarmati dolgozóknak. Szeretnének többet foglalkozni az ifjúsággal, az úttörőkkel is. Ez azonban jelenleg helyiség hiány miatt akadályba ütközik. Pedig kézenfekvő lenne a megoldás: eltelepíteni a kultúrház épületéből a zöldséges boltot és helyébe nyomban megalakulhatna az úttörőház. TALIGA FERENC Az SBTC NB I-es labdarúgó csapatának ördöngős cselű balszélsője, aki immár két éve qkeseríti meg az NB 1-es csapatok jobbhátvédjeinek életét. Ez a fiatal játékos ez évben csapatának legjobbja volt. Többízben szerepelt a magyar utánpótlás válogatottban, s sok örömet szerzett a magyar labdarúgósport népes táborának. Jelenleg már a nagyválogatott kapuit döngeti, s o világbajnokságra készülő magyar labdarúgó válogatott keretbe jelölték. Reméljük, hogy hamarosan Szojka mellett„ nagyválogatott játékosként üdvözölhetjük a tehetséges salgótarjáni labdarúgót. Az SBTC vezetőségének nyi- lakozata szerint ehhez az: is kell, hogy Taliga Ferenc megmaradjon a mostani szerény, sportszerűen élő játékosnak. tulajdonképpen csak a tél elején kezdődött me# az igazi kultúréletet. A művészetet igazán szerető idősebbek és fiatalok magukra vállalták a község népe nevelését, szórakoztató műsorok formájában. Megalakult a színjátszó csoport, s rövidesen egy három- felvonásos darabbal lépett fel a községben és a környező falvakban: Palotáson. Pásztón. és még máshol is. Az a tervük: a többi községben is felébresszék az érdeklődést a kultúra iránt. Az ellenforradalom óta ugyanis a pásztói járásban pangás következett be; egy- egy községben többnyire táncból állt csak a szórakozás. A jobbágyi példa nyomán most hasznos, igényes előadásokkal készülnek a dolgozók szórakoztatására. DARVASI ELEONÓRA a Salgótarjáni Üveggyári Építők ifjúsági atlétája az 1957-es sportév legeredményesebb versenyzőjének bizonyult. Többszörös megyei bajnok diszkoszvetésben és súlylökésben. Legjobb eredményei: diszkoszban 35.06 m, súlylökésben 11.32 m. A fiatal tehetség még két évig gazdagítja a megye ifjúsági atlétáinak eredményeit. Előreláthatólag, mint a szakemberek is megjegyezték, még sok szép eredményt vár a megyei atlétika ettől a lelkes üveggyári fiataltól. A kiváló tehetség Bajcsik VARGA ELEMÉR az Acélárugyár acélöntődéié- nek vezetője olyan eredményesen irányította üzemét, hogy az első helyre került a gyárrészlegek között az éves terv haTARJÁNI DEZSŐ a Bányagépgyár dolgozója sikerrel oldotta meg az F- 125-ös szivattyú futó- és vezetőkerekének vasmag nélküli öntését. Üjítása nyomán egy-egy öntésnél közel 7 forintos a megCSONKA JENŐ A Salgótarjáni BTC ökölvívó csapatának ezidei legeredményesebb versenyzője. A fiatal tarjáni ökölvívó megnyerte az idén az országos vidék bajnoka címet, majd az országos bajnokságon hatalmas küzdelem után, csak bírói tévedés ütötte el őt a magyar bajnokság megnyerésétől. így jogtalanul második helyre szorult. Csonka Jenő a magyar ökölvívó válogatott keret tagja, akitől, mint Pintér János edző mondja, még igen sokat várhatunk, ha törés nem áll be a fiatal tarFerenc tanítványa. táridő előtti teljesítésében. takarítás. jani ökölvívónál. <^cv-^^or>or>:yvyirifVyyyxXXXXXXXXXXXXXX3<;XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXt üzemi tanácsok megalakulása után következik majd: hogyan dolgozik és milyen eredményes lesz ennek az új szervnek a munkája. Éppen ezért már most szükséges a figyelmet felhívni az újonnan megválasztott üzemi tanácsok munkájának, működésének segítésére, támogatására, hogy minél előbb leküzdjék az indulással járó nehézségeket, megszilárduljanak és eredményes munkájukkal szilárd támaszává váljanak a munkáshatalomnak, a szocializmus építésének. Hogy ez így legyen, az az üzemi szakszervezeti aktivisták sokezres seregének lelkes munkáján, a pártszervezetek segítségén és nem utolsó sorban a gazdaságvezetők megértésén és jószándékán múlik. Reméljük, hogy ezekből egyik részen sem lesz hiány. Végül szükséges hangsúlyozni, hogy az üzemi tanácsok létrehozása és működése egyedül nem oldja meg az üzemi demokrácia szélesítését. Továbbra is elsőrendű feladatként kell kezelni, jobban, mint eddig, a termelési tanácskozások jó előkészítését, hogy azok valóban az üzemi demokrácia fontos eszközei legyenek, vagyis az üzem dolgozóinak parlamentjévé váljanak. A szakszervezeti bizottságok egyik fontos feladata legyen: éberen őrködni a dolgozók által felvetett jogos problémák és javaslatok elintézése és megvalósítása felett. 0 * ‘sszegezve: dolgozzanak úgy elvtársaink az üzemekben, hogy munkájuk nyomán kibontakozzék az üzemi demokrácia, eredményesen dolgozzanak és működjenek a létrehozandó üzemi tanácsok és munkájukkal szolgálják a munkásosztály és az egész dolgozó nép felemelkedésének ügyét. NÁDASDI ANDRÄS a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. aktíva és vezető gárda, amely e feladattal eredményesen képes megbirkózni. Az üzemi tanácsi rendszer létrehozásával lejárt az úgynevezett ,,vaskalapos szakszervezeti elnökök ideje, akik nem képesek kollektíván vezetni, akik mindent csak egyedül akarnak elvégezni, semmit másra nem bíznak, azt hiszik, hogy erre egyedül csak ők képesek. Az a ténv, hogy a szakszervezeti elnök egyben az üzemi tanács elnöke is lesz, azt követeli, hogy jobban meg kell osztani a munkát, rendszeres feladatot kell kapni a vezetőség többi tagjainak is. tv-ülőn szeretném aláhúzni a bizalmiak szerepét, üí munkájuk megnövekedett jelentőségét. Erről I \ az utóbbi időben elég sok szó esett, mégis az a jellemző legtöbb üzemben, hogy a szakszervezeti vezetők nem építenek rájuk, nem tájékoztatják őket a legfontosabb tennivalókról, nem kérik ki véleményüket egy- egy fontos iatézkedés megtétele előtt, egyszóval: nem érnek rá velük foglalkozni, nem becsülik eléggé a bizalmiakat. Ugyanakkor sok szakszervezeti vezető arról panaszkodik, hogy a gazdasági, műszaki vezetők, bányamesterek és aknászok nem ismerik el egyenrangú partnernek a bizalmit abban az üzemrészben, ahol dolgozik. Ebben természetesen sok az igazság, de az is igaz, hogy a bizalmiak tekintélye és megbecsülése elsősorban ott kezdődik, hogy a szakszervezeti bizottságok maguk becsüljék meg őket és törődjenek velük úgy, mint ahogy ezt nehéz, felelősségteljes munkájuk megkívánja. A bizalmi munka megjavítása nélkül nem képzelhető el eredményesnek a szakszervezeti bizottságok, de a létrehozandó üzemi tanácsok munkája sem. Bár az előkészítő munka, az üzemi tanácsok létrehozása fontos feladatot jelent, mégis a munka neheze az
