Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-30 / 95. szám

1957. november 30. NÓGRÁDI Népújság 5 Az V. Megyei Képzőművészeti Kiállítás I mm ár ötödször került sor a megye képzőművészeinek kiállítására. így kapta össze­foglaló nevét is: V. Megyei Képzőművészeti Kiállítás- Me­gyénk képzőművészeinek no­vemberi kiállítása már hagyo­mányossá vált. Ez az ld«s^k az amikor kiállítás kereteben beszámolnak évi munkájukról és ezzel vizsgáznak. Mindjárt elöljáróban megmondhatjuk: az idén, minden eddigi eszten­dőt felülmúlva, jól vizsgáz­ták. Ezt nem csupán abból Sehet meríteni, hogy a Salgó­tarjáni Művelődési Ház kis­termébe egy egeszen friss levegőjű, élénk, megkap sz - aekkel; gazdag témáktól at hatott képeket, szobrokat vit lek, hanem — és tálán ez legdöntőbb: a kiállítás meg­nyitásának napjától egyre nö­vekvő érdeklődéssel keresi fel a közönség. Egyszóval: a kiál­lítás megnyitása nagy megyei eseménnyé lett. , t Nehéz a látottakról szamot adni. Mert miről is van szó. Arról, hogy nálunk eddig nem volt eleven, igazán művészi «invonalú képzőművészeti «et. Ilymódon a ,Mitikus dolga egyszerű volt A kiállí­tott műveket banális jelzők­kel elintézhette. Most azonban egészen másképp áll a hely­zet, mert ami az első benyo­másra megragadja a látoga­tót: érződik, hogy nem egy vidékre minden jó” kiállítást adtak, hanem ezek a művé­szek méltó helyet foglalhatná­nak el a fővárosban is. A budapesti Tavaszi Tárlat az új utak keresése leple alatt aem kis részben azzal hívta lel a közvélemény figyelmét, hogy az elvont, művésziség irányában a realizmustól ^ el­távolodott. Ennél a kiállítás­nál kellemes csalódásként le­het megállapítani, művészeink a művészi szabadságot jól fel­használva, nem követték ezt az irányzatot. Ök a dolgozo mindennapi életének könnyen érthető, de mégsem lapos, mű­vészi ábrázolását választották. Majd egy tucat festőművész, az országoshírű Szabó István és három iparművész lépett a közönség elé ezen a kiállításon. Az a tény, hogy viszonylag ke­vés festőművész mutatta be műveit, kétségtelen, magasabb művészi színvonalat biztosított, áe emellett a tematika gazdag­ságát szűkítette. Az élet igen sok területe még nem kapott ezen a kiállításon hangot. Kétségtelen azonban, a ki­állított képek, a festők jó fel- készültségéről tanúskodnak. A legreprezentatívabbak, mint például Dr. Német Sándor: Kazlas, Réti Zoltán nagyszerű színárnyalatú akvarellje, Irá­nyi Ödön: Dohányfűzők, And- ráska. Festő és közönsége, Czinke Ferenc: Nézsai udvar, Agronómus lányok és még néhány mű nem csupán a téma megragadásával fogja meg a nézőt, hanem kompozíciójával és gazdag egyéni hangú szín- árnyalatával. Igaz, egy-egy kép megtekintésénél feltűnik: nem teljes még a művész egyéni ki­bontakozása. Erőteljesebbnek érződik a tanító mester vonal- vezetése, mint a művész egyé­nisége. Itt Szönyi és Rudruiy hatására gondolunk. Mindkét művész jó tanítómester és ez nem kisebbíti Czinke Ferenc Nézsai udvarát és éppen így Irányi Ödön: Dohányfűzők­jét. Művészeink keresik az egyéni kibontakozáshoz vezető utat és az nagyon szembetűnő­en domborodik ki Farkas And­rás: Szerelem című képénél. Egészen újszerűén ábrázolja a szerelmet. Az egymást lehelet- finoman váltó színen a festő gazdag érzelemvilágát mutatja. Nagyszerű a téma, megragadó színek, de az ábrázolás még magán hordta a félkész kibon­takozást. Mindenesetre elisme­résre méltó törekvés szakítani azzal a darabossággal, amit még két másik képe is magán hord. Anya gyermekével, elmé- lvültségének hiányát mutatja. Beleesik a sematizmusba és ezért nem tudja tükrözni azt az érzelemtől telített gazdagságot, ami egy anyában van. Elmé- lyültségének hiányát mutatja a Köszörűse is. Túlzsúfoltságá­ban rikító és egymást ütő szí­neivel a festő nem adja igazi tehetségét. N agyon érdekes Mustó Já­nos: Május 1. című képe. Újszerű megoldású. Az ünnep hangulatából kapott benyomá­sát adja a képen darabosan élénk színekkel érzékeltetve azt. Külön kell beszélni két mű­vészünk, Bóna Kovács Károly és Iványi Ödön munka ábrá­zolásáról. Képeik két teljesen szembetűnő felfogásmódról val­lanak, Bóna a munka ábrázolá­sát feltűnően sematikus értel­mezésében tolmácsolja. így el- sekélyesíti az egyébként hálás és helyes témát. Ezzel szemben Iványi Dohányfűzője árasztja magából azt a hangulatot, hogy a munka, az emberi élet leg­szükségesebb tartozéka. Szer­kezeti megoldásában is — el­lentétben Bénával — nem mint robotot érzékelteti a munkát, hanem annak az emberre való hasznosságát domborítja ki. Hiba volna szó nélkül hagyni a kiállítás azon képeit, ame­lyek művészietlen, semmitmon­dó témáival giccses ízű ábrá­zolásaival tompítják a kiállítás erejét. Ilyenek a Csendélet, Havas eső után, Erdőrészletek és még egynéhány. Készítőik­nek tovább kell gazdagítaniok kifejezési eszközeiket. Mindezek mellett is azonban mint egészen kimagasló ered­ményt kell megemlíteni, hogy képművészeink munkájukban erőteljesen törekednek a nóg­rádi élet, a népi szokás, a nóg­rádi hangulat ábrázolására. Sajátos nógrádi ízt ad a kiállí­tásnak a Bujáki szoba, az Ipoly-part, a Bánya-tó, a Né­zsai udvar stb. Művelődésügyi szerveinknek érdemes tehát gondot fordítani képzőművészeinkre — anélkül, hogy agyontámogatnák. Ezt annál is inkább szorgalmazni kell, mert kultúrpolitikánk tá­mogatásának hiányát mutatja, A rétsági járásban úttörő­csapat-vezetői képzést szer­veztek az úttörőmozgalom fej­lesztése érdekében. Az úttörőcsapat-vezetői kép­zés november 27-én indult meg Diósjenőn. A körzethez Tolmács, Rétság, Berkenye, Nógrád, Borsosberény és Nagy­oroszi tartozik. A hét község csapataiból mintegy 22—22 főnyi csapat- és rajvezető vesz részt a tanfolyamon. A to­vábbképzés célja: elsajátítani a Magyar Üttörők Szövetsé­gének programját és célkitű­zéseit. Ezzel egyidőben a csa­patvezetők és a rajvezetők el­Jó két héttel ezelőtt sok gondot okozott a Vasötvözet- gyár vezetőinek, hogy a dolgo­zók egy része nem használja i a munkaidőt, nőtt az igazo­latlan mulasztások száma — egyszóval meglazult a munka- fegyelem. A gyár igazgatója ismételten felhívta a műveze­tők és a dolgozók figyelmét a munkarend fegyelemre vonat­kozó részére. Sajnos, az ered­mény csak átmeneti volt. a helyzet újra rosszabbodott. S ilyen gondja bizony még jónéhány igazgatónak, bánya­vezetőnek van . . . Ám vala­mennyi joggal gondol ilyen­kor arra. hogy az aknászok, művezetők nem töltik be azt a hivatásukat, amelyet joggal elvárnak tőlük . . . Igen-igen sok nyugtalanító jelenség van még itt. Való. hogy nem köny- yű a művezetők, aknászok feladata, de könnyebben haj­lanak a barátság, az elnézés, a hogy a kiállítás még csak nem is utal a művészetet is oly rendkívül visszavető esemé­nyekre, mint a magyarországi ellenforradalomra. Ebben is a kultúrpolitika ráhatásának hi­ánya mutatkozik meg. N indent összevetve: a ki­állításnak nagyobbak az eredményei, mint fogyatékos­ságai. Megérdemelné, hogy Salgótarján után a megye más helyein is bemutassák. A fel­nőtt látogatók tájékozódása mellett azért is fontos ez, hogy a diákok, ahol nem tanulnak képzőművészetet, kielégíthes­sék érdeklődésüket. Bobál—Túrái sajátítják a csapatvezetés min­dennapi feladatait, valamint a falusi úttörőmozgalom sajá­tos teendőit. A továbbképzést kétheten­ként megtartott foglalkozások keretében bonyolítják le. UJRA FELÉPÜLT A SZUEZI- CSATOKNA VERDAN HÍDJA November elején újra átad­ták a forgalomnak a Szuezi- csatomát átívelő Verdan-hidat, amely a múlt évben, az Egyip­tom elleni agresszió során el­pusztult. szemethunyás felé. mint a bá' tor. határozott kiállás irányába. A Vasötvözetgyárban most — élve a felettes hatóságuk által adott lehetőséggel — olyan intézkedést valósítanak meg. amely választóvíz lesz a termelés alsóbb parancsnokai­nak munkájában. A művezetők jogkörét kibővítve, lehetővé teszik számukra, hogy a fe­gyelmezetlen dolgozó személyi órabérét csökkentsék ..zsebbe- vágóan” figyelmeztessék, aki megsérti a munkarendet. Nem. nem akarjuk azt mon­dani. hogv ez a világon a leg­jobb fegyelmezési módszer. Azt sem. hogv a művezetők valami nagyon örülnek majd e jognak. Annyi azonban bi­zonyos, hogy aki nem teljesíti kötelességét a közösség iránt, attól megérdemelten vonják el az őt megillető anyagiak egy részét. S ha a művezetők iszére olykor-olykor kelle­metlen is iesz. a büntetés mód­szerének ez az alkalmazása megmutatja majd azt is. egy- egy művezető mennyire áll hivatása magaslatán, érdemli meg beosztását. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinuiiiiiiiiiiiiiiF ______ KÉPRE3TVÉHY PÁLYÁZAT--------­a Szovjet Film Ünnepe alkalmából Úttörő vezetők továbbképzése Diósjenőn-----------------4^ ----------------­A FEGYELEM érdekében Az V. Megyei Földművesszövetkezeti küldöttgyűlés elé Megyénk földművesszövet­kezeteinek tagjai a közel­múltban tartották meg tag- és küldöttgyűlésüket. Fő- . f a küldöttgyűlésekre volt jellemző az őszinte hang a helyes politikai légkör’ ugyanakkor örvendetes volt, hogy a küldöttek több mint 90 százaléka megjelent ezeken a fontos tanácskozásokon, ahol a községek dolgozó parasztjai képviselték saját szövetke­zetüket. Bírálatukkal, ja­vaslataikkal, közvetlen köz­reműködésükkel segítették az eredményes munkát. A megyei küldöttgyűlés december l-én lesz meg­tartva és ennek lesz fel­adata, hogy értékelje me­gyénk földművesszővetke- ff",. mozgalmának eddigi fejlődését és leszűrje a ta­pasztalatokat. Szükséges és fontos, hogy a küldöttgyű­lés, okulva az elmúlt évek tapasztalatain, figyelembe- veve a Magyar Szocialista ^.^fSpart mezőgazdasági politikájának szellemét, ha­tározza meg a földműves- szovetkezetek megyei vo- natkozasu tennivalóit Megyénk földművesszö­vetkezetei 1954 december 19-en tartották utoljára megyei küldöttgyűlésüket Az azóta eltelt idő alatt nagymérvű fejlődést tettek meg szövetkezeteink. 1954- ben 37.100 földművessszö- vetkezeti tagunk volt, ez­zel szemben ma 44.150 fő a földművesszövetkezeti ta­gok száma Szövetkezeteink , részjegyalapja 1954-ben 1,400.000 forint volt, ma ez az összeg a jelenlegi idő­szakot figyelembevéve több mint 2,500-000 forint. 1954-ben a földmű ves- f.°r,kezeti tagok részére vásárlási visszatérítés va- iammt részjegy utáni visz- szaterítés címén 540.000 fo­rintot fizettünk ki, ezzel szemben 1956-ban 1,975.000 forintot. A néhány szám­adat felsorolásából is vj- ágosan látjuk szövetkezeti mozgalmunk fejlődésé^ va­lamint azt, hogy földmtí­vesszovetkezeteink milyen anyagi segítséget nyújtot- tak az egyéb gazdasági elonyok, valamint támo­gatás mellett a földmüves- szovetkezeti tagok részére. Mind emellett földműves- szövetkezeteink sokat tettek a mezőgazdasági termés­hozam növelése, a dolgozó parasztság műtrágyával v?}° .ellátása érdekében és azt> hogy falusi loldmuvesszövetkezeti bolt­jainkban ma már minden alapvető fogyasztási cikket meg lehet kapni Az eddigi munkánk azon- R ^m-VOlt hibamentes. koztak pZ°f fvarok mutat­koztak a felvásárlási tevé­S'STéí a felvásárlási áro Iakltasában’ ^ sa^an -yamat,°S ielvásárlá- SSSL esn?2oknak értékesí­eífenéro Mlnden erőfeszítés ellenere nem értünk el olyan változást a vagyon­S‘e", & ? S’ -m",t rendszernek szükségeTen­naegybanrá"yÚ m«at nagyban visszavetette * a fonnom ellen­gazdasági tervben fontos szerepet kaptak földmű! vesszovetkezeteink és a ne1fyei nküldöttgyűlés en­és t4f ?meben Ü1 össze es tárgyalja meg a föld­muvesszövetkezeti mozga- 01vJ7ábtbÍ irényvonakft. Olyan fontos kérdések vár­nak megoldásra, mint a váhhetkeZeti demokrácia to­vábbi növelése, a szövet­kezeti választott szervek irányításának további ered­ményes erősítése, a vá- husztott szervek tekintélyé­nek fokozása, a földmű- vesszovetkezet saját erejé­nek növelése, a földműves- szovetkezti nőtagság bevo­nása a szövetkezeti mun- kába- A küldöttgyűlés meg- ,?'alja a földművesszö­vetkezetek tennivalóit a mezőgazdasági termelés és szervezés terén, ezen belül a szakcsoportok fejleszté­sének kérdését, a termelő­szövetkezetek fokozottabb íatok8ai!áSáÍ, és a kapcs°- latok kiszélesítését a ter­meles növelése érdekében, a kolcsongépek számának növelését. facsemeték,“^ i?ti,v!ny0k forgalomba ho­értóiÍat -,S-tb' A felvásárlás, értékesítés és termeltetés szervezésének megtárgya­aaScélh'iST’a kerÜ1’ abbó> ?. oeibo!. hogy 1958-ban a ára^k—-*!- éS fogásztól arak közötti különbség ne legyen az ezévihez hasonló, hanem a közbeeső szervek számánál* csökkentésével lényegesen csökkenjen. előttünk -nb-ban hogy az lőttünk: álló megnöveke­dőt« mu”kával egyidőben, erov,el’ Pártunk és kormányunl* útmutatásá- val, eredményesen visszük előre a fóldművesszövetke- zetek fejlesztését. Megkezdődnek a l a szécsén A közeli napokban megkez­dik a szécsényi járás közsé­geiben is a tanácstagok okta­tását. Az első oktatást december 7-i határidővel be is fejezik. anácstagi oktatások yi járásban Ezeken az ismeretterjesztő elő­adásokon a tanács-törvények­kel, a tanácsi munkákkal kap­csolatos teendőkkel ismerked­nek meg a tanácstagok. / Felhívjuk a dolgozó nők figyelmét ^ hogy a KÉZMŰIPARI VÁLLALAT hozott anyagból 1 Ízléses ruhát készít | Pontos és udvarias kiszolgálás Keresse fel vállalatunkat Salgótarjáni Kézműipari Vállalat ^ Május 1 -út (kislaktanyánál) ^ 19-20 A SZOVJET FILM ÜNNEPE Képrejtvény pályázata A színész neve: 19 ........................................... 2 0 ........................................... Melyik filmben Iá 19................................................. tta: 20................................................. A beküldő neve és cime:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom