Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-07 / 97. szám

"I í «' H957, december 7. NÓGRÁDI Népújság Milliós értékek a „temetőben" Nincs fejfájuk, búcsúbeszé­det sem tartottak utolsó út­juk végén. Egy része csende­ssen múlt ki, egy másik része pedig a nagy nyilvánosság flzemeláttára indult az enyé­szetnek. Milliós értékekről van szó, hasznos gépekről, fel­szerelésekről, nagy összegeket felemésztő beruházásokról, amelyek pusztulnak és sok­sok embert bosszantanak. A temető pedig a Salgótarjáni Acélárugyár, ahol •.. No, de inkább vegyük sorjába a dol­gokat! Felépítették — nem használták, most lerombolják A gyár részére érkező drót- íiuzalok tárolása és mozga­tása mindig nagy gondot oko­zott a vezetőknek. A problé­ma mego’dása érdekében épí­tettek egy hatalmas tároló- csarnokot, a rakodótéren egy 3 tonnás mérleget, majd egy szállítószerkezetet íconeveior), amelyeknek feladatuk volna, hogy megkönnyítsék az anyagnak a vagonból a hu­zalműbe történő továbbítását. A szállítószerkezet eddig már 221 ezer forintba került, de használni mégsem lehet. Sőt, megkezdték a lebontását. S «zt nem úgy kell érteni, hogy gondosan, számítva a benne lévő anyag további felhaszná­lására, hanem barbár módon, hogy a bontás nyomában csak hulladék, törmelék marad. A 29 ezer forintért épített mér­leg is ott áll — senki sem használja. A dróthuzalok szállítása pe­dig egy csúzdán történik, ~if>en veszélyes, nagy fizikai erőki­fejtést kívánó eljárással! Igaz, hangzott el javaslat a huzal­aim anyagmozgatás célszerű megoldására. Gazdaságossága révén egy jó esztendő alatt megtérülne a felépítéseken szükséges beruházás... De a javaslat ma is csak javaslat s egy féléve folvik a huza­vona. Pedig miiven jó lenne ha olyan energiát fordítaná nak annak kivitelezésére, mint amilyet a lebontandó szállító- szerkezet szétrombol ására. Ak­kor még a termelés egyéb te­rületén is lelkesebben menne a munka.. A rúdvasüzemben Is építet­tek egy szállítószalagot. 10P *zer foDntbá került. Ezt is megcsonkították, az egész épít­mény használaton kívül van. Kemencék — szolgálaton kívül De menjünk tovább!... A huzalmű után látogassunk meg más üzemrészeket is. Köztu­domású, hogy az Acé1 árus vár­iban a megmunkálás nélkülöz­hetetlen része a hőkezelés E célra pedig kemencéket kell építeni. Építettek néhánv •lyat is, amire semmi szük­ség! Egy 20 szá’as edzőkemence 75 ezer forint ériékben, egy csizmapatkó edzőkemence — 77 ezer forintos —, egy szál- abroncslágyító kemence — 493 ezer forint —, mind-mind évek óta használaton k’vül állnak De intézkedés, hogy ne terheljék feles’egesen a válla’atot, nem történt. A ke­mencék pedig állandóan rom­lanak .az idő vasfoga azokat sem kíméli, különösen ha a szabad ég a’att veri az eső, fújja a szél őket. Súlyos milliók vesznek el a hőkezelő kemencék rossz megszerkesztésével is. A hor- ganyzóban építettek egy 30 szálas patentí-ozó kemencét, elektromos fűtéssel- Két és félmillióba került. Nem vált be! Átépítették gázfűtésre, amiért Erdődi Kálmán volt főkonstruktőr, az ellenforrada­lom acélárugyár! osztagának egyik vezetője még újítási dí­jat is vett fel! Áz eredmény? Legalább egymillió forint kell még, hogy megközelítse a vele szemben támasztott kö­vetelményeket. % Káros gyűjtögetés A gyűjtögetés őseink mun­kamódszere volt. De úgy lát­szik, hogy napjainkban is vannak helyek, ahol divatos az ősközösség eme eljárása. Egyes acélárugyári vezetők is sok -minden olyat összegyűjtö­getnek, amire semmi szükség. Hogy csak a nagyobbakat em­lítsük: szecskavágó-köszörű, hengerlőgép állvány, áramfej­lesztő ' turbina, ponthegesztő­gép, szegecsmelegítő, transz­formátorok, faeszterga, ónozó berendezés, kapa és sínhasító berendezés, talpszegverő gé­pek — és így tovább. Nagykapacitású, külföldről beszerzett gépek hevernek fel- hasznáiírTanul a gyárban. Egy szovjet másolómarógép — ér­téke 571 ezer forint — terheli a válla'atot. pedig még egy van belőle, s azt sem képesek teljesen kihasználni. Az ugyan­csak a Szovjetunióból beho­zott belső csavarmenetvágó gé­pet még ki sem próbálták. Egy anyagvizsgáló röntgen- készüléket még 1951-ben be­szereztek 122 ezer forintért, de a mai napig össze sem szerelték! 23 milliós „halottak" Nem, lehetetlen, hogy vala­mennyi „temetői“ értéket fel­soroljuk, elmondjuk mindazt, hogy milyen hatalmas össze­geket költöttek már a gyári szervezésre, különböző terve­zésekre, amelyekre egyálta­lán nem lesz szükség! A 23 millió (!) forintot is megköze­líti az az összeg, amely hasz­nálatlan gépekben, felszerelé­sekben, alaposan meg nein* gondolt beruházásokban, ter­vezésekben néhány év alatt elfogyott. Igaz, szükség van kísérletezé­sekre erőnkhöz mérten anya­gi eszközöket kell fordíta­nunk a kutató munkára, a gyártás- és gyártmányfejlesz­tésre. De a nem használt gé­pek, a hibásan megszerkesz­tett kemencék, s minden, ami végeredményben a 23 millió forintot jelenti, csak elenyé­sző részben szolgálja ezt a célt A nép pénzével gazdálkodni nagy felelősség Joggal kérdezik az olvasók, hogyan állhatott elő ilyen helyzet. Mindenekelőtt a gyár korábbi vezetésében kell ke­resni a hibák okait. Nem két­séges, hogy az előbb említett Erdődi Kálmán tudatosan, szervezetten végezte romboló tevékenységét. De felelősek Mankher Lajos volt üzem­főnök, Lizsnyánszki Antal, a gyár jelenlegi főmérnöke, s nem kevésbé Bérces Henrik volt igazgató. Táplálták, s el­nézték azt a gyakorlatot, amely komoly károkat okozott a népgazdaságnak, a gyárnak. De felelősek a jelenlegi veze­tők is, mert nem tesznek in­tézkedéseket, hofíy a szükség- te’en gépeket, berendezéseket azok rendelkezésére bocsássák akiknek szükségük van rá, vagy kiselejteznék. Helyes lenne, ha a minisztérium is nagyobb körültekintéssel és szigorúbb ellenőrzéssel vetne gátat az ilyen állapotok ki­alakulásának. Az egyszerű dolgozót fele­lősségre vonják, ha selejtet gyárt, ha fegyelmezetlen. De kit vontak felelősségre már az Acélárugyárban azért, mert ilyen hatalmas anyagi eszkö­zöket leköt, kellő körültekin­tés nélkül költi a nép pénzét, — akár minisztériumi enge­déllyel, akár anélkül. .Reméljük, a gyár vezetői a kibontakozó bírálat alapján levonják a megfelelő tanulsá­gokat. Határozott kézzel fel­számolják azt a nagyfokú ren­detlenséget, amely a gyár te­rületén tapasztalható, s egyik táplálója a pocsékolásnak, a közvagyon elherdálásának. Ugyanakkor megkövetelik azt is, hogy céltudatosan csak arra költsék a pénzt, amire szükség van, amely új érté­kek termelését biztosítja. Balogh Gyula / Megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás alapjait Figyelemre méltó értékes zárszámadási közgyűlést tar­tottak november 27-én Nóg- rádmegyerben. A Petőfi Tsz már napokkal előbb készült a közgyűlésre. Az ünneplőruhába öltözött ta­gok meg akarták mutatni a falunak, a meghívott vendé­geknek, hogy mindaz, amit egy félévvel ezelőtt a tsz-ről el le­hetett mondani, a múlté. A zárszámadási közgyűlés feleletet adott a kétkedőknek is. A Petőfi termelőszövetkezet ma erősebb, mint valaha. Miért volt mégis a nyár folya­mán 'tsz-ellenes hangulat a tagok egy részében? Ha a tényeket vizsgáljuk, megértjük. Az ellenforrada­lom itt is okozott károkat, összekuszálta az emberek gon­dolatvilágát. Még a tsz mellett fegyverrel kiálló tagok köré­ben is különböző zavaros néze­tek alakultak ki. Nem bíztak a jövőben, pedig a jövő alapjai­nak lerakásával foglalkoztak. Felépítették az 50 férőhelyes tehénistállót, s kétezer a 600 férőhelyes juhhodályt, amit a nyáron a vihar tönkretett. Ezenkívül négy vagon kuko­rica tárolására alkalmas ku- koricagórét építettek, valamint két darab 100 köbméteres silót. Gondoltak a juhászokra is. Két család részére juhászlakást építettek. Az építkezések lekötötték a tagrág minden idejét. Azt gon­dolták a nagyarányú építkezés felemészti minden jövedel­müket. De nem így történt. Nemcsak Befejezte éves tervét a kisterenyei és pásztói gépállomás December 1-ig Nógrád me­gyei gépállomások őszi tervü­ket 90,7 százalékban, éves ter­vüket 96,2 százalékban telje­sítették. Ehhez az eredményhez hoz­zájárult az a tény, hogy a kis- terenyei gépállomás éves ter­vét november 26-án, a pásztói gépállomás pedig november 25-én teljesítette. Úgy véljük- hogy ezzel az eredménnyel megyénk tovább­ra is tartja az elsőbbséget a gépállomások versenyében. Éves tervünk teljesítéséhez 5 607 kh. hiányzik melyből 4 473 talajmunka. Ezenbelül 427 hold mélyszántás. Az erdőkürti és érsekvad­kerti gépállomásoknak éves tervüket ebben a dekádban nem sikerült teljesíteniük. Az erdőkürtieknek még 2,3 száza­lék az érsekvadkertieknek 1,3 százalék hiányzik éves tervük teljesítéséből. A silózási munkák is kedve­zően alakultak. Traktorosaink eddig 14 000 köbméter silózási munkát végeztek. Ebben a dekádban a tolmá- csi, erdőkürti és áz érsekvad- kerti gépállomások versenyez­nek az éves terv teljesítéséért. A tervteljesítéséhez nagy­mértékben hozzájárultak trak­torosaink, s ezek közül is a leg - jobb munkát végezték: Zeke József Kisterenye 203, Ottrok Béla Kisterenye 203. Csővári Béla Érsekvadkert 201. Csépe László Pásztó 200,4 ,Tur- csányi János Tolmács 191, Ur- bányi Pál Erdőkürt 167, Tóth József Pásztó 164,8. Wejzer Fe­renc Erdőkürt 157. Bódi János Erdőkürt 149 százalékban tel­jesítették terveiket. Dacára annak, hogy az idő­járás hidegre fordult- érkez­nek a jelentések, hogy derék traktorosaink továbbra is helytállnak. Igen helyesen gondolkozik az a gépállomás igazgató, aki továbbra is fo­kozza a talajmunkák ütemét, hogy egyetlen hold mélyszán­tás sem maradjon el, különö­sen a termelőszövetkezeteknél ez év őszén. építkeztek, hanem növényápo­lást is végeztek- s az állatállo­mányt is fejlesztették. így pél­dául a szarvasmarha állományt a tervezett 37 helyett 46 ra emelték, s a juhállományt 652 helyett 794-re. Ez az év kétségtelen a nagy­üzemi gazdaság alapjainak le­rakásával telt el. Egy év alatt 417 ezer forinttal nőtt a tiszta vagyon, amely már elérte az 1 053 687 forint értéket A munkaegység értéke nem nagy. csak 28,18 forint érték, mégis elégedettség tükröződik a ta­gok arcán. Tudják, most már meg van minden lehetősége annak, hogy jövőre magasabb legyen a munk-'egység értéke. Látják azt a kívülállók is. A zárszámadási közgyűlésen négy új tagot vettek fel. Von­zóvá vált a tsz. mert a jövőben új módon akarnak gazdálkod­ni A terményrészesedés he­lyett bevezetik a munkaegység pénzbeli elszámolását. Ha­vonta rendszereden fognak nénzt osztani. A rendszeresen dolgozó tagok így havonta 1200 forintot is kaphatnak. Mióta ez az elképzelés meg­született. erről beszél a falu, s a tagok mindennap megje­lennek pontosan munkahelyei­ken, s igyekeznek lelkiismere­tes munkát végezni. A közgyűlés ufán bő-égesen meg'-erteett asztaloknál folyt tovább a tervezg°tés. Fellépett a széc-énvi g“oáűomás kul­iúr gárdája is ének- és zeneszá­mokkal. A- vacsora alatt is, maéd utána is a helyi néni ze­nekar szórakoztatta az egybe­gyűlteket. — Kata János — A SZERKESZTŐSÉG KÉRI Lengyel Anna olvasónkat, kö­zölje pontos címét,, mert a ré­szére kiküldött reitvénynyere- ménv visszaérkezett azzal, hogy a címzett Szécsénv, Rá­kóczi út 72. szám alatt isme­retlen. KŐVETKEZŐ NAPON utazást tettünk a közelben fekvő Meisenbe. Ez egy 1000 éves város. Itt zajlott le év­századokon át a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem. Gyönyö­''ßnrátok között Németországban «**•!*• I II «14 « II # II« II «11 «*l«4l«ll«ft«f1«1l «44 «■ 11 • 11 «41 • < I «fl «II «4 J II. évig építették. A toronyba 500 lépcső vezet és innen gyönyörű kilátás nyílik Lipcsére. Az em­lékmű belsejében hatalmas, nagyméretű szobrok alkotják a halotti testőrséget. Egy-egy szobor magassága 10 méter, a aktív szerepet vitt és Hitlerek fej nagysága 1.60 méter. 4 na- társaival együtt perbe fogták gyobb és 300 kisebb szobor és elakarták pusztítani. A mú- ejti bámulatba a látogatót. Innen az Iszkra nyomdába tünk az egész per lefolyásáról, vitt utunk, ahol Lenin irányi­ra történeti emlék: az Elbrecht úttörőcsapatvezetők irányítják csapatok társadalmi és kultu­vár. Sok 400—500 éves ház előtt a rajokban folyó munkákat, rális munkájukkal teremtsék álltunk meg csodálattal és A rajok egy osztályközösség- elő a felszerelések költségeit és ’ggy tisztelettel. A város szál- bői alakulnak. A rajok rajtit- a táborozáshoz szükséges pénzt, zeumban részletes választ kap­lodája például 1571-ben épült, kárt választanak és a rajtit- A csapatok igen sok segítséget __________ _________________ A z ember minduntalan törté- karok összessége alkotja a csa- kapnak a patronáló üzemek- Dimitrov a per folyamán hősi- tásával az Iszkra első négy szá- neti emlékekkel találkozik, patvezetőket. mely a programot tői is. de van kölcsönzési lehe­Vára a XV. századból való és éves és negyedéves időszakra tőség is. Az úttörő foglalkozá­teljes epsegben tarja magát kidolgozza. Az uttöromunka sok középpontjában náluk is es rámutatott arra, hogy Hit- az újságok készültek és a mel­megcsodálója felé. Végigjár- rajkeretben folyik, őrsi csoport a színes, szórakoztató, a gyér- lerék további működése milyen lette lévő múzeumban Lenin a mozgalmukban nincsen. meklélekhez közelálló foglal- borzalmakat hozhat a német Próbarendszert még nem kozások állnak. A német út­dolgoztak ki, azonban az út- törők is szeretnek játszani, ki­törőcsapatba való felvétel ün- rándulnl, fúrni-faragni. éne­nepélyes formában történik, kelni, zenélni. Tehát náluk is esen viselkedett, a vádlottból mát nyomták. Megnéztük azo- vádló lett. Vádolta a fasizmust kát a gépeket, amelyeken ezek tűk némán a középkori pom­pával berendezett termeket, csodálattal áldoztunk annak az építésznek és festőnek aki félezer évvel ezelőtt kezdetle­népre. Igen érdekes volt szá­munkra annak a hangszalag­nak a meghallgatása, amely Göring — Hitler iobbkeze — ges eszközökkel ilyen nagyot a felvételt megelőzően minden a gyermekek ilyen értelmű ki- és Dimitrov elvtárs között zaj­tudott alkotni. Minden eredeti jelöltnek egy-egy úttörőtettet vánságait igyekeznek kielégí- itt. a freskók, a ruházatok, kell végrehajtania az életkori teni. fegyverek és egyéb berendezési sajátosságoknak megfelelően. A megbeszélésünk hasznos tárgyak. A faliképek a szász Mozgalmuknak is varinak tör- volt mindkét részről. Mi is el- történelem nevezetesebb ese- vényei, melyet minden úttörő- mondottuk tapasztalatainkat, menyeit tartalmazzák. nek meg kell tartania, a tör- eredményeinket, beszéltünk a Délután a porcellángyárat vények szellemében kell élnie. fellelhető hiányosságaink­tekintettük meg. készítményeit Igen hasznosak a jelvényszer­németországi munkásságával ismerkedtünk meg. Este találkoztunk Lincse vá­rai FDJ vezetőivel. Megtud­tuk, megismertük Lipcse for­radalmi múltját. A német elv­lott le a perben. Ültünk azon társak büszkék arra, hogy itt a széken, ahol Dimitrov elv társ a per folyamán ült és erőt merítettünk harcos viselkedé­séből. élt Kari Li^necht. Róza Lu­xemburg, Tählman, Pick és Dimitrov elvtárs. ról, így kölcsönös tapasztalat­az egész világon ismerik és zőmozgalmak. Bizonyos isme- csere alakult ki, amely mlnd­csodálják. Több mint 10 ezer retek elsajátítása után túrista. szebbnél-szebb — vitrinben ki- sport, jótanulás jelvényeket állított — az üzemben gyártott kapnak. 14 év betöltése után oorcellántárgyat szemléltünk kerülnek az úttörők az FDJ-be meg. 1700-ban gyártott tár- (ifjúsági szervezet). Az előké- gyakat is láttunk itt. Egv szén születi munkák azonban már kirándulás gazdag emlékével előbb megkezdődnek. Megis- intettiink búcsút e szép. páti- mertetik az úttörőkkel az FDJ náns városnak. szervezeti szabályzatát, törté­Este találkozást szerveztek netét, jelenkori munkásságát, vezetőink a drezdai úttörő- Náluk is vita tárgya, hogy ezt vezetőkkel. Sok érdekes tény- a korhatárt 16 évre terjesszék két mozgalom további fejlődé­sét fogja elősegíteni. A harmadik nap után áttettük székhelyünket Lip­csébe — a nagy kereskedő­ÁSNAP látogatást tet­tünk a Testnevelési Főiskolán, ahol a köztársaság ifjú testne­velőit képezik. Gyönyörű 100 méter hosszú épület. Minden FASIZMUS ALATT is működött itt illegálisan ifjú sági mozgalom és gyermek­mozgalom Az ifjak röplapokat terjesztettek, fasiszta gyűlése­városba. Az FDJ küldöttsége léltük meg és önkéntelenül is sportágnak külön tornaterme két zavartak meg. 1945-ben pe­dig. a felszabadulás utáa, letre- tozták az antifasiszta ifjúsági szervezetet, amelynek tagjai van. Majd a lipcsei 120 ezer em­bert befogadó stadiont szem­virágcsokorral kedveskedett. Az első nevezetesség a Dimit- ov-múzeum megtekintése volt Ebben az épületben folyt le 1933- ban az egész világ érdeklődé­sének középpontjában álló a Népstadionunk jutott az eszünkbe, amely vetekszik ez­zel a gondosan felépített sta­dionnal. Délután a népek csa­tája emlékművel ismerkedtünk meg. Az emlékmű helyén zaj­cnyaggal ismerkedtünk meg. ki. Megtuduk, hogy az úttörő- lipcsei per. Mindenki előtt is- lőtt le a nevezetes lipcsei csata tagság a köztársaságban az meretes, hogy Hitlerek — a 1813 október 13-án, ahol a né­Megtudtuk, hogy a német út­törőmozgalomban a csapatok élén nem a Szervező Testület áll. hanem az iskolaigazgató felelős az úttörőmunkáért. Az iskolai és az úttörő munka szervezetibe; nmes kettévá­'asztva, mint nálunk. A leg­több iskolában függetlenített össztanulólétszám 70—75 szá- nácik — felgyújtották a német pék vereséget mértek Napó­zaléka. birodalmi gyűlés épületét — a leonra. 120 ezer halott maradt Reichstágot — és hogy az egy- a csatatéren. A csata 100 éves Z ÄLLAM a legmesszebb- re erősödő kommunista moz- menő támogatásban részesíti galom erejét megtörjék — ezt a jól működő, eredményes a kommunistákra fogták. Di­niünkét kifejtő csapatokat. A mitrov elvtárs mint emigráns tendencia azonban az. hogy a a német munkásmozgalomban évfordulójára emelték ezt a hatalmas méreteiben is szinte egyedülálló épületet. Jellemző a nagyságra, hogy 400 ezer tonna kő van beleépítve és 15 építő akciókban, a földreform végrehajtásában vettek részt. Jelenleg a Szabad Német Ifjú­ság (FDJ) tagjai közül nagyon sokan mint ifivezetők dolgoz­nak az úttörőmozgalomban. hogy ezzel is segítsék az ered­ményes úttörőélet kialakulá­sát. A kérdések kölcsönös megválaszolása u+án vidám anccal, közös énekléssel, fia­talos jókedvvel fejeztük be a napot. (Folytatjuk.) Krajnák Tibor. Salgótarján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom