Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-24 / 102. szám

IWI. äecemüer SÄ. töa&Di rrepmjtOg s Fokozott felelősséggel ^ GAZDASÁGI VEZETŐK nagy többsége maradéktalanul eleget tesz hivatásával együttjáró sokirányú kötelezettségeinek. Elismert munkájuk nyomán egyre erősödik gazdasági életünk minden pontja. A felelősségérzettel viselt munkájuk során országszerte épülnek és fejlődnek a szocializmus hadállásai. Amíg egy­részt a gazdasági élet terén számottevő eredmény mutatja az előrehaladást, ugyanakkor sok még a fejlődést akadá­lyozó körülmény. Gazdasági rendünk alapja: a társadalmi tulajdon helyenként még nem részesül keilő védelemben. Bűnös mulasztással milliók vesznek kárba. Többen akadtak már a gazdasági vezetők közül, akik nemcsak a bűnös mulasztásukkal járultak a társadalmi tulajdon megkárosítá­sához, de bűnös tevőiegességgel is százezrekkel rövidítették meg a népi államot A népgazdaságunkat érintő súlyos károkozások gyakran az üzemek, vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetőinek mulasztására vezethető vissza. Alapvető tévedésben van, aki azt gondolja, hogy a bűncselekményt az üzemben csak a szerelőruhás munkás követheti el és nincs törvénye a bűn- cselekményt elősegítő hivatalos személyek felelősségre voná­sának, az ésszerűtlen gazdálkodásnak. A vállalati vezetők felelőssége háromirányú, éspedig; büntetőjogi, fegyelmi és anyagi (kártérítési) felelősség. Az igazgató felelősségében műszakilag a vállalat főmérnöké, adminisztratív részében pedig a főkönyvelő osztozik. A rendszeres ellenőrzés elmulasztására vezethető vissza több dolgozó bíróság elé kerülése. Ha az üzemek íeieiös vezetői többet törődnének a társadalmi tulajdon védelmé­vel, a tolvajok már az első alkalommal lebuknának- Talán Antal Tibor és tizenegy társa — köztük három fiatalkorú — sem jutott volna a vádlottak padjára, ha a Salgótarjáni Acélárugyárban az öltözőszekrényeket időnként megnézték volna, vagy megszigorítják a kapuellenőrzést és nem tartják fenn oly sokáig az ellenforradalmi időkből származó „dolgo­zókat megszégyenítő motozások" hibás és káros nézetet. A dolgozók iránt érzett több felelősségtudat másutt is sok embert menthetett volna meg a bűnvádi eljárástól. Egyes gazdasági vezetők a társadalmi tulajdon felületes, hanyag vagy könnyelmű kezelését gyakran azzal valósítják meg, hogy fontos bizalmi jellegű vagy szakképzettséget igénylő beosztásokra kellő megfontolás és körültekintés nél­kül sokszor büntetett előéletű, italozó, erkölcsileg megbízha­tatlan személyeket állítanak. A Kisierenyei AUami Gazda­ság vezetője a börtönből nemrég feltételesen szabadon bo­csátott és személyazonossági igazolvánnyal sem rendelkező Márton Miklóst nagyobb összeggel toborzásra küldte. Szük­ségtelen talán megemlíteni is, hogy Márton Miklós a pénzt saját céljaira fordította és a kiküldetésből rendőri beavatko­zással ismét visszakerült korábbi helyére. A/ O N gazdasági vezetők. akik a társadalmi tulajdon megkárosításáról tudva, a fel­jelentési kötelezettséget megszegik és ezen magatartásuk­kal nemcsak hogy nem védik kellően a szocialista tulajdont, hanem segítséget nyújtanak a károkozóknak, — büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Kovács Béla, Varga Ignác és Válóczi Béla húsbolti dolgozók egy darab félsertést loptak el. A me­gyei tanács kereskedelmi osztályának álláspontja szerint a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalat azért mellőzte a bün­tető feljelentést, mert az ellopott félsertés árát a nevezettek megfizették. A gazdasági vezetőknek meg kell érteniük, hogy a társa­dalmi tulajdon károkozóival szemben kötelességük meg­tenni a feljelentést, mert a feljelentés megtétele nincs a vállalatvezető szabad belátására bízva. E *^GYES HELYEKEN kezd úrrá lenni a protekció, az Összeköttetés szemlélete. A korrupció nagy veszélye abban áll, hogy az összeíonódot- tak rétegét ingataggá, erőtlenné és képtelenné teszik arra, hogy hivatása szerint erős támasz legyen a népgazdasági érdekek védelmében és hogy ilyen irányban befolyásolja környezete megfelelő körét. Két hőnappal ezelőtt még Ko­vács Sándor zagyvapálfalvi körzetvezető erdész sem gon­dolt arra, hogy előbb a kötelező ellenőrzés elmulasztása, később az elnézés, majd pedig a bűnös összefonódottság több társával együtt hová juttatja. A társadalmi tulajdon védelme biztosításának egyik döntő módja a bűntettek elkövetésének megelőzése. E fel­adat ellátása igen széleskörű és rendkívül alapos intézkedé­seket követel meg. A bűncselekmény elkövetését elősegítő okok jelentős része a felületes, formális ellenőrzés vitelére vezethető vissza. Krefli Iván, a kazári bányaüzem volt fő­mérnöke csaknem 140.000 forint munkabér túlfizetése végsősorban a formális revíziónak tudható be. A revízió sza­badjára engedte az állam pénzét hanyagul kezelő főmér­nököt. A szocialista gazdasági rend erősödése és továbbfejlő­dése harci feladatként tűzte célul a társadalmi tulajdon minden vonatkozásban való védelmét. A feladat ellátása elsősorban a gazdasági vezetőket terheli. Az eddig elért szá­mos siker mellett jelentkező súlyos hibákat viszont nem lehet kizárólag az igazgató nyakába varrni. Meg nem cáfol­tán igazuk van viszont egyes gazdasági vezetőknek abban, hogy a társadalmi tulajdon védelmében történő határozott intézkedésben az egyeztető bizottságok részéről esetenként nincs ugyanilyen hozzáállás. A Salgótarjáni Vendéglátóipari Vállalat Igazgatója a teljes kár megtérítésére kötelezte a régi, kiváló szakismerettel rendelkező egyik dolgozóját, mert a bányásznapra előkészített hurka megromlását bűnös mu­lasztással előidézte és ezzel csaknem két és félezer forint kárt okozott. Noha a törvény az adott esetben az okozott kár kétszerese erejéig történő kötelezésre is feljogosít, az egyeztető bizottság mégsem efelé hajlott., hanem a kártérí­tést mérsékelte a vétkes dolgozó egy havi fizetésének 15 szá­zalékára Ö S8ZEFOGLA-LVA: A gazdasági vezetőknek a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme terén teendő legfontosabb feladataik közé tartozik a bűncselekmények elkövetésének lehetőségét is kizáró meg­előző intézkedések megtétele, az ellenőrzések jobb megszer­vezése, felelős, vagy bizalmi jellegű funkciókba megfelelő személyek beállítása, a meg nem felelők leváltása és végül, de nem utolsó sorban bűntett elkövetése esetén a törvényes feljelentési kötelezettség megtétele. Mohi János ügyész. A tudomány nagyhatalma A MESTERSÉGES HOLD EGYIK HOZZÁVETŐLEGES PÁLYÁJA BUDAPEST] nár van, szemben at oxfordi 5-tel." A Szovjetuniónak a rakétatudományban el­ért sikerei még inkább előtérbe állítják a Szov­jetunió tudományos eredményeit. A New- York Herald Tribune cí­mű amerikai lapban (1957 október 7.) olvas­hatjuk: „A látogatóban pár hónappal ezelőtt ott (a Szovjetunióban) )árt amerikai tudósok tapisz- taUitai szerint senki sem írja elő a szovjet terve­zőknek, hogy mennyit kell egy-egy terven meg­takarítaniuk. Megkérde­zik tőlük, mennyire van szükségük — és azt meg is kapják... Három éves a világ első atomvUlanyteiepe. Az atomvillanytelep központi vezérlőasztala. bocsátották, bizonyítja, milyen nagyra értékelik a tudományos kutatást. Az oroszoknak a tech­nika terén elért eredmé­nyei igen szilárdak. A Tupoljev-féle TU—104- es lökhajtásos repülőgép, amellyel 36 000 láb (egy láb kb. 30 cm) magas­ságban 2 óra alatt ér­keztünk Prágából Moszkvába, nem egysze­rű bűvészkedés. A moszkvai repülőtéren láttuk « TU—104 to­vábbfejlesztett válto­zatát, a TU—104/A-t és a száziiléses, négy-négy turbinás TU—JI0-et... Említésre méltó tény, hogy Oroszországban egy-egy tudós mellett több technikus dolgozik, mint Angliában, vagy Amerikában. Még jobban kidombo­rodik az oroszok erede­tisége az elméleti kér­dések megközelítésében. Jó elméleti szakembe­rek kinevelése nehezebb, mint bármely másfajta fizikusé és nem lehet túlértékelni azt a befo­lyást, amit e szakembe­rek gyakorolnak a tu­dományos és technikai haladás távlati fejlődé­sére. Nagy benyomást tett ránk és sokszor meg is döbbentett bennünket az, hogy azokban a la­boratóriumokban, ame­lyekben a diákok tanul­nak, milyen pazar a fel­szerelés és a tanulók szabadon pepecselhetnek a költséges kutatási fel­szerelésekkel. Moszkvá­ban évente 500 fizikus végzi el tanulmányait, míg Oxfordban csak 70. A moszkvai fizikai sza­kon 70 professzor és ta­A magyarországi el­lenforradalom idején szinte az egekig csapott a szocializmus hitvány ellenségeinek kommu­nistaellenes támadása. A harc világméretekben folyt, katonai, gazdasá­gi, diplomáciai és ideo­lógiai síkon egyaránt. Nem kis tétről volt szó... A kapitalista saj­tó szüntelenül jövendöl­te a kommunizmus bu­kásának közeliségét. Az Express című francia lap például 1956 novem­ber 23-i számában arról (r, hogy a kommuniz­musban „a probléma to­tális” és hogy „olyan válságról van szó, ami­kor minden kockán fo­rog”. Fogjunk tehát hoz­zá — folytatja — „az egyetlen valóban bírá­latnak nevezhető elem­zéshez, amely... egészen a rendszerig hatol.” Tehát a rendszerről volt szó... Bs csodák-csodája, a kapitalisták számára nem a minden eszközzel segített irányban alakul­tak az események. A szocializmus erői világ­szerte rendezték sorai­kat és ami a legalap­vetőbb jelentőségű, a Szovjetunió roppant mó­don megerősödött, nap- ról-napra nagyszerűbb­nél nagyszerűbb techni­kai és tudományos ered­ményekkel lepi meg a világot. Az atom-villany- telep, az interkontinen­tális rakéta, a mester­séges hold és az atom­jégtörő; ezek főbb állomá­sai. A tőkés világ hosz- szú éveken keresztül becsmérelte, lekicsinyel­te a Szovjetunió tudo­mányos felkészültségét, most rá kell döbbennie: a Szovjetunió nemcsak elsőrendű ipari nagy­hatalom, de tudományos eredményei is szinte egyedülállóak, A Szov­jetunió nagy technikai és tudományos sikerei világszerte jólismertek. A következőkben sze­melvényeket közlünk egy tekintélyes és közismert személyiség­től, illetve a kommunis­ta-barátsággal semmi­képpen sem vádolható nyugati sajtóból — a Szovjetunióról, a szov­jet tudományosságról. A The Observer című angol burzsoá hetilap 1957 augusztusi számá­ban jelent meg K. Men­delssohn, a világhírű oxfordi egyetem fizika- professzorának írása. (Az angol tudós ez év nya­rán tudományos tanács­kozáson vett részt Moszkvában. A hetilap­ban személyes tapaszta­latairól számol be.) „Ámulatba ejtett min­ket, amikor működés­ben láttunk egy lelemé­nyes hűtőberendezést, Míg a kommunista vi­lágban ez történik, <iqI- dig a szabad világ — és éppen ebben van a hely­zet iróniája — állandó­an zaklatja, megbénítja tudósait. Abban, ami Ro­bert Oppenheimerrel történt, (Robert Oppen­heimer: nagynevű atom­fizikus, az első atom­kísérletek irányítója, akit McCarthy azzal vá­dolt, hogy kommunista kapcsolatai vannak és ezért minden, az ntom- kutatással összefüggő pozícióból elmozdították. — A szerk..) sok tudó­sunk valamennyi tudós arculcsnpását, nyilvános meggyalázását, megszé­gyenítését látja. Joc McCarthy szenátornak a Ft. Monmouth-i kutató­állomás ellen intézett útszéli hangú kirohaná­sában egy másik jelét látták annak, hogy a tudósokat másodrendű állampolgároknak tekin­tik, akiknek munkájá­tól félni kell és akiket gyanakvó szemmel kell kísérni.” Az amerikai lemara­dást a konzervatív an­gol Daily Mail így ma­gyarázza: (1957. októ­ber 7.) „Oroszország nagy erőfeszítéseket tett. hogy évről évre egyre több mérnököt képezzen ki, míg Anglia és Ame­rika egyaránt elhanya­golta ezt a létfontosságú kérdést. Ennek eredmé­nye az, hogy 1954-ben minden végző angol mérnökre négy amerikai és tizenkét szovjet mér­nök jutott. A másik ok az, hogy Anglia és Amerika so­hasem voltak igazi szö­vetségesek a nyugati vé­delem kérdésében.” Az elmondottakhoz úgy gondoljuk nem szükséges bővebb ma­gyarázat. Kép az Egyesült Magkutató Intézetből —’ amelynek Magyarország Is tagja, A gyorsító kamrában ez a szivattyú csinál légüres teret. amelyhez He3 könnyű héliumizotópot használ­tak. Egy ilyen gép üzem­behelyezéséről már vita folyt Angliában és Ame­rikában, mindebből azonban ez ideig nem lett semmi, mert a He3, amely a mesterséges nukleáris reakció ter­méke, igen ritkán for­dul elő. Az orosz gép 5 liter He3 gázt használ tel, aminek költsége kö­rülbelül 250 000 font. Az a tény, hogy a szovjet hatóságok ezt a tetemes összeget rendelkezésre ■ I A második mesterséges hold eddig már több mint 700- ssor, as első mesterséges hold pedig több mint 1200-wsor ke- rUte meg a Főidet, ______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom