Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-11 / 98. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. december 11.-y\ A A A A AAAAAAAAAA A hibák ellenére elég színvonalas elő­adást láthatott a pásztói közönség az elmúlt napokban. A jobbágyi Tömegcikk­művek munkásszín­játszó csoportja lá- togi.tta meg a közsé­get és bemutatta Kel­lér—Horváth: A sza­bin nők elrablása cí­mű színdarabot. r--------------------------^ E gy színi előadás alkalmával Pásztó község kulturális életéről AAAAAAAAAAAAAA merészkedik el Pász­tora egy-egy bátor kulturcsoport, hogy szellemi felüdülést nyújtson a kultúrára szomjüzóknak. Sajnos így nem lehet meg­valósítani a tömeg­kultúrát, a megvaló­sításnak nem az n módja, hogy a 160 személyes mozibu be­Néhány szóban sze­retnék foglalkozni a darab előadásmódjá­val és a szereplők tel­jesítményével. A szereplők, né­hány kivétellel igen jó alakítást nyújtot­tak. Külön dicséretet érdemel Sándor Má­ria a szerepbeli „Kiss Róza” alakítója. Nem sel fogadta, különben jó játékuk- Beszélni kell kil járultak a darab sikeréhez Tárnái Jó­zsef (Bányai Márton tanár), Kecskés Imre (Fridolin igazgató), Fórizs Imre (Szendefi színész). A kezdés vontatott- ságát legyőzve ön­magukra találtak a szereplők, s néhány V V V V V V V V V V V V v V V v kisebb formtii hiba re, mert a pásztói ellenére sikerrel fe- közönség nagyobb ré- jezték be a darabot, sze műértéssel és fi- Elfogult lennék, ha gyelemmel hallgatta nem szólnák a rende- végig az előadást. A zés és az alakítás hi- néhány közbeszólás búiról. Legnagyobb el is keserítette kissé ~.nritun1. 2nn embert problémája az volt a a színészeket és ne- ^T^ÓlmSZ darabnak, hogy a sze- kunk meg kell aka* replők általában nem dályozni, hogy hason- tudtak énekelni. Éne- ló esetek megismét- kes darabról lévén lődjenek. Ennek pe- szó legfontosabb kö- dig az az első felté- vetelmény, hogy az tele, hogy megfelelő nem lesz, de halk káromkodásokkal teli kínlódás annál in­kább. A gyermekbénulás elleni második védőoltásra december közepén kerül sor Salgótarján Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának egészségügyi csoportja 1957. évi december hó 16-án és 17-én (hétfőn és kedden) dél­előtt 9-től 13-ig a 44-es bér- ház orvosi rendelőjében gyer­mekbénulás elleni második; védőoltásban részesíti azokat a kisgyermekeket, akik az első védőoltást folyó évi szeptem­ber, vagy augusztus hóna­pokban már megkapták, vagy akik valamilyen betegségi és egyéb oknál fogva az eddig Ezért a viszonyok énekszámok kifogás- kultúrterem álljon a ért egyrészt maga a > meghirdetett oltásokon nem talonul menjenek. közönség rendelke- közönség is felelős, > vehettek részt. másrész felelősek a > tanácsvezetés embe- £ ,, ,, rei is. A község la- > z elegge elhanyagolt , , azonban kész > korlátozódik fossaf' ,lzonö,ln ktSZ > tnrQnn.silrm tonolccjmi­A hibáktól eltekint- zésére, ve az előadást a kö- pásztói kultúra zönség nagy tetszés­mozira és arra az idqszakon­pásztói mostoha kul­turális viszonyokról; a megfelelő terem hi­ányáról és a közön­ség viselkedéséről is. Az a néhány izléste­társadalmi tevékeny- > ségével résztvenni a > ként megtartott né- munkában N,igyon hány notaestre, ame- h *, nárs n.okot „ srönoikereti varlUK’ uogy a Ainacs lyeket a szövetkezeti étteremben rendez­nek. Ebben . a mozi­Hr'« lépéseket tesz ezen áldatlan viszonyok , , , , , megszüntetése érdé­ben csak nagy nehez- fcé£ . biztosiíj„ a len, hangos közbeszó- ségek árán lehet színi .. _o„ . . . > egy kst feloszlott, szüneteltette kuZ^ IzüSie- >műhödését tei kielégítését Növekedett a KST-ék száma megyénkben Megyénkben az elmúlt évben 47 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működött, mintegy 3 500 taggal. A múlt évi események a KST-ek működését is megzavarták, nem egyes jeleneteinél el- igen rossz térviszo- hangzott, nem jellem- nyok miatt. Ezért ző az egész közönség- csupán néha napján VVVVVVVVVVVVV'WVVW V V Pádár András V W VV V VVVVVVVVVVVWVAVV ' Résstvettem a vasas kongresszuson — Levél a szerkesztőséghez — A kétszázezer szervezett vas­munkás küldöttei részvételé­vel megtartott szakszervezeti kongresszuson mint küldött vettem részt. Ez a kongresszus részletesen foglalkozott a vas­ipar fejlődésével, a vasmun­kások élet- és munkakörül­ményeinek alakulásával. Meg­állapította, hogy a munkások reálbére ez év második felében 20 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. A jelenlegi élet- színvonal megtartásához azon­ban a vasiparban is a terme­lékenység további emelésére, a gazdaságosság javítására van szükség. Ennek egyik fontos eszközeként jelölte meg a kongresszus a munkaver­seny fejlesztését. Meg szeret­ném említeni, hogy a vas­iparban közel 20 ezer azok­nak a száma, akik elérték a „Kiváló dolgozó“ címet és többezren részesültek magas kormánykitünt^ypsben. Az elmúlt időszakban szak- szervezetünk munkájában kis­sé háttérbe szorult a műszaki dolgozók problémája. A kong­resszus szükségesnek tartotta, hogy a minisztérium munká­jába kerüljön a központi kér­: A mindentudó óra A leningrádi Köz­ponti Haditengerészeti Múzeumban sokan meg­csodálják azt az órát, amely rendkívül ponto­san mutatja az időt... A számlap bevágásai­ban a hónapok és na­pok neveit, a pontos dátumot olvashatjuk. Lejjebb az óra közli a nappalok és éjszakák időtartamát, a napok hosszabbodását, vagy rövidülését percekben és másodpercekben, va­lamint azt, hogy ren­des vagy szökőévben élünk-e. Az óráról le­olvashatjuk a Nap kel­tének és nyugtának ide­jét. E csodálatos készülé­két Lev Nyecsajev orosz gépész készítette. Tizen­hét évig — 1837—1854 — dolgozott merész ál­mának megvalósításán, az asztronómiai óra megszerkesztésén. Nye­csajev szülőfalujában az ismeretlenség homályá­ban halt meg- Az óra csak nem 20 évig nem járt. A harmincas években a feltaláló unokája moz­gásba hozta a szerkeze­tet, azóta pontosan mu­tatja a legfontosabb csillagászati adatokat. dések közé a műszaki fej­lesztéssel, az újításokkal, ta­lálmányokkal, az élenjáró technológiával való foglalko­zás. Ugyancsak felhívta a fi­gyelmét arra, hogy követke­zetes harcot kell folytatnunk a társadalmi tulajdon védel­méért, a munkafegyelem szi­lárdításáért. A fegyelem ja­vítása megköveteli azt is, hogy szakszervezetünk lépjen fel az üzemszervezés fogya­tékosságai ellen, a műszaki feltételek maradéktalan bizto­sításáért. A kongresszus behatóan fog­lalkozott bérpolitikánkkal. Megállapította, hogy számos helyen, a kormány és a szak- szervezet határozatával ellen­tétesen, a megengedettnél jó­val magasabb béremelést haj­tottak végre. A kongresszus a vasipari munkásság érdekei­nek megfelelően ezzel nem értett egyet. Ezért hozzájárul­tunk ahhoz, hogy 65 vállalat­nál a törvénytelenül felemelt átlagbéreket csökkentsék. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy minden dolgozó meg­kapja törvényesen járó bérét- A normákkal kapcsolatban olyan álláspontot foglaltunk el, hogy azokat csak a szak- szervezeti bizalmiak, az üzemi bizottság egyetértésével lehet megváltoztatni, ha műszaki, szervezési változások követ­keznek be. Egyetértettünk az átlagbérek ellenőrzésével is, mert az megegyezik a dolgo­zók és a népgazdaság érdekei­vel. A kongresszus megálla­pította, hogy a Munkatörvény­könyv egyes rendelkezései már elavultak. Például a munkaviszony megszüntetésé­nek, folyamatosságának sza­bályozásával, a munkafegye­lemmel, az anyagi felelősség­gel, a szakszervezetek jogai­val kapcsolatos egyes kérdé­sek. Szükségesnek tartjuk ezek megváltoztatását. A dolgozók érdekvédelmé­nek fontos része a balesetek megelőzése. Az idén a vas­ipar egyes ágaiban a balese tek száma emelkedett, annak ellenére, hogy a munkakörül­mények javultak, a munka intenzitás csökkent. Ennek legfőbb oka a fegyelem meg- lazulása, a munkavédelmi jogszabályok semmibevétele. Kongresszusunk a szakszer­vezet szervezeti életével is be­hatóan foglalkozott. Megálla­pította, hogy a szakszervezeti demokrácia lehetőségei nin­csenek kellően kihasználva- Nem vitatjuk meg a tagság­gal a fontosabb kérdésekét, sőt a taggyűléseken gyakran olyan napirendi pontok sze­repelnek, amik az adott üzem dolgozóit nem érdeklik, de amelyeket felülről írnak elő. A szakszervezeti munka to­vábbi javításának fő kérdése változatlanul a bizalmiak fe­lelősségérzetének növelése, te­vékenységük színvonalának emelése. ötven éves harcos múltra visszatekintő szakszervezetünk most lezajlott kongresszusá­nak értékét növelte, hogy azon megjelentek a párt és a kormány vezetői is. A kiala­kult őszinte, elvtársias légkör biztosította, hogy mindenki bátran elmondhatta vélemé­nyét s nagy felelősségtudat­tal vitathattuk meg a vas­ipari dolgozók legfontosabb problémáit. Daku Mihály a Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozója A dolgozók kívánságára egyre több helyen indították meg újra a KST-ék működését és jelenleg már több tevékenykedik, mint ta­valy. A KST-ék száma NógrWban már meghaladta az 50-et és a tag­létszám is több mint 4 000. A Köl­csönös Segitő Takarékpénztárak egy része december hónapban fizeti vissza a tagok megtakarítá­sait és januárban új évadot kezd. Segítik az iskolák munkáját Az idén a rétsági járás is­koláiban is megszervezték az új Szülői Munkaközösségeket. Az újjászervezésnél felhasz­nálták a másutt tapasztalt jó módszereket is, a tanulók tanulmányi eredménye elérés érdekében. így például a pásztói iskola Szülői Munka- közösségétől átvették azt, hogy a Szülői Munkaközösség ott­honra is vállalja gyerekek ta­nulásának ellenőrzését. A Szülői Munkaközösség sokat segíthet az iskolák ne­hézségeinek leküzdésében is. A diósjenői Szülői Munka- közösség például saját erejé­ből új kutat ásott a most át­adott iskola udvarán, hogy legyen ivóvíz közelben az is­kola gyerekeinek. A kTSZ-ek erősítéséért, lm. í©j|©szt0S©©rt Az ' eltelt egy esztendő a legsúlyosabb időszaka volt a közel tíz éve eredményesen fejlődő kisipari termelőszövet­kezeti mozgalomnak. Az ellen- forradalmi támadás a szövet­kezeteknek az országban mint­egy 150 millió, Nógrádban pe­dig 700 ezer forint anyagi kárt okozott. Ettől még súlyo­sabb az, amelyet a tagság fél­revezetésével, az egység meg­bontására irányuló tevékeny­séggel okozott. Az országos konszolidációval együtt azon­ban a KTSZ-ekben is gyor­san helyreállt a rend, s jelen­tős segítséget nyújtottak az árualap bővítéséhez, az infláció elhárításához. A mozgalom életrevalóságát mélyre eresztett gyökereit mu­tatja, hogy például Romhány- ban az ellenforradalom leg­vadabb napjaiban is dolgoztak, s 1956. negyedik negyedében is eredménnyel, nyereséggel zár­tak. Figyelemreméltó tény az is, hogy ez év első negyedében már egymillió, a második, har­madik negyedben pedig négy millió forinttal volt magasabb termelési értékük a megyé­ben, mint 1956. azonos idő­szakában. A szövetkezetek által az el­múlt egy évben elért sikerek sürgetőleg követelik, hogy helyreálljon az alapszabálysze­rű szervezeti élet, a választott szervek működjenek, s leküzd­jék az ellenforradalom hatá­sára jelentkező káros, helyte­len irányzatokat. A kisipari termelőszövetke­zetek számára az utóbbi idő­ben széleskörű önállóságot, autonómiát biztosítottak, amely azonban nem állhat ellentétben a népgazdaság ér­dekeivel. A szövetkezeteknek a népi demokrácia törvényes keretein belül kell működ­niük, mind az ország, mind a szövetkezeti tagság javá­ra. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy egyes szövetkeze­tekben — bár összességében van javulás — a bérek nem állnak arányban sem a vég­zett munkával, sem az állami iparban kialakult bérekkel. Pásztón és Kisterenyén a bő­vített autonómiát nem a szö­vetkezet erősítésére, a gaz­dálkodás javítására használták fel, hanem a közös vagyon el­herdálására, a spekulációra. A )OOOOC)OOOOOQOOOOOOOOOOQCOOC fQáíiicuiiíhúr Csütörtök, december 12. Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű me­lódiák. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. hallgatóinknak. — 19.25: Régi ma­gyar muzsika. — 19.45: Sporthíradó. operáiból. — 19,05: Hangverseny a Rádióegyetem hallgatóinak. — 19.45: Bánya a föld felett. Riport­műsor. — 20.00: Heti hangverseny- kalauz, — 20.40: Verbunkosok. — 21.05: Operettrészletek — 21.50: Külpolitikai kérdésekre válaszo­20.00: Schubert: Asz-dur imp- lünk. — 22.00: Tánczene. — 9.00: A Gyermekrádió műsora, romptu. — 20.08: Salzburgi Ünnepi 9.40: Reggeli kórusmuzsika. — Játékok 1957. — 21.05: Külföldi Szombat, december 14. Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hang­10.10: Rádióegyetem. — 10.50: Kér- technika. magyar szemmel. verseny, — 9.00: Uttörőhíradó. sich Anka énekel. — 11.10: A lej. 22.20: Szovjet filmdalok. — 22.45: tőn. Mao Tung elbeszélése foly- Versek. tatásokban. — 11.30: Magyar nóták. Péntek, december 13. 12.10: Szórakoztató muzsika. — Kossuth-rádió: 8.10: Régi magyar H.oo: A lejtőn, Mao Tung elbeszé- 13.00: Szerelmes versek. — 13.15: operettek. — 8.50: Akit külföldön iése folytatásokban. — 11.20: A Operarészletek. — 14.20: Mezőgaz- többen Ismernek, mint hazájában, zeneművészeti Főiskola hallgatói- dasági lapszemle, — 14.30: Egy falu _ 9.00: Tánczene. — 9.30: Ezüst­— egynóta. — 14.50: Tóth-kórus kalászos gazdatanfolyam. — 10.10: énekel. — 15.10: Sakk-matt. — 15.20; Óvodások műsora. — 10.30: Fúvós- A Gyermekrádió műsora. — 15.45: zene. — 11.00: Rádióegyetem. — Ifjúsági világhíradó. — 16.10: Egy 12.10: Tánczene. — 13.00: A belter- községi tanácsülésen. — 16.20: A jes gazdálkodás útján. — 13.15: Szabó—Beamter-kettős műsora. — Operarészletek. — 14.10: Uttörö­17.00: Baráti segítséggel. Riport. — híradó. — 14.35: Színes népi mu- 17.10: Székely és csángó népdalok, zsika. — 15.15: Az Ifjúsági Rádió — 17.45: A bicska. Móricz Zsigmond műsora. — 16.10: Szív küldi . . . — elbeszélése. — 18.10: Könnyű zenei 16.37: A faragóbicska művésze, híradó. — 18.45: Riportműsor. — Beszélgetés Fábián Gyula népmű- 19.00: Mozart: G-dur hegedűver- vésszel. — 17.00: Kodály élete és seny. — 19.25: Tánczene. — 20.25: művészete. — 17.50: Szünidő előtt A Kíváncsiak Klubjának műsora, a Saprani úti iskolában. — 18.10: — 22.15: Lóversenyeredmények. — Sport és tánc. — 18.40: Ifjú Figye- fesztivál. — 21.00: Pathelin-mester. 22.20: Emberek között . . . Boldi- lő . . , — 19.00: Közvetítés a Má- Rádiójáték. — 22.35: Hanglemezek, zsár Iván tollrajzai. — 22.30: Tánc- tyás-pince étteremből. — 20.20: petőfi-rádió: 14.20: Az opera min­zene. — 23.10: Zenekari hangver- Bécsi operett-est. — 20.50: Moszk- (jenkié. — 15.20: Fotóamatőrök öt­vai tudósítónk jelenti. — 21.00: perce. — 15.25: Vidám hangszerszó- Európa hangversenytermeiből, — lók, _ 15 35: zenekari hangverseny. 23.05: Randevú a Kossuth-adón. — _ 16,5o; Bruno Walter próbál. Elő- 0.10: Szabó Ferenc zongoraművé- adás _ 17 40; válaszolunk hallga- ből. tóinknak. — 17.50: Charles Trenet Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari gnekel, __ is.25: Lányok, asszo­hangerseny. — 15.10: Vasárnap dél- nyok . . . is.40: Aarika Anelli után. Elbeszélés. — 15.23: Könnyű énekel. — 19.05: Népi hangszerszó- Meliusz József romániai magyar dalok. 15.50. Könyvekről, könyv- jók. — 19.20: Kórusaink életéből, jegyzete. — 17.35: Mai szerzők ope- kritikákról. — 16.00: Magyar nó- — 19.40: Ma különleges világnap rétijeiből. — 18.10: Rádióegyetem, fák. — 16.40: Fúvószene. — 17.00: van. — 20.00: Mozart operaest — — 19.05: Az Ifjúság Rádió nyelv- Heine verseiből. — 17.20: Könnyű 21.05: Magyar-nóta est. — 21.48: tanfolyama. — 19.15: Válaszolunk zene, — 18.10: Részletek Donizetti Zenekari hangverseny, 9:25: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Magyar szerzők könnyű dalai. — 10.10: Daljátékok zenéjéből. — nak hangversenye. — 12.10: Népi zene. — 12.50: Mi van a könyves­boltokban? — 13.05: Parasztbecsü­let. Részletek Mascagni operájából. 14.05: Szív küldi . . — 14.45: A Gyermekrádió rejtvény műsora. — 15.25: Nagy együttesek. — 14.45: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. — 16.10: Hirdető­oszlop. — 16.20: Népdalcsokor. — 16.50: Zenés hétvége. — 17.00: A Büli. Gádor Béla írása. — 18.15: Lemezmúzeum. — 18.40: Láttuk hallottuk ... — 19.00: Tánczenei seny. — 0.10: Népdalok. Petőfi-rádió: 14.20: Tánczene. — 15.20: Pillantás a nagyvilágba. — 15.30: Részletek csehszlovák ope­rákból. — 16.10: A tölgy. Elbeszé­lés. — 16.40: Fiatalok Zenei Újságja. — 17.10: Mégis megvalósítható . . . Elbeszélés. — 17.25: Pesti színház. következmény: mindkét helyen súlyos visszaélések jelentkez­tek, s fel kell számolni a KTSZ-t. A nagyobb pénzügyi önállóság helytelen értelmezé­se, a spekuláció burjánzása, a káros nyereséghaj hászás nem­csak az államnak okoz nehéz­séget, vagy csorbítja a mozga­lom hírnevét .hanem az egyes szövetkezeti tagokat is meg­károsítja, anyagilag hátrányos helyzetbe hozza. Amikor pedig a magasabb jövedelem, a több bér érdekében rontják a minő­séget, nemcsak a vásárlókat csapják be, de romlik a mun­kaerkölcs is. A szövetkezeti mozgalom fogyatékosságainak oka első­sorban az, hogy háttérbe szo­rult a politikai tömegmunka, egy sor szervezeti lazaság ta­pasztalható. Nemcsak a köz­ponti irányítás ellen jelentkez­nek hangok, de a szövetkezeti demokrácia, a kollektív veze­tés is ellaposodott. Megyénk KTSZ-eiben az ellenőrző bi­zottságok csak papíron vannak, semmiféle tevékenységet nem fejtenek ki. Az első számú feladat tehát az, hogy minden fontosabb kérdésben a tagság együttesen határozzon, ismerjék, hogyan gazdálkodik, milyen tervek vannak szövet­kezeteikben. Ha ez megvaló­sul, akkor sokkal kevesebb lehetőség lesz arra, hogy meg­sértsék az alapszabályt, olyan gyártmányt vezessenek be, amelyhez felkészültségük nincs, s komoly veszteséget okoz. Nógrádmegyeren pél­dául a legegyszerűbb tag is tudja, mit csinál a vezetőség, az elnök. A balassagyarmati Műanyag KTSZ-mél viszont csak néhány ember dönt alap­vető kérdésekben, s így csak természetes, hogy hibákat hi­bákra halmoznak. Megsértik a szövetkezeti tagság és vezetők jogait, a fel­sőbb szervek is. Jogos a pa­nasz amiatt, hogy a tervek, programok elkészítése elég gyakran a tagság tudta nélkül történik, sőt olyan feladatokat kapnak egyes KTSZ-ek, ame­lyek végrehajtására nincsen- nek berendezKedve. Az anyag­felhasználás megállapításánál pedig olyan normákat kapnak nemegyszer, amelynek betartá­sa feltétlenül a minőség rová­sára megy. Általában az a ta­pasztalat, hogy a KISZÖV és az OKISZ részéről nem elég gyors az intézkedés az elhang­zott panaszok, sérelmek orvos­lására. így például a vezetés és ellenőrzés színvonalának emelését hátráltatja, hogy a választott szervekben dolgozó szövetkezeti tagok anyagi ká­rosodást szenvednek. Mint köztudomású, 1958 feb­ruár 1-től újjáválasztják a kisipari termelőszövetkezetek valamennyi választott szervét. Ezt a munkát a mérlegbeszá­molás és zárszámadás felada­taival együtt kell majd elvé­gezniük. A választás előkészítését használják fel arra, hogy fel­lendüljön a szövetkezeti élet, széles körben kibontakozzon a tagság elhatározó, ellenőrző tevékenysége. Nem utolsó sor­ban arra, hogy a KTSZ-ek megtisztuljanak az oda nem való, az ellenforradalom idején államunkkal és a szövetkezet­tel szembenálló és még ma is vezető szerepet betöltő szemé­lyektől. Végezetül — mint leg­fontosabb — a választás járjon együtt a párt, a kommunisták erejének, befolyásának növe­kedésével, a KTSZ-eknél új pártszervezetek létrehozásával. A kisipari termelőszövetke­zetek annak szellemében javít­sák munkájukat, hogy a lakos­ság igényeinek, szükségletei­nek kielégítésében fontos sze­repet töltenek be, s a jövőben még nagyobb feladatok várnak rájuk a népjólét emelésében,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom