Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-27 / 94. szám

lew. aovöBibar 27. NÓGRÁDI Népújság 3 Nyilatkozatok — vélemények az üzemi tanácsokról Nemrégen született meg a határozat az üzemi taná­csok létrehozásáról. A megalakításukkal kapcsolatos előkészítő munka megyénk gyáraiban, bányáiban már megkezdődött. A dolgozók érdeklődve várják, hogy hivatásukat betöltve szélesítsék a munkásdemokráciát, hozzájáruljanak a vezetés színvonalának emeléséhez. Az alábbiakban arról nyilatkozik több vezető elvtárs, mit várnak az üzemi tanácsoktól: MIKLÓS MIHÁLY ELVTÁRS, AZ ACÉLÁRUGYÁR SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE: — Vállalatunknál mintegy 90—100 főből álló üzemi ta­nácsot hozunk majd létre. En­nek egyharmadrészét a dolgo­zók választják majd termelési tanácskozásokon. A tanácsban minden üzemrészünk képvi­selve lesz létszámához viszo­nyítva. A fizikai doigozókon kívül megfelelő helyet kapnak a műszakiak és adminisztra­tív dolgozók is. Olyan dolgo­zók kerülnek majd a tanács­ba, akik bátran, őszintén, a határozatoknak megfeielően működnek majd. Remélem, hogy azokban a dolgokban, amelyekben dönteni, javas- lattevő joga van a tanács­nak, mindenkor betölti hiva­tását. Végül azt várom, hogy munkájuk nyomán szélesed­jen a kollektív vezetés. HOLCZER KÁROLY ELVTÁRS, A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR OSZTAT* VEHETŐJE: Hazánkban a munkásosztály hatalomra jutása után kezdtek kialakulni azok a formák, amelyek a munkásosztály szá­mára lehetőséget adtak a vál­lalat ügyeibe való beleszólásra. Az elmúlt évek során az el­követett hibák következménye ként azonban háttérbe szorult a munaások bevonása a gaz­dasági vezetésbe. Az SZKP XX. kongresszu­sának hatása nyomán meg­indult az egeszseges folyamat és az MDF. Központi Vezető­ségének 1956. júliusi határo­zata megjelölte a teendőket. Ez a határozat többek között inait arra is, hogy ezt a fel­adatot a szakszervezetek útján keli megvalósítani. Ezekkel az intézkedésekkel parúu- zamosan történtek lépesek vállalatok önállóságának no­velese erdekéuen is, vagyis az üzemi demokrácia kiszeiesíté- sen keresztül kívánta a szak­szervezet a gazdasági vezetést, a termeiest, az élet- es munita- koruímenyeket megjavítani Ezt az egeszseges kezdeménye zest azonuan nem leheteti megvalósítani, mert a part központi vezetősége júliusi ha­tározata után az ellenforradal­mi erők fokozták tevékenysé­güket. Bomlasztani igyekeztek a partot, fejaratni törekedtek az állami szervek tekinteiyei. Az eimuit evek munkáját ne­gatívan értékelték, tagadtak az eiert eredményeket és nem utoiso sorban az október végen kiroobantott ellenforradalom derékba törte azt az egészsé­ges folyamatot, amely az üze mi demokrácia szélesítésének irányaDan hatott. Az ellenforradalom kitöré­sével egyiuooen létrejöttek munkástanácsok. Ezeket munkástanácsokat az ellen forradalmi erők hozták letre, a munkáshatalom elleni harc eszközének. Példa a nagybuda­pesti munkástanács és a me­gyei munkástanács, amelynek első, legfontosabb feladatuk nem a munka megindítása, az üzemi demokrácia kiszélesítése volt, hanem az úri hatalom visszaállítása. Céljuk elérése érdekében széleskörű szociális demagógiával igyekeztek meg­téveszteni a dolgozó tömege­ket. De a dolgozók hamar ész­revették, hogy mit keresnek a munkástanácsokban a le- viteziett földbirtokosok, hor­thysta tisztek, főjegyzők és ha­sonszőrű személyek, amikor semmi közük sincs a munkás- osztályhoz. Az ilyen elemek beszéltek a munkásosztály sze­repéről, vezetéséről, amikor nem ismerték el hazánkban a munkásosztály vezető szere­pét/ Céljuk az volt, hogy a munkáskádereket fokozatosan kiszorítsák a vezetésből és he­lyükbe majd ők kerüljenek. Nem lehet tehát véletlennek mondani, hogy megszűnésük nagyjából egybeesik azzal az időszakkal, amikor bekövetke­zett a munkás-paraszt hatalom politikai és gazdasági konszoli­dálódása. Hogy nálunk a szo­cialista társadalom építését előbbre vigyék szükséges az üzemi demokrácia kiszélesítése érdekében egy szervezet, amely az üzemi munkások többségét bevonja a vállalat gazdálkodásába, irányításába es ellenőrzésébe. CSIRKE JÓZSEF ELVTÁRS, A TŰZHELYGYÁR P ÁRTTITKÁR A: Én szerintem az üzemi ta­nácsok hivatottak lesznek arra hogy az üzemünkben, az üzemi tanácsokon keresztül az üzem összes dolgozóit bevonják az irányításba és az ellenőrzésbe. Ha az üzemi tanácsok jól mű­ködnek, akkor komoly ténye­zői lehetnek a proletárdiktatú­ra erősítésének, a gazdálko­dás megjavításának és nem utolsó sorban elősegítik a dol­gozok felelősségérzetének a nö­vekedését az üzemi közösségek erdekei iránt. Az üzemi ta­nácsoknak komoly szerepük lehet abban a harcban is, amely a társadalmi tulajdon védelméért, a fegyelem meg­szilárdításáért folyik. Szerin­tem az üzemi tanácsok műkö­dése elősegíti a dolgozók al­kotó kezdeményezésének 'ki­bontakozását a szocializmus építésében és egyúttal felelő- sebb és lelkiismeretesebb mun­kára fogja késztetni a gazda­sági vezetőket. — A magam részéről he­lyesnek tartom az üzemi ta­nácsok létrehozását. Nálunk is üzemrészenként 3—4 dol­gozónak kell bekerülnie. A tanácson keresztül jobban lesz beleszólása a gyár életébe a munkásoknak. Ellenőrizhetik majd egész gazdasági tevé­kenységüket. Helyes, hogy ha­tározatot hozhatnak az üzemi tanácsok, amelyeket a válla­lat vezetőségének kötelessége végrehajtani. Véleményem szerint ez meggyorsítja majd a fejlődést, közelebb viszi majd a vezetést a dolgozók­hoz. A kommunisták pedig jobban megvalósíthatják, hogy a párt politikájának magya­rázásában, végrehajtásában az üzemi tanácsok munkáján keresztül további eredménye­ket érjenek el. ?0CO0CXXXXXX>000000000000CX30000CXXX)00000r A pedagógusok illetményföldjéről Az üzemi tanácsok munkája akkor lesz jó, ha ezekbe a ta­nácsokba a munkásosztály leg­jobbjai és nem utolsó sorban olyanok kerülnek, akik tisz­tában vannak a népgazdasá­gunk fejlesztésének érdekei­vel és harcolnak a párt és a kormány határozatok végre­hajtásáért. Ha az üzemi taná­csok így végzik munkájukat, hazánkban meggyorsítják a szocialista gazdaság felépítését, amely hozzájárul egész dolgozó népünk életszínvonalának to­vábbi emeléséhez és mindezek következtében még szilárdab­bá teszi népi demokratikus ál­lamhatalmunkat. Kormányzatunk a fa­lusi nevelők támogatá­sára olyan rendelkezést hozott, hogy mindazok a pedagógusok, akik ar­ra igényt tartanak a helyi tanácsokon keresz­tül saját művelésükre illetményföldet kaphat­nak A földművelésügyi miniszternek a Magyar Közlöny e havi 117 szá­mában utasítása jelenj; meg a kishaszonbérben lévő földekkel kapcso­latban. A Pedagógusok Szakszervezetének köz­benjárására ez az uta­sítás újra foglalkozik a pedagógus illetményföl­dek problémájával. Ki­mondja, hogy a helyi tanácsoknál november 30-ig kell bejelenteni igényüket. A Területi Bizottság javaslatára a megyei művelődési osztály ren­delkezést adott ki ezzel kapcsolatban az igazga­tóknak. Iskolai bizalmi- aink segítsenek a neve­lőknek illetményföld­jeik biztosítása érdeké­ben. Az esetleges sérel­meiket továbbítsák fel­sőbb szakszervezeti szer­veinkhez. Fekete Ottó JOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXIOG Vontatottan halad cukorrépa termelési szerződéskötés A cukorrépa termelési szer­ződéskötés nem a legjobb ütemben halad a pásztói járás­ban. A tervek szerint 1010 kh területen kellene termelési szerződést kötni. November 10-ig még mindössze 658 kh te­rületre szerződtek, s azóta sincs számottevő növekedés. A terv szerint Héhalom község­nek kell a legnagyobb terüle­tet leszerződni 138 kh-t. mégis teljesítette. Egyházasdengelegen 58 kh helyett 61 kh-ra kötöttek szer­ződést a dolgozó parasztok. Nagyobb lemaradás Alsótol- don, Felsőtoldon és Kálión ta­pasztalható. Szégyenletes Ko- zárd község lemaradása. Itt a terv szerint 9 kh-t kellett vol­na leszerződni és mindössze 2 kh területre kötöttek szerző­dést. Kultúrmunkások baráti estje az Acélgyárban Szombat este az Acélárugyár kulturmunkásai egy kis baráti összejövetelt rendeztek kultur- házuk klubtermében. E kis találkozó célja elsősen'- bi n az volt: ünnepélyes kere­tek között adják át a kohászati fesztiválon kiérdemelt díjakat. A kulturtalálkozón Mankher Lajos, a csepeli zsűribizottság egyik acélárugyári tagja tartott beszámolót. A díjak átvétele után mint­egy 180 kulturmunkás — a zene, színjátszó, fotó, báb-szakkör tagjai, ismeretterjesztés aktívái vacsorán vettek részt. ÍGY NEM SZABAD! A szombatra hirdetett (la- rokonszenves titkárának a be- punkban is közzétett) „Ifjúsági szódét fordította magyarra. nagygyűlés“, amelyen a DÍVSZ Érthetetlen módon a DÍVSZ „orosz, német, angol és fran- megalakulásának tizenkettedik cia képviselői“ is részt vesz- évfordulójára rendezett Un­nék, amelyre az előkészüle­tek már „az ünnepséget meg­előző napokban lázas ütem­ben folytak“, (a külföldi ven­dégek számára a „megyei ta­nács lányai“ magukhímezte zsebkendőket készítettek) — az ifjúsági nagygyűlés szom­baton este valóban megtarta­tott. Zavar és szégyen fogja el még ma is az embert, ha rágondol. Hogyan szabad így „szervezni““!! Mert mi is tör­tént szombaton a megyei ta­nács kultúrtermében? A hatra hirdetett nagygyű­lés időpontjában a nagyterem­ben az elegáns rendezőkön kívül egyetlen teremtett lélek sincs. Fél hét — még mindig semmi. Hét óra felé — mint ahogy felénk már hagyomá­nyos lesz — angolos előkelő­séggel megjön az első néhány vendég, — ezek is valószínű arra tervezve érkezésüket, hogy az ünnepi megemlékezés után érkezzenek. Több mint százperces késéssel, fél nyolc múltával elfoglalja helyét az elnökség. A nézőtéren talán százhúsz ember — ezeknek legalább fele kulturmunkás, akik a műsor második felé­ben lépnek fel. Ezek a sze­rény, tehetséges kultúrmun­kások valóban lázas izgalom­mal várják, hogy „rájuk ke­rüljön a sor. Talán még egy valakire áll a „lázas izgalom“ megjelölés — a tolmácsra, aki Renaldó Besztigi-nek, a DÍVSZ népségén következetesen 10. évfordulóról beszélt... talán „lázas izgalmában“ .. . Kiábrándítóan rossz „nagy­gyűlés“ volt. A rendezők ma­guk sem értik, hogyan történ­hetett így, hiszen „kiküldték a meghívókat“. Ha valami objektív, előre nem gondolt nehézség lenne a kudarc „ka. nem érdemelné meg, hogy ilyen nagy feneket kerítsünk a történetnek. Most azonban nem erről van szó. A szom­bati „nagygyűlés“ sikertelen­sége egyes KISZ-vezetők mér­téktelen elbizakodottságát tük­rözi, azt, hogy egyesek úgy vélekednek: ha sikerült no­vember 7-e tiszteletére rende­zett ifjúsági felvonulásra ezer­nél több fiatalt mozgósítani, miért ne sikerülne most is, jóval kevesebbet, hiszen a meghívókat (ha jól tudják, 480-at) kiküldték ... E lélektelen „szervezés“ kö­vetkezményeiből az illetékes KISZ-vezetőknek le kell von­niuk a tanulságot: az elbiza­kodottság rendkívül nagy ká­rokat okozhat az ifjúsági moz­galomnak is. A fiatalok lebe­csülését, a meggyőző munka elvetését jelenti ez — és kö­vetkezményeiben azt, hogy az ilyen vezetők elszigetelőd­nek a fiataloktól. Nem szabad megengednünk, hogy a jövőben hasonló ese­tek megismétlődjenek! 40 éve a kisterenyei asszonyok első forradalmi megmozdulásának Negyven évvel ezelőtt, 1917 novemberében, amikor az első Világháború végnapjaiban az antant hatalmak még egy utolsó erőfeszítéssel a halál felé kergették a hosszú hábo­rúban elcsigázott, megkínzott emberek millióit — Kistere- nyén, ebben a Nógrád megyei bányószfaluban felemelték til­takozó hangjukat az asszo­nyok. Tiltakoztak az ember­milliók mészárlása ellen. Fér­jeiket, fiaikat követelték haza. Immár negyven esztendeje ennek a hősi megmozdulás­nak. A Horthy-rendszerben igyekeztek meg nem történtté tenni. Aki erre emlékezni me­részelt, egyszerűen elnémítot­ták. Meg is volt erre az okuk. Hiszen a negyven évvel ez­előtti kisterenyei női tüntetés már a munkásosztály forra­dalmasodé erejének megnyil­vánulása volt; forradalmi meg­nyilvánulása annak a gondo­latnak, amely az asszonyok szívében van a háború ellen. A kisterenyei asszonyok megmozdulása igazolása volt annak is, hogy az Oroszor­szágban fellángolt Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom a világ minden táján ébresz­tette egyszerű dolgozók mil­lióit, hogy erőt adott: fordul­hatalmak háborús törekvései­vel. Kisterenyén miért éppen az asszonyok keltek fel, hogy tiltakozzanak a háború ellen? Mert a proletár asszonyok voltak azok, akik legfőképpen érezték a háború okozta nyo­mort. Mert a proletár asszony volt, aki leginkább érezte, hogy az imperializmussal való bátor szembefordulás a pro­letár tömegék győzelmét hozza. A kisterenyei asszonyok negyven év előtti megmozdu­lása nem hozott rögtön nagy győzelmeket, de lelkesítette az elnyomatás ellen küzdőket... janak szembe az imperialista aCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXlOGOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXK A Hazafias Népfront gondo- ** lata sok embert foglal­koztat. Az egyszerű emberek a mozgalom célját, feladatát kevésbé ismerik és ennek kö­vetkeztében egyes népfrontbi- zottságok nem tudnak operatí­van bekapcsolódni a népfront előtt álló feladatok megoldá­Eleven, élő népfrontmozgalmat réteg részt vesz. Részt vesznek a munkások, a parasztok, értel­miségiek, kispolgári emberek, i élő népfrontot akarunk olyan bizottsági tagok­M1 kai, akik aktívan dolgoznak munkás-paraszt A Hazafias a nagybirtokosok, tőkések uralma következik. A Hazafias Népfront feladata, hogy sok­oldalú politikai és nevelő mun­káján keresztül erősítse a szövetséget. Népfrontnak nincs és nem is lesz külön politikai programja. Munká­ság a volt katonai laktanya kórházzá való átalakításában ják, lopkodják a társadalmi tulajdont. Alakítsanak ki olyan közfelfogást, hogy a bírósági ítéleteken kívül az ilyen egyé­neket a nagy közösség meg­nyújt hathatós segítséget. Erre vessen. Ezekről a kérdésekről a munkára a KISZ-szel közö- beszélt Vadkerti Tibor a ka­sén mozgósítják a társadalmi rancsaljai népfrontbizottság munkásokat. Segítséget kér- elnöke. Beszélt arról, hogy az nek az üzemektől is, hogy meg- építkezések területén egyes tudják oldani a vízvezetéksze- emberek hanyagsága miatt relést, a helyiségek átalakító- milliók vesznek kárba. Például sába. Az elmúlt napokban hív- feladataink megvalósításán, tűk össze a községi népfront- Olyan népfrontot akarunk, bizottságok vezetőit a járási hogyha mégegyszer ellenforra- k _______ ^____ s zékhelyekre, ahol a mozgalom dalom lenne, a népfront ne programja"van a népfrontnak sát- villamossági berendezések a téglákat, cementlapokat nem célját, felépítését és feladatát esne szét, hanem egységesen a ' 1—"—,A"A* —---------------------------­b eszéltük meg. párt politikája mellett állna ki, A népfront a párttagok és a amely a szebb és boldogabb jö- pártonkívüliek együttes moz- vőért dolgozik. Az élő nép- jegyében kell, hogy dolgozzon galma. Éppen ezért a bizottsá- frontbizottságok mellett akti- és feladatunknak tekintjük. amely szerint tervszerűen dol­gozhatunk. A Hazafias Nép­front a nemzeti összefogás beszerelését, meszelést, festést és egyéb munkálatokat. A munka elvégzése után a me­gyei kórház három osztályt te­lepít át, mégpedig a fül, orr. gok munkájában résztvesznek a vahálózatot hozunk létre lakó- hogy tovább erősítsük a nem- gégét, szemészetet és a bőr­párttagok, pártonkívüliek egy- területenként, választókerüle- aránt. A bizottságokba működő tenként. Ha aztán ilymódon párttagok úgy dolgozzanak, valamennyien együtt leszünk. zeti egységet. Biztosítsuk a dol­gozó tömegek részvételét a politikai, gazdasági, kulturális gyógyászatot. Diósjenő községben kultúr- ház építését határozták el. hogy rajtuk keresztül valóban érvényesüljön a párt irányító szerepe. A Hazafias Népfront meg­alakulásakor, a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front ha­gyományaira épült. Célját ma is magunkénak valljuk es azon munkálkodunk, hogy összefog­jon minden hazafias érzésű magyar ember, aki szolgálni akarja hazánkat, népünk bol­dogságát. Sokan úgy tekintették a nép­frontot, hogy az a dolgozó pa­rasztok mozgalma. Kétségtelen fontos szerepet töltenek be a mozgalomban a dolgozó parasz­tok, de a népfront csak akkor lesz valóban népfront, ha mun­mozgalmunk egyre ütőképe- és egyéb kérdések megoldásé- Községfejlesztési alap címén sebb lesz. Vannak, akik az ellenzékiség kérdését emlegetik. ban. A népfront váljék olyan fórummá, ahol a. dolgozók bát­ran elmondhatják a vélemé­Mi a múlt rendszer visszaállt- nyűket, javaslatukat ezekről a 900 000 forint áll a rendelkezé­sükre. A népfrontbizottság úgy tervezi, hogy ezt az össze­get társadalmi munka szerve­a felhasználás helyére rakják, szállítják, hanem sokszor há­romszori rakodás után kerül a helyszínre. így ebből sok hasznavehetetlenné válik, mert összetörik és a többszöri rako­dás, szállítás is többletköltsé­get okoz. Ezt a munkát a Nagy- bátony környéki építkezésnél tapasztalta. Szervezzék népfrontbizott­ságaink a képviselők és a ta­nácstagok beszámolóját, hogy azok rendszeresen tudja­tásának ellenzékei vagyunk és a haladás híveinek támogatói. Mi a pártnak nem akarunk kérdésekről. Hallassa szavát a készülő fontos törvényjavasla­tok, rendeletek, intézkedések ellenzékei lenni. Nem azt je- előkészítésében. Segítse ezen leinti ez, hogy mi nem akarunk vitatkozni, javasolni. De azon akarunk munkálkodni, hogy hazánkban mielőbb felépítsük a szocializmust. Tanultunk az ellenforrada­lomból. Valamennyi hazafi, köztük dolgozó parasztságunk is megismerte az ellenforrada­lom célját. Parasztságunk vi­lágosan látja, hogy ha az el­kájában valamennyi társadalmi lenforradalom győz, akkor újra törvények végrehajtását a tö­meg felvilágosításával és moz­gósításával. A népfrontbizottságok a tö­megmozgósító munká­jukkal segítsék elő a község- politikai tervek elkészítését, végrehajtását. Ezen a téren már eddig is igen hasznos munkát végeztek a népfront­bizottságok. Például a salgó­tarjáni városi népfrontbizott­zésén keresztül 1 500 000-re nö- nak találkozni választóikkal és véli. Sóshartyán községben is betudjanak számolni munká- jelentős társadalmi munkát jukról. A járási értekezleteken szervezett a népfront és a ta- a népfront elnökök elmondták, nács az autóbusz váróterem hogy ezeket az előadásokat építéséhez. Ezeken kívül még sok nép­frontbizottság foglalkozik ha­sonló tervekkel, amit az elkö­vetkezendő időkben hajtanak végre. ^egyenek a népfrontbizott­ságok a közös népiva­igénylik a választók. Népfront­bizottságaink úgy dolgozzanak, hogy ezeket az igényeket ki­tudják elégíteni. I smerjük feladatainkat. Végrehajtásukhoz az szüksé­ges, hogy népfrontbizottsága­gyon a társadalmi tulajdon ink aktívan, a párt megfelelő éber védelmezői. Ne hagyják, támogatásával fogjanak neki hogy felelőtlen elemek herdál- a munkának. Kaszás József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom