Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-20 / 92. szám

Ítél. ■•vember 20. NÓGRÁDI Népújság 5 Megyénk foldnmvesszövetkezeteiiiek IV. negyedévi áruforgalmi feladatai FáBdművesszövetkezeteink kiskereskedelmi és vendég- Látóipari üzemágainak forgal­ma évről-évre jelentősen emel­kedik. Mindinkább betöltik hivatásukat: a falusi lakosság azükségleteinek kielégítését és jelzik azt is. hogy megnöve­kedett a falusi vásárlóerő, ro­hamosan nő a falu igénye. Ez év III. negyedévében a földművesszövetkezetek bolt­egységei 13.5," italboltjai pedig #.5 millió forinttal magasabb forgalmat bonyolítottak le, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. A boltok készle­tei az igényeknek megfelelően emelkedtek, ma már több mint 10 millió forinttal maga­sabb bolti árukészletek áll­nak a falusi vásárlók rendel­kezésére. mint a múlt év ok­tóberében. A szécsényi és pásztói földművesszövetkeze­tek 1. sz. boltjai egyenként körülbelül 2.5 millió forintos árukészlettel állanak a fo­gyasztók rendelkezésére. Havi forgalmuk majdnem eléri az egymillió forintot. A rétsági, érsekvadkerti, balassagyarma­ti, ecsegi, dorogházi, berceli löldművesszövetkezeti boltok l—1.5 millió forintos árukész­lettel rendelkeznek. De több kisebb vegyesboltnak is meg­felelő készletei vannak és je­lentős a forgalmuk. Többek között a nádújfalui földműves- szövetkezet a jó boltveze­tés következtében havi 300—350 ezer forint for­galmat bonyolít le. A do­rogházi földművesszövet­kezet boltegysége, eevike a megye legjobban vezetett boltjainak. Emelkedett a kiszolgálás kulturáltsága is. Több föld­művesszövetkezet különféle beruházással fejlesztette bolt­hálózatát. Ebben az évben Rétságon új építkezéssel tex­tilbolt, Hollókőn emeletes ve­gyes- és italbolt, Kisbágyon- ban, Legénden és Maconkán vegyesbolt létesült új építke­zéssel. Több helyen bővítéssel fejlesztették a hálózatot (ös- agárd, Szendehely stb.). Az 1957. IV. negyedévre a földművesszövetkezeti kiske­reskedelem a lakosság jobb ellátása érdekében feszített áruforgalmi tervet kapott, kö­rülbelül 40—41 százalékkal magasabbat, mint az elmúlt év IV. negyedévének terve volt. A feszített tervek meg­követelik a kiskereskedelem dolgozóitól, hogy fokozottabb mértékben fejlesszék az eladás bevált módszereit, s gyakrab­ban vegyenek részt vásárokon, Bet-eqlát-ogatóson tanulmányozzák a lakosság igényeit és a nagykereskede­lemtől ennek megfelelően sze­rezzék be az árut. Ennek megfelelően több földművesszövetkezet vállalta, hogy országos vásárokon vesz részt. így például legutóbb a pásztói országos vásáron több földművesszövetkezet vett részt és jelentős forgalmakat bonyolított le. Az érsekvadkerti földmű­vesszövetkezet ruházati boltja minden alkalmat megragad, hogy a szövet­kezeti tagságot a lehető legjobban lássa el áruval. Résztvesz úgyszólván min­den olyan vásáron, melyet a környéken rendeznek. Mutatja ezt havi forgalma is, mely a múlt hónapban elérte a 400 000 forintot. A bolt kol­lektíváját ezért dicséret illeti, példaképül szolgálhat sok föld­művesszövetkezeti boltnak. A Szécsény és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet ön­álló vásározó részleget üze­meltet, mely szorgalmasan résztvesz különféle vásárokon megyén kívül is és jelentősen hozzájárul a lakosság jobb ellátásához. Ezen kívül még több földművesszövetkezet boltegysége igyekszik a mun­kaigényes vásározással eleget tenni a lakosság igényeinek, így például a pásztói 2. sz. bolt, berceli, ecsegi, jobbágyi földművesszövetkezetek bolt­egységei. Javult az áruellátás is, an­nak ellenére, hogy még több hiánycikkel kell számolnunk ebben a negyedévben. Az épí­tőanyagokból egyes földműves- szövetkezeti telepeken már tá­rolnak cementet, téglát, fenyő­fűrészárut, meszet stb. A cse­rép még sajnos, hiánycikk, Bútorárüsítással a pásztói, do­rogházi. szécsényi, balassagyar­mati és a rétsági földműves- czöve (kezetek foglalkoznak és jelentős forgalmat bonyolíta­nak le annak ellenére, hogy az igényeket bútorban nem tud- iák még teljes egészében ki­elégíteni. A megyében több mint 40.000 földművesszövetkezeti tag egyre inkább sajátjának ismeri el a földművesszövet- kezetet. Bevásárlásait a föld­művesszövetkezeti boltegysé­gekben eszközli, termelési fö­löslegeit is a földművesszövet­kezetnél értékesíti. A föld­művesszövetkezetek évenként többszázezer forintot fizetnek vissza tagjaiknak visszatérítés címén. Megyénk földművesszövet­kezeti tagsága rövid pár hónap alatt kö­rülbelül háromnqgyedmil- lió forintot fizetett be rész­jegyben a földművesszö­vetkezetek saját eszközei­nek növelésére, ami szifi- tén annak a jele, hogy a tagság szívén viseli föld- művesszövetkeztének tá­mogatását. A földművesszövetkezetek vezetőségének és dolgozóinak azt a bizalmat, melyet a tag­ság tanúsít, jó munkával, elő­zékeny kiszolgálással, kultu­rált kereskedelmi munkával kell meghálálni és mindent el kell követni, hogy a IV. ne­gyedévi áruforgalmi tervein­ket a szocialista kereskedelem módszereinek fejlesztésével ér­jék el. Holub Gyula MESZÖV-igazgatóság elnökhelyettes Becsülettel dolgozunk Ml, az érsekvadkerti Dimitrov- pusztai íiatalok vállalt kötelezett­ségünket, azt, hogy silózásl ter­vünket október 15-re teljesítjük — a cukorrépa-szeletet szállító cu­korgyár hibájából — nem tudtuk teljesíteni. Serény munkával azon­ban október 25-re elvégeztük vál­lalt feladatunkat. Tsz-ünkben jól halad az őszi vetés is. Egy-két nap múlva elmondhatjuk: minden őszi­vetésünk földbe került. Jól halad a cukorrépa betakarítása is. Nem mindennapi eredménnyel dicse­kedhetünk ezen a téren: holdan­ként átlagtermésünk megközelíti a 200 mázsát. A jó munka után fiataljaink vasárnapjukat szórakozással töl­tik. Van könyvtárunk, egy jó gra- maícraunk. is,, van bőven sportfel­szerelésünk, így mindenki megta­lálhatja kedvenc szórakozását. Most azon ügyeskedünk: egy kul- túrcsoportot hozunk össze, hogy ezzel is előbbre vigyük a tanya kultúráját. Szklenár Ferenc, Érsekvadkert, Dimitrov-tanya A/íjA&Cj Mezőgazdasági bemutató mintatelep létesül Salgótarjánban Salgótarjánban 30 kh terü­leten létesítenek bemutató mintatelepet. Itt megismerked­hetnek majd a látogatók a talajavítás módszereivel, a helyes legelőgazdálkodással és az erózió elleni védekezés mód­szereivel. A Földművelésügyi Minisztérium a mintatelep ré­szére 75 mázsa műtrágyát, a Talajavító Vállalat pedig a szükséges mésziszapot adta díj­talanul. Jelenleg a mintatele­pen folyik a talajelőkészítés, valamint a szántás. Jól dolgoznak traktorosaink — Igen. egész éiiel ezt gyakoroltam. «§0F.i<3#0H^0ScKS?CQC*<£Cga<^CScK®0SCS<80§^ D«>-0p®>!"g6g>iDSD&’’­November első dekádjában to­vábbra is megtartották az elsősé­get a gépállomások közötti ver­senyben a Nógrád megyei gépállo­mások. A jelentésekből kitűnik, hogy az éves tervet eddig 88,4 szá­zalékra és ezen belül az őszi munkák tervét 09,7 százalék­ban teljesítették. A vetés lassan befejeződik, ezt bizonyítja a vetésterv 95,6 százalé­kos teljesítése. A talajmunkát 68,8 százalékban, az őszi mélyszántást 61,7 százalékban végezték el. Az Érsekvadkerti Gépállomás ál­tal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kezdemé­nyezett munkaversenyhez 80 szá­zalékban csatlakoztak a traktoro­sok. A verseny értékelésekor ki­tűnt, hogy a legjobb eredményt Urbányi Pál érte el az erdőkürti gépállomásról 54 normálholdas tel­jesítményével. Megállapítható: a versenyben jól szerepeltek az erdő- kürtiek, mert Komjáki Gyula 47, Sankó János 44 és Bódi János 42 normálholdat szántott az utolsó ünnepi dekádban. A versenyt kez­deményező Érsekvadkert is szép. eredményeket ért el, mert Máté Sándor 47, Csővári Béla 40 nor­málholdat szántott. A megye gépállomásai közül vál­tozatlanul a pásztói gépállomás áll az élen 84 százalékos teljesítmé­nyével. Ezután következik szoro­san Erdőkürt 81,8 százalékkal, har­madik Érsekvadkert 75.4 százalék­kal. Utolsók: Karancskeszi 60,7 és Szécsény 60,2 százalékkal. Érdemes redking kukoricát termelni Jobbágyiban az Vj Otthon tsz 35 mázsás átlagtermést ért el 10 kh-n redking kukoricá bői. Ezt a kukorica fajtát szesz­gyártásra használják. Nagyon kifizető a termelése, mert az állam kicseréli. Cserébe egy mázsáért 130 kg másfajta ku­koricát és 50 forintot adnak. A jobbágyiak példája bizo- np'tja, érdemes redking kukoricát termelni. Új gyümölcsöst telepítenek Bercelen Mezőgazdasági termelésre nehe­zen használható lejtős oldalon je­lölték ki a berceli Vörös Csillag tsz új gyümölcsösét. E terület a szilva termelésére nagyon alkal­mas, ezért 15 kh-s területen besz­tercei és olaszkék szilvát fognak ültetni. Az olaszkék szilvát csak porzónak fogják használni. A gyü­mölcsfák már meg is érkeztek. Itt az idő most már, hogy minél ha­marább el is ültessék. Novemberben kékibolya, búzavirág Zárszámadás előtt a berkenye! Petőfi Termelőszövetkezet ét éve gazdálkodnak kö­zösen a Petőfi Tsz tagjai. 1950-ben 17 tag 120 kh-n el­indult az új életet, felemelke­dést jelentő úton. Nem voltak sokan, de elszántan törekedtek a jobb eredmények elérésére. A 17 alapító tag közül 14-en ma is a tsz tagjai. IJogy kik özek? Olyan egyszerű, sokat szenvedett paraszt asszonyok, emberek mindannyian, mint Fehérvári Andrásné, ki 13 gyermek anyja és örökké a más igáját húzta. Bt gi András napszámos,1945-ben 7 kh föl­det kapott, Bellák Mihály gyárimunkás, özv. Mácsi Jó­zsef né napszámos és meg kell említeni a 14 közül Bartók Ist­ván elvtársat, aki 7 éve van a tegság megbízásából a szövet­kezet élén. Ha néha visszaemlékeznek a tsz tagjai az elmúlt időkre, szinte hihetetlennek tűnik előt­tük, hogy volt olyan időszak a tsz múltjában, amikor mind­össze egy szekér, egy borona, egy eke és néhány kisebb fel­szerelés volt a tsz összes „va­gyona’'. Egyetlen egy pár lovat vettek saját pénzükön meg­alakulásukkor. S ma hol tar­tanak? A falu határának 80— 90 százaléka tartozik a szövet­kezetiekhez, s a közel 500 kh földben, ha kell egyszerre 41 tag áll munkába. A 41 tagnak 254 jószágból álló állatállomá­nya van és nem is akármilyen! 28 tehenük van, ebből 27 törzs­könyvezett. Azon túl, hogy szemre is igen takarosak, jó tejelőek is. 24 tehenet fejnek, s a legutóbbi értékelés szerint 14,7 liter tejet termelnek átlag­ba». Istálló átlaguk 12.4 liter, a tej zsírfoka 4 százalék. A külön-külön is kiváló jó­szágok a tsz sajátnevelései. Például a Hegyes nevű tehén 5 éves 24,6 liter tejet ad, 3,5 százalék zsírtartalommal. A Piros nevű több mint 20 liter, 3,5 százalék zsírtartalmú tejet ad. A Hattyú 19,8 litert, 4 szá­zalék zsírtartalommal. <* Ezek az eredmények azt bi­zonyítják: joggal büszkélked­nek állatállományukkal. Ez kifejezésre jut abban is, hogy bőségesen biztosították a ta­ka rtmánybázist. Kiváló minő­ségű a szálastakarmány — lóhere és rétiszéna —, meg­van az abrak, s több mint 200 köbméter silót készítettek. Mennyivel jobb ez a helyzet, mint 1950-ben, amikor a 15 tehén még szénát sem fo­gyaszthatott elegendőt, éppen hogy á* telelhették, s ehhez is úgy vették a tsz-tagok saját pénzükön a takarmányt. S bi­zony a tejtermelés is olyan volt. mint az ellátás. 2.2 liter fejési átlagot értek el. Ma már ez szinte hihetetlen. fentiekhez hasonló példá­kat lehetne soro ni to­vább. S mégis vannak olyanok, akik nem akarják észrevenni a fejlődést. Ma is szívesebben hánytorgatják azt, ami még hiányos. Ez nem is volna baj, mert azért a tsz-ek gazdálko­dásában sok még a tennivaló. De a hét, vagy akár öt év eredményét figyelembe nem venni helytelen. De menjünk az összehasonlítással egy lé­péssel tovább. 1958 elején befejezik az 50 férőhelyes, új korszerű, önita­tásos tehénistálló építését. S a tehénállományt körülbelül 50 darabra szeretnék kiegészí­teni. A bernenyei isz-t^goK ma már azon vitatkoznak, teherautót, vagy zetort vegye- nek-e pótkocsival. Sajnos, tsz- eink nagy része panaszkodik, amiért a fiatalok nem akar­nak a tsz-ben dolgozni. Igaz, 1951—1952-ben, vagy akár 1956-ban Berkenyén is volt hasonló probléma. Az idén hét fiatal vette útját a tsz felé. S itt bizony közrejátszott az is, hogy eddig már 11 fo­rint készpénzt osztottak ki munkaegység-előlegként. A tsz gondoskodik a fiatalok jövő­jéről is. Ebben az évben 2 leányt küldtek a balassagyar­mati mezőgazdasági techni­kumba, s annak befejeztével tsz-agronómusok lehetnek. A zárszámadás most készül s arra számítanak, hogy munka­egységként körülbelül 5 fo­rintot osztanak még. Az idei munkaegység értéke 45 forint lesz, készpénzosztás ebből 15— 16 forint. S gyorsan lapoz­zunk a noteszba és máris lát­juk: 1951-ben egy munkaegy­ség értéke 16 forint, 1952-ben 24 forint volt. E néhány adat is bizonyítja: fejlődik a tsz, s okosan tették, hogy sok gon­dot fordítottak az állattenyész­tés fejlesztésére. Mert a fen­tiekből is kitűnik, hogy a tsz pénzforrása főleg az állat- tenyésztés, Csak néhány pél­dát. ^Havonta 4.500—5.000 liter tejet szállítanak az államnak, melyre szerződésileg vállaltak kötelezettséget. Sokezer fo­rintot hozott a kasszába a 7 üsző és az 5 darab bika, me­lyet továbbtenyésztésre nevel­tek. A három szerződött bikáért 34.000 forintot kaptak. Egy szerződéses vár még elszállí­tásra, amelyért „csak“ 18—20 ezer forintot számítanak. A magas áron felül többféle ked­vezményben is részesül a tsz. Az eredmények azonban meg­győzték a tsz tagjait is. Érde­mes állattenyésztéssel foglal­kozni, s azért is fordítanak egyre nagyobb gondot a juh­tenyésztésre is. Helyeslik, hogy államunk felemelte a gyapjú kilogramonkénti árát 36 forint-, ról 48-ra. S ha olyan kiváló minőségű a gyapjú, akár 100 forintot is kaphatnak egy ki- logramért. Növelte bevételü­ket az is, hogy ebben az év­ben 150 juhról 532 kg gyap­jút nyírtak le, s a 90 anyajuh 1.620 liter tejet adott, amely­ből sajtot készítenek és kilo- gramonként 20 forintért érté­kesítenek. El is határozták, hogy a jövő évben nagyobb gondossággal válogatják ki a juhokat. figyelembe véve test-, nagyságukat, gyapjúhozamu- kat. És elhatározták azt is, hogy átteleltetésükhöz jóminő­ségű takarmányt használnak, s néha bizony egy kis abrak is jut a részükre. S mondjuk meg azt is, hogy a fenti eredmények elérésében komoly szerepet játszottak azok a kedves, öreg bácsik, akik nagy szeretettel, hozzá­értéssel viselik a jószágok gondját. K örülbelül így néz ki a berkenyéi Petőfi Tsz helyzete. Egyre felfelé ívelő eredmények — jobb élet, a jövő. Ezt még az álnokul támadó ellenforradalom sem tudta elvinni Mácsi és Fehér­vári néniéktől, bármennyire is akgrták. Nem tudták el­vinni, mert őrködtek és vi­gyáztak a közös vagyonra, óvták a sokatígérő állatállo­mányt, s az ellenforradalom után kilépő 19 tagnak sem sikerült azokban kárt tenni. Godó Györgyné A rendkívüli enyhe ősz követ­keztében a megye egyes részein íjra nyílt a búzavirág. Különösen Iszépen díszlett Ságujfalu és Ka- arancsság határában. Egyesek sze­rint sok helyen a pipacs is újra virágzott. Salgótarjánban a bánya­kolóniák fölött a keleti fekvésű erdőszélén nagy tömegbe» nyílt az illatos kék ibolya. Ellenőrzik a tej zsírtartalmát Ell&ferzik a tej zsírtartalmát }Cserhátsurány községben. Az itóbbi időben a gazdák gyak­ran fordultak panasszal a ta­kácshoz, hogy nincsennek meg­hónap alatt 23 gazdánál volt te izsír-tartalom ellenőrzés. A vizsgálatok alatt minden gazda a saját szemével is meggyőződ­hetett arról, hogy nem a tej­lelégedve a tejzsír-tartalom , kezelőben van a hiba, hanem [megállapításával. Azóta egy ! a tej zsírtartalmában. FÁSÍTSUNK Erdőgazdaságunk ez év ’őszén is felkészülten várja a 'tsz-ek, egyéni termelők, álla­lmi gazdaságok és a különböző Iközületek facsemete, suháng j igényléseit. 50 csemeteker- [tünkben 2 millió facsemetét és UOO ezer suhángot termeltünk. Akác facsemete, magágyi Tölgy facsemete, magágyi Egyéb facsemete, magágyi Erdei, fekete lucfenyő csemete Gyökeres nyárfa dugvány Akác, nyár suháng Egyéb erdei fák suhángja Aki a csemetekertektól távol f lakik és a fásítási anyagot el- j szállítani nem tudja, úgy 'igénylését, vagy szóban, vagy [írásban adja le erdőgazdasá­gunkhoz, illetve erdészeteink- Jhez. Az igénylések alapján [szervezzük a fásítási anyag ■elszállítását. Csomagolási és [szállítási költség facsemeték­énél és gyökeres^ dugványoknál Í1000 darabonkéht 6.— Ft, su- í (lángoknál és sorfáknál 50 fil- Llér. Aki fásítani akar, az a fa­csemetét és suhángot az erdé­szeti csemetekertekben meg­vásárolhatja és átveheti. Erdei facsemeték és suhán- gok árai az alábbiak szerint alakulnak. 1060 db. 1000 db. 1000 db. 1000 db. 1000 db. darabja darabja 90.— Ft 85.— Ft 120.— Ft 60.— Ft 120.— Ft 3.— Ft 5.— Ft Az erdészetek a fásítók kí­vánságára a helyszínen szak­tanácsot adnak, hogy hová, milyen fákat ültessenek. Mezőgazdasági fásítással emelkedik a mezőgazdaság ter­melékenysége. A fásítások egészségvédelmi szempontból is jelentősek. Az erdőgazdasági fásítás, minden fásítás a népgazdaság fakészletét emeli és szükségletét biztosítja. Cserháti Állami Erdőgazdaság 200 mázsás átlagtermés A szurdokpüspöki Béke tsz 5,5 kh területen 2Q0 mázsás átlagtermést ért el burgonyából. Ez az eredmény azért is értékes, mert az egyénileg gazdálkodók alig érték el a 100 mázsás átlagtermést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom